Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-12 / 84. szám

Forrás, mely búvópatak volt Gondolatok a könyvtárról As ,.ötök'9 egyike miskolci Miskolci emlékek, színészarcokkal Szekeres Ilona és Horváth Sándor A „könyvtár” szó hallatán aligha veszi elő bárki is az értelmező szótárát: teljesen nyilvánvaló, hogy az a hely a könyvtár, ahol könyveket kölcsönözhet az ember (oly­kor pedig késedelmi díjat fi­zet). Ez a felületes ítélet a könyvtár funkciójáról sajnos az elmúlt évtizedekben helyt­álló is volt, köszönhetően a hibás kultúrpolitikai kurzus­nak. • A GONOSZ MOSTOHA A BŰNÖS A könyvtár valójában ki­vételesen koncentrált infor­mációforrás, melyet csak köl­csönzési szolgáltatással fel­tárni nem lehet. A könyvtá­rak most kezdenek ébredez­ni Csipkerózsika-álmukból. próbálják kinyújtani csápjai­kat az információ-piac irá­nyába, és kiteljesíteni műkö­désüket. (A több évtizedes késés miatt aligha okolja bárki is a könyvtárakat. Ezért a Csipkerózsika-hason- lat: mint tudjuk, az ifjú hölgy nem önszántából aludt, hanem a gonosz mostoha közbejöttével.) Teljeskörű információszol­gáltatásra persze nem min­den könyvtár képes, csak az Országos Széchenyi Könyv­tár, a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem könyv­tára, és szerte az országban az „ötök”:,öt vidéki (megyei) A tavasz megérkeztével napról napra mind több ha­zai és külföldi kiránduló látogat el megyénk nagy múltú diákvárosába. Sáros­patakra. A történelmi, mű­velődéstörténeti épületeken, intézményeken. emlékeken kívül, húsz állandó és idő­szaki kiállítást tekinthetnek meg a vendégek. Csupán a várbeli Rákóczi Múzeumban tizenegy kiál­lítás gazdag anyagában gyö­nyörködhetnek és gyarapít­hatják ismereteiket az ér­deklődők. Ezek közül külö­nösen a hegyközi, elsősor­ban a pusztafalu« i népi la­káskultúrát bemutató kiállí­tásnak van sok látogatója. Pusztafalu a Tolvaj- és a Hársas-hegy közti völgyben fekszik. Lakosainak az év­százados zártságban kiala­kult egykori életmódja, bú­torainak, használati tárgyai­nak a praktikussággal páro­suló szépsége, népdal- és mesevilága még sok színes, változatos anyagot szolgál­regionális könyvtár. Az ösz- szesen hét könyvtár kivéte­lezett helyzete annak köszön­hető, hogy ezek élvezik (és szenvedik) a „kötelespél­dány” rendszert. Ez egyrészt előny, hiszen gyakorlatilag mindent automatikusan megkapnak, „amin csak be­tű van”, másrészt nem kis feladat az egyre növekvő mennyiségű dokumentumtö­meg feldolgozása. Az „ötök” egyike éppen a Miskolcon működő II. Rákó­czi Ferenc Megyei Könyvtár. (Közbevetőleg: sok más ügy­gyei ellentétben az a kérdés, hogy melyik megyei könyv­tár kapjon kötelespéldányo­kat, nem protekcionista ala­pon dőlt el a ’70-es évek elején. Az döntött az ügy­ben. hogy melyik könyvtár képes feldolgozni, és meg­felelően kezelni a megkapott anyagot.) • KÉRDÉSEK TÖMEGE A könyvtári szolgáltatá­sok iránt megváltozott az igény az utóbbi években, ezt jól érzékelik Miskolcon is. A földszinti — hírlapol­vasó — részlegben utóbb már évente 30 ezer olvasó fordult meg, s ez a tömeg nem csak hírlapot olvasott, hanem kérdezett is: a kul­turális jellegű információk­tól kezdve egészen odáig, ami már majdnem jog sé­tát napjainkban is a nép­rajz tudósainak. A Rákóczi Múzeum mun­katársai az Erdélyi János- teremben kialakították és odaillő bútorokkal, a hajda­ni paraszti életben haszná­latban volt eszközökkel be­rendezték a régi pusztafa­lusi ház jellegzetes helyisé­geit: a pitvart, tisztaszobát, kamrát. A hegyköziek a hol­lóházi és telkíbányai manu­faktúrákban készült kemény­cserép tálakat, tányérokat, szilkéket használták. Fekete alapszínezésű bútoraikat a sátoraljaújhelyi, a világoskék árnyalatú karosládákat, asz­talokat pedig a hegyközi mesterektől, elsősorban a pusztafalusi K. Bacsó And­rástól vásárolták. Ezek most megtekinthetők a pataki kiállításon, mind­járt az első szobában, a sajátos pusztafalusi dal kez­dő soraival, ekképpen: „Pusztafalu gödörben van, / A Tilalmas felette van .. H. J. gély-szolgálatnak nevezhe­tő ... Az első és a második emeleten sokkal többen jár­nak, s itt már pontosabban körülhatároltak a kérdések, és rohamosan nő a külön­féle témák rendszeres figye­lésére adott megbízások száma is. • AZ INGYENESSÉG ÁTKA Sajnos, van még egy át- kos öröksége a könyvtárak­nak az elmúlt négy évti­zedből: ez pedig az ingye­nesség, illetve a jelképes­nek nevezhető évi kölcsön­zési díj folytán a „majd­nem ingyenesség ’. Az ingye­nességet persze könnyű meg­szokni, ám ennek következ­tében a könyvtárnak most le kell győznie az olvasók el­lenérzését, ha a külön szol­gáltatásokért pénzt kér. Pedig a könyvtárak sze­rény összegeket számolnak fel külön szolgáltatásaikért, hiszen „mindössze” a szak­embereik szellemi tőkéjét próbálják hasznosítani. A szellemi tőkének pedig Ma­gyarországon még mindig igen alacsony a hozadéka... Minden gátló tényező el­lenére a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár is megtet­te a kezdeti lépéseket az irányban, hogy ne csak esz­mei értéke, de ára is legyen annak, ha valaki könnyen és gyorsan akar hozzáférni egy páratlanul gazdag infor­mációs forráshoz. Jellegzetes 22-es csapdája- helyzet: ahhoz, hogy a könyvtáros szakember az ér­demi (pénzt is hozó) munká­val tudjon foglalkozni, men­tesíteni kellene a kulimun­kától (mondjuk számítógépes feldolgozási és nyilvántartási rendszerekkel). Számítógépet venni pedig sokba kerül, s pénzt keresni egy könyvtár csak azzal tud, ha pénzt kér szolgáltatásaiért... — Egy színész számára nem akármilyen indulás l.atinovits Zoltán Rómeója mellett Júliá­nak lenni — kezdem beszélge­tésünket Szekeres Ilonával, aki jelenleg a budapesti Thá- lia Színház aktív tagja, férje, Horváth Sándor a József At­tila Színház megbecsült mű­vésze. Négy évet töltöttek Mis­kolcon. — Latinovitscsal együtt dolgozni csodálatos élményt jelentett. Eddig már sokan méltatták Öt, én csak is­métlésekbe bocsátkozhatom: őstehetség, magával ragadó egyéniség, sajnos már múlt­időben. Boldog vagyok, hogy a „Ködszurkáló” című könyvében megjelent fény­képen együtt láthat vele a kedves olvasó. (Júliát kettős szereposztásban játszottuk, ö engem választott, illetve arra méltatott, hogy együtt mutatkozhassunk.) A Mik­száth regényadaptációjából készült színdarabban, a „Kü­lönös házasság”-ban is ve­le játszottam, Horváth Pi­roskát, Buttler János gróf menyasszonyát. Feledhetet­len élményt jelentett.- A főiskola elvégzése után egyből Miskolcra ke­rült ... — Igen, ahogy Balogh Emese és Polgár Géza is. Jákó Pál, akkori igazgatónk nagy szeretettel fogadott. Sok darabban kaptam ki- sebb-nagyobb feladatot. Heltai Jenő színművében, a „Tündérlaki lányok” Manci szerepében debütáltam, de eljátszottam Hamupipőkét is. Akkor még úgy éreztem, ösztönösen, belülről hozom a figurákat, hogy szinte fogal­mam sincs a .színészmester­ségről. Alakításaim lázas mindentakarás, a majd megmutatom én stádiumá­ban fogantak. Tudatosság talán nem volt a munkám­ban, jöttek a szerepek, bíz­tak bennem, kiváló partne­rekkel játszhattam — neve­ket, most hadd ne soroljak,. nehogy sértődésre adjon okot szóval jól éreztem ma­gam.- Férjével hol ismerkedett meg? — A főiskolán. 1957-ben házasodtunk össze. Ö Eger és Kaposvár után jött Mis- kolca. Albérletben laktunk. Madarat lehetett volna fo­gatni velünk, amikor meg­hallottuk, hogy önálló la­káshoz jutunk! Örömünk; sajnos nem tartott sokáig. Direktorunk, Ruttkai Ottó egy mondvacsinált fegyelmi ügyet akasztott nyakunkba, visszavonatta lakáskiutalá­sunkat is, nemkívánatos ele­mek lettünk. Mai, divatos szóval mondva, egy koncep­ciós per áldozatai lettünk, pedig soha senkinek nem ártottunk. Sándor mindig és mindenkor kiállt kollégái mellett, akin tudott, segí­tett. Túl sokat dolgozott, a felfokozott idegállapot és az ellehetetlenült helyzet kö­vetkeztében egészsége meg­romlott. Egy évig tüdősza­natóriumban kezelték. Ter­hesen. formásodó pocakkal Sztankay Pista partnereként próbáltam Müller Péter „Két marék aprópénz” című darabjában. Én is kiborul­tam. Még szerencse, hogy problémamentesen szültem, és egészséges leánygyerek­nek adtam életet 1962-ben. Akkoriban még nem volt gyes, gyed. a szülési sza­badság lejárta után munká­ba kellett állnom. Itt nem maradhattunk. Férjem Pécs­re került, engem a budapes­ti Nemzeti Színházhoz szer­ződtettek, az úgynevezett „fiatalítási akció” keretén beiül. Amikor már sokad- szorra nem osztottak ránk Miskolc, Klapka u. 17. telefa<i:64*000 szerepet, összenéztünk Dóm­ján Edittel — akit szintér» oda hívtak —. mit keresünk: mi itt? A vezetés azzal „vi­gasztalt”. várnunk kell, mert a velünk egyidős színész­nőkből tizenkettő egy tucat. Havonta kettőezer forint „fi­zetésért” jártam be színhá­zamba. szemlesütve. ' Inkább játszottam volna bármilyen kis szerepet, minthogy ezt a megaláztatást elviseljem. (Ezt a mai, olykor türelmet­len generáció okulására i3 említettem!)- A családot választotta. — Igen. Máté fiúnk 1972- ben született, és elsősorban jó anya és feleség akartam lenni...- A pályán eltöltött évei­ről - úgy gondolom - van­nak kellemes emlékei is ... — Igen. Visszagondolva; bizton vallom, a Szolnokon eltöltött éveim alatt váltam tudatos, igazi színésznővé. Eljátszhattam a Tragédia Éváját, a Salemi boszorká­nyok Mary Warrenjét, a III; Richárd Erzsébetjét, a Kurá­zsi marna néma Katáját, a Cseresznyészkert Várjáját. A veszprémi színházhoz kötő­dő évek is sikerélménnyel ajándékoztak meg. Az or­szág színházai közül első­ként vállalták és karolták: fel a magyar dráma ügyét. Nagy sikerrel mutattuk be Illyés Gyula, Németh Lász­ló, Thurzó Gábor, Száraz György darabjait és boldog­gá tesz, hogy eljátszott sze­repeimmel részesülhettem Q nagyszerű és megtisztelő fel­adatban.- Van-e meg nem való­sult szerepálma Szekeres Ilo­nának? — Annak idején Miskol­con bemutatták a Szent Jo-i hannát. Szerettem volna el­játszani, de másra osztották. Kárpótlásként Békéscsabán; Miszlay István meghívásá­nak köszönhetően enyém volt a szerep. Fényképem is ebben az időszakban ké­szült.- Horváth Sándor Kiváló és Érdemes Művész, Jászai Mari-dijas, SZOT-dijjal is el­ismerték eddigi munkáját, és a közönségsiker sem maradt el. Most a Szomszédok c. teleregény idős nyomdá­sza... — Örömmel játszom és szeretem, de legbüszkébb a Németh László „Eklézsia- megköVetés” című darabjá­ban Sütő András tv-játéká- ban az „... ahová Te mégy”- ben. valamint a „Lázár bé-J kéje” című produkciókban alakított szerepeimre va­gyok.- Ez utóbbival a prágai filmfesztiválon o legjobb fér­fialakítás diját nyerte el. Ne­künk miskolciaknak mindmá­ig emlékezetes marod Ben- voliója, a Windsori víg nőfe Silány békebirója éppúgy, mint az Arturo Ui nagysze­rű, feledhetetlen Színésze. — örülök, hogy még emJ lékeznek rá. Mindezek mel­lett játszottam vak parti­zánt, nincstelen parasztot, a szocialista—realista—bolse­vista művekben hősöket és antihősöket. Szeretettel gon­dolok rájuk, mert Miskolc- hoz kötődő kedves emlékek: egy nem problémamentes időszakból. Színházi elfog­laltságaim mellett boldoggá tesz a családom, feleségem, leányom, aki az egészség­ügyi pályát választotta, és két szép unokával ajándé­kozott meg, fiam, aki érette ségi előtt áll, és a számító-' gépek szerelmese.- És ki folytotja majd « színipályát? — Talán majd az uno­kák ... Bíró István , HA GONDJA VOLT VELE, SOKALLTA ÉRTE, JOBB MEGOLDÁST AKAR, HIBAELHÁRÍTÁSI ÜZEMÜNK A SEGÍTSÉGÉRE SIETI Társasházi lakóközösségek, szövetkezetek, megalakuló közösségek FIGYELMÉBE AJÁNLJUK az épületekben üzemelő személy-, teherfelvonókra köthető átalánydíjas szerződésünket. 8 Rendszeres felvonó-karbantartás, 8 gyors hibaelhárítás, folyamatosan (1 órán belül kiszállás, mentés esetén soron kívül), 8 éjszaka és munkaszüneti napokon is ügyeleti rendszerben dolgozunk, # havi átalánydíj a felvonó típusától, életkorától függően, 3000-4500 Ft-ig. VÁLLALJUK MÉG TOVÁBBÁ új felvonók létesítését, régiek felújítását. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS 29-417/23-as melléken, Frindt Balázs üzem­a 42-522, vezetőnél. Kiss József A FELVONOSZERVIZ GMK FELVESZ kiemelkedő profibérezéssel vizsgával rendelkező, önállóan dolgozni tudó felvonó-karbantartókat JELENTKEZÉS: Miskolc, Vándor Sándor u. 27. szám alatti felvonószervizben, 15 és 16 óra között. Vállalkozók, kft-k, kisiparosok figyelem! RÁDEMIS KFT. / A RÁÜEMIS Kft. Gazdasági Szolgáltató Irodája RENDELKEZÉSÜKRE Alii ♦ szaktanácsadás vállalkozások elindításához, ♦ társasági szerződések elkészítése, cégbejegyzés, ♦ társaságok, kisvállalkozások számitógépes könyv- vezetése, 4 adóbevallások, mérleg- és vagyonkimutotás elkészítése, ♦ önreviziós vizsgálótok, reklámkampány, reklámozás lebonyolítása. RADEMIS KFT. - OT A VÁLLALKOZÁSHOZI Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon: 41-611/181 mellék. Népi lakáskultúra a Hegyközben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents