Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-16 / 112. szám

ir Meduric Miroslav kolbászkoszorúban. A tavasz illatába kolbászillat vegyül min-, den év hasonló időszakában a jugoszláviai Túriján. Több tízezer vendég lepi el ilyen­kor a kis falut, hogy megkóstolják a fris­sen készült finomságokat. Csaknem száz (!) hentes tüsténkedik egész nap, a sertések legnagyobb bánatára, akik között ezen a napon a halandóság jelentősen megnő ... A kóstoló vásár egyben verseny is. A legjobbak értékes jutalomban részesülnek. Kolbász-hosszúsági rekordot is döntenek ilyenkor a környékről idesereg'ett hentesek, ugyanis csináltak a finomságból 110 méte­reset is! Felvételünk Meduric Miroslav portáján készült a ház- és kcibászőrző vizs­lával ... (temesi) ★ A vizsla új szerepben. Nemcsak a házal őrzi... (Temesi László felvételei) 1 Kiállítási koncesszió-koncepció Miskolc az AUMA-ban Jövőre, velük, ugyanitt Miközben az ország a kö­zelgő világkiállítás „lesz, nem lesz”, „ha lesz, nol lesz” kérdésein rágódott. Miskolc önkormányzata hasonló — bár jóval kisebb léptékű — j ügyben döntött. A közgyűlés nem is afelől határozott, hogy lesz-e Miskolcon jövő­re Ipari Kiállítás és Vásár hanem arról, ki és hogyan i szervezi majd meg. A város nem tűi gazdag újkori hagyományai közé tartozik ez a — kezdetoen helyiipari vásárnak induló — kétévenként megrende­zett, a termelőknek bemu­tatkozási, a vásárlátogatók­nak meg jó szórakozást nyújtó alkalom, érdemes hát megőrizni. Tavaly már a ba­bona szerint kerülendő 13-as sorszámot viselte a vásár: már csak számmisztikái okokból is következnie kel: , a 14-iknek. A ’90-es vásár j a megyei tanács ipari osztá- • lya, kereskedelmi osztálya j (később ellátásieiúgyele 11 | osztálya) nevéhez fűződik, ; szervezője és lebonyolítója j pedig a Borsodtóurist Ide- I genforgalmi Hivatal volt. Ak- 1 kor a városi tanács sem j anyagilag, sem a szervezés- í ben nem volt érdekelt az j ügyben: azóta azonban sok j víz lefolyt a Szinván, és tör- ! tént egy, s más a közigaz­gatásban. Az állandó időzavarral küszködő törvényhozás hely­zetéből eredően egyelőre tör­vények és rendeletek nem szabályozzák a vásárok ren­dezésével kapcsolatos kérdé­seket: a nemzetközi tapasz­talatok alapján azonban megállapítható, hogy az effé­le rendezvényeket szerte a világon a helyi önkormány­zatok koordinálják. Arról azonban szűksza­vúbban szólnak a külföldi tapasztalatok, hogy pontosan kik, és hogyan hajtsák vég­re az említett koordinátori, menedzselési feladatkört. Ami biztos: a kiállítást vál­lalkozási formában kell meg­rendezni, ugyanakkor a vál­lalkozó társaságnak vállalnia kell a szakmai tevékenység folytonosságát is. A í elad a tegyeztetés Idő­szakában jelentkezett a bu­dapesti székhelyű Általános Kereskedelemfejlesztési Kft. (német—magyar magántulaj­donú társaság), és ajánlatot tett, mely szerint saját — „Híd” elnevezésű — prog­ramjuk keretében • megren­deznék a kiállítást. Lukács László úr, a kft. miskolci ki- rendeltségén ek vezetője a városi közgyűlés. legutóbbi ülésén röviden bemutatta a céget. Ami a legfontosabb: a ta­valyi kiállítást és vásárt is ők rendezték, tapasztalatuk azonban nem csak ennyi e tárgykörben, hiszen a kft. színeiben jórészt az egykori vásári iroda tagjai „küzde­nek”, akik mögött már sok eredményes, miskolci vásár áll. Most már önálló (hazai és nemzetközi) kiállítási tervvel rendelkeznek: ebben szerepel a már emlegetett Híd-program is, melynek el­ső pillére a júniusban meg­nyíló Kassai Nemzetközi Ki­állítás és Vásár, majd jövő­re Ungváron és Iglón hason­ló rendezvény. Miskolc be­lépése ebbe a „kiállítási ve­tésforgóba” praktikus elő­nyöket kínál a szervezők­nek, és a rendezvények hely­színéül szolgáló városoknak egyaránt Miskolc feltehetően jól jár, hiszen a kft.-nek megér négymillió forintot a szerve­zés joga, sőt, kereken két­ezer svájci frankot áldoznak arra, hogy a miskolci nem­zetközi Kiállítás és Vásár híre, időpontja megjeleaiék az 199'r-es Nemzetközi Vá­sárnaptárban, a világszerte ismert és sűrűn hivatkozott AUMA-katalógusban. Mindezek alapján úgy tű­nik, a város most a lehető legjobb megoldást választot­ta. hiszen ha tendert ír ki a kiállítás megszervezésére, akkor már kimaradtunk vol­na a ’S2-es AUMA-kataló- gusból. A közgyűlés által vé­gül elfogadott határozati ja­vaslat a ’82-es után követ­kező további vásárok tár­gyában megjegyzi, hogy ak­kor már szabályos tendert kell kiírni a vásár rendezé­sének jogára, sőt célszerű­nek látszik speciális kiállí­tási terület kijelölése is a városban. Kájé Temetkezni és kéményt seperni kötelezd Nyugodjanak békében? • Díszsírhelyek húszezerért • Temetőt örvény « Közgyűlési ámen év végére Micsoda barbárság! — hördültek fel, akiknek el­meséltem hírt, hogy állí­tólag Komlón úgy döntöt­tek: kiürítik a település dísz­sírhelyeit. Csoba Tamás, Miskolc polgármestere is hi­tetlenkedve rázta a fejét, mint aki nem jól hall. Majd amikor végiggondolta a történetet, azt mondta, amíg 6 a polgármester Miskolcon, azon lesz, hogy ilyen itt ne fordulhasson elő. Az persze, csak egy do­log, hogy mit akar a pol­gármester. Az viszont más kérdés, hogy ideje átnézni, felülvizsgálni a temetőkkel kapcsolatos helyi rendelete­ket is. A borsodi megyeszék­hely közgyűlése várhatóan még az idén, az utolsó ne­gyedévben napirendjére tűzi ezt a témát. De nemcsak helyben kellene újraszabá­lyozni a temetkezéssel, a temetőkkel foglalkozó pa­ragrafusokat. A városházán a Belügyminisztériumból származó információikra hi­vatkoznak. Ott ugyanis a te­metkezés egészét, mint kö­telező szolgáltatást tekintik — csakúgy, mint mondjuk a kéményseprést —, s ezért úgy tartják, törvényi kell rá alkotni, amely összhangban lenne a vállalkozói törvény és az alkotmány előírásai­val. Márpedig ha lesz ilyen törvény, nyilván ahhoz kell igazítani az önkormányzat rendeletét is. összesen háromszáznyolcvan- négy található. Közülük mindössze ötvenhatba te­mettek eddig, a többi vi­szont a mai napig üres. A díszsírhelyekkel kapcsolatos költségek a jelenlegi szabá­lyok szerint a varos kasszá­ját terhelik. Hiszen a ren­delet azt is rögzíti, nogy egy-egv díszsírhely örókéle- tű. amíg temető a temető, ezeket is fenn kell tartani. Persze ezt a rendelkezést akár meg is változtathatnák. Hogy módosítják-e, az — mint már arról az imént szó volt — még az idén ki­derül. Az tény, hogy a dísz­sírhelyek csak viszik a pénzt. A városháza szakértője, Du­dás Miklós szerint nem a gondozásuk jelenti az igazán tetemes summát. Nagyobb kiadásuk volt két évvel ez­előtt, amikor negyven dísz­sírhelyet kényszerültek fel­újíttatni, mert időközben megrongálódtak. Ekkor fél­milliót áldozott erre a város. • ELŐSZÖR AZ INTÉZMÉNYEK Valószínű, hogy valameny- nyi díszsírhely fölött ez­után is rendelkezni szeretne az önkormányzat. Hiszen a varos a megbecsülését feje­zi ki azzal is, ha valakinek, aká ezért a településért oly sokat tett, díszsírhelyet ado­mányoz. Persze kérdés, hogy érdemes-e ilyen célra fenn­tartani több, mint három­száz sírhelyet. A városháza vezetői szerint ennyit sem­miképpen sem. Erre következtethetünk abból is, hogy kidolgoztak es jóváhagytak egy tervet, amely szerint húsz darab sírhelyet egyenként húszezer forintért eladnának. Nem vehetne belőle bárki. Első­sorban intézményeknek tar­tanák fenn a jogot, hogy a saját halottjaiknak itt ad­hassák meg a végtisztessé­get S bár a döntés már megszületett, egyelőre még­sem eladó egy díszsírhely sem. Információink szerint megvárják a közgyűlés dön­tését. Mint ahogy a közgyű­lésnek kell kimondania a végső szót — hogy stíluso­sak legyünk; az áment — azokban a kérdésekben is, hogy akarnak-e egyáltalán a város számára díszsírhe­lyeket fenntartani, ha igen, mennyi legyen ezekből, s mi történjen a már elte- metettekkel. Reméljük, nem sokat kell majd hadakoznia Csoba Tamás polgármester úrnak ahhoz, hogy a régi rend emberei is békében nyugodhassanak. (bujdos) • TÖBB, MINT HÁROMSZÁZ U&ES Jelenleg Miskolcon egyéb­ként a 3/1987. sz. tanácsren­delet van érvényben. Hato­dik paragrafusának nyolca­dik szakasza foglalkozik a díszsírhelyekkel. Kimondja: „a haza, a közösség, a vá­ros érdekében végzett kima­gaslóan eredményes munká­ért, közéleti tevékenységben hosszantartó, kiemelkedő ér­demeket szerzett személyek részére — állami, politikai, társadalmi szervek javasla­ta alapján — a taná.cs elnö­ke adományozza díjmente­sen” a díszsírhelyeket. A ta­nácsrendszer végnapjaiban úgy volt, hogy az úgyneve­zett deregulációval felül­vizsgálták volna ezt a ren- , deíkezést, korszerűsítették volna az előírásait. Ebből fazonban nem lett semmi, ' így az idézett tanácsrende­let még ma is hatályos. Leg- , feljebb annyi változott, hogy \mivel nincs már tanácsel- ' ttok, így nem is ő, hanem utóda, a polgármester dönt­het a díszsírhelyekről. Ezekből a városi temető­ben két nagyobb táblában. Qualí-Top a tavaszi fesztiválon Vagyonvédelmi bemutató a Sportcsarnokban Katasztrofális a közbiz­tonság kritikán aluli a gaz­dálkodók és a magánosok vagyonvédelme. Fényes nap­pal az üresen hagyott laká­sokat rabolják ki, éjszakán­ként pedig az üzleteket ke­resik fel a hívatlan látoga­tók. S bár egyre nagyobb a valószínűsége, hogy egyszer ml is áldozattá válunk, mégis nehezen hisszük el; a statisztika szerint ránk is sor kerülhet. S ha megtör­tént a baj, utólag biztosan fölkeressük a legközelebbi vagyonvédelmi centrumot, ahol kifürkészhetjük, miként előzhettük volna meg a be­törést, a tolvajlást. Nos, jobb ha ezt a kelle­metlen esemény megtörtén­te előtt tesszük meg. Aján­latos idejében felkeresni a Quali-Top vagyonvédelmi centrumot Miskolcon, a Pe­tőfi u. 19. szám alatt (tele­fonszámuk: 44-824), vagy a Miskolci Tavaszi Fesztivál idején a jóhírű cég sport­csarnokbeli standját. Rinya Ferenc, a Quali-Top Kft. ügyvezetője képtelen felso­rolni a sportcsarnokban ki­állított vagyonvédelmi ké­szülékek teljes választékát. — A Miskolci Tavaszi Fesztivál idején a szokott­nál is olcsóbban kínáljuk az autóba szerelhető tolvajri­asztókat. A sportcsarnokban 6 ezer forinttól kínáljuk a hatékony lakásriasztókat, biztonsági zárszerkezeteket, szirénákat, s mindent, ami nélkülözhetetlen a vagyon­védelemhez. Helyben taná­csot adunk, szükség esetén házhoz megyünk felmérni az adott épület vagyonvédel­mi igényét, s azonnal vál­laljuk a szerelést is. Iván P’lip extraszensz, aki a Déli Hírlap Kft. meghívá­sára tartózkodott Magyaror­szágon — bő egy hónapon át gyógyított Miskolcon —, visszatért városunkba. Most is, körülbelül másfél hóna­ivá tud maradni, hogy ener- giaátadással, hasznos taná­csokkal segítsen a rászoruló­kon. Iván Pilip várja azo­Ma délután öt órakor nyí­lik Bella János grafikus tár­lata a József Attila Könyv­tár kiállítótermében. A ki­állítást megnyitja Boái Tóth. kát, akik korábban elője- gyezíették magukat a foglal­kozásaira. „Régi-új” gyógyítónk mel­lett Viktor Cserepah extra­szensz, Jurij Miguscsenko csontkovács és Viktor Barsz- kij csontkovács kezeli a be­tegeket a Korvin Ottó u. 9. sz. alatt, az MSZP helyisé­gében. Telefon: 24-526. Elemér költő, közreműködik Guthy Éva énekművész. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. Kitakarítanák a Sukkot A Gábor Áron Műszaki Középiskola ma környezet- védelmi napot tart, mely so­rán a Bükje turistaútjait és forrásait akarják megtisztí­tani. A kezdeményezést moz­galommá kívánják szélesíte­ni, melynek megvalósításá­hoz kérik a környezetvéde­lemért tenni akaró szerveze­tek, iskolák és egyének csat­lakozását. Érdeklődni az is­kola vezetőségénél lehet, va­lamint a megyei természet­járó-szövetségnél (Miskolc, Széchenyi 103). Telefon: ked­denként 16 és 18.30 között: 53-511. Bella János kiállítása Gyógyífó extraszensz Iván Pilip

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents