Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-16 / 87. szám
farai _toSze-dán. április 17-én 3 Kereszténydemokrata Néppárt Dózsa Gy. u. 7. sz. alatti' irodájában ingyenes tanácsadásra várja az érdeklődőket Litvay Oltó és dr. Torna József. Délután háromtól este hétig bérügyi, munkaügyi, jogi és Igazgatási kérdésekre adnak választ. Gyermekjátékok ' Érdekes kiállítás nyílik ma délelőtt lapunk megjelenésével egy időbeti. A Gyermekgalériában A technika csodái a gyermekjátékokban címmel mindenféle fantasztikus látnivalót kínálnak az érdeklődőknek május 10-ig, naponta 10—18 óira között. Mindenkit szeretettel várnak. jfc Kinyíltak a tulipánok (Szabón felv.) A neve: Traex Kódex InformáciGS iskolcon Elsősorban szolgálni szeretnének A Traex Borsod német— magyar vegyes vállalat újszerű vállalkozásba kezdett Miskolcon. Egyébként elsősorban számítógépes technikával, gépek telepítésével és annak szervizhálózatával foglalkoznak, de eredményesen működnek a külkereskedelemben, és nagykereskedelmi forgalmuk is jelentős. Magas szintű számítógépes hálózatukra építve, most egy olyan információs központot hoztak létre, amely az országban egyedül nálunk működik díjmentesen. Nem kérnek pénzt azokért az információkért, amelyeket az 53-000-as telefonszámon adnak, viszont igen gyorsan megtudhatják az érdeklődők, hogy mi hol kapható a legolcsóbban, ki javítja meg az elrontott zárat, s milyen szolgáltatásokat érdemes igénybe venni. Természetesen egy jutányosán megállapított összeget fizetnek mindazok a cégek és vállalkozók, akik az adatbankba bekerülhetnek, viszont nekik is megéri, hogy az információs központon keresztül újabb megrendelőkre tegyenek szert. Mór eddig is működött ez a rendszer a Traex Kazinczy út 19. szám alatti központjában, tegnap délután 3 órától az — ünnepélyes megnyitást követően — a Bükié Áruház műszaki osztályával szemben kialakított pavilonban fogadják az érdeklődőket. Mint Károly István ügyvezető igazgató elmondta, elsősorban szolgálni szeretnének univerzális1 közvetítő tevékenységükkel. Ingóságokat, régiségeket, járműveket is eladhatnak, illetve vásárolhatnak, igénybe vehetik a pótmama, az ezermester, a takarító szolgáltatást az érdeklődők, de partnerközvetíHAT PcRSZcl NOVA ■ ■ '■mg—— KM.MM tanti t-i fiH&rlA'1 r-61000 Miskolc Személy- és teherszállítói, outómentés, hidegindítós Alapelvünk: Ml AZ UTASÉRI VAGYUNK I lésre is vállalkoznak. Minden jellegű információt közvetítenek, a felsorolás is hosszadalmas lenne. Maga a véradás — a „Kódex” — nyilvánosan pályázat útján történt. Ennek erdményeként öten nyertek egyenként 6 ezer forintot, amelyet az ünnepélyes megnyitón adtak át a két miskolci és a hárem vidéki nyertesnek. Az információs Központ létrehozását az önkormányzat is támogatja. (vadas) Azt gondolhatnánk, hogy Bili Lomax angol történész csodabogárnak számít szakmai körökben, hiszen hósz- szú éveken át kutatási témájául a magyar ’56-os forradalmat ' választotta (sőt emiatt kitűnően megtanult magyarul is). Valójában a dolog távolról sem volt túl egzotikus, hiszen 1956 után közel 300 könyv jelent meg a forradalomról, melyeknek jó részét ugyan magyar emigránsok írták, de szép jszámmal akadtak a szerzők között nyugat-európai történészek is. • A KUTATÓ ÉS A KUTATOTTAK Minderről a lehető leghitelesebb forrásból, magától Bili Lomaxtól informálódhattak az érdeklődők, ugyanis a történész, néhány napja Miskolcon járt. Előbb miskolci bölcsészhallgatókkal találkozott — ez természetesen elhúzódott —, majd ezt követően a Történelmi Igazságtétel Bizottság Északmagyarországi Szervezete és az ’56-os Munkástanácstagok Baráti Társasága hívta meg egy beszélgetésre. Különös atmoszférája volt a találkozónak, hiszen a kutató szembesülhetett kutatásának „tárgyával”, azaz a személyekkel, akik csinálták a történelmet, nem törődve saját sorsukkal. Megelőzve számos kérdést, Bili Lomax elmondta: ma is úgy érzi, „nem ő írta” az először 1976-ban megjelent Hungary 1356 című Interjú Iván Pilip extrassensssel (1+) „Gondolati energiával dolgozom” A kábílószerellenes harcra szerveződött volna a csoport „öt év óta van hasnyálmirigy-gyulladásom ... Ez idő alatt többször voltam kórházi kezelés alatt, erős gyógyszereket szedtem, s ennek ellenére az utóbbi hat hónapban erős, görcsös fájdalmaim voltaik. A kórházi vizsgálat nem mutatott ki gyulladást, de a görcsöiés miatt meg akartak műteni. Ezért gondoltam azt, hogy utolsó esélyként természetgyógyászhoz fordulok. Eljöttem Iván Pilip úrhoz,1 s már a harmadik kezelés után megszűnt az erős gör- csolés, ami máskor c^y hétig szokott tartani. Az étvágyam is megjavult, és a gyomorműködésem is helyreállt. Igaz, a hátfájásom egyelőre még nem szűnt meg, de tudom, hogy további két kezelés után ez is jobb lesz. Köszönöm Iván Pilip úrnak a segítségét, s jó egészséget kívánóik néki, hogy még nagyon sokáig tudja gyógyítani az embereket. Tisztelettel: Szabó Tibor” Iván Pilip — és Jevgenyij Fjodorov — a Déli Hírlap Kft. meghívására érkezett Magyarországra. Miskolcon, a Korvin Ottó utca 9. szám alatt, az MSZMP helyiségében gyógyítanak. A két extraszensz közül most Iván Pilipet kérdeztük: — Hogyan és mikor érezte először, hogy különleges — gyógyító — képessége van? — Tizennyolc évesen kezdtem érdeklődni a bioenergiával való gyógyítás iránt. Pontosabban: ekkor jelentkeztem abba a szakkörbe, amely azokat várta tagjai sorába, akiket érdekel a bioelektronika. — Miféle szákkor volt' ez? — Meglehetősen Itíiiörrle- ges. Két évig tanultam ott, heti három alkalommal. Nem a gyógyításon volt a> hangsúly, hanem azon, hogy kibontakoztassák a mindenkiben meglevő képességet — persze, más-más szintű ez a képesség —, hogy a megszerzett tudásunkat egy speciális csoportban kamatoztassuk. — Mire szerveződött ez a csoport? — A kábítószerellenes harcra. De végül nem jött össze a team. — Ön viszont elhatározta, hogy extraszensz lesz. — Nem, ez egyáltalán nem így történt. Elvégeztem az orvosi egyetemet, pszichote- rapeuta vagyok. Az egyetem után a klasszikus pszichoterápia módszereivel gyógyítottam Egészen addig, amíg érdeklődésemtől vezérelve, segítségül nem hívtam a szakkörben elsajátítottakat, a bioenergiát, mint gyógyító erőt. A komplex kezelések eredményesebbek voltak a korábbiaknál. — Vannak extraszen- szek, akik a kezükből sugárzó erő — pontosabban energia — segítségével gyakorolnak hatást a beteg szervre. A gyógyulni vágyó meleget — vagy éppen hideget — érez, bizsergést a bőrén, és a legtöbb esetben — négy-öt kezelés után — javulást tapasztal. Tudom, hogy ön nem így gyógyít. — Ha szabad ilyet mondanom, az említett módszer az alapfok. Anni persze csodálatos gyógyulásokat eredményezhet és eredményez is. Minden extraszen&znek megvan a saját módszere. Én a • gondolati energiává! dolgo„Nagyon köszönöm Pflrp- úrnask, hogy átsegített egy lelki válságon... A nagyfokú fizikai fájdalmam is megszűnt... Köszönöm a tanácsait, amelyekkel saját magamon is segíthetek, és megtanulok más módon élni. Az embernek naponta szüksége van arra, hogy kikapcsolódjon egy tornagyakorlat erejéig, és máris elviselhetőbbek a gondok. Köszönöm még egyszer: B. Lászlóné” A gondolati energia mibenlétéről, az ezzel való gyógyításról az interjú második — befejező — részében olvashatunk, holnapi számunkban. (Folytatjuk) könyvet, saját szerepét inkább afféle tolmácsmunkának minősítette. Ez persze távolról sem csökkenti a könyv értékét, hiszen másfél évtizeddel ’56 után ő végezte el az addigra megjelent írások összehasonlítását és szintézisét. • A TOLMÁCS KÜLÖNVÉLEMÉNYE Tolmácsnak azonban csak némi pontosítással titulálható, mert nem a tárgykörben megjelent könyvek szerzőinek véleményét ■ tolmácsolta, hanem magát az ’56- os forradalmat. Egy tolmácsnak aligha lehet különvéleménye, Lomaxnak azonban van: jó érzékkel tapintott rá a forradalmat leíró művek közös hiányosságára. Ezek a visszaemlékezések és elemzések túlnyomó többsége értelmiségiek által és értelmiségi (sőt budapesti) szemszögből íródott. Ez nem szándékos torzítás, csak éppen a publikálok csoportjának társadalmi rétegződését tükrözte. Lomax éles szemmel — részben személyes tapasztalatai alapján, melyeket későbbi magyarországi útjai alkalmával szerzett — vette észre ezt az aránytalanságot: ő volt az, aki először foglalkozott könyvében a: munkástanácsokkal, jelentőségüknek megfelelő mértékben. • A LEGGYENGÉBB FEJEZET Az egykori munkástanácsok tagjaival történt találkozó alkalmával felmerült még egy — elsőre talán nem is odaillő — ellentét is, mely kiérdemelhetné a groteszk jelzőt is, ha nem hősi halált halt emberekről, kisiklott életekről lenne szó. Nevezetesen: a Pest-Buda létrejötte óta élő főváros—vidék ellentétről van szó. Az ellentét ez esetben nem egészen művi: aki kizárólag a publikációk alapján próbálná megítélni ’56- ot, az alighanem „fővárosi- értelmiségi forradalomként” címkézné, holott vidéken — és különösen Észak-Magyar- országon — nem kisebb jelentőségű dolgok történtek akkor. A szemrehányásokat persze sohasem az szokta kapni, akit valójában megilletne, hiszen éppen Lomax volt az, aki könyvében elsőként foglalkozott kellő súllyal a vidék szerepével a forradalmi események kapcsán. Ennek ellenére önkritikusan elismerte, hogy ez könyvének (saját szavaival) „leggyengébb fejezete” ... Kájé Kinnyű Lomax úrnak... Végighallgatva az angol történész és az egykori munkástanácstagok találkozóját, folytonosan felmerült a számvetés illetlen kérdése: ki, mit nyer ezzel a, találkozóval? A történész egyenlege nyilvánvalóan pozitív. Mint azt többször el is mondta a beszélgetés során, a könyv létrejöttében legalább akkora szerepet játszott“ a személyes tapasztalat, az egykori résztvevőkkel folytatott beszélgetések, mint az írott források összessége. Ráadásul a kutató az kutató: egy ilyen beszélgetés újabb és újabb adalékokat, mozaikokat nyújthat további munkájához. De mit hozott ez a találkozó az érdeklődőknek, mit tudhattak meg a távoli szigetország fiától, aki „ím eljött közénk”?, ’56-ról igazán újat, vagy meglepőt nyilvánvalóan nem, hiszen arról a jelenlevők sokat tudnak (keserves árat fizetve tudásukért). Mégis pozitív volt az egyenleg másik oldala is. Leckét kaphattunk abból, ami a viselkedéskultúra nagy (és íratlan) könyvében a „Hogyan viselkedjünk nagy számú közönség előtt?” cím alatt található. Alcím: „A közönség résztvevői közül néhányan összetévesztik. a kérdezés fogalmát az előadói műfajjal, mások pedig ki-be járkálnak, mellőzve a kérdezőnek, válaszadónak egyaránt kijáró udvarias figyelmet.” Lomax úr jól vizsgázott: kedvesen, humorral és toleránsán viselkedett, elsiklott afelett, ami nem érdemelt figyelmet, és kellő figyelmet tanúsított az (és aki) iránt, ami (és aki) méltó volt rá. Könnyű neki: már az ükapja is a sokat hivatkozott demokráciában élt. Pályázat a fiatalkori bűnözés visszaszorítására A B.-A.-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány pályázatot ir ki a fiatalkori bűnözés terjedésének yisz- szaszorítása érdekében. A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, politikai párt, ifjúsági szervezet, munkahelyi, iskolai, illetve lakóközösség. A pályázat célja az egyre aggasztóbb méreteket öltő és különösen az ifjúság körében terjedő bűnözés megelőzése, illetve az ezt elősegítő bármely reális ötlet, elképzelés, javaslat kidolgozása és megvalósítása. A pályázati alap 300 000 forint. Egy -egy kivitelezhetőnek minősített pályázat megvalósításához az igényelhető és adható támogatás maximált összege 30 000 forint. Pályázni lehet az egészséges életmódra nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését célzó, kulturális és sport rendezvények megvalósításé szolgáló kezdeményezése] támogatására. A fiatalok kő rében az egészségnevelésre a káros szenvedélyek vissza szorítására irányuló, az el helyezkedési, képzési gon dók megoldását célzó infor mációs s propagandáiévá kenység támogatására. Isko lai, lakóhelyi, közösségi he lyiségek kialakítására, mű ködésük támogatására. I pályázathoz készítőénél részletes költségvetést, mely ben jelöljék meg saját anya gi forrásukat is. Egy-egy pá lyamű maximum 5 gépel oldal lehet. A pályaművel beérkezési határideje: 1991 május 20. Cím: B.-A.-Z. Me gyei Bűnmegelőzési Alapít vány 3501 Miskolc, Zsolca kapu 32. Telefon: 29-611 2327. Az alapítvány kuratóriuma döntéséről a pályázókat 1991. június 8-ig írásban értesíti. Bill Lomax Miskolcon Fővárosi forradalom? '5©-ról, ma
