Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-15 / 111. szám
A szellem italának miskolci históriáji Az első kávéház Az első kávémóro helyek, a más kávéiul.uk elődjei a diósgyőri koronaurftdaloui, vagy a tapotcai apaiság bérleményei lehettek bar utalnak adatok városi káveház működésére is. Az eddigi leírások nem kevés félreértésre adnak lehetőséget, vagy olyan adatokat említenek, amc.'yck ellenőr izhetetle- nek. Ezek közül is kiemelkedik a következő: Miskolcon a kávéházba járást a görögök honosították meg Városi helyiségben nyitották az elsőt 1744-ben. Ez csak rövid ideig állt. A következőt az apátság Piac utcai házában nyitották meg, ennek níö-bói ismert a bérlője. 17t»4-ben Girgt Antal bérlő nevével találkozunk. 17t»5-ben az uradalom egyik házában nyílt gurut: káveház. . . . 1781-ben a Piac utcán már a görögöknek cs Baum- gaiuner Mihálynak van kávé- háza, de szó esik a Csabai kapuban is ..kiskávés'*-ról. bizonyos Vencel kőművesről. 1788-ban az uradalom sóliá- zának alsó lészén Novak Jakab tescltcn; polgár rendezett be kávéházat.. . 1803-ben Malagets Ferenc bérelte ezt a kávéházat. 1818-bar. a csizmadia-szín melletti káveházat Zinzifa Adám árendálta.” A fenti idézetből — amely eddig elfogadott megállapítás volt — igaz az, hogy a ,,kávéházba járást” a görögök honosították meg Miskolcon. Az első, s dokumentálható bizonysága ennek az a megállapodás, amely 1767-ben született a diósgyőri koronauradalom és Zsámbék Tamás görög kereskedő között. A hat pontból álló szerződés rögzíti, hogy 1768—1773 között gz uradalom 3-10 R. forintért a miskolci Molnár-házban „Katie-Ház” kialakítását engedélyezni „Betsületes kereskedő Zsámbék Tamás Ü(rna)k”, s itt „ezen mesterséghez tartozandó Italokat szabadon árulhatja”. A szerződés megfogalmazza, hogy „Éget Bort és Pálinkát venni” csak az uradalom kasznárjától lehet, s az „Uraság Pálinkáját állandóan árulni tartozék”. A korcsma bérletek töl ezt a szerződést az különbözteti meg, hogy megfogalmazzák: .az Uraság több Kave házat Miskolczon nem kíván fel állítani, a vagy Kávé és Rcsolis árusítását másnak engedi”. A szerződősből fontos az, hogy az uradalom nem kíván más kávéházat Miskolcon és nem kíván több hasonló engedélyt kiadni. Ez így az első uradalmi kávéháznak tekinthető, amelynek most már a helyét kell azonosítani. A „miskolczi Piaczon lévő Mólnár-ház” nem azonosítható, Zsámbék Tamás (vagy bérelt üzlete) viszont igen. A szerződés megkötésével csaknem egy időben, l?6?-tól Zsámbék boltja a Széchenyi út lő. se. alatt volt (a Pannónia szállodától a színház felé éső egykori második vagy harmadik házban). Az 1731. évi tűzvész nemcsak ezt, hanem a szomszédos — s szintén görög kereskedő — üzletet is tönkretette. így érthető az az 1781-ben. Pozsonyban kelt irat, amely szerint ,,A M. Kamara engedélyezi. hogy a d-i uradalom kártalanítsa a tűzvészt szenvedett Zsámbék Tamás görög kereskedőt;... s Iiósa nevű görög kereskedőt ... amennyibe a bolt- helyreállítás került az 1781- es tűz után.” 1783-ban Sző- lősv Ferenc, az uradalom prefektusa a magyar kamarának beszámolót készített, s ebben jelzi, hogy a tűzvész kárait 1782-re helyreállították. A renovált, megjavított épületek között szerepei az a kávé- és korcsma-ház, amely egy emeletes objektumban kapott helyet. A felújítást követően az épületnek más funkciója lett, s arról nem szólnak feljegyzések, hogy hasznosítása miképpen alakult. ■ ■ 1768 előtt nincs tehát olyan adatunk, ami hitelesen kávéház meglétére, üzemelésére, működésére utalna. Érdekes, közelítő feljegyzés szerint 1735-ben Trangus Illés engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy „saját telkén patikát erigáijon”. Az engedély kimondta, hogy a patikában nemcsak nádmézet, hanem nádmézzel csinált reggeli italok (= rosoiis) árulását is engedélyezik. Árulhat a várostól vásárolt „égett bort”, de mást nem. Ez megfelel annak a 18. századi szokásnak, amely a legtöbb magyar városban megengedte, hogy a gyógyszerészek szeszes italok, vagy süteményfélék készítésével is foglalkozzanak. Valójában ez a gyógyszertár korcsmával egybekötött olyan vállalkozás lehetett, amely a betegeken túl az egészségeseket is vonzotta a nádmézzel készített italok jóvoltából. A város később megvonja ezt az engedélyt, s Trangus Illés üzlete is eltűnik, legalábbis nem .utal- na$ rá», adatok a későbbi- ektoeu, Vállalkozását mint korai s különleges „boltot” emeltük ki, hiszen sem a cukrászdák, «em pedig a kávéliázak nem eredeztet- hetök így a gyógyszertárakból. Másik adat szerint 1743/ 1744-ben György Tamás neCsiiiörtök délig lottózhatunk A fogadók érdeklődéséhez igazodóan, az eddigi szerda esti időpont helyett, ezentúl valamennyi miskolci elárusítóhelyen csütörtökön 12.00 lehet heti lottószel- vásárolni és bedobni. óráig vényt Szerencsejáték Rt. 5. Sz. Területi Igazgatósága JeSes nspok Egyre több olyan óvónő, tanító és tanár van, aki szeretné oktató-nevelő munkájába beépíteni a magyar népművészet és a kézművesség elemeit. A Napraforgó Gyermek és Ifjúsági Alapítvány az idén nyáron — június 24. és 28. között — Jeles napok címmel néprajzos szakemberek segítségével továbbképzést szervez számukra. A témakörök: a jeles napok néprajzi magyarázata. népszokásokhoz kapcsolódó dramatikus játékok, kézműves mesterségek, s témakörhöz kapcsolódó énekes-táncos játékok. Ének- és rajzszakosokat várnak vű görög kereskedő kap engedélyt. „kávé, harbatea és rosoiis árulására” a város boltjában. Időrendben ide kívánkozik az az említés, amely egy görögök ellen írt gúnyversben maradt fenn. Az irat kelte gyaníthatóan 1755. „Nyuszi és Róka torok már nyakok környéke Ezüst s Arany órát tart Ősök ntellyéke: Rövid nap vármegyén lesz ezeknek széke Füstbe ment Magyar város verítéke. Ki kalmár, ki kávés. ki tösérkedik Több van olyan aki borral kereskedik Mondják, hogy általuk terhűnk könnyebbedig Országos bolond az, ki így vélekedik.» Az 1929-es ■ városmonográfiából vett e témával kapcsolatos idézetnek bizony iáján az a megállapítása is, hogy az 1744. évi görög kávéházat 1760 körül az követte, amelyet az apátság Piac utcai házában nyitottak meg. Az apátsági ház, az ún. Curiáiis ház a mai Pannónia szálloda épülettömbje helyén, a Széchenyi—Kossuth utcák sarkán állott. Itt az apátságnak csak mészárszéke és korcsmája működött, 1777-ben vlazont egy összeírás, amely a tapolcai apátság valamennyi hasznát .számba vette, már viszonylag jó jövedelmű épületnek említi a kávéházat és a pálinkafőzést (vagy pálinkafőző-műhelyt). Ez a kávéház pedig az akkori Minőszent község területén éppúgy lehetett, mint a Curiáiis-ház- ban. Ezeket összegezve úgy véljük, hogy az 1743/44-es, az 1755 körüli, majd az 1760- ra utaló adat csupán a kávézás ismeretére, kávés működésére utal. Ezt kiegé- föiü'e ’ az ~flíS3-es adattal (amikoris a város ad ajándékba kávét), úgy gondoljuk, a kávé ős kávézás a 18. század első harmadában honosodott meg Miskolcon. Ez a szokás alakította ki, hívta létre az első üzleti fórumot, amelyet 1768-bao görög kereskedő kávéházként nyit meg a városban. l>r. Dobrossy István „De miért jöttek ennyien?’* Magyar vendégjáték Miskolcon Vidéki színház, Pesten Ma már kedélyes anekdotának tűnik, pedig akkor — úgy tíz évve! ezelőtt - igencsak jól jellemezte a határainkon túl élő magyarság (kulturális és egyéb szempontok szerint vett) helyzetét a következő történet. A boldogult, „testvérinek, barátinak és kiegyensúlyozottnak” aposztrofált Kádár—Husák-éra idején végre — nem kis előkészítő munka után — meghívást kapott a Miskolci Nemzeti Színház a Szlovák Színházhoz. A miskolciak — felmérve az alkalom lehetőségét — igazgatóstul, főrendezőstül, vezető színészekkel, újságírókkal övezve jelentek meg, eleget téve a meghívásnak. A lélekszámban (is) jelentős csoport láttán, a Szlovákiai Színház igazgatója el- képedten kiáltott fel: „De miért jöttek ennyien?” Nem értette — vagy talán nagyon is értette —, a látogatás lelkes túldimenzi- onálásának igazi célja a kassai magyar színházzal (a T haliával) kiépítendő kapcsolat volt... • KOMÁROMTÓL NAGYVÁRADIG A helyzet azóta nagyot változott: ez közhely. A közhely azonban üres sztereotípiából azonnal élővé válhat, ha tartalommal töltik ki. A Miskolci Nemzeti Színház jó ideje ezen fáradozik, tegyük hozzá, nem eredménytelenül. Tennivaló akad bőven, hiszen az ország határain kívül nagyjából éppen annyi (szám szerint 13) magyar nyelvű színház működik, mint a fővárosi színházakat leszámítva Magyarországon. Hogy mí lenne az imént emlegetett tartalom? A miskolci színháznak élő kapcsolata van a marosvásárhelyi és a nagyváradi színházzal, Kárpátaljára pedig — ahol nincs magyar színház — az idén ősszel látogatnak el a ..Nem élhetek muzsikaszó néíkül”-lél. Nem olcsó, de hasznos Erdei óvoda, lovasnapközi A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége soron következő közgyűlését május 16- án. délután öttől tartja a Nagyboldogasszony (Minorita) templom oratóriumában. A tagokon és szimpatizánsokon kívül különösképpen általános és középiskolában tanító rajz- és énekszakos kollégák megjelenésére számítanak. A legtöbb Sünié már most eltervezi, hol töltheti a gyerek a nyári szünetet. Jó néhány intézmény programja közül választhat, igaz, az étkezési költséget; drágulása miatt nem mondhatóak olcsónak a nyári táborok. Ennek ellenére, érdemes beíratni a gyermeket, hiszen felügyelet mellett, érdekes foglalkozásokon Tehetnek részt. Már az óvodáskorú gyermekeknek is ajánlanak programot. A Molnár Béla Ifjúsági Ház pszichológusok véleményét is meghallgatta akkor, amikor Fónagyság- ban erdei óvodát szervezett. Augusztus 5-től 9-ig rendeznek a szép erdészeti oktatási központban 5 napos, bentlakásos óvodai tábort. A tervek szerint húsz gyerekkel öt felnőtt foglalkozik majd, s elsősorban azoknak a nagycsoportos óvodásoknak ajánlják, akik már iskolába készülnek. Naponta egy-egy órás szakmai programot tartanak, a gyerekek Ötszöri étkezésének költsége — a táborral és a foglalkozásokkal együtt — 3600 forint. Augusztus 12-től 16- ig ugyancsak az erdei környezetben német tanfolyamok mozgásművészeti tábort is szerveznek. Bíznak abban, hogy a szülők élnek a lehetőséggel' és a Molnár Béla Ifjúsági Házban május végéig beíratják gyermekeiket. Ugyancsak Fónagyságban augusztus 9-től 16-ig nomád lovastábor lesz, ahol délelőtt . három, délután pedig két órát lovagolhatnak. Ide húsz-huszonöt gyereket várnak. Akik nem szeretnék bentlakásos táborba küldeni gyermekeiket, azok május 15-ig írathatják be a már hagyományos miskolci lovasnapközibe, ahol június 17-től 28-ig, majd július 1-től 12-ig fogadják a fiatalokat. Itt is naponta háromszori étkezést biztosítanak, amelynek költsége 3900 forint, ám akár két részletben is befizethetik a szülők. (vadas) Á A komáromi Jókai Színház vendégjátéka június 1-jén lesz Miskolcon Június elsején Miskolcon vendégszerepei a komáromi (azelőtt komarnói Magyar Területi Színház) Jókai Színház: Háy Gyula háröm- íelvonásos komédiáját adják elő, melynek Caliguló a címe. (A rendező „az a” Beke Sándor, aki annak idején, 1968-at követően Szlovákiából idetelepült rendezőként emlékezetes sikereket aratott Miskolcon: a Monna Vannára, a Lorenzaccióra máig emlékeznek a színház- szerető miskolci polgárok.) Az oda-vissza vendégjátékok sorából nem lóg ki, sőt nagyon is beletartozik a Teatrul de Stat Oradea, azaz a Nagyváradi Állami Színház román társulatának román nyelvű előadása. Ök a héten pénteken lépnek fel Miskolcon Peter Shaifer világhírű Amadeusával (mely- lyel egyébként már a salzburgi fesztiválon is sikert arattak). ' $ színészgála, SZARVASKI RÁLY, SIRÁLY A május—júniusi színházi plakát tartalmaz, még egyéb j meglepetéseket is. Ezek kő- i zé sorolható A trubadúr I tegnap esti díszelőadása is, mely egyben a tavaszi fesztivál nyitóeseménye volt, és jótékony célokat szolgál. Szombaton este Színészgála: ennek bevétele oz Emberért, Miskoicért Alapítványt gazdagítja. Május végén (26-án) aa egri Gárdonyi Géza Színház Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában című, a szerző által „szerepjátéknak” titulált, egyébként pedig bűbájos. felnőttnek, gyereknek egyaránt élvezetes művét adja elő. Június végére is marad vendégjáték: 21-én a kassai Állami Színház jön a SzareasUirálkfd!, 23-én pedig a kaposvári Cslky Gergely Színház mulatja be a Sirályt. Ugyanakkor — dacára a hét szűk esztendő ki tudja, hányadik esztendeiének — június 11-én és 12-én Budapesten vendégszerepel a miskolci társulat: A trubadúrt és a Sirályt „viszik” a fővárosba. A művésznek, társulatnak egyaránt íontos megmérettetés ezúttal miskolci vállalatok, cégek jóvoltából és nagylelkűségének köszönhetően valósulhat meg. Kájé Kó rustal álkozó Szombaton délelőtt tíz órától a Fazola Henrik Általános Iskola szervezésében kórustalálkozót rendeznek, amelyen a megye ének-zene tagozatos általános iskolái vesznek részt. A koncert helyszíne a Bartók Béla Zenemű veszeti Szakköz, p iskola hangversenyterme. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. 600 a gótikus A Borsodi Műszaki Hetek rendezvényeként május 16- án, délután négy órától a Városszépítő Egyesület diósgyőri csoportjával közösen a eves várpalota 600 éves gótikus várba látogatnak el a résztvevők. Vrbán József, a Hermán Ottó Múzeum munkatársa beszél a műemlékről.
