Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-03 / 101. szám

Fojtogató boltbérlet 1 (CIKK A 2. OLDALON) Mi lett a Jézus kútfábél? Á hbecő álom. «at? v a szemétdomb valóság • Ha nincs drótkötélpálya, nem kell út sem • A tilalmat szeretnék feloldani Jézus kútja — sajnos bi- . zonyosak vagyunk benne, hogy jó néhány miskolcinak ez a név nem mond sem­mit. Hogy is mondana, hi­szen ki gondolna arra, hogy a Somogy i Béla utca belvá­ros felőli végénél levő, ga­zos szemétdomb lenne a Jézus kútja ... Legfeljebb az idősebb miskolciak emlékez­nek arra. hogy egykoron valóban állt itt egy kút, és egy házikó i.5. Nem volt ez valami híres-fényes hely, csak éppen a miskolciak is­merték, szerették,' itt talál­koztak, innen indultak ki­rándulni az Avasra. Most újra szó esett a városi köz­gyűlés városépítési szakbi­zottságában a Jézus kútjá- ről — igaz, égészen furcsa összefüggésben... • FEL, AZ AVAS TETEJÉRE A város rendezési tervei­nék felülvizsgáiliata és ezzel összefüggésben az építési ti­lalmak feloldása már ré­gebben megkezdődött. Most épp az Avasalján ért véget egy ilyen vizsgálat, amely a Bacsó — Reményi — Somo­gyi — Nefelejcs utcák ha- ! tárolta területet érintette. Itt van — pontosabban volt — a Jézus kútja is, az Avas lábánál árnyat adó, hatal­mas fák tövében. Egyszer ! nem is olyan régen, úgy j gondolták, hogy innen kell | majd felvezetnie az Avas: tetejére egy drótkotélpályá- J nak, libegőnek. A Jézus kút- j ja lett volna a kiindulóál- j lomás. Ehhez az állomáshoz : pedig egy jó utat is tervez- j tek, mégpedig a Teleki i Blanka utca meghosszabbí­tását, keresztülvágva a csa­ládi házas tömböt. • MIKOR TELNE VAJON RÁ? Most hivatalosan is kije­lentették, - amit bármelyik miskolci polgár is meg­mondhatott volna: itt libegő i az elkövetkezendő években aligha lesz, főleg azon az áron nem, hogy házakat kelljen lebontani miatta, itt lenn és fenn az Avason is. De a vizsgálat arra is rá­mutatott: ha egyszer mégis olyan gazdag lenne Miskolc, hogy telne libegőre, akkor sem ide kellene tenni, egy olyan helyre, ami nem ta­lálkozik a belváros forgalmi rendszerével. A felülvizsgá« lók — az Interplan Kft. — szerint így nem lesz út se, végre fel lehet oldani az éoítési tilalmat, és megkez­dődhet a terület önrekonst­rukciója. mint a Somogyi Béla utcán. A bizottság egyetértett ez­zel a véleménnyel, s elfo­gadásra ajánlotta a tervmó­dosítást a közgyűlésnek. De érezték: ez mégiscsak több, mint egyszerű tilialomfelol- dás. Mert ettől még a Jézus kútja megmarad szemétte­lepnek. Jelképnek arra, hogy ez a város miként tiszteli hagyományait. Ügy vélték: szerény eszközökkel, de ren­dezni kell a környékét. * Tarjak, hogy a valaha itt fakadó kis forrás vi­zét akkor se ajánlanánk ivásra senkinek, ha ma meglenne. Megízlelhetné ugyanis vele az avasi prés­házak szennyét. De nem az a legnagyobb baj, hogy ez a kis forrás elszennyező­dött, eltűnt, helyére lyukas autógumik és kibelezett gáz­tűzhelyek kerültek, hanem az, hogy a mi lelkünk is el­szennyeződött. Mert ugyan kinek jutott volna eszébe an­no 1938-ban a Jézus kútjá- hoz hordani a szemetét? Nem akarunk hamis pátosz- szai a múltba merengeni, megteszik helyettünk mások. De nem lehet nem lát­ni, mekkora árat fizetünk ma a város robbanásszerű növekedéséért. Csak növe­kedés volt, és nem gyarapo­dás. Miközben mindent el­borított a beton, elvesztettük múltunkat, a régi Miskolc értékeit, s ezzel együtt sutba kerültek a polgári viselkedé­si normák, a kulturált vá­rosi élet rangja, lényege. Nemcsak a Jézus kútjánál van takargatni valónk, de ott már most meg kellene tenni... (kiss) Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... Mintegy három tucat ifjú hölgy vár majd választ erre a költői kérdésre szombaton és vasárnap, mielőtt álmai megvalósulásaként kiléphet a színpadra. A frissen végzett fotómodellek ezen a hét végén mutatkozna.k be először a Palotaszállóban. Az előkészületekről a 3. oldalon képriportban számolunk be. (Kerényi László felvétele) Tisstákh is virágos terek A tél végén, a hóolvadást követően kiábrándító képet mutatott Miskolc. A város- gondnokság azért adott áp­rilis 30-ig időt dolgozóinak és megbízottainak, hogy mindennel elkészüljenek. Mit sikerült másfél hónap alatt végezniük? — ezt összegez­tük tegnap Vanczák Zoltán műszaki igazgatóhelyettessel és Heincmann Pál osztályve­zetővel. A csaknem 3600 tonna, síktalanítás céljából az utakra szórt zúzalék össze­gyűjtésével kezdtek a vá­rosgondnokság munkatársai, ami azt jelenti, hogy több, mint kétszáz kilométer hosz- szú útszakasz mellől tűntek el a vezetést zavaró, és a város levegőjét rontó buc­kák, amelyek porát újra és újra felverték a járművek. Április 16-ával már a ká­tyúzáshoz láthattak hozzá, s mára néhány kivételtől elte­kintve, az összes úton újra­festették az útjelzéseket is. A KRESZ-táblákat és a for­galomirányító jelzőlámpákat i szintén le kellett mosni. Sikerrel zárult a meghir­detett limlomtalanítási ak­ció. Százhárom konténert töltöttek meg ezen a tava­szon a miskolci lakosok fö­löslegessé vált kacatjaikkal. A parkokra egj'millió forin­tot költöttek néhány hónap alatt, ennek eredménye, hogy hetvenezer tulipánhagyma, több ezer tő virág került a köztéri ágyúsokba, 450 ezer négyzetméternyi területen végezték el a kertészeti munkákat. Sajnos, sokan nem veszik figyelembe a fá­radozásukat, a megdézsmáit ágyások, a kerékpárosok nyomvonalai a frissen for­gatott földeken gondatlan­ságról, garázdaságról tanús­kodnak. A munkákat az idén élő- szer maganváliaiKozók: bevo­násával sikerült elvégezni. Ez — mint kiderült — nem­csak olcsóbb megoldás volt, hanem eredményesebb is, hi­szen városszerte szemmel látható, hogy ez a kis riva­lizálás a megbízottak között meghozta az eredményét: látványosan változott meg Miskolc arculata. N. Zs. A MISKOLCIAK NAPILAPJA xxiii. évfolyam, ioi. szám £& ERI A : 5,80 1991. MÁJUS 3., PÉNTÉK FfflRIÜf Ikinv embert tart meg a mályi kit. ? A hét elején isinél Má- lyiba várták a sajtót, hogy a nyilvánosság előtt jelent­sék be: végéhez közeledik Egervin Vállalat kontra má- lyi üzemegység munkástaná­csa per a telep privatizálá­sa ügyében. Annak idején — meghallgatva mindkét fél álláspontját — írtunk a vi­táról. Ezek szerint itt a mályi '— Márka Üdítőitalokat és rostos gyümölcslevet gyártó — üzemegység munkástaná­csa úgy döntött, hogy kéri az alapító Földművelésügyi Mi­nisztériumot, engedélyezze kiválását az anyavállalat Egervin kötelékéből, mivel a vállalatvezetés kft. alakítá­sát tervezi náluk, s az át­szervezés a ma szokásos vagyonátmentés tipikus pél­dája, ami ráadásul a dolgo­zók felénak-kétharmadának elbocsátásával is jár. Elkép­zelésük szerint a vagyon­megosztás után Mályi, mint önálló vállalat, saját költ­ségvetéssel, önálló kereske­delemmel megélhetne úgy, hogy a dolgozók is rnirid megmaradhatnának. Ezzel szemben az Egervin ragaszkodik a kft. alakítá­sához, pontosabban bele­egyezik a szétválásba, de olyan pénzügyi nehézségeket támaszt (részben a vállalat kölcsöntartozásának nem arányos áthárításával, rész­ben a Mályiban felhalmozó­dott hatalmas göngyöleg — láda és üres üveg — át­adásával), ami eleve lehetet, len helyzetbe hozná az ön­állósulási törekvéseket Most nem érdemes felele­veníteni az ügy minden rész­letét, a lényeg, hogy kedden Mályiba érkezett az Egervin vezérigazgatója, Váradi Já­nos, mert úgy vélték, hogy a minisztériumból érkezett levél pontot tesz az ügy vé­gére, méghozzá a mályiak kérését elutasító határozat­tal. A felolvasott levél lényege, hogy a minisztérium megál­lapította, a vállalat nem tud.ja induló vagyonnal el­látni a gyáregységet, mint önálló vállalatot. Figyelembe véve, hogy az Egervinnek az Állami Vagyonügynökséggel és a minisztériummal egyez, tetett privatizációs terve ér­telmében a privatizációt 1991-ben végre kell hajtani, a minisztérium, mint alapító, nem ért egyet a borsodi gyáregység kiválásával.!?) Ezzel a levéllel, azon túl, hogy zavaros fogalmazású és ködösít, egy nagy baj van: hiába van rajta pecsét és aláírás, nem tekinthető hivatalos határozatnak, ugyanis annak minden meg­szabott formai követelménye hiányzik belőle. Ez inkább magánlevél, aminek megfo­galmazója — Mikus Dezső osztályvezető — pontosan tudja, hogyan kell egy hi­vatalos iratot kiadni. A má­lyiak ezért hiszik, valami nem stimmel a minisztéri­umban. A keddi munkásgyűlésen úgy döntöttek, hogy felszó­lítják a minisztériumot egy egyértelmű hivatalos hatá­rozat kiadására. A vezérigaz­gató most nagyon barátsá­gosan' — és győzelmének látható tudatában — úgy nyilatkozott, hogy adná ő nagyon szívesen Mélyít, de hát mit csináljon, ha a mi­nisztérium azt akarja, amit ők: kft.-t? A mályi munkástanács (csakúgy, mint a megyei munkástanács, amelyik to­vábbi harcaihoz szeretne er­kölcsi tökét és hivatkozási alapot teremteni az üggyel) tovább próbálkozik, mert nem érti, hogy ha egy üze­met privatizálni lehet, sőt kell, miért csak a saját dol­gozóinak nem eladó? Arra sem kapott választ Tetétleni József né, a munkástanács elnöke, hogy ha mégis kft. alakul Mályiban, hány em­ber talpára kötnek útilaput? Mert őket talán ez érdekli legjobban. G. L. Miskolci fcsvissza fesztivál 1991. május 14—19. 100 FORINTÉRT - KÉTMILLIÓT ÉRŐ LANCIÁT NYERHET! A fesztivál kiállítása és vására 100 Ft-os belépőjegyei sorsoláson vesznek részt. Fődíj: 1 db Lancia Delta szgk. KERESSE A JEGYEKET A RENDEZVÉNYEK HÁZÁBAN ÉS AZ ÁRUSOKNÁL.

Next

/
Thumbnails
Contents