Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-16 / 112. szám

# a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap Miskolc, 3501 Pl.: 39. — Telefon: «2-600. — Kérjük olvasóin­kat, levelezőinket, hoc? panaszaikkal. észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—1« éra között keressenek fel bennünket. Kerékpár van, út nincs A magas gcpkocsiárak és az egyre emelkedő üzemelteté­si dijak talán még több hívet szereznek a kerékpározásnak, mint az egészségvédő, karbantartó listása. Az országban mintegy 6 millió kerékpár van. Ehhez,, hogy ezek mind fus­sanak, utak is kellenének. Mert az nem iehet megoldás, hogy hét végén feltesszük a gépkocsik tetőcsomagtartójára a biciklit és addig autózunk amíg egy védett útszakaszra nem bukkanunk. Ott aztán teszünk vele egy-két tisztelet- kört. majd ismét autóba ülünk. A mindennapjainkba kelle­ne beiktatni olyan formában, hogy a munkába járás és a napi testmozgás, levegőzés eszköze legyen. Tekintettel az egyre dráguló közlekedési díjakra, bérle­tekre, a városon belüli bicikliutak kijelölése lenne a célra­vezető. Szándékosan írtam csupán kijelölést. Hiszen nem minden esetben kellene mindjárt költséges, nagy felha.jiást igénylő, szinte megvalósíthatatlan tervekről beszélni. Mert félő ugyanis, hogy ez is, mint annyi más. csupán terv ma­rad. Viszont meg lehetne oldani az utak szakaszos kiala­kításával. valamint azzal, hogy az egyéb jármüvek bizonyos utakon, napszakokban és a hétvégeken nem engedik arra. Például, ha a 21-es autóbusz vonalán utazom, mindig un­dorral nézem az úttal párhuzamosan haladó S/inva-part le­sújtó kepét, a tákolmányokkal és szemétdombokkal „tarkí­tott” utcarészeket, a garázsok hátfalának csupasz, lesújtó ál­lapotát. Lelki szemeimmel már kerékpárutat képzelek el a Szinva-partján, melynek vonalát zöld sövény kíséri, az út felőli part fákkal beültetett része pedig védené a bicikliző egészségét, a patak tisztaságát. Persze, a fantáziám kevés ahhoz, hogy ezt a képzeletbeli kerékpárutat a belvároson át az egyetemet érintve Tapol­cáig, illetve Diósgyőr felé Lillafüredig a valóságban is meg­hosszabbítsa. Ám már most is van városunkban egy olyan réteg, amelynek erre a közlekedési eszközre egészségi okok­ból, takarékossági szempontból sokaknak pedig környezet­kímélő meggondolásból szüksége lenne. De azoknak a szá­ma sem kevés, akik csupán divatból kerékpároznának. Az az ő segítségükre is biztosan lehetne út megvalósításában számítani. S. S. Miskolc Senkinek sem hiányzik? A drapp színű Skoda 120 L l típusú személygépkocsi mos­tani állapotát figyelembe vé­ve arra lehet következtetni, hogy akár még bűncselek­mény „áldozata” is lehet, mivel — minden kétséget ki­záróan — karambol nyomai így is lehet Többféle édességet vásároltam a múlt hét szerdáján, a délutáni órákban az Ady-hidnál lévő Mokka édesség­boltban. Jólesett, hogy a válogatásnál segít­ségemre voltak. Aztán annak rendje-módja szerint, szép csomago­lásba kerültek a fi­nomságok. De volt köztük egy originál Melbás-doboz is. Kifi­zettem a pultra kira­kott árut, majd bepa­koltam a táskámba. A Melbáról megfeledkez­tem. Már a Centrum Áru ház előtti villamos- megállónál jurtám, amikor utoléri az a hölgy, aki kiszolgált az üzletben. Sajnálko­zott a történtek miatt, de örömmel nyugtáz­ta, hogy legalább így sikerült átadnia. A délutáni hideg esőben hirtelen jó kedvem lett. Találkoztam a jó- szándékkal. Mert ott­hon hiányzott volna a csokoládé, és a hölgy megkímélt egy újabb úttól. Lehet, hogy akkor ott, a járókelők töme­gében meg sem kö­szöntem neki, ezért most utólag teszem. És ha pénzem lesz édességre, náluk fo­gom elkölteni. If.-né észlelhetők rajt», és hónapok óta elhagyottam áll magá­ban. A Bokányi Dezső u. 4. számú, négyszintes háztömb előtti garázssor fölött levő piaccon „parkíroz”, rendszá­ma: KZ 19-38. Első részén ütközés nyomai látszanak, jobb fényszórója összetört, lökhárítója leszakadva, a szélvédője is sérült. Nem tu­dom, másoknak íeltűnt-e már, hogy hónapok óta felé sem néz senki, semmi jele annak, hogy gazdájának szándékában lenne onnan elvitetni. Ezért merült fel bennem a gyanú, hogy a ka­rambolos Skoda akár bűn­tény, vagy (hogy is mondja a jogszabály?) „jogtalan igény- bevétel" áldozata is lehet. Talán ennek a cikknek a nyomán fény derül majd a rejtélvre. Ha az illetékesek­nek úgy tetszik, ezúton pub­likált írásomat akár bejelen­tésnek is vehetik. K. M. S. L.-né (Miskolc): szerkesz­tőségünknek küldött levelével megkerestük az illetékes főái- laiorvost, kérve, hogy vizsgá'- iák ki a panaszát. Amennyiben megkapjuk a választ, visszaté­rünk az ügyre. Városérdek vagy pártérdek? Folytatódik a vita a közgyűlésről Az 1990. őszén lezajlott önkormányzati választások eredménye — még akkor is, ha pártállásom alapján más­ra számítottam — nagyjából tükrözi az erőviszonyokat. Az önkormányzaton belül kialakult pártfrakciók száma mindenképpen a lakosság döntő többségének óhajával találkozik, még akkor is, ha j tudjuk, hogy a választáso­kon a részvétel több. mint hiányos volt. F.zt a „pártfcl- állásl” elfogadtam, s ennek szellemében igyekszem dol­gozni. Az eltelt néhány hórap a pártalapon való politizálás előnyeit és hátrányait is megmutatta. Az előnyök kö­zé sorolom, hogy a létrejött szakmai bizottságok tagjai Csú oya ez a rács ic Manapság, amikor a híradások arról számolnak be, hogy fényes nappal törnek fel lakásokat, rabolnak ki üzleteket, mindenki igyekszik biztonságban tudni otthonát, értékeit, rácsokat raknak ajtókra, ablakokra. Az a rács viszont, amit a Kossuth utca IS. számú ház ajtaja elé tettek nem illik az utca karakteréhez, hangulatához. Enyhén szólva elcsúfítja. Nagy kár, és ebben a formában nem is kelleye megenged­ni. (Sz. C. felvétele) A sírok között találták A Megyei Temetkezési Vállalat városi temetőjének fenntartási csoportvezetője kereste meg szerkesztősé­günket. Az elmylt héten a sírok között találtak egy női kézitáskát, amelyben pénz és különféle tárgyak vannak. Igazolt tulajdonosa a Szent- péteri kapui temető irodájá­ban, a fenntartási csoport vezetőjétől átveheti a tás­kát. JNviiott ahlakok Az ember már csak úgy van ezzel a tavaszi napsugárral, hogy szeretné beereszteni az ablakon, fis vele együtt a friss levegőt is. Általában ezt úgy szokás csinálni, hogy elhúzzuk a függönyt, kinyitjuk az ablakot, s esetleg kihajolunk rajta, arcunkat a napfény felé fordítjuk, közben szívjuk a friss levegőt. — A másik ember pedig nem tud nyugodtan dolgozni a kertben! — ropliká/ik mostanában a Deli utca egyik lakó­ja. No, ebhez tudni kell, hogy ebben az utcában családi há­zak sorjáznak, s többnyire egymás háza mellett vannak a kertek. Akad olyan hely is. ahol a szomszéd kertjére nyílik az ablak. N’yiíik. amikor kinyitják. De napsütés ide, tavaszi levegő oda, az egyik szomszéd nem veszi jó néven, ha a másik kinyitja az ablakát. — El is megyek a tanácsra és elmondom; hogy még a füg­gönyt is elhúzzák, mert biztosan Ieskelődni akarnak! Attól függetlenül, hogy elképzelhetjük, hogy az önkor­mányzati hivatalban milyen örömmel fogadnák az így pa- naszkodnt, megkérdeztük tőle: — És miért baj, ha a szomszédai kinéznek és látják ma­gát? , — Mert felcsúszhat a szoknyám, és nekem gátlásaim van­nak! Hát ez bizony ok. Meg jó, hogy a Nap nem pirul bele. (ruttkay) Kereskedői „tojások” Egy miskolci (pontos cím a szerkesztőség­ben) magán autóalkat­rész-kereskedőnél vá­sároltam április 24-én 4 darao szimeri.nget, 320 fo'-int ériekben. Számlát nem kértem, nem is adtak. Még az­nap kiderült. téves méretet vásároltam. Másnap visszamentem és kértem, cseréljék be a helyes méretűre. De hiába. Ai árban is egyező cserére nem voltak hajlandók. Mi­vel manapság minden fillérre szüksége van az embernek, mit kezdjek ezzel a szá­momra használhatat­lan áruval? Az elutasító maga­tartást pedig azért nem értem, mert „ma­szeknál” már nemegy­szer vásároltam, illet­ve cseréltettem ki al­katrészt. Sőt, volt olyan, ahol a pénzt adták vissza. A minap pedig 50 forinttal ma­radtam adós az egyik üzletben. A magánke­reskedő válasza: „Majd behozza!” Az ilyen ..fogások” odacsalogat­ják a vevőket, míg az előbbi rgagatartás tá­vol tartja a vásárlót. K. Mihály Miskolc ugyan egy bizonyos pártál­lás szerinti erőviszonyt tük­röznek, de túlsúlvban van a szakmai hozzáértés, s kife­jezetten előny, hogy még a legkisebb pártok is hozzáér­tő szakértőket tudnak nagy számban delegálni a bizott­ságokba, s ennek alapján a közgyűlés döntéseit szakértői oldalról tudják befolyásolni. VÉGE A SZEREPTÉVESZTÉSNEK A város vezetőinek meg­választásánál is egy széles erdekeket számtavevő koalí­ciós döntés született, s szol­gálja a működőképességet. A szervezet: és működési sza­bályzat megalkotásáig sok­szor szereptévesztés volt lát­ható. A bizottságok jogköre­ik meghatározatlansága mi­att kezdetben olyan kérdé­sekkel is igyekeztek foglal­kozni, amelyek a jelenlegi szabályzat szerint nem tar­toznak jogkörükbe. Voltak olyanok, -akik szereptévesz­tésük folytán (mely hangsú­lyozom, jószándékú volt) ha­tósági jogkört hittek a bi­zottság munkájának. Ezek a kezdeti lépéshibák elmúltak, a szervezeti szabályzat él, s már mindenki tudja, med­dig, mibe szólhat bele. A bizottsági véleményt úgy képzelem el, hogy va­lamely szakmai kérdésben a hivatal kidolgoz egy kon­cepciót, ezt a szakmai bi­zottság véleményezi, ott a többség döntést hoz (termé­szetesen ellenvélemény le­hetséges), de a többségi vé­leményt a bizottság vélemé­nyeként a tagok frakciójuk­hoz, mely az adott kérdés­ben laikusnak számít, továb­bítják. Itt van az első nagy hibája a pártalapon vaíó vá­rosvezetésnek. Ugyanis azt várnánk, hogy ezek a szak­értők a szakmai véleményt, mint helyes véleményt igye- keziüek továbbítani pártjuk­hoz. s igyekeznek azzal el­fogadtatni. Ugyanakkor ugyanaz az ember, aki a bi­zottságban szakember, a frakcióban pártpolitikussá válik, s az adott kérdésben vagy saját véteuaényével for­málja a frakció álláspontját, vagy szigorúan vett pártpo­litikai oldaliról. Ez termé­szetes azokban a kérdések­ben, amelyekben a kialakult vélemény egy adott párt ideológiájával ellentétes. Nem természetes azonban akkor, ha az így létrejött döntés ellentétes a város ér­dekével ! Véleményem sze­rint a nem kimondottan ideológiai kérdésekben első­sorban a város érdekeit kell szem előtt tartani, nem pe­dig pártérdekeket, esetleg személyes ellenszenvet, mert minden oldalról jöhet jó javaslat, s ezt csak azért le­söpörni, meri ez vagy az a párt, ez vagy az az ember terjesztette elő, hiba. A hi­vatal és az önkormányzat kapcsolatánál a hivatal a régi stílusban, nehézkesen, bürokratikusán, itt-ott meg­félemlítve állt a dologhoz kezdetben. Es érthető, hiszen máshoz voltak szokva, a vá­lasztási Ígéretek egyike-má- sika pedig megriaszthatta őket. A szakmai oldalt még­is ők képviselték, s képvi­selik ma is. A fentiek mi­att, valamint amiatt is, hogy sokan otthagyták a hivatalt, másutt dolgoznak, több műn- j kát Kevesebb embernek kel- ! lett elvégezni. így óhatatla- j nul hibák csúsztak a véle- » ményezésre váró kérdések előkészítettségébe Az apparátus részéről is kialakult egyfajta „dacreak­ció”. de néhol tudatos félre­vezetések jele is észlelhető volt. Így kialakult egy bi­zalmatlan légkör, melyet ki­ki vérméséklete, pártállása alapján élt meg. Mára ki­alakult a helyes munka- megosztás s határozottan ja­vult az apparátus döntést előkészítő munkája. Az így előkészített anyagokat a szakmai bizottságok, vala­mint a pártfrakciók véle­ményében „meg kell ‘ür- detni”. Ezt a „megfürdetett” anyagot juttatjuk a közgyű­lés elé, amely ismételt pro és kontra vélemények alap­ján megszavazza, vagy el­veti azt. Az új testületben jelenleg még keveredik egy­fajta nem igazán egészséges kouzervativizmus. Például költségvetési tárgyalások so­rán komolyan szóba sem ke­rült a szervezeti felépítés, a struktúra átalakítása, hanem azzal a felkiáltással, hogy ebben az évben még finan­szírozzuk meg a régit, igen sok takarékoskodási lehető­ségtől esett el a város. NEM PRŰD, AZ ERKÖLCSI NORMÁKRA APELLÁL ... A másik pedig, a nem mindig jól értelmezett piaci szemlélet: a legutóbbi ülé­sen a közterület-használati díjak vitáján a közgyűlés el­vetett egy olyan, a rendelet­ben eredetileg szereplő fé­ket, amely hiányában, amennyiben megszavazta volna a rendelet egészét a közgyűlés, talán országosan példátlan eset történt volna. Nevezetesen arról van szó, hogy az eredeti rendelet til­totta volna a közterületen való szeszes ital és erotikus termék árusítását. A többsé­gi véleménnyel szemben a kereszténydemokrata állás­pont teljesen egyedül ma­radt. A közgyűlés vélemé­nye szerint egyáltalán nincs szükség csak a miniszteri rendedet szerinti korláto­zásra. Olyan példátlan dön­tés született volna, ami se­hol a világon nincs. Eszerint bárhol lehet szeszes italt árusítani, erotikus terméket úton-útfélen forgalmaz­ni. Az eddig sem feddhetet­len erkölcsű városban szám­talan „ivolda” s egyéb 'en­ne, ide áramlana az ország minden részéből a bűnözők hada, mert itt közterületen mindent szabad. A világon, legalábbis az általunk hőn áhított Európában mindez közterületen tilos, kijelölt utcák vannak erre. A ke­reszténydemokrata álláspont nem a prűd ember állás­pontja, hanem emberi er­kölcsi normákra apelláló ál­láspont. Ezek csak kiragadott, s nem általános példák. Ter­mészetesen a közgyűlés mun­kájának tempójával, tartal­mával elégedett vagyok, s ezek a bakik a tapasztalat­lanságnak tudhatok be vé­leményem szerint. Az, hogy mindez hogy lesz a jövőben, s eredményes-e a közgyűlés munkája, azt csak a megbí­zatási ciklus lejárta után tudnám megmondani, mert azért még nagyon az elején vagyunk a munkának. Dr. Csiba Gábor a KDNP önkormányzati képviselője 1991, május 21-én és 30-án inditjo az ali a következő SZEMÉLYGÉPKOCSI-VEZETŐI TANFOLYAMAT Miskolcon. Részletfizetési kedvezmény! Nyugati és keleti autómárkák széles körű választéka Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. u. 20. TELEFON: 24-633, oktatási csoport

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents