Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-13 / 109. szám

0 Szombaton délelőtt tél 10-kor megkondult az iskola harangja, majd a Zrínyi Gimnázium ne­gyedikes diákjai búcsúsétájukra indultak az ódon falak között. Az udvaron a szülök, rokonok, ismerősök izgatottan figyelték, mikor tűnik fel a család szemefénye. Pigay Imréné igazgatónő meghatottan idézte fel az évfolyamhoz fűződő emlékeit. Külön megemlékezett azokról a diákok­ról, akik kitűnő tanulmányi eredményükkel, az országos versenyeken elért helyezéseikkel tovább öregbítették az iskola hírnevét. A harmadikosok átvették a gimnázium új, felavatott zászlóját, majd a negyedikesek visszaindultak az osztálytermeikbe. Mától életük egyik legfontosabb fel­adatával birkóznak meg: az érettségivel. (Szobán Gabriella felvételei) Elszámolunk a kSStségvciéssol ff.) ? ■ Demokráciában természetes, ha a döntéshozók és a dön­téseket végrehajtók elszámolnak cselekedeteikkel a válasz­tóknak. Ugyanilyen természetes, ha tájékoztatják a város polgárait arról, hogy mire költik a pénzüket. Éppen ezért örömmel közöljük a most következő írást. Hiszen ezt ezút­tal nem zsurnaliszták készítették, hanem a városháza szak- i emberei állították össze azzal a szándékkal, hogy beavassák Miskole idei költségvetésének rejtelmeibe a borsodi megye- j székhely lakóit. Már itt felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy i a tervekről tudhatnak meg részleteket. Hogy teljesül-e a költségvetés, erre ma senki sem merné azt válaszolni, hogy igen. Különösen az elmúlt napokban megtartott Közgyűlés után nem, hiszen mint arról beszámoltunk, jelentős kérdé- | Kékben nem sikerült dűlőre jutniuk a képviselőknek. Így például nem tudtak dönteni a piaci helypénzek emeléséről j sem, holott — mint látni fogjuk — az idei költségvetés már seámoit a megemelt díjakkal. A rendszerváltás egyik lényeges mozzanata volt, hogy a tanácsrendszer meg­szűnt, az elmúlt évben de­mokratikusan megválasz­tott és működő önkormány­zatok váltották fel. A helyi hatalomgyakorlás, a közös­ségek önkormányzása meg­felelő önállósággal rendel­kező, gazdaságilag megala­pozott hely: önkormányza­tokat tételez föl. Csakhogy a helyi önálló­ságot anyagilag . is biztosító, a gazdálkodás szervezeti ke­reteit is megreformáló olyan törvények hiányoznak még, mint példáui áz önkormány­zatok tulajdonába kerülő vagyonról szóló, az önkor­mányzatok feladat- és ha­táskörét meghatározó, az ál­lamháztartási, és számviteli törvények. • A SOKAT BÍRÁLT TERVEK Gazdálkodni viszont kell. Bizonyára sokan emlékez­nek még rá. hiszer a Déli Hírlap erről rendszeresen tudósított, hogy Miskolc megyei jogú varos költség­vetését hosszas elöcs itározá- sok után — úgymond szük­ségmegoldásként - fogadta el a közgyűlés. Sok bírálat érte a költségvetés szerkeze­tét, az alkalmazott tervezé­si módszert, a megmereve­dett intézményi struktúrát Is. Minden bizonnyal lehe­tett volna más, talán jobb költségvetést is csinálni, de a szakemberek gyakran idéz­ték az egyik lapot, amelyik szerint a fenti törvények hiányában az önkormányzat „félkarú törpe”, hiszen gaz­dasági alapjai hiányoznak, sőt az önkormányzati va­gyon tulajdonlási lehetősé­geit is nap, mint nap meg­nyirbálják. Ezek után nézzük, mire is költi a város valamennyiünk pénzét, az erre az évre ren­delkezésre álló több minit 7 milliárd forintot. Hogy hogyan alakul a költségvetés teljesítése, a fel­adatok végrehajtása? Ma még jósolni is nehéz. Min- I denesetre a terv készítői, a i város képviselő testületé a I túlélést, a város műkodőké- I pességének megőrzését tüz- i ték ki célul. Ennek eleget i tenni manapság nem kis fel­adat. Számolnak a képvise­lők azzal is. hogy ha a kö­rülmények megkövetelik, új­ra átgondolják a költségve- i tést, és a feladatok válto­zását a város pénztárcájá­hoz igazítják Az önkormányzati felada tok ellátásának forrásául 199i-re 7 024 millió forint bevételiek számol a terv a 1 társadalombiztosítás finan- j szirozási körébe tartozó fel- 1 adatokkal együtt. A bevételek jelentős része I — 48 százaléka — az álla­mi hozzájárulástól szárma­zik, ezen belül is meghatá­rozó a normatív állami tá­mogatás. Ez az önkormány­zat részére olyan járandó­ság, amely részben a tele­pülés lakosságszámához, il­letve annak korcsoporton­ként összetételéhez, más­részt valamely konkrét fel­adat ellátásához kapcsoló­dik. Jelentős bevételnek minő­síthető a személyi jövede­lemadóból tervezett 1021 millió forint is. Ez a város állandó lakossága által 1989 évre bevallott személyi jö­vedelemadó feléből, továbbá lakosonként 5000 forintra történő kiegészítésből tevő­dik össze. A bevetelek között 17,8 szá­zalékos részt képviselnek a sa­ját bevételek. Üj elemként jelenik meg a második fél­évre vonatkozóan helyi adó­ként az iparűzési adó, amennyiben annak bevezeté­sét elhatározná majd a köz­gyűlés. • AMIT VÁLLALT, FOLYTATJA A VÁROS A jóváhagyott költségve­tés szerint az önkormány­zat a város minden egyes la­kosára 25 630 forintot költ­het. Az éves keret 86 száza­léka működési-fenntartási feladatokat szolgálja, fejlesz­tésre mindössze 14 százalék — kevesebb, mint 1 milli­árd forint — jut. A célkitűzéseknek megfe­lelően alapvető szempont az volt, hogy az önkormányzat irányítása alá tartozó, alap­ellátást nyújtó oktatási, egészségügyi és szociális in­tézmények gazdálkodási fel­tételei biztosítottak legye­nek és a városüzemeltetés­ben se legyen fennakadás. A fejlesztéseknél döntően a korábban vállalt kötelezett­ségek teljesítésére, a mun­kák folytatására van módja a városnak. A működési, fenntartási feladatok ellátására összes­ségében 6 028 millió forint, a fejlesztésre — beruházás­ra 996 millió forint áll ren­delkezésünkre. Az egészség­ügyi feladatokra a terv 1 476 millió forintot irányoz elő. Ehhez 1 136 millió forintot a kórházak működési költ­ségeire a társadalombiztosí­tási alap juttat. E körben gondoskodnak 1107 bölcsődei férőhely fenntartásáról is. * • FELÚJÍTÁS A SZÜLÉSZETEN Az önkormányzat felada­ta viszont a két kórház fel­újítása. Erre 19 millió fo­rintot hagyott jóvá a köz­gyűlés. Ennek keretében kezdődhet a Vasgyári Kór­ház szülészeti részlegében a vizesblokk felújítása, a bel­ső ivóvízhálózat cseréje, va­lamint a klímarendszer fer­tőtlenítése. A Semmelweis Kórháznál pedig folytatódik a közműrendszer és az in­fúziós laboratórium felújí­tása. Az egészségügyi intézmé­nyek műszerezettségének ja­vítására az elmúlt évektől számítva több, mint 72 mil­lió forint fordítható, ameny- nyiben a megpályázott 40 százalékos központi céltá­mogatást is megkapja a vá­ros. Ez a pénz részben a kórházak elavult műszerál­lományának pótlását szol­gálja. ugyanakkor egyes te­rületeken a színvonal javít­ható lenne. A fejlesztési feladatok kö­zött szerepel idén az avasi lakótelep harmadik üteme­ben egy 5 munkahelyes or­vosi rendelő átadása is, mellyel kiválthatók a ren­delő megépítéséig ideiglene­sen lakásokban működő ál­talános — és a gyermekor­vosi körzetek. XXIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1991. MÁJUS 13., HÉTFŐ | A RSA: 55.00 FORINT Kevesebb pörkölő A Madarász utcai Viktor Rgy hete jelent meg la­punkban a Fontosabb a parkoló? emui írás, amely­ben a Madarász Viktor ut­cában élők aggodalmát tet­tük szóvá. A közelben, az újonnan épült bérházhoz ugyanis megfelelő parkoló­helyeket kell biztosítania az önkormányzatnak, s ezeket éppen a Madarász Viktor utcában található fasorok között akarták megépiieni. A fél évszázadnál idősebb japán akácok gyökereit be­vágták, életterük minimá­lisra csökkent — ez lát­szott az első néhány beálló alapozása után. Szerencsére még időben érkezett a jelzés, és némi­leg módosították a terveket. Marx György Miskolcon A TIT megyei szervezeté­nek és az Eötvös Loránd j Fizikai Társulat megyei j csoportjának meghívására, » szerdán Miskolcra érkezik | Marx György akadémikus, I Délután három órakor elő- ' adást tart a Miskolci Egyetem 2. sz. előadójában, A földi j légkör múltja, jövője cím- í mel. 1 Két-három parkolóval ,J*e- vesebb épül, a fák kevésbé kórosodnak — erről szólt írásunk. Tegnap ismét tele­fon érkezett ez ügyben. Nagyné Novák Éva, a pol­gármesteri hivatal építési osztályának városépítési re­konstrukciós csoportvezető­je keresett meg bennünket azzal, hogy még kedvezőbb megoldást találtak a fasor védelmében. A tervezővel közösen jártak az érintett részeken, s további módo­sításokra láttak lehetőséget.' Az eredetileg két méter negyven centiméter széles­re tervezett autóbeállókat mindenütt tíz centivel kes­kenyebbre szabták, így ösz- szesen négy parkoló nem épül meg az eredeti elkép­zelésekhez képest. Ezzel na­gyobb esély maradt a Ma­darász Viktor utcai japán akácok megmaradására. Miután újabb építkezések várhatók a környéken, megkérdeztük: hogyan’ kí­vánják kielégíteni a to­vábbi parkolási igényeket? Mint megtudtuk, nemsoká­ra elvonul az egyik építési vállalat a Petőfi tér—Sze­les utca—26. sz. fő közleke­dési út által határolt terü­letről, s itt rendezik a te­repet, hogy le tudjanak áll­ni az autók. Arra az idén semmi esély nincs, hogy itt rendes parkoló épüljön, a városi költségvetés nem tud rá pénzt adni. N. Zs. Kistermelők! TovábbfeBtíelgozók! Magánvállalkozók! A PEKO ACÉLIPAR! MÜVEKNÉL AZ ALÁBBI 1-, U- ÉS SZOGACÉLOK KAPHATÓK JAV ALTI ÁnOS$e esmig késsS&t l-acéi 120—130 mm-ig U-ace! 120—130 mm-ig szögacél 100X100; 110X110; 120X120 mm 65X100; 80X120; 90X130 mm ÉRDEKLŐDNI LEHET; Dudás János kereskedelmi igazgatóhelyettesnél az alábbi telefonszámokon: 47/13-218; 47/13-605 ; 47/11-344/17-69-es mellék. Az ördögi vírus (CIKK A 3. OLDALON'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents