Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-07 / 104. szám

Az indulat fűtötte a tüzelőre várókat (A MISKOLCI KÖZGYŰLÉS TEGNAPI TANÁCSKOZÁSÁRÓL A 2. OLDALON) f) Nincs elegendő parkolóhely c belvárosban - ez aligha új­ság bárkinek is. Az mái talán inkább annak számit, hogy a közgyűlés városfejlesztési bizottságának ülésén arról hallottunk, hogy egyfajta pénzügyi alap létrehozását fontolgatják Miskol­con, amelynek segítségével parkolóházakat, térszint alatti par­kolókat lehetne építeni. Bizonyos, hogy az egyik legsürgőseb­ben megoldandó parkolási ügy a Széchenyi ér a Szemere ut­cák kereszteződése, a „villanyrendőr” és térsége. Itt nemcsak a parkoló autókkal van baj, hanem o .axikkal is, hiszen taxi­állomásra is kellene a hely. HÍRLAP A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXWl. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1991. MÁJUS 7., KEDD finn: 5,80 FORBMT A toglaikoztalásról Egy négyszer egynapos konferenciasorozat első ren­dezvényének ad ma otthont a Miskolci Akadémiai Bi­zottság - székhaza (Szabadság tér 3.) A Sztáv-Progress ok­tatási, továbbképzési és szol­gál tató, kft. rendezi ezt a so­rozatot, Foglalkoztatáspoliti­ka ’91. címmel. A mai,, első előadás 10 órakor kezdődik, ár. Munkácsy Ferenc, a Munkaügy'; Minisztérium fő­osztályvezetőié a kormány foglalkoztatáspolitikájáról és időszerű munkaügyi kérdé­sekről beszél. v Szó lesz még ezen a na­pon a megye foglalkoztatási helyzetéről, és a munkavi­szony megszüntetésével kap­csolatos munkaügyi birósági tapasztalatokról is. A konferenciasorozat to­vábbi előadásai júniusban és szeptemberben lesznek. A témakörök.: a tömeges lét­számleépítés eszközei: az új­rakezdés esélyei; a munka­vállalók tulajdonosi szerep- vállalása, a munkavállalói résztulajdonosi program. Vízügy és környezetvédelem, szétválás után Külön utakon Dr. Pados Imre a régi-új igaizgató véfcenysége bővült, az * ieaz- gatáságé csökkent. A« új' feladatokhoz a személyi ál­lományt és a szükségér esz­közöket biztosítottuk a fel­ügyelőségnek. a minőségvé­delmi laboratórium is hoz­zájuk került, de mérés» ada­tokat mi is kapunk tőlük. Talán ennyiből is látszik, hogv a két intézmény to­vábbra is kötődik egymás­hoz. de nem felhőtlen még a kapcsolat. a korábbi együttélés során voltak köz­tünk súrlódások, és most ez megnehezíti az együttműkö­dést. Ráadásul a feladatkö­rök nem határolódtak el markánsan egymástól, van­nak párhuzamos munkavég­zések. ami senkinek sem jó. — Ezért is szükség lesz új körnvezetvédelnv és vízügyi törvényre, ami segíthet raj­tunk. Az sem mellékes, hogy a két intézmény két minisz­térium felügyelete alá tarto­zik, és mi tagadás, a vízügy fekete bárány lett a vízlép­csőügy óta. ■ ■ — Azzal egyet kell érte­ni. hogy a tervezés, engedé­lyezés és a gazdálkodás ne legyen egy kézben, hiszen ez módot adhat visszaélé­sekre. De az már nem jó, hogy például a vízminőségi kárelhárítás a mi felada­tunk, de a felügyelőség méri és áhapítja meg a minőség- romlást. — Most lecsökkent 1200 főre a létszámunk, ez tovább már nem fogyhat az alapel­látás veszélyeztetése nélkül. A már említett árvízvédelmi, vízrendezési feladatok mel­lett a müvek üzemeltetése, fejlesztése is ,? mi dolgunk- Szabad kapacitásunk rgvén vízgazdálkodási feladatkör­ben gazdálkodni, vállalkoz­ni is tudunk. Ahogy végleges lesz a feladatmegosztás, új szervezetet állítunk fel, már csak azért is, mért az ön- kormányzatokhoz is kerül­nek vizes feladatok. —. Minden önkormányzat­tal felvesszük a kapcsolatot, mert a vízi közműtársülások tevékenysége, helyi vízfolyá­sok kezelése, a közművek üzemeltetése esetleg mind hozzájuk kerül. Itt is nagy a Még nincs hárem éve — a Grósz-kormány idejében történt —, hogy Maróthy l'.áurtló- . nrtirisztersége alatt (1988. július 1-jévei) össze­vonták a vízügyet a környe­zetvédelemmel, s lett az Éví- zigböl (hogy csak megyei példát említsünk) Ékövízig. Azóta sok ár leúszott a Sa­jón, Grósz Károlyt előbb Németh Miklós váltotta fel, majd a rendszerváltás után az Antall-kormány már úgy találta jónak, hogy a vízügy jobb helyen van a közleke­dési tárcán belül, míg a környezetvédelemnek saját minisztérium dukál. Így aztán az összevonás után jött a különválás, és 1990. december elsejétől is­mét Évízig, azaz Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság irányítja két megve Borsod és Heves vízügves dolgait. Azaz. nem ilven egyszerű a dolog, de erről később. Az átszervezés vi­szont jó aú-almat adott a vezetés megújítására A víz­ügyi igazgatóságok elére pá­lyázat útján neveztek ki új vezetőket, s az ország 12 igazgatósága közül mindösz- sze 4 helyen nyert, azaz ma- j radt hivatalában a régi igaz- j gató. Ezek egvike ár. Pádon ! Imre. aki április elsejétől 5 í évre kapott megbízást mun­kaköre betöltésére. — A különválás nemcsak a személyi és eszközállo­mány szétválását hanem a feladatok megosztását is ie- lenti — mondja Pados Im­re — A korábbi vízügv: kompetenciákból a vizek mennyiségi és minőségi öko­lógiai felügyelete a környe­zetvédelmi felügyelőséghez került. A vízgazdálkodás, a vízhasználat eneedélvezése. egvéb vizügvek (árvíz, bel­víz. kárelhárítás) és az igaz­gatási feladatok hozzánk, az igazgatósághoz tartoznak, de már a vízszennyezés bírsá­golása a felügvelőség joga. Vízhasználat: engedélyt mi adunk ki de a felügye­lőség mondta meg. hogv hol. ménnvi vizet lehet Ki­venni az ökológia sérelme nélkül. Tehát az OK.TH té­bizonytalanság még, kérdés, lt-sz-e • arz önkormányzatok­nak ezekhez értő emberük? Mi összeállítottunk egy út­mutatót. hogy tudják, mit kell csinálni, kérdés, mire mennek vele? 1 — Ahogy mondtam, he­lyeslem az engedélyezési és gazdálkodási feladatok szét­választását, hogv az állami pénzeszközök felhasználását mindenkor ellenőrizni le­hessen. A lényég, hogy egy­értelművé váljahak a felada­tok. Nekünk marad így is elég: a 600, kilométeres ár­vízvédelmi fővonalnak csak a 60 százaléka felel meg az előírásoknak. Sok a belvíz­védelmi teepdő is, és mert tevékenységünk nem titok, a társadalom ellenőrizheti, mi­re használjuk fel az adófi­zetők pénzét — mondta be­fejezésül dr. Pados Imre. Remélhető, hogy néhány éven belül újabb átszerve­zésre nem kerül sor, s a víz­ügy, a környezetvédelem és az önkormányzatok is pon­tosan tudják majd, mi lesz a feladatuk. A pohárba a kormányzatnak kell tiszta vizet öntenie. G. L. Belvárosi parkolási €2 eyy beépítés kapcsán Iá? Vasaló alakban a Szinva-parton Pénzügyi alapot kellene létesíteni Ez egy ősöreg ügy, amelynek megoldásáért alig történik valami, csak be­szélünk róla — mondta Goida János építész a mis­kolci közgyűlés városfej­lesztési bizottságának ülé­sén. A belváros parkolási gondjairól volt szó. egy te­lekbeépítés kapcsán. A Me­zőbank ugyanis azon a va­saló alakú kis telken sze­retne .építkezni, amelyik az Arany Jáno6 utca elején, a Szinva-parton található. A beépítéssel eltűnne egy tűz­fal, egy gazos telek, a bel­város lehetne egy vonással szebb, egy fokkal rango­sabb. Gondot okoz azonban a parkolóhelyek kijelölése, s ez az ügy már nem csak egyetlen telek beépítésének körébe tartozik... • PÉLDÁUL AZ OTP ALATT Arról van ugyanis szó. hogy Miskolc völgybe szo­rult város, ahol — különö­sen a belvárosban — nincs, vagy alig akad szabad üres terület parkolásra. Pedig a forgalom óriási, hiszen a város kereskedelmi hálóza­tának . legjelentősebb része ma is a belváros szűkén vett' középpontjában lelhető meg, a sétálóutcán és a be­letorkolló mellékutcákon. Flamand pékség nyílt Már a környezete is meg­nyerő a tegnap átadott Fia- mand pékségnek, melyét ; Széchenyi úton, a Sötétka­pu mellett levő, volt zöld­ségüzlet helyér 'alakítottak ki. Ez a pékség azért is más, mint a már ismert „francia” sütödék, mert1 itt a német­alföldi kenyérsütő módsze­reket igazították a magi ar ízléshez —tv hallottuk Tóth Ferenctől, a.. Sz,ezám Kft. ügyvezetőjétől. A vásárlók igényeihez igazítják majd az üzlet kínálatát — mondta Veres Károly, a,z üzlet .ve­zetője. A tegnapi műszaki átadáson Erdős Ákos. a Láng Kiacjó. igazgatója .szólt arról, hogy az / új pékséget részben magántőkéből, rész­ben pedig világbanki támo­gatással. . az Agrobank ti- nanszírozásával hozták lét­re. Az osztrákoknál igen Ked­velt császárzsömlét is áru­sítják majd. a legolcsóbb kenyér pedig 38 forint lesz ebben a pékségben, ám a kulturált környezetben a foszlós péksütemény mellé tejet és kakaót is fogyaszt­hatnak a vásárlók. Szerdán úgynevezett nosztalgiaárusí­tás lesz, mert 40 fillérért adnak egy zsemlét, és 3,60 lesz egy kiló kenyér. Egyéb­ként pedig minden kedden olcsóbban kínálnak termé­keik közül néhányat. Igaz. akkor már nem 40 fillér lesz egy zsemle... v. zs. Goida János . szerint alig­ha jöhet szóba más alter­natíva, mint a föld alatti parkolók, parkolóházak épí­tése, de eleddig egyetlen egy épült; épp a szóban forgó kis Arany János utcai telek szomszédságában, az OTP-székház alatt. A város rendezési tervében nem is egy helyen1- (élőitek ki he­lyet parkolóháznak, de megvalósítani eddig egyet sem sikerült. Való igaz. hogy meglehetősen drága dolog egy parkolóház, vagy mélygarázs, de az is elgon­dolkoztató, hogy amikor az OTP megépítette a már említett föld alatti gará­zsát, egyáltalán nem volt gond eladni a parkolóhelye­ket, sőt jelentős volt a túl­jelentkezés. A Mezőbank esetéből is alighanem a föld alá kell menni, ott építve garázso­kat. Azon persze lehet vi­tatkozni, hogy ezt ott az épület alatt kell-e megten­ni, vagy kicsit odébb — mondjuk a Rudas László utcai parkolót kibővítve a fold gyomra felé. A bizott­sági vitában ugyanis el­hangzott az az ellenérv is, hogy ha nem a ház alatt van a mélyparkoló, akkor úgyis a ház tőszomszédsá­gában akarnak majd par­kolni az odaérkező autósok. • XÜLÖN-KULÖN, VAGY EGYÜTT? Számunkra szimpatiku- sabbnak tűnt az a javaslat, amely egv. nagyvonalúbb, a város egészének.. .érdekeit szolgáló megoldást támoga­tott. Ugyanis az aligha' kép- zelnető el, hogy mindetv foghíjbeépítésnél a belvá­rosban — . reméljük egyre több lesz ilyen, mert jelen­leg Miskolc a tűzfalak vá­rosa — külön-külön kelljen mélygarázst építeni, hiszen ez rendkívül megdrágítaná az amúgy is drága építke­zést, nem beszélve arról: egy saját mélygarázsba aligha engednek be idegen autósokat, pedig nekik is parkolniuk kellene valahol. A bizottsági ülésen a vá­rosháza oldaláról hangzott el a javaslat: létesüljön egv úgynevezett ..parkolóalap”, egy olyan közös kassza, amelybe befizetnének a parkolási gondokkal küsz­ködő, belvárosi építkezésié vállalkozó pégek. A város­háza és a cégek együttmű­ködésével megvalósulhatná­nak parkolóházak, mélypar­kolók a belvárosban egv jól átgondolt, a város egészé­nek érdekeit szolgáló rend­szerben, elhelyezésben. Így lenne esély aura. hogy való­ban felépüljön néhány ilven létesítmény, amelvek nélkül előbb-utóbb befullad a bel­város közlekedése. (kiss) j Gyalogol junk-e őt métert? Elgondolkoztató az a megállapítás, mi­szerint ha a parkoló nem egy irodaház vagy üzlet, bármilyen közintézmény közvet­len szomszédságában épül meg, az autósok ráállnák a járdára, eltorlaszolják az épü­let közvetlen környé­két. Ha abból indu­lunk ki, amit ma lá­tunk az utcákon, ak­kor az valóban így van: a közlekedési morál a nullával egyenlő, gátlástalanul bárhol megállunk, csak ne kelljen még öt métert gyalogolni. Az más kérdés per­sze. hogy ez a kelet­európai közúti anarchia lehet-e a várostervezést befo­lyásoló, • irányító té­nyeződ Aligha. A vá­rost — ’ beleértve a parkolókat — úgy kell fejleszteni, hogy feltételezzük a nor­mális közrendet, né­mi polgári lelkiisme­retet. kultúráltságot is e mellé. A belváros rendjét racionális építéssel. jó forga­lomszervezéssel, irá­nyítással és követke­zetes bírságolással kell megteremteni, és nem azzal, hogy úgy építünk: belekalku­láljuk jól measzokott. minden közösségi elemet nélkülöző ma­gatartásunkat __

Next

/
Thumbnails
Contents