Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-14 / 110. szám

XXHt. ÉVFOlYAM, 110. SZÁM 1991. MÁJUS 14., KEDD m m sz s.bíj s= <tt> n a sis t Tegnap reggel nyolc óra­kor dördüli el a képzeletbeli startpisztoly, elkezdődtek az érettségi vizsgák. Mint min­den évben, magyar nyelv és irodalommal kezdtek, de az eddigi gyakorlattól eltérően, nem különböztek a tételek a gimnáziumokban és a szak- középiskolákban. A mai na­pon matematikából írásbeliz­nek Ma már a gimnáziumok is sokféle lehetőséget kínálnak, a szakközépiskolák oktatási profilja pedig egészen más. Holnaptól téhát búcsúzóul iskolánként más-más tan­könyvbe pillantanak bele, mielőtt elindulnak „írni" a diákok: a különböző idegen nyelvek, a fizika, kémia, a szakközépiskolákban vedig a szakmai tárgyak követik egymást. Az írásbelik végeztével kezdődik a szorgalmi idő. a szóbelik napját az iskolák maguk határozzák meg. de június huszonkettedikéig az érettségiket mindenhol be kell fejezni. (Kénünk a ma­gyar írásbeli első perceiben, a Bláthy Ottó Villamosipari Műszaki Szakközépiskolában készült.) (Szabán Gabriella felvétele) Elszámolunk a költségvetéssel (2.) Kifordítja a zsebét a varas A Déli Hírlap előző szá­mában kezdtük meg annak az írásnak a közlését, amelyben a városháza szak­emberei foglalták össze a miskolciak számára a ’me­gyeszékhely idei költségveté­sével kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalókat. Az anyag » szociális kiadások ismer­tetésével folytatódik. A szociális alapellátás kö­telező feladata a városnak. A rászorultak száma erőtel­jesen növekszik, ezért a terv kiemelten kezeli a feladat­kört: valamennyi ellátási formánál megemelt elő­irányzattal, összesen 428 mil­lió forinttal számol. Ebből állandó és rendkívüli szo­ciális, illetve gyámügyi se­gélyre 105 millió forintot terveznek. • SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS, ÉJJELI SZÁLLÁS A városban működő 18 idősek klubjában 605-en kaphatnak helyet és 1800 fő szociális étkeztetésére nyílik lehetőség. Teljes körű szo­ciális ellátásban változatla­nul mindössze 520 fő része­sülhet. Számol a terv továb­bá a megváltozott munka­képességűek szociális foglal­koztatásával, 50 értelmi fo­gyatékos napközis ellátásá­val, 36 személy éjszakai el­szállásolásával, 39 férőhelyes átmeneti szállás fenntartásá­val, valamint a rászorulók különféle formában történő támogatásával. Üj feladatként épül be a költségvetésbe 40 millió fo­rint kamattámogatás. A szo­ciális intézményhálózat fel­újítására 23 millió forintot hagyott jóvá az önkormány­zat, amelyből folytatódik a Bársony János utcai — volt bölcsőde — épület szociális otthonná történő átaiakítasa. valamint a Hajléktalanok Házának kialakítása. • INFLÁCIÓS OKTATÁS A város az oktatásra 2819 millió forintot költhet az idén. Ebből kell gondoskod­ni az óvodai, az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek fenntartásáról. A terv nem számol a ra­cionalizálási elképzelésekkel, A meglévő intézményhálózat működtetéséhez a feladatok ellátására jutó normatív ál­lami támogatás mellett to­vábbi 727 millió forint ön- kormányzati támogatás szük­séges. A jóváhagyott elő­irányzatok tartalmazzák ugyan a 20 százalékos bér és 10 százalékos dologi au­tomatizmusokat, de ezek a már jelenleg is magas ár­emelkedések ellentételezésé­re sem nyújtanak fedezetet. További feszültségeket okoz­hat az infláció erősödése. Az előzetes felmérések szerint az oktatási intézmé­nyek felújításához 118 mil­lió forintra volna szükség. Ezzel szemben csak 32 mil­lió forint van erre. Ebből 4 óvoda, 7 általános iskola és 5 középfokú oktatási intéz­mény elektromos és vízve­zetékhálózatának, valamint tetőzetének felújítására van lehetőség. Várhatóan a közeljövőben végre megoldódik a Komlós- tetón a végleges óvodai el­látás. Az ideiglenesen álta­lános iskolában kialakított szükségóvoda lassan kiszorul az iskolából, ezért kell mi­hamarabb megépíteni a rég­óta tervezett új óvodát. Er­re 23 millió forintot tartal­maz a költségvetés. Egyéb, új oktatási beruházásra már nem futja idén. Több, ko­rábban megkezdett beruhá­zás- befejező munkálataihoz viszont még szükséges ez év­ben mintegy 17 millió fo­rintot adni (Avas: Gimnázi­um tornaterme, Berzeviczy tornaterem). • FOLYTATJÁK A SZÍNHÁZ FELÚJÍTÁSÁT A közművelődési felada­tok körébe tartozik a könyv­tárak, a művelődési házak, a Miskolci Nemzeti Színház, a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar, a városi tv, a Művé­szeti és Propaganda Iroda működtetése, valamint egyéb közművelődési feladatok tá­mogatása, amelyre 1991-ben 333 millió forintot fordítha­tunk. A normatív állami tá­mogatás a közművelődés igényét csupán 23 százalék­ban fedezi, ezért ezt a ke­retet az önkormányzat to­vábbi 256 millió forinttal toldatta meg. F'olytatódik a színház fel­újítása. Erre 100 millió fo­rintos központi támogatást kap a város, amihez hozzá­teszi a maga 22 millió fo­rintját. Sport és ifjúsági felaúatchra 34 millió forin­tot hagyott jóvá a közgyű­lés. Ebből kell működtetni a sportcsarnokot, az Ifjúsági Információs 'irodát, a bala- tonmáriafürdői gyermeküdü­lőt, vaiamint támogatni a diáksportot, a sportegyesüle­teket és szakszövetségeket. (Folytatjuk) 25 helyett 10, 10 helyett 5 ssásaíék Most mii szkIíéh, liezÉÉif iik! Meg kell-e könnyíteni an­nak a lehetőségét, hogy a város, avagy egy városrész polgárai népszavazás kiírá­sát érhessék el, vagy a köz­gyűlés napirendjére tűzes­senek egy általuk fontos­nak vélt ügyet? A miskolci közgyűlés legutóbbi ülésén, amikor a helyi népszavazás­ról és a népi kezdeménye­zésről szóló rendeletet meg­alkották, a vitában az előbb idézett kérdésről esett a legfőbb szó, ugyanis azt vi­tatták: a polgárok nány szá­zalékának kell az aláírása ahhoz, hogy népszavazást kelljen kiírni, vagy napi­rendre tűzessen a polgárok javasolta ügy. EGYETÉRTETTEK A PÁRTOK Az önkormányzati tör­vény sok mindent tételesen megszab, de az előbbiek­ben említett százalékok ügyében enged némi válasz­tási lehetőséget a/, önkor­mányzatoknak. Helyben el­dönthető ugyanis, hogy tíz és huszonöt százalék — a népszavazásnál —, illetve népi kezdeményezésnél öt, vagy tíz százalék között pon­tosan mennyi legyen a szük­séges állampolgári aláírá­sok száma. A közgyűlésen már má­sodik olvasatban tárgyalták egyébként a rendeletjavasla­tot, mert az előzőt túl szűk­szavúnak tartották. A mos­tani jóval bőbeszédűbb, de a százalékoknál a törvény szabta felső határt tartotta jónak: azaz népszavazás ese­tén az érintett választópol­gárok 25 százalékának alá­írásával lehet kezdeményez­ni a tervezet szerint, a né­pi kezdeményezéshez pedig tíz százalékuk aláírása kelle­ne minimum. Ezt a javaslatot a Fidesz, az MDF és az SZDSZ is el­utasította. Azon ritka pilla­natok tanúi lehettek a részt­vevők a legutóbb; közgyűlé­sen. amikor a pártok egyet­értettek valami, elsődlege­sen politikai jelentőségű ügyben. A Fidesz javasolta is: mégpedig népszavazás esetében huszonöt százalék helyett tízet, a népi kezde­ményezésnél tíz helyett ötöt, azaz a törvényszabta alsó határokat. Az SZDSZ egyet­értett, az MDF is, bár ők tettek egy kompromisszu­mos indítványt is: tíz és huszonöt százalék helyett húszat javasoltak. HARMINC, VAGY HETVENÖT? A -javasolt aláírásgyűjtési határértékek leszállításával dr. Gondos Csaba (MDF) a jogi bizottság elnöke, a jog­szabályi javaslat egyik elő­terjesztője nem értett egyet. Szerinte komolytalanná te­heti a népszavazás és a he­lyű népi kezdeményezés jog- intézményét, ha túl kevés állampolgár kezdeményezésé­re be kell indítani a „gé­pezetet”. Emlékeztetett rá, hogy a népszavazás drága dolog, és ha megvan a meg­felelő számú aláírás, a köz­gyűlés nem mérlegelhet, az­az kötelező kiírnia a nép­szavazást. Példának hozta fel, hogy Bükkszentlászló kezdeményezhetné leválását Miskolctóí, harminc-negyven ember aláírásával is — ha tíz százalék a határ. Szabó Tamás, az SZDSZ frakció- vezetője azzal replikázott erre, hogy vajon miért ko­molytalanabb harminc em­ber kezdemény’ezése, mint hetvenöté, ugy’anis ennyi a különbség Bükkszentlászló esetében ha tíz, vagy hu­szonöt százalékra számoljuk ki... Végül is a közgyűlés meg­lehetősen egyhangú szava­zással a törvény szabta al­só határ mellett döntött: az­az Miskolcon helyi népsza­vazás kiírásához elengedő az érintett választópolgárok tíz százalékának aláírása, népi kezdeményezéshez pedig öt százalékuké. Az MDF javas­latára még egy ponttal meg­oldották azt a felsorolást, amely előírja: milyen ügy­ben írathat ki a közgyűlés­sel helyi népszavazást a polgárság. A javaslat szerint községegyesítésre, vagy an­nak megszüntetésére, új köz­ség kialakításának kezde­ményezésére, közös képvise­lő-testület alakítására, vagy abból való kiválásra, kerü­letek kialakítására és kerü­leti hivatalok létrehozására lehet népszavazást kiíratni a közgyűléssel polgári akarat­ra. Az MDF ezt toldotta meg ezzel a ponttal: tele­pülésrészi önkormányzat lét­rehozása. Alighanem azokkal lehet leginkább egyetérteni, akik azt mondják: nem az ér­dekérvényesítés lehetőségeit kell korlátozni, hanem olvan értelmes várospolitikát kell folytatni, amely sarkallja a közhasznú, előrevivő törek­véseket és hatékony konku­renciája lehet a közérdek gúnyáját magára ölte önér­dekeknek. (kiss) ff Es Y&p©í&at Bár a közgyűlésen nem hangzott el egyszer sem Tapolca neve, mégis sokan gondolhattak a helyi népszavazásról folytatott vita alatt Miskolc fürdőhelyére. Ugyanis eddig ez a településrész az, amelyiknél komolyan számolhat a közgyűlés és a városháza a füg­getlenedési törekvésekkel, és ennek következményeként egy helyi népszavazással. A tapolcai függetlenség ügye még a rendszerváltás elüttre datálódik, de most, az uj önkormányzat felállásakor jutott ei odáig, hogy a polgármester leült tárgyalni a kezdeményezőkkel és közvélemény-kutatást 13 elrendelt Tapolcán. A kutatás nem zá­rult abszolút pozitív eredménnyti a függetlenséget zászlajukra tű- zökze nézve, és ez azoknak látszik igazat adni, akik kétségbevon­jak a függetlenségért harcolók ír-polcai tömegbázisának, támoga­tót Miágának általuk állított mértékét. No persze mindez csak latol­gatás. Majd akkor derül ki, mJyen a valódi egyetértés a tapol­caiak között, ha valaki elő tud állni a tízszázaléknyi átírással, és utána a helyi népszavazáson is a fü«;s ticnseg meliett szavaznak. Mindenesetre a dolog .uem olyan «Vivszeiű, hiszen máris akadt egy jogász, aki azt mondta szerkeszt ősegünknek: szerinte a most meg­alkotott helyi rendele; azon rész:, miszerint az üdülőhelyen önálló tulajdonnal rendelkezői:: szavazhatnak, alkotmányellenes. Hogy mi­ért? Szerinte azért, mert kizárja a szavazati jogból a résztulajdo­nosokat és a haszonélvezőket. Kistermelők! Továbbfeldolgozók! Magánvállalkozók! A PEKO ACÉLIPARI MÜVEKNÉL AZ ALÁBBI 1-, U- ÉS SZÖGACÉLOK KAPHATÓK TAWALYI ÁRON,amíg l-acél U-acél 120—180 mm-ig 120—180 mm-ig szögacél ÉRDEKLŐDNI LEHET: Dudás János kereskedelmi igazgatóhelyettesnél az alábbi telefonszámokon: 47/13-218; 47/13-605; 47/11-344/17-69-es mellék. 100X100; 110X110; 120X120 mm 65X100; 80X120; 90X130 mm Végzősük nagy nap fai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents