Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-31 / 125. szám

Miskolc egykor és ma, képekben 4. a A „Korona-kert’ története Jókaiék díszebéden a Eltűnt a szökőkút is ★ A Korona szálló kerthelyisége 1938-ban Keserű pedagógusnap esete a megvont jutalommal Nem reguláz, ösztönöz a városháza Az igazgatók Emlékezetes marad ez a mostani pedagógusnap a miskolci iskolaigazgatóknak. Keserűen emlékezetes. A város polgármestere, Csoba Tamás úgy rendelkezett, hogy a pedagógusok ünne­pén az oktatási intézmé­nyek vezetői nem kaphat­nak jutalmat. Több iskolában érdeklőd­tünk, hogyan fogadták a hirt. Volt, ahol azt válaszol­ták, hogy hivatalos értesí­tést erről a mai napig sem kaptak. Mások azt említet­ték: az iskolaigazgató is pe­dagógus. Nem értik, hogy ak­kor miért nem lehet hono­rálni a fáradozását, az ered­ményes munkáját. Vala­mennyi nyilatkozatban közös volt, hogy egyik igazgató sem sugárzott éppen az örömtől. Természetesen megkérdez­tük Csoba Tamás polgár- mestert is, mi indokolja ezt a döntését? Elmondta, hogy nemcsak ő határozott így, az ügyről a közgyűlés okta­tási bizottsága is voksolt, s ennek tagjai megszavazták az elképzelést. Abból indul­tak ki, hogy az igazgatók nemcsak pedagógusok, ha­nem a gondjukra bízott in­tézmények vezetői is. Mint ilyenek, felelősek az óvodá­juk, iskolájuk, kollégiumuk helyzetéért és gazdálkodásá­ért. És itt van a kutya el­ásva: közismerten szűkös a város' anyagi helyzete. A Déli Hírlap is beszámolt an­nak idején arról, hogy az is­kolaigazgatók Miskolc idei költségvetésének készítése­kor szóvá tették: lehetetlen helyzetbe hozza őket a szám­talan áremelés és, hogy en­nek fedezetére nem elég az úgynevezett dologi automa­tizmus. Ebből kiindulva szü­letett az az elhatározás, hogy azt az intézményvezető1-, aki jól gazdálkodik, tehát végig tucfea vinni úgy az évet, hogy nem fogy el köz­ben a pénze, jutalmazzák meg. Ha kell, akár nagyobb summát is kapjon, mint amennyit most adtak volna, neki a petíagógusnap tiszte­letére, de természetesen ezek szerint — csak az év végén. hatnak belőle. Mert azért az iskola mégsem olyan, mint egy gyár. Talán nem meg­oldhatatlan feladat kihúzni az év végéig, de nagy ára lehet ennek, ha a pénzt mondjuk azzal spórolják meg — mi mással tehetnék? —, hogy nem vesznek kré­tát, csak decemberben kap­csolják be a termekben a fűtést, nem világítanak, nem takarítanak —, hogy csak néhány példát említsünk. Másfelől egy iskolaigazgató munkájának az eredményét valószínűleg nemcsak azon lehet lemérni hogy meny­nyire takarékos. Ismertek er­re jobb módszerek is: meny­nyire eredményes a tantes­tülete, hány tanulót vesznek fel továbbtanulni tőlük, nyernek-e a diákjaik tanul­mányi versenyt —, hogy megint csak néhány példát említsünk. A jutalom meg­ítélésénél ezt is célszerű volna figyelembe venni. Az eddigi gyakorlat egyéb­ként az volt, hogy az isko­laigazgató jutalmazta a tan­testületet, az igazgatókat vi­szont a városháza. A lehe­tőséget most megkapták az intézmények vezetői, hogy a bérrnaradványukból a be­osztottjaik pedagógusnapon kaphassanak, csak éppen őket nem illeti meg semeny- nyi a városháza részéről. Néhányan úgy vélik, az le­het a háttérben, hogy így akarja a polgármester ránc­ba szedni az igazgatókat, akik a költségvetés készíté­sekor — egy cseppet sem elítélhető módon — megle­hetősen hangosan próbálták képviselni az oktatásügy ér­dekeit. A polgármester úr vi­szont határozottan cáfolta, hogy megregulázó szándékú lenne ez a lépése. Az vi­szont mégiscsak furcsa len­ne — fűzte hozzá —, hogy pedagógusnapra jutalmat ad az igazgatóknak, akik közül néhányan esetleg október­ben bejelentenék, hogy elfo­gyott az intézmény műkö­désére szánt pénz... ta, hogy bár nem feladata a szakszervezeteknek ilyen ügyekben javaslatokat ten­ni, mégis levelet írtak Cso­ba Tamásnak. Ebben arra kérik, járuljon hozzá, hogy ahol bérmaradvány van, s ezt szétosztják, kaphasson belőle az igazgató is, már ha ez találkozik a dolgozók kép­viselőinek egyetértésével is. Ezzel nem szegné meg a polgármester a szavát, hi­szen ez nem jutalom, hanem a bérmaradvány egy része. (bujdos) A 19. és 20. században a régi és az új Koronának központi része volt a belső udvar, amit á tervezők a raj­zokon, a látogatók a helyszí­nen egyaránt „kerf’-nek ne­veztek. Színes történetéhez adatokat szolgáltat naplójá­ban Szűcs Sámuel miskolci ügyvéd. Leírja, hogy 1882. de­cember elején megalakult Miskolcon u „Korcsolyázó Egylet”, s első összejövetelére a vendéglő kertjét jégpályává alakították. A siker nem ma­radt el: nagy volt a forgalom jégolvadásig. Színháztörténeti érdekes­ség, hogy 1883-ban Jókainé Laborfalvy Róza színészi pályájának 50. évfordulóját Miskolcon ünnepelte. Jelen volt a nemkülönben ünne­pelt férj, Jókai Mór is, s a miskolci előkelőségek nagy­szabású díszebédet adtak tiszteletükre a Korona nagy­termében. Ez lehetett a régi Korona utolsó vigassága, hi­szen ebben az évben lebon­tották. Az új épületet pedig még nem adták át. amikor 1884. júliusában Miskolcon rendezték meg az Országos Dalár Ünnepélyt. A kertből sátortetős étkezőcsarnokot csináltak, amely többszáz ember befogadására lett vol­na alkalmas, ha felavatása előtt nem dől össze. A kel­lemes és kevésbé vidám történeteket az épület bérlői többnyire feljegyezték, de nagyon sokat napjainkig megőrzött az emlékezet, do­kumentált a várostörténet. Az áj Korona kezdettől a város tulajdona volt, s azt természetesen a legtöbbet fizetőknek adta bérbe. (1896­Óiikormáüyzafi képviselők fogadóérái Itt talán álljunk meg egy pillanatra a polgármesteri nyilatkozat ismertetésében. Meglehet, jó elképzelés ami­ről beszámolt, de azt azért hozzá kell fűzni, hogy ha pontos szabályokat nem dol­goznak ki hozzá, akkor bi­zony komoly bajok származ­* Kiváncsiak- . voltunk rá, hogy mit szólt mindehhez a szakszervezet, lenyelik-e ezt a békát? Hiszen nekik a ve­zetők érdekeit is képviselni­ük kell. Megtudtuk, hogy alapvetően nem ellenségei annak, ha az igazgatókat ilyen formában próbálják elismerni. De jó lett volna, ha ezt korábban közük az érintettekkel, és nem vár­nak az utolsó pillanatokig — hangsúlyozta a pedagó­gusok szakszervezetének egyik vezetője. Azt is elárul­Értesítjüfc az Árpád u. pá­ratlan oldala és a 2—58. szám, a Kuruc u., Berekal­ja, a vár környéke, valamint a kisvasút és a Táncsics tér közötti terület választópolgá­rait, hogy Ruszkabányai András és Kis Péter önkor­mányzati képviselők június 3-án (hétfőn) 17—19 óra kö­zött a Vár u. 5. sz. alatt fo­gadóórát tartanak, melyre tiszteletiéi várják a lakos­ságot. Értesítjük a 2. és 3. sz. választókerületek (Martinte­lep. Szirma és MÁV-telep) polgárait, hogy Somogyi Ist­ván és Skapinyecz Lajos ön­kormányzati képviselők jú­nius 3-án (hétfőn) 17—19 óra között a martintelepi általá­nos iskolában (Csele u. 14.) fogadóórát tartanak, melyre tisztelettel várják a lakossá­got. Dr. Gyurkó Péter, a 17. sz. választókerület (Széche­nyi út és környéke) önkor­mányzati képviselője június 4-én (kedden) 17 órától fo­gadóórát tart a Zrínyi Ilo­na Gimnáziumban, amelyre tisztelettel várja váiasztó- poigárait. Polgármesteri hivatal önkormányzati iroda Bors vezér cserkészcsapat A Mozgáskorlátozottak Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Egyesülete szombaton délelőtt 10 órakor rendezi meg azt az alakuló gyűlést, amelyen megalapítják a Bors vezér cserkészcsapatot. A Muhi Rehabilitációs Pariiban (a Muhi csárdával szemben) tartják az ünnep­séget, amelynek fővédnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Cserkészeik tesznek foga­dalmat az avasi református templomban szombaton dél­előtt 10 órától, ahová min­den érdeklődőt szeretettel várnáik. Az ökumenikus is­tentisztelettel egybekötött fogadalomtételen 19 fiatal, a 19-es számú oserkészosa- pat tagjai, ígérnek hűséget Istennek, hazának, s ember­társaiknak. Ki nyerte a Korona-bérleteket? Kisorsolták a Korona Gold Kft. júniusi könnyűzenei programjaira szóló havi bér­letet, s az ehhez járó már­kás pezsgőket. A követke­zőknek kedvezett a szeren­cse: Tassi István (Miskolc, Rét u. 1.), Radicsai Gyuláné (Miskolc, Mátyás király u. 38.), Begezi Dezső (Miskolc, Jókai u. 15. 3/1.). A bérleteket a Korona Gold Kft. éttermében átve­hetik Uhlár Gyula ügyveze­tő igazgatótól. A szálló udvara 1991-ben kertmozinak is helyet ad tői a HungarHotelstől ismét visszakerült városi tulajdon­ba) .. A leghosszabb ideig, 30 évig Böczögő József volt a bérlő, aki 1934-ben még arra is vállalkozott, hogy saját pénzén felújítsa, átalakítsa a. Koronát. (Ezt követően csak- 1955/5S-ban volt érdemi vál­toztatás, földszinti átrende-. zés, amelynek tervezője Só­lyom Dezső és Fesszel Ala­jos volt. Munkájuk eredmé­nye: az eredeti eklektikus nyílásritmus helyreállítása, amely rendet eredményezett a korábban kaotikus föld­szinti homlokzaton). Az 1934-ben építési dokumentu­mok is megmaradtak. Block és Stimm neves miskolci műépítészek terveit a múze­um őrzi. Ebből az anyagból említek néhány érdekes adatot, összehasonlítva azzal az állapottal, amelyet az épületbe belépő polgár 1991. május utolsó hetében ta­pasztal. Az épület utcafront felőli kettős bejáratát 1934-ben alakították ki jelenlegi for­májára. A szállodai bejárat nyugati oldalán volt a sön- tés és kávéház. Ebbe az elő­csarnokból lehetett belépni. 1987. december 14-ig (ami­kor az Avas Szállót bezár­ták) — egyebek között — volt itt talponálló' falatozó, j kávézó. 1990-től komputer- j és komputeralkatrész-üzlet működik benne, osztrák ér­dekeltséggel. A köztudatban „Fapadosának tisztelt éttér- yni rész többnyire az volt mindig (az 1950-es évek ele­jén kötelező közétkeztetési feladatokat is ellátott), csak a berendezése változott. A terem régi hangulatát ma már csak fényképek idézik. Jelenleg — a termet nem zavaróan megosztva — itt működik a Korona étterem és söröző. Az egykori szállo­dabejárat jobb oldali részét 1934-ben hall-nak tervezték, itt volt a portásszoba és. a telefonfülkék. A földszint térkialakítása 1955—56-bán megváltozott, s a mainak megfelelő helyen volt bisztró, majd éjszakai mulató, az ún: „Piros”, s most itt találjuk' a Tambur grill-éttermet. A sok nagy estélyt és felolva­sóülést, rendezvényt látott „nagy terem”, a későbbi Fehérterem is más funkciót kapott. Bejárata előtt Déli shop a Fehérteremben fel­irat olvasható. A fényképek tanúsága sze­rint a kert is megváltozott. A terített asztalokat a kert­mozi padsorai osztották meg. Az egykori pálmák, de a későbbi szökőkút is eltűntek. Nem találjuk azt a fát sem, amely évtizedeken keresztül olyan kellemesen komponá- lódott a térbe. A padsorok között ma négy fa található a kertben, de — képeink is mutatják — úgy nőttek, hogy az egykori szállodai folyosó­ról takarják a régi kilátást, azt az élményt, amit az 1950/6C-as évek felvétele mutat. Dobrossy István Közlemények Miskolcon a legolcsóbb szaktáborokban biztosítunk szórakoztató programokat gyermekek számára. Aján­latunk: úszó, tini varroda angol, német, kerékpáros, sátortábor, stb. Érdeklődni a Vörösmarty Művelődési Házban az 57-421-es telefo­non lehet. Angol—német intenzív nyelvtanfolyamot indítunk júliusban kezdők részére. Időtartama: 80 óra. (Heti: 5x4 óra) Díja: 4990 Ft tan­könyvekkel együtt. Helye: Hámán Kató Közp. Leány- kollégium. Jelentkezés: Egy cent B. T. Ferenc u. 23. 17—19 óráig. Telefon: 84-508 HUMANA K1SÁRUHAZ (MIS­KOLC. PATAK U. 2.) FOLY­TATJA nszk ruhák, agyne­mük. CIPŐK KIS- ÉS NAGY­KERESKEDELMI eladását. NYITVA TAKTAS: HÉTFŐ SZERDA, PÉNTEK 9—18-IG, KEDD. CSÜTÖRTÖK 13—17 ÖRAIG.

Next

/
Thumbnails
Contents