Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-30 / 124. szám
a miskolciaké a szó Postacím: Oéll Hírlap. Miskolc, 3501 Pt.; 39 — Telefon: 42-66«. — Kérjük olvasóin, kát. levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Zsebtolvajok a piacon Az elmúlt pénteken — sajnos nem első alkalommal — sírással küszködő asszony kereste fel szerkesztőségünket. Elkísérte egy idősebb úr, aki szemtanúja volt az esetnek, ami a Búza téren történt, és amely a hölgy állapotát előidézte. Már éppen fizetni akart az egyik zöldséges stand előtt, amikor valaki meglökte. Táskájából kivették a pénztárcáját. Kísérője elmondta, hogy ezen a délelőttön sok kárvallottja volt a Búza téri „zsebeseknek”. Mer.t nem félnek senkitől. Igaz, ha megjelenik a térségben egy-egy rendőr, hirtelen eltűnnek az ügyeskezű emberek. Ugyancsak az aluljáró ,,piro- sozói” is. De ha szabad lesz a pálya, ismét munkához látnak. Panaszosunk kísérője — mint piaci árus — elmondta azt is, hogy 10 éves gyerekeket is „bevetnek” a szüleik egy- egy akcióba. A siető, gyanútlan vásárlónak eszébe sem jut. hogy mellette ártatlannak tűnő szempár figyeli, és csak az alkalmas pillanatra vár. — Olyan sokan vannak már, hogy retteg tőlük az ember, melyik pillanatban válik meglopottá — méltatlankodott panaszosunk. Jónak találná, ha a piacfelügyelőség hangosbemondóján sűrűbben figyelmeztetnék a vásárlókat, hogy jobban vigyázzanak értékeikre, pénztárcáikra. A kérést továbbítottuk a Búza téri piacfelügyelőség vezetőjéhez. Petri Jánosné sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, De hozzátette: napjában sokszor kérik a vásárlókat és az árusokat értékeik fokozott őrzésére. Sajnos, a piacon olyan kitanult zsebtolvajok „aratnak”, hogy minden védekezés kudarcba fullad. Véleménye szerint egyedül a rendőröktől félnek. Amikor feltűnik a járőr, alábbhagy a rablá- si szándék. Sőt, ilyenkor az aluljáró „pirosozói” is felszedik sátorfájukat. A piacfelügyelőség vezetője azt tartaná megoldásnak a zsebtolvajok és a különböző verekedések, randalírozások megfékezésére, ha a piac területén állandó rendőri felügyelet lenne. Kérésüket ez ügyben már a polgármesteri hivatalnak is megküldték azzal, hogy egy helyiséget is biztosítanának a rendőrség számára. Várják a gyors intézkedést, mert civil emberként hiába kapják rajta a zsebest. eljárni vele szemben nem tudnak. S mire találnak egy rendőrt, már hűlt helye van a tolvajnak. Szóval kellene az állandó felügyelet a Búza téri piacra. Ügy gondoljuk, nemcsak ide. Hasonló gondokkal küzd a Zsarnai is, különösen piaci napokon. H.-né Aíí válaszolták/ h Nem tudtak a kutyakiállításról Csak álltunk és vártunk a lyukóvölgyi megállóban vasárnap, a kutyakiállítás napján. Kifelé még csak mentek a buszok, de visszafelé háromnegyeöórát is kellett várni. Jobbnak láttuk gyalog hazaindulni. Nem értjük, hogyan szervezték meg az illetékesek a közlekedés rendjét ezen a napon — írta levelében A. E. miskolci olvasónk május 9-i rovat- összeállításunkban. Panaszát a Miskolci Közlekedési Vállalat kivizsgálta, és az alábbi tájékoztatást kaptuk Zim- mermann Ferenctől, a vállalat igazgatójától. „Vállalatunknak nem volt tudomása az 1991. április 21-i kutyakiállításról, így menetrend-módosítást sem tudott végrehajtani. A szak- szolgálat észlelve az utazási igény növekedését, rásegítő járatokat állított forgalomba, melyek az egyébként is sűrű „munkaszüneti” forgalmat 5 —6 perces követési időre csökkentették. A kutyakiállítás szervezési hiányosságai, vagy a nem várt óriási érdeklődés miatt az ide érkező nagyszámú személygépkocsi azonban tiz órától háromnegyed tizenegyig eltorlaszolta a közutat, és így autóbuszaink nem tudtak vissza irányban közlekedni. Ezen időszak alatt, a rendőrség segítségével is csak egyetlen autóbuszt (10 óra 45-kor) sikerült visszafordítani, a többi az útakadályoknál rekedt.” Ötös álmok A múlt héten ismét nem volt öttalálatos a lottón. Ezen a héten a nyeremény ősz- szege 150 millió ... Az asszony elzárja a rádiót. — Hű, kislányom! Ez igen. Addig megjön a pénzem, s veszünk öt szelvénvt. Majd segítek kitölteni. Ha nyerünk, akkor elmegyünk a játékboltba, s amire rámutatsz, mindent megveszek. — A Barbie-ba- bái is? A babakocsit, a nagy autót is? — Mindent, mindent! Annyi, de annyi játékot, hogy be sem fér majd a szobádba. És akkor majd veszünk a soksok játékhoz egy szép nagy, kertes házat. — Mit veszünk még? — Xjj bútorokat, új tévét. Épül az álomház. Az anya már akkor sem hinne a „kincsben”, ha kézhez kapná. Az ő álmai a földön járnak. De játszani szeret. A kislány egyre lázasabban érdeklődik. — Mit veszünk még? Ekkor megszólal a csengő. A „számlás” áll az ajtóban. Az anya arcán kínos mosoly. — Majd holnap... leviszem a pénzt. Zárul az ajtó. A kislány tovább csicsereg. — Mit veszünk még? — Lottót. Hatot — hangzik az anya kurta válasza. V. A. Elfolyik a pénz is. Az Árpád utca 10—16. számú lakosok zsebéből úgy folyik ki a pénz, mint a csapokból a víz. Május 21-én kaptuk kézhez a vízfogyasztás számláját, március hóra vonatkozóan. A számlán az összeg horribilis. Viszont a rajta szereplő adatok önmagukért beszélnek. Nem tudom, van-e a világon olyan ország, ahol egy ember 520 liter vizet fogyaszt el naponta. A számla egyébként sem elégíti ki az ide vonatkozó előírásokat. Csak az összfogyasztást közli, pedig nekem állam- polgári jogom tudni, hogy mennyi volt a vízmérőóra kiinduló- és végső állása. Ezt a jogomat erősíti, hogy én vagyok a MIK által is elfogadott közös képviselője a leírt lakásokban élőknek. A vízóra, leolvasására meghívást nem kaptam. Ennek elhanyagolásával a MIK és a vízmű úgy manipulálhat a vízfogyasztással, ahogy éppen anyagi érdekük megkívánja. Kétségbe kell vonnom a vízóra hitelességét is. Ugyanis a vízművek dolgozói többször munkálkodtak a vízóra aknájában. Az Árpád u. 6—8. számú ház lakói önálló hidegvízmérő órát szereltek fel. A meleg vízhez szükséges hidegvízellátás az Árpád u. 10—16. sz. épület központi vízóráján keresztül történik, így az Árpád u. 6—8. szám alatti lakosok vízfogyasztását velünk fizettetik meg. Erre utal az, hogy a számlán az összfogyasztásból nincs levonva a 6—8. számú ház melegvízfogy asztá 3a. Az ezen a területen élő lakosok nem tudják elfogadni a MIK önkényeskedését. Polgári engedetlenségi mozgalom keretében megtagadják a személyenkénti 500 forint víadíj megfizetését mindaddig, amíg a jelenlegi helyzet fennáll, és a vízfogyasztás ellenőrzésének feltételei meg nem teremtődnek. Maytényi János, az Árpád u. 10—16. számú ház közös képviselője Újabb csoportokat várnak Mg« Nemrég arról számoltunk be lapunkban, hogy a Diósgyőri Kórházban gyógytornakurzusok kezdődtek terhes anyáknak. Mint megtudtuk, a tanfolyam iránt igen nagy az érdeklődés, ezért újabb csoportokat indítanak. Egy-egy tanfolyam a terhesség azonos időszakában levő kismamák részvételével indul, ahol az elméleti előadások mellett egyéni, testreszabott gyakorlatok, programok segítenek abban, hogy a majdani szülés könnyebb és gyorsabb lefolyású legyen. A kismamák a terhesség 20. hetétől vehetnek részt ezeken az egészségcentrikus foglalkozásokon. (Kerényi László felvétele) A közössé«! szándék érvényesült Május 6-i rovatösszeálli- tásunkban olvasói levelet közöltünk „Bezárt ajtók” címmel. Levélírónk elmondta, hogy nem értettek egyet azzal a határozattal, hogy a Középszer u. 10. számú ház hátsó ajtaját lezárták és kulcsot nem adtak a lakóknak. Főként azt sérelmezték. hogy két idős beteg embertől vonták meg annak a lehetőségét, hogy sétára indulhassanak. A megjelent cikkel kapcsolatban dr. Iioffmann László a lakóközösség intézőbizottsága képviseletében az alábbi tájékoztatást küldte szerkesztőségünknek. ,A cikk megjelenését követően, május 13-án a lakóközösség közgyűlést tartott, mert az újságcikk tartalmán felbolydultak. Felbolydulásuknak oka az volt, hogy az írásban megjelentek nem fedték a valóságot. A lakóközösség nagy többsége sajátjának tekinti azt a házat, amelyben lakik, és olyan emberek, akik előzőOtíhon helyeselték? Hozzátok, ifjú tolvajokhoz, akik május 15-én, a Vörösmarty u. 37. számú ház pincéjéből világos nappal elloptatok két biciklit, volna egy pár szavam. Először is, tudjátok-e, mit csináltak a középkorban a tolvajokkal? Képzeljétek, levágták a kezét, vagy a fülét. Én ezt nem kívánom nektek, mert jó keresztény vagyok. Csupán annyit, hogy hasonló kellemetlenség érjen titeket is. Mondjuk, mit szólnátok ahhoz, ha a bördzsekiteket leszedném rólatok? Mert az én fiamnak például nincs ilyen kabátja. Vagy teszem azt, az meglovasítanám a kocsitokat, mert nekem még nincs. Vagy mondjuk, ne tudjatok telefonálni, mert hasonlóan a tettetekhez, mások a telefonokat rongálták meg. Kiváncsi lennék, vajon szüléitek tudnak-e a „csínyről”? Vagy egyetértenek veletek? Sajnos, nem reménykedem abban, hogy e sorok olvastán megszólal erkölcsi érzéketek. És mi van, ha még olvasni sem tudtok? __ Aranyi Erzsébet Miskolc Megkerült a kocsi gazdája A május 16-i rovatunkban olvasói levelet közöltünk, amelynek szerzője a Bokányi Dezső utca 4. számú ház előtt hónapok óta veszteglő Skoda 120 L típusú, KZ 10-38 rendszámú személygépkocsira hívta fel a figyelmet, Azzal a szándékkal írta sorait: érdemes volna utánanézni, nem valamilyen bűncselekmény nyomát viseli-e a szemmel láthatóan rossz állapotban lévő autó, esetleg jogtalanul vették igénybe, és így rongálták meg bűnöző hajlamú emberek. Időközben jelentkezett rovatunknál (telefonon, mert járás- képtelen) az autó tulajdonosa. Varga István. Kérésére közöljük, hogy az autót 1990. december 4-én törte össze egy 17 éves fiatalember — még három más autóval együtt — azzal a gépkocsival, amelyet a bátyjától „kötött el”. Mivel Varga Istvánt 1990. augusztus 10-én üzemi baleset érte, és augusztus 14-e óta táppénzen van (a múlt héten meg is operálták), állítása szerint nem tudott gondoskodni az autó megjavíttatásáról. A szükséges alkatrészek felét már beszerezte, de az ismert ellátási nehézségek miatt a többihez még nem jutott hozzá. Felmerülhet a kérdés: miért nem gondoskodott a Skoda helyrehozataláról a felesége? Nos, mint hallottuk, négy gyermeket gondoz, ezek egyike súlyos beteg, másik kettő még az iskolás korön innen van, ezért ezt tőle nem lehet elvárni. Bizonyosak vagyunk benne, hogy felépülése után Varga István valóban rendbehozatja kocsiját, s addig is alighanem akad valaki a kollégái közül, aki segítségére siet, és használható állapotba hozza a járművet. lég legfeljebb csak köszöntötték egymást, most barátságot kötnek. így teljesen alaptalan azt állítani, hogy amióta megalakult a társasház közössége, itt „pokol az élet”. Ezt a kijelentést Simon Erzsébet nem is tudta megindokolni a közgyűlésen (ő is aláírta a panaszos levelet), minthogy az sem derült ki. ki az a hat lakótárs, akinek szerepe van a kifogásolt cikkben. Legfeljebb egy személy vált ismertté, de ő sem szólt hozzá a vitához. A cikk következtében a takarítást végző lakótárs le kívánt mondani annak ellenére, hogy a közösség tagjai túlnyomó többségben bizalmukról biztosították. Kijelentették, hogy még ilyen tiszta nem volt a .két ház. Az ő érdeme a mostani állapot. Végül a közgyűlés úgy döntött, hogy a Középszer u. 10. számú ház hátsó bejáratát — úgy. mint a 12. számú házé már eddig is volt — le kell zárni, és zárva tartani. Megjegyezni kívánjuk, hogy idős emberek és kutyák a 12. számú házban is voltak és vannak. De egyik lakótárs sem kívánta a hátsó ajtó használatát.” A válasszal egy időben, pontosabban május 28-án délelőtt felhívta szerkesztőségünket a Középszer u. 10. szám alatt lakó idős asszony. Sírva panaszolta, hogy csak korlátba kapaszkodva tud közlekedni. Tehát csak a hátsó ajtón át jut a levegőre. Kulcsa pedig nincs. A házfelügyelőt kell megkérni minden esetben. Ez sokszor akadályba ütközik“ hiszen más dolga is le'het’ a házfelügyelőnek, mint az ő kérésére várva ^otthon ülni. Panaszosunkat végighallgatva isimét csak tanáccsal szolgálhattunk. Kértük, egyéni gondjával forduljon a közös képviselőhöz, mivel annak idején az olvasói levélben már részletesen foglalkoztunk ügyével. Annak orvoslását helyben, a lakók és a házfelügyelő segítségével tudják csak megoldani. Minél előbb, hiszen az idős asszonynak — mint mondta — életbevágóan fontos a mindennapi rövid 9éta. Színészdíjak A Miskolci Nemzeti Színház Igazgatósága és szakszervezeti bizottsága az alábbi dijakat alapította: 1. Az évad színésze a közönségszavazatok alapján. 2. Az évad színésze a társulat titkos szavazatai alapján. A dijak odaítélésére a színházi évad végén kerül sor. Kedves Közönségünk! Várjuk szavazataikat az Önök által legjobbnak ítélt színészi alakításról, a legjobbnak tartott színészről, az Önök kedvencéről! Szavazni lehet a mellékelt szavazócédulán, vagy levélben. Beküldési határidő: 1991. június 5. Cím: Miskolci Nemzeti Színház szakszervezeti bizottsága, Miskolc, Pf.: 113. 3501. Az „évad színésze” közönségdija a Szinyei Merse Pál Alkotóközösség által felajánlott festmény - Máger Ágnes munkája —, mely megtekinthető a színház jegyirodájának kirakatában. Név: ..................... Cím: ..................... SZAVAZÓLAP AZ „ÉVAD SZÍNÉSZE" KOZÖNSÉGPÍJÁRA színművészt javaslom
