Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-14 / 110. szám
XXHt. ÉVFOlYAM, 110. SZÁM 1991. MÁJUS 14., KEDD m m sz s.bíj s= <tt> n a sis t Tegnap reggel nyolc órakor dördüli el a képzeletbeli startpisztoly, elkezdődtek az érettségi vizsgák. Mint minden évben, magyar nyelv és irodalommal kezdtek, de az eddigi gyakorlattól eltérően, nem különböztek a tételek a gimnáziumokban és a szak- középiskolákban. A mai napon matematikából írásbeliznek Ma már a gimnáziumok is sokféle lehetőséget kínálnak, a szakközépiskolák oktatási profilja pedig egészen más. Holnaptól téhát búcsúzóul iskolánként más-más tankönyvbe pillantanak bele, mielőtt elindulnak „írni" a diákok: a különböző idegen nyelvek, a fizika, kémia, a szakközépiskolákban vedig a szakmai tárgyak követik egymást. Az írásbelik végeztével kezdődik a szorgalmi idő. a szóbelik napját az iskolák maguk határozzák meg. de június huszonkettedikéig az érettségiket mindenhol be kell fejezni. (Kénünk a magyar írásbeli első perceiben, a Bláthy Ottó Villamosipari Műszaki Szakközépiskolában készült.) (Szabán Gabriella felvétele) Elszámolunk a költségvetéssel (2.) Kifordítja a zsebét a varas A Déli Hírlap előző számában kezdtük meg annak az írásnak a közlését, amelyben a városháza szakemberei foglalták össze a miskolciak számára a ’megyeszékhely idei költségvetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az anyag » szociális kiadások ismertetésével folytatódik. A szociális alapellátás kötelező feladata a városnak. A rászorultak száma erőteljesen növekszik, ezért a terv kiemelten kezeli a feladatkört: valamennyi ellátási formánál megemelt előirányzattal, összesen 428 millió forinttal számol. Ebből állandó és rendkívüli szociális, illetve gyámügyi segélyre 105 millió forintot terveznek. • SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS, ÉJJELI SZÁLLÁS A városban működő 18 idősek klubjában 605-en kaphatnak helyet és 1800 fő szociális étkeztetésére nyílik lehetőség. Teljes körű szociális ellátásban változatlanul mindössze 520 fő részesülhet. Számol a terv továbbá a megváltozott munkaképességűek szociális foglalkoztatásával, 50 értelmi fogyatékos napközis ellátásával, 36 személy éjszakai elszállásolásával, 39 férőhelyes átmeneti szállás fenntartásával, valamint a rászorulók különféle formában történő támogatásával. Üj feladatként épül be a költségvetésbe 40 millió forint kamattámogatás. A szociális intézményhálózat felújítására 23 millió forintot hagyott jóvá az önkormányzat, amelyből folytatódik a Bársony János utcai — volt bölcsőde — épület szociális otthonná történő átaiakítasa. valamint a Hajléktalanok Házának kialakítása. • INFLÁCIÓS OKTATÁS A város az oktatásra 2819 millió forintot költhet az idén. Ebből kell gondoskodni az óvodai, az alsó- és középfokú oktatási intézmények fenntartásáról. A terv nem számol a racionalizálási elképzelésekkel, A meglévő intézményhálózat működtetéséhez a feladatok ellátására jutó normatív állami támogatás mellett további 727 millió forint ön- kormányzati támogatás szükséges. A jóváhagyott előirányzatok tartalmazzák ugyan a 20 százalékos bér és 10 százalékos dologi automatizmusokat, de ezek a már jelenleg is magas áremelkedések ellentételezésére sem nyújtanak fedezetet. További feszültségeket okozhat az infláció erősödése. Az előzetes felmérések szerint az oktatási intézmények felújításához 118 millió forintra volna szükség. Ezzel szemben csak 32 millió forint van erre. Ebből 4 óvoda, 7 általános iskola és 5 középfokú oktatási intézmény elektromos és vízvezetékhálózatának, valamint tetőzetének felújítására van lehetőség. Várhatóan a közeljövőben végre megoldódik a Komlós- tetón a végleges óvodai ellátás. Az ideiglenesen általános iskolában kialakított szükségóvoda lassan kiszorul az iskolából, ezért kell mihamarabb megépíteni a régóta tervezett új óvodát. Erre 23 millió forintot tartalmaz a költségvetés. Egyéb, új oktatási beruházásra már nem futja idén. Több, korábban megkezdett beruházás- befejező munkálataihoz viszont még szükséges ez évben mintegy 17 millió forintot adni (Avas: Gimnázium tornaterme, Berzeviczy tornaterem). • FOLYTATJÁK A SZÍNHÁZ FELÚJÍTÁSÁT A közművelődési feladatok körébe tartozik a könyvtárak, a művelődési házak, a Miskolci Nemzeti Színház, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a városi tv, a Művészeti és Propaganda Iroda működtetése, valamint egyéb közművelődési feladatok támogatása, amelyre 1991-ben 333 millió forintot fordíthatunk. A normatív állami támogatás a közművelődés igényét csupán 23 százalékban fedezi, ezért ezt a keretet az önkormányzat további 256 millió forinttal toldatta meg. F'olytatódik a színház felújítása. Erre 100 millió forintos központi támogatást kap a város, amihez hozzáteszi a maga 22 millió forintját. Sport és ifjúsági felaúatchra 34 millió forintot hagyott jóvá a közgyűlés. Ebből kell működtetni a sportcsarnokot, az Ifjúsági Információs 'irodát, a bala- tonmáriafürdői gyermeküdülőt, vaiamint támogatni a diáksportot, a sportegyesületeket és szakszövetségeket. (Folytatjuk) 25 helyett 10, 10 helyett 5 ssásaíék Most mii szkIíéh, liezÉÉif iik! Meg kell-e könnyíteni annak a lehetőségét, hogy a város, avagy egy városrész polgárai népszavazás kiírását érhessék el, vagy a közgyűlés napirendjére tűzessenek egy általuk fontosnak vélt ügyet? A miskolci közgyűlés legutóbbi ülésén, amikor a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló rendeletet megalkották, a vitában az előbb idézett kérdésről esett a legfőbb szó, ugyanis azt vitatták: a polgárok nány százalékának kell az aláírása ahhoz, hogy népszavazást kelljen kiírni, vagy napirendre tűzessen a polgárok javasolta ügy. EGYETÉRTETTEK A PÁRTOK Az önkormányzati törvény sok mindent tételesen megszab, de az előbbiekben említett százalékok ügyében enged némi választási lehetőséget a/, önkormányzatoknak. Helyben eldönthető ugyanis, hogy tíz és huszonöt százalék — a népszavazásnál —, illetve népi kezdeményezésnél öt, vagy tíz százalék között pontosan mennyi legyen a szükséges állampolgári aláírások száma. A közgyűlésen már második olvasatban tárgyalták egyébként a rendeletjavaslatot, mert az előzőt túl szűkszavúnak tartották. A mostani jóval bőbeszédűbb, de a százalékoknál a törvény szabta felső határt tartotta jónak: azaz népszavazás esetén az érintett választópolgárok 25 százalékának aláírásával lehet kezdeményezni a tervezet szerint, a népi kezdeményezéshez pedig tíz százalékuk aláírása kellene minimum. Ezt a javaslatot a Fidesz, az MDF és az SZDSZ is elutasította. Azon ritka pillanatok tanúi lehettek a résztvevők a legutóbb; közgyűlésen. amikor a pártok egyetértettek valami, elsődlegesen politikai jelentőségű ügyben. A Fidesz javasolta is: mégpedig népszavazás esetében huszonöt százalék helyett tízet, a népi kezdeményezésnél tíz helyett ötöt, azaz a törvényszabta alsó határokat. Az SZDSZ egyetértett, az MDF is, bár ők tettek egy kompromisszumos indítványt is: tíz és huszonöt százalék helyett húszat javasoltak. HARMINC, VAGY HETVENÖT? A -javasolt aláírásgyűjtési határértékek leszállításával dr. Gondos Csaba (MDF) a jogi bizottság elnöke, a jogszabályi javaslat egyik előterjesztője nem értett egyet. Szerinte komolytalanná teheti a népszavazás és a helyű népi kezdeményezés jog- intézményét, ha túl kevés állampolgár kezdeményezésére be kell indítani a „gépezetet”. Emlékeztetett rá, hogy a népszavazás drága dolog, és ha megvan a megfelelő számú aláírás, a közgyűlés nem mérlegelhet, azaz kötelező kiírnia a népszavazást. Példának hozta fel, hogy Bükkszentlászló kezdeményezhetné leválását Miskolctóí, harminc-negyven ember aláírásával is — ha tíz százalék a határ. Szabó Tamás, az SZDSZ frakció- vezetője azzal replikázott erre, hogy vajon miért komolytalanabb harminc ember kezdemény’ezése, mint hetvenöté, ugy’anis ennyi a különbség Bükkszentlászló esetében ha tíz, vagy huszonöt százalékra számoljuk ki... Végül is a közgyűlés meglehetősen egyhangú szavazással a törvény szabta alsó határ mellett döntött: azaz Miskolcon helyi népszavazás kiírásához elengedő az érintett választópolgárok tíz százalékának aláírása, népi kezdeményezéshez pedig öt százalékuké. Az MDF javaslatára még egy ponttal megoldották azt a felsorolást, amely előírja: milyen ügyben írathat ki a közgyűléssel helyi népszavazást a polgárság. A javaslat szerint községegyesítésre, vagy annak megszüntetésére, új község kialakításának kezdeményezésére, közös képviselő-testület alakítására, vagy abból való kiválásra, kerületek kialakítására és kerületi hivatalok létrehozására lehet népszavazást kiíratni a közgyűléssel polgári akaratra. Az MDF ezt toldotta meg ezzel a ponttal: településrészi önkormányzat létrehozása. Alighanem azokkal lehet leginkább egyetérteni, akik azt mondják: nem az érdekérvényesítés lehetőségeit kell korlátozni, hanem olvan értelmes várospolitikát kell folytatni, amely sarkallja a közhasznú, előrevivő törekvéseket és hatékony konkurenciája lehet a közérdek gúnyáját magára ölte önérdekeknek. (kiss) ff Es Y&p©í&at Bár a közgyűlésen nem hangzott el egyszer sem Tapolca neve, mégis sokan gondolhattak a helyi népszavazásról folytatott vita alatt Miskolc fürdőhelyére. Ugyanis eddig ez a településrész az, amelyiknél komolyan számolhat a közgyűlés és a városháza a függetlenedési törekvésekkel, és ennek következményeként egy helyi népszavazással. A tapolcai függetlenség ügye még a rendszerváltás elüttre datálódik, de most, az uj önkormányzat felállásakor jutott ei odáig, hogy a polgármester leült tárgyalni a kezdeményezőkkel és közvélemény-kutatást 13 elrendelt Tapolcán. A kutatás nem zárult abszolút pozitív eredménnyti a függetlenséget zászlajukra tű- zökze nézve, és ez azoknak látszik igazat adni, akik kétségbevonjak a függetlenségért harcolók ír-polcai tömegbázisának, támogatót Miágának általuk állított mértékét. No persze mindez csak latolgatás. Majd akkor derül ki, mJyen a valódi egyetértés a tapolcaiak között, ha valaki elő tud állni a tízszázaléknyi átírással, és utána a helyi népszavazáson is a fü«;s ticnseg meliett szavaznak. Mindenesetre a dolog .uem olyan «Vivszeiű, hiszen máris akadt egy jogász, aki azt mondta szerkeszt ősegünknek: szerinte a most megalkotott helyi rendele; azon rész:, miszerint az üdülőhelyen önálló tulajdonnal rendelkezői:: szavazhatnak, alkotmányellenes. Hogy miért? Szerinte azért, mert kizárja a szavazati jogból a résztulajdonosokat és a haszonélvezőket. Kistermelők! Továbbfeldolgozók! Magánvállalkozók! A PEKO ACÉLIPARI MÜVEKNÉL AZ ALÁBBI 1-, U- ÉS SZÖGACÉLOK KAPHATÓK TAWALYI ÁRON,amíg l-acél U-acél 120—180 mm-ig 120—180 mm-ig szögacél ÉRDEKLŐDNI LEHET: Dudás János kereskedelmi igazgatóhelyettesnél az alábbi telefonszámokon: 47/13-218; 47/13-605; 47/11-344/17-69-es mellék. 100X100; 110X110; 120X120 mm 65X100; 80X120; 90X130 mm Végzősük nagy nap fai