Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-17 / 113. szám

A Túlpart című rádióműsorban hallhatjuk A művészet jelenjen meg a mindennapokban Vidék és irodalom Bemutatták a Holnapot és a lap holnapját „Lakjuk be a hazát" - idézte Illyés Gyula szép sza­vait Antal István műsorvezető- szerkesztő, míg röviden bemu­tatta a jelenlevőknek a Túl­part cimü rádióműsort. Itt szó­lalnak meg rövidesen a Mis­kolcon megjelenő Holnap cí­mű irodalmi és társadalmi fo­lyóirat munkatársai az ország hallgatósága előtt is. Nem tompítani akarta a költő gon­dolataival a beszélgetés ösz- szefoglaló címének élét, ha­nem szeliditeni. Vidék és iro­dalom — ez volt a téma, a mondanivaló pedig olyan, amely szeretné már végre ezt a szókapcsolatot eltör ölni a szótárunkból. A Napjaink utódaként megalakult Holnap második évfolyamát írja, és nincs még egyéves. A Miskolci Ta­vaszi Fesztivál részeként megtartott irodalmi estet azért is jó volt összekap­csolni rádiófelvétellel, hogy a széles nyilvánosság előtt is bemutatkozzanak. Az ilyen adás jelenlétről szól, a pil­lanatnyilag kétezerötszázas példányszámot megsokszo­rozza. Bár a műsor vendé­gei most inkább az irodal­mi köztudattal voltak elé­gedetlenek. A lapban rendszeresen publikáló. Szlovákiában élő Gál Sándor akár kecskemé­ti, pécsi, miskolci, nyíregy­házi is lehetne, ugyanúgy kérdezi: mihez képest be­szélünk vidékről, miféle ab­szurditás ez? Ahogy mond­ta : a „vízfej" Pozsony, vagy Budapest között nincs kü­lönbség abban, hogy helyze­ti előnyénél fogva központtá lett, és annak is tartja ma­gát. Fábry Zoltán kis stószi műhelye talán nem volt köz­pont? Az volt. mert iroda­lom született azon a helyen, minőség. Gál Sándor mond­ta ki tehát a másfél órás beszélgetés során először azt a szót, amelyhez szivük sze­rint kapcsolódtak a többiek is. Nagy Gáspár, az írószö­vetség évvekkel ezelőtti vi­déki titkára (akkor ilyen is volt) azt tartotta örvende­tesnek: mára New Yorktól Kolozsvárig van rá lehető­ség. hogy az írástudók a mi­nőség fogalma körül gyüle­kezzenek. Berta Zoltán iro­dalomtörténész arról a kö­telességről beszélt, amely az értéket őrzi. Mile Lajos, a Holnap belső munkatársa­ként degradáló kategorizá­lást utasított vissza, mester­kélt szembeállításokat, ame­lyek csak a minőség szinté­zisében szűnhetnek meg. Ta­más Menyhért. Bukovinában született, évtizedek óta Bu­dapesten él, és Tamási Áron hajdani fogadtatását idézte. Nevettek rajta, hogyan be­szél. hogy használja a sza­vakat. Tamási Áron kiasz- szikus, akik nevettek, nin­csenek sehol. Horpácsi Sán­dor, a lap főszerkesztő-he­lyettese a miskolci értékek megjelenését, a helyükön való megbecsülését hiányol­ta. Vtassy József (Pétervá- sára engedte útjára hajdan) Olcsón, jót vehet a Novotrade Szerviz május 21-én nyíló új boltjában: (Fazekas u. 1. Tel.: 21-488) * Újszerű, javított híradástechnikai és háztartási cikkek széles választéka! „csak" verset mondott, a szalonnái Kalász László ver­sét felolvasta Zubornyák Zoltán színművész, aki meg­idézte a „vidékiségében" so­ha nem alkuvó Ratkó Jó­zsefet is. Antal István sok éve ott­hon van a kortárs magyar irodalomban, a kényes té­mát (mert bizony kényes és fájdalmas az, hogy újra és újra szólni kell a saját ér­dekében annak, aki nem a „központban” él) finoman irányította, az érzékeny em­bert megértőén kérdezte, úgy, hogy még műsorának a címe se legyen bántó. Mert mást és mást mondott ugyan mindenki, mégis ugyanazt mondta la szót munkatársai­nak átadó) Serfözö Simon­nal együtt: miért van, hogy az ország különböző pontja­in élő ember a „túlpartra" kerül, ha nem fővárosi? Mint hallottuk, néhány hét múlva jelentik be a József Attila-alapítványt. Jelentős összeggel rendelkezik majd, amit a többi között az or­szágban dolgozó szellemi műhelyek anyagi megsegíté­sére fordítanak. A Holnap­nak is nagy szüksége lenne rá, és nem a szónak abban az értelmében, hogy „pár­toljatok, és majd haladunk". Alapítványok, mellettük mai divatos szóval szponzorok, vagyis minden időben léte­ző patrónusok kellenek; fel­karoló jószándék, ée pénz. Annyi, hogy a vidéki lapok i fennmaradjanak. Másképpen j nehéz lesz bebizonyítaniuk, hogy nem „vidékiek”. M— ' Jól ismert tény, hogy az el­követő mindig visszatér a tett helyszínére. Úgy tűnik, Mor- phée francia festőművész sem kivétel e tétel alól, hiszen a napokban újra Miskolcon dol­gozik. Tavaly a Rónai Sándor Művelődési Központ falára fes­tett egy allegorikus freskót, az idén az Avasi Gimnáziumban dolgozik. Milyen emlékei van­nak a városról? — kérdeztük. — Nagyon kellemesek, ép­pen ez az egyik oka, hogy most visszajöttem. A tava­lyi munkám a magyar— francia kulturális kapcsola­tok fejlesztésének kereté­ben, az akkori városi ta­nács, a Miskolci Galéria, és a miskolci Alliance Fran- caise együttműködésevei jött létre. Úgy érzem, nagy si­kere volt, és ez adta az öt­letet Erik Leblondnak, hogy a kapcsolatokat gazdasági téren is lehetne bővíteni. Május végén ales-i vállal­kozók, üzletemberen: érkez­nek, hogy megismerkedjenek az itteni lehetőségekkel. De a kiindulópont mindenkép­pen a kultúra, és az Alliance Francaise, az egész ügy mozgatója sokat fáradozik azon, hogy ebből Miskolc is profitálhasson. — Az új mű oz Avasi Gim­názium falára kerül. Miért éppen ezt a helyet válasz­tották? — Amikor az első elké­szült — veszi át a szót Erik Leblond, a miskolci Alliance Fraocaise vezetője —, sokan megcsodáltál^. Felvetődött a gondolat, hogy esetleg egy másikat is lehetne készíte­ni. Amikor erről beszélget­tünk a polgármesteri hiva­talban, több lehetséges hely­szín is felvetődött. Végül az Avasi Gimnázium mellett döntöttek, mert nagyon tet­szett a dinamizmusuk, tik elfogadták a feltételei*),két, amelyek a fal előkészítésére, Jöjjön, bírá ljón ! Nyilvános ülést tart » Gyermek és Ifjúsági Alap kuratóriuma május 20-án hétfőn, délután 4 órától a Polgármesteri Hivatal Pető­fi utca 1—3. szám alatti épü­letének I. emeleti tanácsko­zótermében. A beérkezett pályázatok alapján félmillió forint felhasználásáról dön­tenek. Várják az érdeklődő * két. Rádomis Soft IBM PC szoftverek KOMPLETT PÉNZÜGYI ÉS ÁRUFORGALMI INFORMÁCIÓS PROGRAMCSOMAG IBM PC SZÁMÍTÓGÉPEKRE MINDEN, AMI SZÁMÍTÁSTECHNIKA! RÁDEMIS SOFT Miskolc, Zsolcai kapu 30. Telefon: 41-611/182 m. RÁDIÓ MISKOLC 1116 - MA DÉLUTÁN ISII! Diplomahangve rsenyelz Ma a karvezeíők, holnap az ütosök A különféle zárövicsgókat — érthető okokból — többnyire csak a szülök, hozzátartozók élvezik. E szabály alól csak a végzős sziniiskolúsok. és a tu­dásukról záróhangversenyen számot adó ifjú zenészek je­lentenek kivételt: a diploma- hangverseny emlékezetes él­mény azoknak is, akik nincse­nek rokonságban — ismeret­ségben a vizsgázókkal, csak éppen a zenét szeretik ... A Liszt Ferenc. Zenemű­vészen Főiskola miskolci ta­gozata végzős hallgatóinak diplomahangversenyei a na­pokban zajlanak a Baríók- teremben. Tegnapelőtt dél­után volt az ének- és zon­gorahangverseny: ezen Kő­szegfalvi Rita, hundzik Ist­ván és Kassai Ágnes mutat­koztak be gazdag és igénye­sen összeállított programmal. Ugyancsak szerdán rendez­ték meg a fafúvós szak hangversenyét is, melyen Móri Marianna lépett az al­kalmi közönség ele. Ma délután 4 órától a karvezetők mutatkoznak be: Bóta Enikő, Kiss Krisztina, Juhász Nyitó Klára. A mű­soron (a teljesség igénye nélkül, csak inkább kedvcsi­nálónak) Josquin des Prés, Mendelssohn, Bartók, Csaj­kovszkij, Kodály, Debussy, Keger művei szerepelnek. Á diplomahangverseny közre­működői : Szabó Annamária — orgona, Köszegfalvi Rita és Baranyi Krisztina — ének, Bundzik István — zon­gora, valamint a Hassler Énekegyüttes. Holnap reggel 9 órától az ütős szakon végző Sajó Ta­más Bach, Serge Baudo és Hűmmel egy-egy művét mu­tatja be. A rézfúvósok és a népes vonós szak a jövő hé­ten szerdán és pénteken ke­rül sorra a Bartók-terem- ben. Készül a monumentális mü (Szabán Gabriella felvétele) a kisegítő személyzet bizto­sítására vonatkozott. Ss az sem mellékes, hgy az alko­tás messziről is látható.- Úgy tudom, a gimnázi­um vezetői több vázlatot kértek Öntől. Melyik valósul meg ezek közül? — Igen, több tervet ad­tam nekik — válaszol újra Morphée —, végül a Nagy hollók című alkotásra esett a választás. A holló Mátyás király címeráliatára céloz. De van egy másik jelentése is. A holló az a madár, amely nagyon nehéz körül­mények között is meg tud éini, át tudja vészelni a kri­tikus időszakokat. Ez egy ki­csit szimbolikusan Magyar- országra is vonatkozik, és nagyon remélem, hogy a magyar nép úrrá lesz majd a pillanatnyi gondokon.- Mi látható majd a ké­pen? — Két egymással szembe­néző holló, az egyik szájá­ban gyűrű. A jobb oldali a materializmust, az élet anya­gi oldalát jelképezi, míg a másik a humanizmust, az emberek, a népek közötti kapcsolatokat.- A beszélgetésünk előtt mutatott egy fényképalbu­mot, amelyben az eddigi munkái láthatók, és ezek­nek döntő többsége nagy­méretű. Mióta vonzódik az ilyen gigantikus művekhez? — Huszonhat éve kezd­tem a pályámat, és ugyan­úgy indultam, mint bárme­lyik más festő. Tíz éve kö­zeledem az ilyen monumen­tális alkotásokhoz. Szerin­tem ez az egyetlen módja, hogy a művészet megjelen­jen a mindennapokban. így olyan emberekhez is eljut­hat a kultúra, akik nem járnak képtárakba. Szándé­kosan választok ilyen vib­ráló színeket. A civilizáció egyik ártalma, hogy minden szürke lett. A művészeknek meg kellene színesíteniük a házfalakat.- Ha Franciaországon kí­vül dolgozik, mennyire ássa bele magát az adott ország kultúrájába, történelmébe? — Mielőtt tavaly elkezd­tem dolgozni, egy évig ta­nulmányoztam Magyaror­szágot. Számomra az a leg­elemibb udvariasság, hogy megismerkedem az itt élő emberek mentalitásával, múltjával. Mint világpol­gár kötelességemnek érzem, hogy minden kultúrával kö­zelebbi kapcsolatba kerül­jek.- Mikor készül el a fres­kó? — Június elsején, szom­baton délelőtt tizenegy órar kor avatjuk fel. Ezúton sze­retnék köszönetét mondani Takács Mártának, a gimná­zium igazgatónőjének. Ho­rnomra György művész-ta­nárnak, Jámbor Klárának. aki tolmácsol az iskolában és persze a diákoknak, akik nagyszerű segéderőnek bizo­nyultak.- Milyen tervei vannak? «— Legközelebb Dél-Fran­ciaországban fogok dolgoz­ni, ahol Európa legnagyobb bambuszerde.iében a fák törzsét festem majd be. Egy másik tervem szerint gye­rekekkel dolgoznék szintén egy erdőben, ahol szobrokat is készítenénk. De nem sze­retnék hűtlen maradni Ma­gyarországhoz sem. (horvátb) MISKOLCTERV (Miskolc, Acél u. 17.) IRODAHÁZÁBAN többféle nagyságú IRODAHELYISÉGEK valamint 1C8 m2 alapterületű, 376 m3-es egylégterű irodai, kereskedelmi, bemutatótermi stb. célra alkalmas, igényes kialakítású ÓNÁLLÓ ÉPÜLETRÉSZ BÉRELHETŐ kedvező áron, telefon- és telexhasználattal. ÉRDEKLŐDNI: az 70-795-ös telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents