Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-25 / 120. szám

Irt Daniels az Mae A Jack Daniels, a fiatal te­hetséges heavy-metal zene­karok közé tartozik. Hosszú • ideig vezették a Rock gyer­mekei listát, és most készí­tik első önálló nagylemezü­ket. Stílusukat az amerikai dallamos métáihoz lehet ha­sonlítani. Nevüket egy Whisky márkáról vették, és megszerezték az amerikai cégtől a névhasználati en­gedélyt is. Május 28-án. va­sárnap. este hét órától az Ady Művelődési Házban lép­nek fel. Minden metai-ra,j ori­gót szeretettel várnak. Flora Kim és a gyerekek Flóra Kim koreai népi gyógyító — aki a Déli Hír­lap Kft. meghívására érke­zett Miskolcra —. holnap délelőtt a Rónai Sándor Mű­velődési Központban szere­pel. A gyermeknap alkalmá­ból ajánlotta fel, hogy in­gyenes bemutatót tart tudo­mányából. A fejlett országokban egyes növekvő mennyiségben ke­letkező háztartási hulladék lerakása, részben a magas szál­lítási költségek, részben környezetvédelmi problémák miatt, egyre nehezebb, ezért a jövőben mind több hulladékanyagot használnak fel különféle célokra. Esetenként elképesztő ötle­tek is szüleinek. Van, aki lakóházát üdítöitalos fémdobozok­ból építette föl. liánnak, akik műalkotásokat készítenek olyan anyagokból, amelyeket mások kidobtak. Larry Fuente, kaliforniai szobrászművész például kizárólag szemétlerakó- helyeken. strandokon, használt cikkeket áruló üzletekben szerzi be nyersanyagait. Műveit több szer dollárért is meg­veszik. Angyal című alkotása kizárólag hulladék felhaszná­lásával készült (képünk). Diósgyőri meditációk Szórványhó! filiális eklézsia A lutheri hitújítás első bá- I toritója Diósgyőrben lí. Lajos j király felesége, Habsburg Ma- j ria volt 1522-1526. kötött, am:- \ kor a várban lakott. Alt kö- ! vetően a római katolikus egy- I ház bomlani kezdett. Az új vallás egyházának első lelki- pásztora, Körtvélyesi Dániel volt 1537-ben, akit Luther Már­ton munkatársa, Melaehton Fülöp avatott pappá. Működé­süket Gyarmcli Balassa Zsig- ; mond és felesége Fánehy Bor- I bála, a váruradalom birtokosai, 23 éven át lefékezték. A 18. század elején szór­ványként tevékenykedtek, vagyis egy-egy családnál gyűltek össze vallásos életük erősítése céljából és időnkén- , meglátogatta a csaladokat ' Arnót községből a lelkipász­tor. Létszámuk Diósgyőr ipa­rosodása Következtében nö- vekedeit. A bükki üveggyár- i tás, a vosolvasztás, a tégla- ' gyártás, a fűrészüzem, a há­zaknak fából történt építése, a boroshordók, a szekerek készítése, mind szükségessé tették a fakitermelést és szakemberek betelepítését. A i kőszenet még nem ismerték. Szlovák családok jöttek Fel- scgyőr községbe és németek Diósgyőrbe. A betelepített családok között sok volt a Lutheránus. A 18. század el­ső harmadában még a római katolikus egyház is az újjá­szervezés idejét elte, és csak 1737. május 14-én alakult meg hivatalosan. Náluk az 1746. évben készített egyház­látogatási jegyzőkönyv sze­rint, a lutheránusok száma: 178 felnőtt és 32 gyermek, 7 éven felüli. Kötelesek vol­tak a katolikus egyháznak adót fizetni, és végezni a plébánia körüli teendőket, mivel állami intézkedés biz­tosította a plébános felügye­leti jogát a protestáns egy­házak felett. 1732. április 1- jén kinyilvánították — együtt a miskolciakkal — az önálló egyház megalakulását. Miskolcon egyház létesült lelkipásztorral és tanítóval, Diósgyőrben pedig a miskol­cinak filiája (leányegyháza), ahol a lelkészi szolgálatot is a tanító végzi. Az ilyen ket­tős munkakört ellátót ne­vezték levita-tanítónak. Jo­Zenét tanulhatnak Az MBE felvételt hirdet az 1991 92-es tanévre zenei tár­gyakból. Szellemi néprajz, népzene, kamarazene, énekta- nár-karvezetö-képzés a kínálat. A felvételre azok jelent­kezhetnek. akik már 1 ren­delkeznek zenei előképzett­séggel és leli étlzV;'; jó a hallásuk. Azok. ’akiknek ze­neelméleti és hangszertudá­sa megüti az egyetemi fel­vételi szinte;, azonnal a ze­nei szak anyagát tanulhat­ják. Azokat, akiknek a tu­dása akár elméletből, akár hangszerismeretből kiegé­szítésre szorul, alapozó év­re vehetjük fel. Az alapozó év egyetemi rangú, a letett kollokviumok bekerülnek a leckekönyvbe. Minden miskolci bölcsész, tehát a zenészek is kötele­ző módon tanulják a latin s a görög nyelvet az első éven, és intenzíven egy modern idegen nyelvet. Az alapozó évesek számára ugyanezek a követelmények. Kedves Tamás gordonka- művész a kamarazene-kép­zés felelőse. Frank Oszkár zeneelmélet-tanár. Kunt Er­nő a szellemi néprajzkép­zés felelőse, Űjfalussy Jó­zsef akadémikus, zeneeszté­ta, tanszékvezető. Sándor Zoltán, a Miskolci Bartók Kórus karnagya az énekta­nárképzés felelőse, Halmos Béla népzenész, a hangsze­res népzeneképzés felelőse tanítják a fiatalokat. Jelentkezni június 30-ig írásban lehet. Személyes be­szélgetés: 1991. július 25-én, 10 órakor a bölcsészet szék­helyén (MSZB tér 1. sz.). Miskolci Bölcsész Egyesület 3543 Miskolc, Pf.: 432 gosítva volt a tanítói mun­kája mellett az igehirdetés­re, az esketésre, temetésre, a keresztelés kivételével, 1861. december 2-ig. Akkor külön vizsgát tett, és a to­vábbiakban a keresztelést is végezhette. Diósgyőrben 1782-ben 79 családban 135 nagykorú (24 éven felüli), 139 kiskorú, plusz 17 cseléd, összesen 291 lutheránus volt. Ezekből háztulajdonos 65 fő. Az alakuló értekezleten a diósgyőrieket képviselték: Csizmadia Kiss András, Fií- fik György, Fiffik János, Ko­vács Mihály, Kiss Mihály, Kuglis Pál, Kochlák György, Xlaj János, Kovács Márton, Puchner Mihály, Titka Sá­muel és Varga Ezékiel. A megalakulás engedélye­zése végett küldöttség járt Bécsben, és kérelmet adtak be 1782. május 14-én. Abban a működésen kívül azt is kérték, hogy mentesiiljeneK a katolikus egyháznak fize­tendő adózás és a nvmka- illeték alól. A működési en­gedélyt 1783. október 9-én megkapták. Az istentisztele­tet Lakatos György főbírótól bérelt házban tartották. Ott történ*: az iskolai oktatás, és ott lakott a lévita-tanító is. (balázs) Nincsen többé hiányszakma Hová ballag a vén diák? A munkanélküliség méretei még csak szokatlanok, a nö­vekedés üteme azonban már­is riasztó. A most ballagó kö­zépiskolások és a végzős egye­temisták kilátásai emiatt idén elég óixonytciSanok. Az érett­ségizők 15—20 százaléka vár­hatóan nem tud elhelyezkedni, s az új diplomások 30 száza­léka nem fogja tudni használ­ni a diplomáját. .. Az év folyamán a munka­nélküliek száma Magyaror­szágon 23 263-ról 81 37í-re — azaz nárom és félszeresére nőtt. Az aktív keresők 1,7 százaléka nem talált állást, s a munkahelyek,kínálata 64 százalékkal csökkent. Az 1991-es év végéig az állásta­lanok száma 200—260 ezerre nő, s míg korábban a szak­képzetlenek kaptak nehezeb­ben munkát, addig tavaly huszonnégy és félszeresére nőtt az állástalan diplomá- i sok száma. Az érettségizett és diplo­más munkanélküliekről nin­csenek pontos statisztikák. Még kevésbé az idei kilátá­sokról. Információinkat a Fő­városi Munügyi Központtól, a Művelődési Minisztérium­tól, valamint néhány főváro­si és. vidéki egyetemről és gimnáziumból szereztük. • „ERŐS AKARATTAL” TALÁN SIKERÜL Az elmúlt két-három év­ben érettségizettek közül, becslések szerint, legalább tíz-tizenöt százalék nem tu­dott elhelyezkedni, vagy ha talált is állást, az korántsem felelt meg képességeinek — jelezte a Munkaügyi Köz­pont. A helyzet a tánintézménv jellegétől függően változik. A budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumnak például, mely az ELTE gyakorlóiskolája, idén sincsenek gondjai. Az ott érettségizők 65 százalé­kát „kapásból” felveszik az egyetemekre és főiskolákra, mintegy 30 százalék egy év­re keres alkalmi elfoglaltsá­got. mert előfelvéteiis, vagy jövőre újra próbálkozik, s 4—5 százalék tanul szakmát. Ezzel szemben egy másik, az országos átlagnál még min­dig jobb helyzetben levő vi­déki gimnáziumban az utób­bi években az érettségizett diákok mintegy 50—55 száza­léka tudott továbbtanulni. További 10—15 százalék szak­munkásnak képezi magát. A többiek közül azonban csak minden második fiatal tu­dott elhelyezkedni. Ez már tavaly legalább 15 százalék munkanélkülit jelentett... A Fővárosi Munkaügyi Hi­vatal, ahol a pályakezdőket hagyomány r-san eligazítjuk, a foglalkozásokat mostaná­ban három csoportra osztja j az elhelyezkedési lehetőségek szerint. Az elsőben még ál­/v BELYEGGYUJTES „Mindszenty József bíboros, hercegprímás hamvainak haza­hozatala” elnevezéssel a Magyar Posta Vállalat május 3-án alkal­mi értékbenyomásos borítékot hozott forgalomba. A 12 Ft ér- tékbenyomású, 20 Ft eladási árú boríték 100 gr-os Kossuth spe- • ciál papíron, négyszínű ofszet- 1 nyomással, 100 000 példányban az Állami Nyomdában készült. Ver­tei József grafikusművész ter­vezte. A bélyegképen kerelben Mindszerty József bíboros, her­cegprímás, volt esztergomi ér- ! sek portréja látható. A bal ol­dali rajzon a máriacelli telnp- lom, az esztergomi bazilika sti­lizált grafikai képe és a magyar címer látható. A grafika alatt „Mindszcnty József bíboros, her­cegprímás, esztergomi érsek 1892. + l!i?3—1991” felirat olvas­ható. Az alkalmi borítékok a nagyobb forgalmúi postahivata­lokban szerezhetők be, a készlet erejéig. A bélyeggyüjtcsscl kapcsolatos felvilágosítással, szakirodalom­mal, stb. r.i unkanapokon a MABÉOSZ Észak magyarországi Területi Irodája áll a nagykö­zönség rendelkezésére Miskol­con, a Széchenyi út 83. sz. i. emeleti helyiségében. Minden szerdán 15—18 és minden vasár­nap 9—12 óra között a Miskolc Városi Bélyeggyűjtő Kör várja összejövetelére az érdeklődőket, a Zsigmondy u. 2. sz. alatti he­lyiségükben. Szombati napokon 10—12 óra között pedig a Mis­kolc, Kossuth u. 11. sz. alatti Kossuth Művelődési Ház klub­helyiségében lehet részt venni a „bélyegbörzén”. Az idei gyer­meknap alkalmából — más ren­dezvények mellett — a MABft- OSZ Észak-magyarországi Terü­leti Irodája is jelen lesz képvi­selői révén a diósgyőri Várfür­dőben tartandó ünnepségen. Ér­demes standjukat megkeresni május 25-én 9—14 óra között. A „Gróf Széchenyi István em­lékév — vándorkiállítás” fel­iratú bélyegzőt május 28—30. között ismét használni fogja a Szombathely 1. Sz. Postahiva­tal. — Május 25-én a kaposvári 1. Sz. Postahivatalban még be­szerezhető a „Moto-cross VB. — Cserénfa” bélyegzés. R. L. tálában sikerrel próbálkoz­hatnak a munkaerőpiac újon­cai. A másodikban „erős akarattal” lehetnek kilátása­ik. A harmadik csopoitban azokra a pályákra hívják fel a figyelmet, amelyeken re­ménytelen az elhelyezkedés. Q A KÉPESÍTÉS NEM GARANCIA Az úgynevezett hiányszak­mák, mondják a Művelődési Minisztérium szakértői, majdnem teljesen megszűn­tek. A leginkább járható út az, ha a pályakezdő képesí­tés nélküli munkát vállai valamely nem túlságosan ke­resett szakmában, például bolti eladónak, vagy köny­velőnek szegődik el. Ilyenkor a munr.aadó általában kifi­zeti a taníttatását és utána szakmunkásként alkalmazza. Az egyetemi—főiskolai am­bíciók nélküli érettségizők­nek javasolják: próbálkozza­nak a kétéves szakmunkás- képző iskolákkal. Ezekben több mint 50 szakmát lehet érettségi után tanulni. Lehe­tőség van még néhány hó­napos, vagy 1—2 éves szak- tanfolyamokra is. Ezzel együtt úgy tűnik, idén már az érett­ségizettek 15—20 százaléka nem fog tudni elhelyezkedni. Két évvel ezelőtt megszűnt az a rendszer, amelyben a magyar egyetemeken és fő­iskolákon szerzett diploma, egyszersmind elhelyezkedési garanciát is jelentett. Egyik vidéki egyetemünk szociális előadója a tavalyi diplomá­sokról kijelentette: „Nagyon kevés hallgatóról tudunk, akinek sikerült a szakmájá­ban elhelyezkednie.” • A TÁRSADALMI SZERZŐDÉST IS FELBONTJÁK Ebben az évben országosan és nem hivatalosan 30 szá­zalékra becsülik a tudo­mányegyetemek saját szak­májukban elhelyezkedni kép­telen végzős hallgatóinak arányát. Jellemző a bizony­talanság, mely ezekben a na­pokban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán honol. Végső János, a TTK tanulmányi osztályának ve­zetője valószínűleg mindent megtett a karon végzett ta­nárok elhelyezkedése érde­kében; hirdetett a hét kör­nyező megyében, s vala­mennyi megyétől megkérte a tanári-nevelőtanári igény- bejelentéseket. Mindössze négy megye válaszolt. Kide­rült, hogy azokon a szako­kon — kémia, biológia, ma­tematika. programozó —, amelyeken az egyetem taná­rokat képez, lényegesen ala­csonyabb a kereslet, mint ko­rábban. Egy szélsőséges példa: a 23 végzős biológia tanár közül eddig öt számára találtak állást. Országosan a reáltár-i gyakban 279 állást hirdettek összesen. A végzősök száma viszont 388. Nem kell mate­matikusnak lenni annak a ki­számításához, hogy ebben az évben a TTIC-kon végző ta­nárok egyharmadának elmé­leti reménye sincs arra, hogy abban a szakmában helyez­kedjék el, amelyet öt évig tanult. A kevésbé tehetős megyék, nevezetesen Sza- bolcs-Szatmár és Borsod, idén először az úgynevezett társadalmi szerződéseket is felbontották, arra hivatkoz­va, hogy az öt évvel ezelőtt tervezett állásokat nem lesz módjuk betölteni. Öröm a búban, hogy az így hoppon maradt tanárjelölteknek a megyéktől kapott ösztöndí­jakat nem kell visszafizetni­ük. Fodor Zsuzsa A munkáltató nem jelzi, hány pályakezdőt kér Borsodban azt mondják: legyen vállalkozó Borsod megyében sem túl rózsás a helyzet Mint Váraljai Károlyié!, a Megyei Munka­ügyi Központ munkaerő-forgal­mi osztályvezetőjétől megtud­tuk, korábban volt egy rende­let, amely alapján a munkálta­tók kötelesek voltak jelezni, hogy hány pályakezdőt kíván­nak alkaimozn'. Ma mar nem kell bejelenteni munkaerőigé­nyükéi. Ebből a tényből kiindulva, valamint a megye jól ismert gazdasági nehézségei miatt, pontos számadatokat, elhe­lyezkedési lehetőségeket nem lehet mondani. Térségünk ebből a szempontból is sok gonddal küzd. A napi mun­kaerő-kereslet 400—500 fő körül alakul, ami a huszon- kétezer regisztrált álláskere­ső mellett nagyon kevés. A vállalatok sem tudnak hosz- szabb távon tervezni, hiszen régiónkat az ipari üzemek túlsúlya jellemzi, és ez az ágazat jelenleg nincs túl jó helyzetben. A munkaügyi központ megpróbál az igények elé menni. Június 30-ig elkészíti azt a rövid távú prognózist, amelyet a megye kétszáz munkáltatójának segítségével állítanak fel. Ez ’91. végéig, .’92 közepéig egy valószínűsít­hető képet nyújt majd az ál­láslehetőségekről. Az előre­jelzés nem lehet egészen pon­tos, ám a tendenciák felvá­zolhatok. A frissen végzett középis­kolások és diplomások elhe­lyezkedésében nagy valószí­nűséggel lesznek gondok. Emiatt előtérbe kerül a fel­nőtt- és átképzés. Olyan szakmai képzettséget nyújtó tanfolyamokra kell helyezni a hangsúlyt — hallottuk —, amelyek később a vállalko­zásokat serkenthetik, és az illető munkaerő-pozícióját ja­víthatják. Ehhez az állam is hozzájárul. Ha például va­laki vállalkozni szeretne, de nincs meg hozzá a végzett­sége, kérheti, hogy a mun­kaügyi központ a tanfolyam díjának ötven százalékét vállalja át. Minden ilyen kérelmet körültekintően vizs­gálnak meg. Hitelfelvételnél pedig a garanciabiztosítás felét lehet igényelni hasonló módon. Váraljai Károly szerint csak végső megoldás lehet a pályakezdők munkanélküli segélye. Inkább elő kell se­gíteni, hogy olyan képzett­séghez juthassanak, amely segítségével meg tudnak áll­ni a saját lábukon. (horváih)

Next

/
Thumbnails
Contents