Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-24 / 119. szám

Hány évet bír ki egy panelhás? 0 vizdij teszi tönkre a lakásszövetkezeteket A késedelmi kamat már a tartozás fele 0 A tavaszi vásáron kiál­lító cégek az utóbbi idő­ben egyre több régi típu­sú autón reklámozzák ter­mékeiket. A TVK—AKZO is egy régebbi járművön mu­tatta be festékét, és mel­lette a nagydijat kapott Pentafóliót. A Tungsram pedig ugyancsak egy ko­rábbi évjáratú járművön reklámozza magát. (Kerényi László felvételei) Orgazda benzinkutas (BÍRÓSÁGI TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) A hatvanas, hetvenes években az számított „gaz­dag embernek”, aki nem ta­nácsi, hanem tanács: érté- kesítésű, közismertebb ne­vén szövetkezeti lakáshoz jutott. Ez az idézőjelbe tett gazdagság mai szemmel nézve elég különös lehet, ha felidézzük, hogy a befize­tendő előleg összege 15—30 ezer forint között mozgott. De akkor nem volt könnyű összehozni ezt a pénzt sem, talán ennek tudható be, hogy a szövetkezeti lakások­ban viszonylag kevés gond­dal járó lump család él. De mert az általános elszegé­nyedés ezeket a családokat is utolérte, egyre nagyobb a fizetési hátralék mértéke, a lakásfenntartó szövetkeze­tek komoly anyagi gondok­kal birkóznak. — Az elszegényedés elle­nére azt mondhatom, hogy pontosan a kisemberek és a nyugdíjasok azok, akik — ha sírva is — rendesen fi­zetnek. A „jobbak” dönte­nek úgy, hogy adósok ma­radnak. Például a Váral­ja szövetkezet Diósgyőrben ilyen jobb környéknek szá­mít, mégis itt a legnagyobb az elmaradás a városban (bár ezek tavalyi adatok, azóta csökkent a hátralék) — mondja Lipcsei Józsefné, a Mészöv lakásszövetkezeti titkárságának vezetője. • 550 SZÁZALÉK, MEG MÉG 150 A hátralék mértéke olyan nagy, hogy némelyik szö­vetkezetnek hamarosan le­hetnek fizetési gondjai, ami azért baj, mert a késedelmi kamat tnár 50 százalékos, és ezt is a lakóknak kell meg­fizetni. Behajtási lehetőség alig van. a letiltási listán a lakásszövetkezet a tizedik helyen áll. Ezek a gondok indítot­ták egyes lakásfenntartó szövetkezet vezetőségét ar­ra. hogy a felújítási alap kamatait — korábban jog­szabály tiltotta a két pénz­összeg összekeverését — az üzemelés biztosítására for­dítsák. Márpedig az üze­melési költségek hatalmasan megnőttek. Miskolcon ta­valy az előző évihez képest 56 százalékkal. Külön be­szélni kell a vízdíjak mér­téktelen emeléséről is. Miskolcon 1990. január 8- án 550 százalékkal, idén ezt az emelt díjat újabb 150 százalékkal strófoitáik fel­jebb. Ma már az üzemelési költségek csaknem felét a vízdíj teszi ki. Ennek több oka is van. Mikor az épít­kezések folvtak. feenki sem gondolt arra. hogy valami­kor legalább lépcsőházan­ként mérri kell ' fogyasz­tást. Akkor nem számított, ki mennyit fogyaszt. Így egyes helyeken előfordul, hogy a lakások egy hálózat­ról veszik a vizet intézmé­nyekkel, kisebb üzemekkel XXIII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM j ÁRU: 5,80 1991. MÁJUS 24., PÉNTEK | FORINT is, és most bajban vannak a fogyasztás mérésével. Sokan nem tudják azt sem, hogy a melegvíz­számla, amit a lakó fizet, csak a felmelegítés díját tartalmazza, a vízét nem, azt a szövetkezetnek kell, mint üzemelési költséget megfizetnie. A lakók jól is­merik a más szövetkezetek­nél fizetendő díjak mérté­két, és nem értik, mi az oka a nagy különbségeknek. A Szentpéberi kapuban a vízdíj összege egy négyzet- méterre számítva, egy hó­napra 2,48 forint, ugyanez a Hermán Ottó Szövetke­zetben 5,69, a Váraljánál 4,90, az Avas-délen 5,47 fo­rint. A magyarázat az, hogy a távhős lakásokban jóval nagyobb a melegvíz­fogyasztás, mint a gázosok­ban, ahol a gázdíj miatt ezzel is spórolnak. j • ÓRÁT ! MINDENÁRON A fentiek alapján érthető a nagy vízóra-szerelési kampány. Most már nem a ■ négyzetméter, hanem a la- I kők száma alapján kell fi- j zttni, ahol nincs óra. De mert a kötelező lakónyil­vántartás megszűnt, nagyon nehéz megállapítani há­nyán élnek egy ia.ki.~ban Sok szövetkezet megkezdte a vízórák felszerelését, az ár egy részét néhol átvál­lalták. de ahol nem, a lakók inkább megfizetik a költsé­geit, mert tudják, így jár­nak jobban. Ennek a kampánynak sem j tárgy’, sem személyi feltéte­lei nincsenek meg. nem be­szélve arról, most derül ki. hogy a vízcsövek állapota több helyen katasztrofális. Erről juthat eszünkbe az a kérdés, vajon ezek a panel­házak hány évre készültek? Harminc évet bírnak ki - vagy ötvenet? • MENNYIT ÉRDEMEL A HÁZFELÜGYELŐ? Miskolcon összesen 86 millió forintot fordítanak egy évben a lakásszövetke­zetek üzemelési költségre. Ebből a bérköltség (a tb- járulék nélkül) 20 millió, ennek zömét a házfelügye­lők bére teszi ki. Kérdés, mennyit dolgoznak ezért a pénzért, nem lenne- célsze­rűbb, ha négy-, de legfel­jebb hatórás munkaidőt számolnának nekik, hiszen azt a munkát, amit (és ahogy) elvégeznek, ennyi idő alatt is lehet- teljesíteni. Ma-már lakbért fizet a ház- felügyelő is. nem szolgálati lakásban lakik, és így a szövetkezet nem köteles cserelakást adni számára, ha felmond és elmegy. Ezt a keretet terheli a főállású lakásszövetkezeti elnökök, gazdasági, pénz­ügyi ügyintézők és a mű­szaki karbantartók bére, de legtöbb helyen nem főállás­ban látják el ezeket a fel­adatokat. és csak tisztelet­díjat. kapnak. Lipcsei Józsefné befejezé­sül elmondta, hogy a lakás- szövetkezetekben éppen a magas üzemelési kéltségek miatt a felújítás, a karban­tartás háttérbe szorul. Nem vitás, hogy az ingatlankeze­lés nem megfelelő, s ezért és az egyre emelkedő árak miatt a tagok zúgolódnak. Nem vigasz számukra, hogy a MIK-lakásokban és tár­sasházakban élők viszont nagyon szívesen lennének egy lakásszövetkezet tag­jai... G. L. Akupunktúrád eszközök, autócsodák MNV-úfdonságok Kedvezményesen vásárolhatnak Több, mint kétszer annyi kiállító vesz részt az idei be­ruházási javak szakvásárán a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron, mint az elmúlt év­ben. Huszonkilenc ország kö­zött először találkozhatunk Kína és Tajvan kiállítóival, s igen nagy területen mu­tatkozik be az idei vásáron Ausztria és Németország. Részt vesz az EFTA és az Európai Közösség. Mintegy fél évszázadnyi szünet után ismét helyet kaptak a vásáron a legújabb tanulmányok Invenció :9I címmel. Bizonyára sok ér­deklődőt vonzanak majd az automata sebességváltós ke­rékpárok, és az akupunklú- rás kezelésre szolgáló eszkö­zök is. Természetesen a leg­többen most is a járműipari szabadterületre mennek, a legkorszerűbb járműveket állják körül. Ismét sok, a vásárlója a Centrum Áru­ház körpavilonjának, ahol jó néhány cikket kedvezményes áron kínálnak. A beruházási javak szak­vására mégis inkább a szak­embereké, hiszen ekkor nyí­lik lehetőség arra, hogy sze­mélyesen találkozhassanak a legnagyobb hazai cégek ve­zetői a külföldi partnerek­kel. Ugyanakkor a közel­múltban alakult társaságok képviselői. ? vállalkozók eb­ben az időszakban kezdik meg azokat a tárgyalásokat, amelyekről az esetek többse- í gében a vásárt követően köt- I nek üzletet. Miután vidékiül I is sokan utaznak a kőbányai vásárvárosba, ezért a MÁV ismét lehetőséget biztosított a kedvezményes jegyváltás­ra. de igen fontos tudniva­ló, hogy ezeket a jegyeket a vásár területén lévő MÁV- pavilonban le kell pecsétel­tétek Tegyük hozzá azért azt is, hogy a vásár ideje alatt utazó üzletemberek nemigen fémek el az első osztályon, mert ezek számát erre az időszakra sem tud« ta bővíteni a MÁV, így kénytelenek nemegyszer még a másodosztályon is állva utazni. Talán nem került volna túlságosan sok pénzbei, ha egy kissé figyelmesebb á nemzetközi találkozó alkalH mából a vasút. v. as. j Bő száz kilométernyi er­dei utat, patakmedret taka­rítottak ki a napokban a Bükkben az egyik miskolci középiskola diákjai. Az er­dő meglehetősen szemetes volt: alig néhány óra alatt több, mint egy tonna szeme­tet gyűjtöttek össze. Mint arról annak ideién beszámoltunk, a miskolci Gábor Áron Műszaki Közép­iskola három évfolvamának 14 osztálya — legalább 400 tanulóról van szó — elhatá­rozta. hogv május .’6-ári szemetet szeri a Bükkben. Mint azt DiííJcó Lajosnétól. az intézmény igazgató-he­lyettesétől megtudtuk, szí meg is tették. A DYTK ter­mészetjáró szakosztálya egv- egv természetjárót küldött minden oszt ábrái. A csopor­tok mind külön útvonalon portyóztak. Jártak a Kis- fennsílton, indultak a Csa­póiktól Örnassáról, Bánkúi­ról, voltak a Látókőnél.,» Tapasztalatból tudjáfc. hogy a legszemetesebb Sa- radna. illetve Bánkút és kör­nyéke volt.­Nem érdektelen tudni,' hogy mi minden „felejtő- dik” a fák tövében. Renge­teg a műanyaghulladék, ami magától, sohasem bomlik élj így az eltüntetésének egyet­len lehetséges módja, ha összeszedik. A nagyobb mé­retű leletek közé tartozott például egy gépkocsironcs is. Amikor először írtunk a szeiriétszedő akcióról, meg­említettük azt. hogy támo­gatókat keresnek. Találtak is. Például a Bükki Nemze­ti Park az utazásuk költsé­gének felét állta. Az Oktaé­der Tudományos Egyesülés pedig 15 kiló csokoládét aiándékozott az önkéntes szemótezedőknek akik elha­tározták: ősszel újra kitafea- rítiák a Bükköt. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents