Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-12 / 84. szám
Harsona, kűri, alul, lelül... Hírnökök pere Nem kapcsolhatta be a magnósát a Déli Hínap Perben áll egymással két, Miskolcon megjelenő hetilap. Pontosabban: a Heti Hírnököt kiadó Hírnök Kft. perli 37 Üj Hírnök című újságot előállító és terjesztő SeM Press Kft.-t, tisztességtelen versennyel vádolva riválisát. Az ügy tegnap került a Bor- sod-Abaúj-Zempién Megyei Bíróság elé. A Déli Hírlap munkatársa is ott ült a tárgyalóteremben, hogy beszámoljon a nem mindennapi ügy fejleményeiről a DH olvasóinak, hasonló perről ugyanis mos-’ tanig nem hallottunk. Szerette volna bekapcsolni a diktafonját, hogy hangfelvételt készítsen a tárgyalásról. S bár az alperes és a felperes jogi képviselője sem látott ebben kivetnivalót, a bíróság mégis elutasította kérését, mondván: két sajtószerv vitájában szükségtelennek tekinti más sajtó- szerY részéről hangfelvétel készítését. Ugyanígy jártak az Uj Hírnök, a Szabad Fold, a Népszabadság tudósítói. újságírói is. Velük együtt a DH munkatársa is kénytelen ezúttal a jegyzeteire hagyatkozni, és persze bízik benne, hogy elég pontosan írta, amit hallott. • MEGTÉVESZTŐ? HASONLÓ? Ami magát az ügyet illeti, úgy szól a vád, hogy a hetilap kiadására alapított SeM Press Kft. tavaly december 5-e után Üj Hírnök néven hetilapot adott ki, illetve hozott forgalomba. A Hírnök Kft. szerint az Üj Hírnök elnevezésében, külső megjelenésében, belső tartalmi struktúrájában, eladási árában gyakorlatilag megegyezik a Hírnök Kft. által az észak-magyarországi újságpiacon bevezetett Heti Hírnökkel. Ezért alkalmas arra, hogy a fogyasztók szélesebb rétegeit megtévessze. A Hírnök Kft. értelmezésében a konkurens cég megszegte az 1990. évi 86. törvény 7. paragrafusában foglalt tilalmat, amely szerint tilos az árut a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, vagy elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést, vagy árujelzést használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni. Kérik a bíróságot, hogy ál- laoítsa meg: jogsértés” történt, s kötelezze az alperest: ezt hagyja abba, s tiltsa el a további jogsértésektől. Itt mindenképpen emlékeztetnünk kell az olvasót az Üj Hírnök megjelenésének körülményeire. Tavaly év végéig ebben a térségben csak egy Hírnök volt, a Heti. De akkor az újságírók többsége faképnél hagyta a Hírnök Kft.-t, mivel úgy találták, ha maradnak, veszélybe kerül, odalesz a függetlenségük. A Hírnök Kft. vezetésének „kézi vezérléses” módszerei alapján gondolták és érezték ezt. Űjságot viszont továbbra is csinálni akartak, ezért döntöttek az új lap elindítása mellett — jelentették be sajtótájékoztatójukon. Mivel a Heti Hírnököt odahagyták, s az a lap a Hírnök Kft.-é volt, s maradt, másik nevet kellett találniuk, így választották az Űj Hírnököt. Csak emlékeztetőül : akkoriban meglehetősen gyakoriak voltak a hasonló esetek, elegendő talán a Ludas kontra Űj Ludas ügyre utalnunk, vagy minden olyan más esetre, amikor a kivált újságírók a régi elnevezéstől csak egy „új szócskával különböztették meg magukat. • ELSÖPÖRT MAGYARÁZATOK A Hírnök Kft.-sek, mint keresetükből is kiderül, túlontúl hasonlónak vélik újsütetű versenytársukat. Képviselőjük úgy fogalmazott a bíróságon: az általuk to- vábbra is kiadott Heti Hírnökhöz az Üj Híí nők a Hírnök név használatában, a fejlécben szereplő harsona használatában hasonlít, továbbá hasonló a színezése és a tördelési módja, hasonlóak a lapkészítéshez használt betűtípusok is. Az ára mindkettőnek ugyanannyi. A tartalmi azonosságokat abban velte felfedezni, hogy mindkettő bulvárlap, mindkettőben van horoszkóp, és az összehasonlításra benyújtott két számban a Rádemis Kft. szinte azonos megjelenésű hirdetése található. Csakhogy mind a két űjságot ugyanaz a szerkesztőség készítette vagyis ugyanazok az újság- írók. Az egyiket akkor, amikor még a Heti Hírnöknél dolgoztak, a másikat pedig miután kiváltak onnan. Az Üj Hírnök képviselője nemcsak erre hívta fel a figyelmet, de lesöpörte az azonosságra utaló magyarázatodat is az asztalról. Mint mondta, védencei a lapengedélyt az Űj Hírnök elnevezésre megkérték és megkaptak. a Heti Hírnök és az Űj Hírnök fejléce abban is kü- lonbózik hogy az egyikben kurt látható, a másikban harsona. A hangszer az egyikben alulra, a másikban felülre került. Az Üj Hírnök a pirosat alkalmazta színezéséhez, a Heti Hírnök a kéket. A nyomdák az ő ismeretei szerint csupán egy-két betűtípust használnak a lapok előállításánál, így ezt sem lehet igazán kifogásolni. Ami a két lap azonos árát i Heti. ez valószínűleg azért lói dúlhat elő, mert mind- kettfit ugyanannyiba kerül előállítani és terjeszteni. • VISSZAFELÉ SÜL EL A FEGYVER? A SeM Press képviselője egyébként egy csavart is vitt az ügybe, mikor viszontke- resetet terjesztett elő. A Heti Hírnök ugyanis újabban az újság címe mellé odabigy- gyeszti az „új” szócskát is. Marpedjg az Üj Heti Hirnö- kot és az Üj Hírnököt ily módón könnyebb összetéveszteni mint a Heti Hfrnö- kot azjÜj Hírnökkel. Vagyis az „új” szócska használata sokkal inkább alkalmas a vásárlók megtévesztésére mint az, hogy valaki Üj Hírnök néven ad ki egy vadonatúj lapot. Kérte: mutassák be a Heti Hírnök lapengedélyét, hogy valóban haszna hatják-e az Űj Heti Hírnök nevet. Azt is megemlítene hogy az a törvény, amelynek alapján beperelték a 5elvf Presséket, csak idén január 1-jétől lépett hatályba. Az Üj Hírnök viszont mar tavaly megjelent. A felperes képviselője azzal riposztozott, hogy korábban volt már hasonló paragrafus. Azt is megemlítette, hogy kérték a Hírnök elnevezes és a harsonás embléma védjegyként való lajstromoztatását. Ez egyelőre még nem történt meg vagyis hivatalosan még nem £2* ?• A. bíróság tegnap nem * ^°nt°tf, uj tárgyalási napot tűznek majd ki. Hogy a két újságot jobban összehasonlíthassák egymással, bekérették mindkét kft.-től a legutóbbi négy-négy lappéldányukat. A fejleményekről beszámolunk. if. Pontosan 30 darab, egyenként szaggatott, kőttes tésztából készült ez a szemnek is szép, pirosra sütött sze- zámmagos kockasor. Tulajdonképpen csak gyerekeinktől tudhatjuk meg, hogy milyen is az íze. A Miskolci Sütőipari Vállalat már több helyen is bemutatta, de a boltok nem rendelnek belőle — így csak óvodáknak, iskoláknak sütik a pékek. Diákműsor a Rónaiban A Gábor Áron Műszaki • Középiskola meghívására ma Miskolcra érkezik a szolnoki Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola kulturális delegációja. A kulturális seregszemle délután 3 órakor kezdődik. A rendezvényen fellép a szolnoki iskola énekkara, a vendéglátók tánckara. énekkara, és. színjátszócsoportja. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Gábor Áron Műszáki Középiskola tanári kara és tanulóifjúsága. (/Vem) találkoztam boldog cigányokkal Csenyététől szabadulni, mindenáron • A törvény betűje és az önkormányzatok • Lemondott a polgármester • Szét lehet osztani a falu költségvetését? Talán akad meg olvasó, aki emlékszik egy hónapokkal korábbi cikkre, amely arról szólt, hogy Csenyéte, ez a kies abaúji falu, amelyiknek háromszázegynéhány lakosából 260-nál is több a cigány, egy időben az érdeklődés középpontjában állt. Pártok és szervezetek karolták fel az itt élőket, gondjaikra írt keresve, a megoldásra semmi pénzt nem sajnálva, attól a jószándéktól eltelve, hogy mintafalut csinálnak itt, megmutatva a megyének, sőt a világnak, hogyan kell perifériára szorult, többszörösen hátrányos helyzetű embereket hozzásegíteni munkához, tanuláshoz, kultúrához, egészséghez — a felemelkedéshez. A helyhatósági választásokon Rákay Károlyt — aki 42 éve a falu tanítója, s a mai nebulók nagyszüleit is ő oktatta betűvetésre — megválasztották Csenyéte polgármesterének. A falu Baktakék társközségeként működött, önálló közigazgatása most sincs, mert az önkormányzati testület mellett jegyzőre már nem futotta, s ezért csatlakozni akartak egy körjegyzőséghez, de melyikhez is? Baktakék mellett egy másik volt társközség. Felső- gagy is alakítóit körjegyzőséget. Alsógagv és Gagybá- tor társaságában. Baktaikék- hez pedig Bérét és Detek csatlakozott. Csenyéte sen-< kinek sem kellett. A törvény kimondja ugyan, hogy! azok a községek alakíthat-» nak iközös körjegyzőséget, amelyek . földrajzilag határosak egymással, s ezen az alapon Felsőgagv lenne köteles Csenvétét befogadni. ■ ■ De hát a demokrácia —'érvel a három Gagy — annyit» sem ér. hogy akaratuk ellenére ne erőltessenek a nya-j kukba senkit? Márpedig aí • három polgármester, a körjegyző és a három képvnse- lő-testüiet úgy döntött: vagy ők. vagy Csenyéte. inkább, mindnyájan lemondanak, de — s írjuk le végre a tartózkodás okát — ők nem vállalják, hogy a községháza küszöbén napról napra cigányok csapatai • csinálják a botrányt, a balhét, és hogv hivatalos ügyeiket intézve járjanak át Felső- gagyra — lopni. Az ellenálás akkora volt. hogy végül dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízott asztalára került az ügy (merthogy Baktakék is ellenállt. csak ők kedvezőbb helyzetből mondtak nemet, a törvény betűje őket segítette). Az államtitkár jogászokat küldött a helyszínre, akik minden érvet meghallgattak. minden szabályt mérlegre tettek, s javaslatuk alapján dr. Gyulai Gábor úgy döntött: Csenvéte a felsőgagyi körjegyzőséghez tartozik. A három Gagy egy emberként tiltakozott a döntés ellen. megfellebbezte azt. s» most várják már a belügy- * miniszter határozatát, meg- i erősíti-e. vagy megváltoztatja-e a korábbi döntést. A hét elején dr. Heidrich 1 Gyula. a köztársasági megbízott hivatalának helyettes osztályvezetője társaságá- : bán jártam Felsőgagyon, Csenyétén és Baktakéken is. El kell ismernem, darázsfészekbe nyúl, aki ezzel ’ az üggyel foglalkozik. Olyan indulatok feszülnek itt. amit aki nem itt él nem is tud megérteni. A három polgármester. Bogoly János Felsőgagyból, Bodnár Zoltán Alsógagyból. és a gagybátori Kavalecz János a fiatalasszony körjegyzővel, Polgárné Lipták Edittel együtt mindig és újra csak azt feleli minden javaslatra, hogy ha a fellebbezés eredménytelen marad, ők inkább lemondanak. De olyan „furfangos” elképzelésük is van, hogy Fal- sőgagyról áthelyezik a körjegyzőség székhelyét Gagv- bátorba — ez a falu talán a legkisebb a megyében, ha jól tudom, egy év eleji haláleset miatt már csak tizennyolcán lakják —. az pedig nem határos Csenyé- tével. tehát nem lesznek kötelesek maguk közé fogadni. Mondják a rémtörténeteket, s hogy a három nő (a jegyző mellett a két ügyviteli alkalmazott is nő, a polgármesterek csak tiszteletdíjasok. nem ez a főfoglalkozásuk) semmiképp sem tudja a falu szélén álló községházban megvédeni magáit a támadásoktól. Arisa pedig lehet számítani; jellemző. hogy saját polgár- mesterüket is meg akarták verni, r-'kor kiderült, hogy Csenyéte evés költségvetése 6 mi Dió forint, a cigányok: követelték, hogv ezt a pénzft osszák fel közöttük, s Rákay Károly erre — terme- szelesen — nem volt hajlandó. A szomszéd postahivatalt is megtámadták, mikor egyik nap csak a fala fele kapta meg a munkanélküli-segélyt. ■ ■ Mindkét nagyhatalom hasznát látja Bemutatják a miskolci űrkemencét Solidification and Micro- gravity (Dermedés és súlytalanság) eímmel áprHis 23—25. körött angol nyelvi« nemzetközi konferenciát tartanak Tapolcán. A rendezők: a Miskolci Egyetem, a Miskolci Akadémiai Bizottság, az Interkozmosz Tanács cs a Magyar Asztronautikai Társaság. A konferencia központi témája az űranyagtudomány egyik szűk, de legfontosabbnak tartott problémaköre: milyen reményekkel kecsegtet az űrállomásokra telepített anyag gyártás. A konferenciát a kristályosodás nemzetközi nagyságainak aktív részvétele teszi valóban fontossá, színvonalassá. Amerikai, német, francia, szovjet, kínai professzorok és a nagy űrkutató szervezetek (NASA, EISA, Interkozmosz) találkozása azt ígéri, hogy a célok megformálásához újabb adalékok gyűjthetők, s hogy ebbe a folyamatba a hazai kutatók is bekapcsolódhatnak. A konferencián lsét szekcióban 40 előadás hangzik el. Különlegesség, hogy ke- rekasztal-vita lesz az űranyagtechnológia hasznosítási kilátásairól. Magyar részről a legjelentősebb programpont a Miskolci Egyetem Fémtan í Tanszékén tartandó ürkemence-bemutaté. A konferencia szövege könyv alakban is megjelenik Svájcban. A miskolci űrprogram eddigi támogatói az MTA, az OMFB és az OTKA voltak, a kutatók hálásak a lehetőségekért. Az űrkemence- projekt témavezetője dr. Bárczy Pál, a Miskolci Egyetem Fémtani Tanszékének tanszékvezető docense. A miskolci űranyagtudományi konferencia mögött a Miskolci Egyetemen dolgozó űrkutató csoport munkája húzódik meg. A munka 12 évvel ezelőtt kezdődött alumíniumötvözet mikrogravitációs körülmények közötti kristályosodásának vizsgálatával. A kutatás a magyar—szovjet űrprogram titkozatossága, majd presztízsszempontjai következtében tudományos szempontból tele volt korlátozásokkal, ennek ellenére kinevelte azt a szakember- gárdát, mely egyre önállóbban fogalmazhatta meg tudományos célkitűzéseit. így indulhatott el 1986-ban az első eredeti magyar elgondolás, az űrker.ience kutatási-fejlesztési programja. A terv igen merész volt, lényegében a két vezető űrnagyhatalom kristálynövesztő programjának a felüllici- táláea. Most, négy óv elteltével, a pozíciók változtak, az érdeklődés jelentősen megnőtt. Mindkét „nagy” tervbe vette a miskolci koncepció kipróbálását. A szovjet program szerint a miskolci kemence 1995-ben repül majd. A NASA saját fejlesztésű hasonló kemencéjének fellövését 1996-ra tervezik. így már érthető, hogy a miskolci nemzetközi űrkemence-bemutató — ahol a világ első működő univerzális sokzónás űrkemencéjének a prototípusa először lesz látható — a maga nemében páratlan esemény. A NASA, az ESA és az Interkozmosz együttes jelenléte izgalmas kombinációkra enged következtetni. Lesz-e ereje a pénzhiánnyal küzdő magyar űrkutatásnak, hogy a tudományos tartalom ki- teljesítésének és a nemzeti értékek védelmének megfelelően a legjobb partnert válassza? ' A szovjet Interkozmosz megszokott közege, az Európához csatlakozás szándéka (a kormány az ESA-ba való belépést szorgalmazza) és a NASA kemény üzleti és technikai követelményrendszere egyszerre jelenik meg Miskolcon, hogy táncrakérja a felcseperedett kemencelányt. Hogy lesz e frigy —■ ez a nagy kérdés. Csenyétén lemondott a polgármester (nem a helyi problémák miatt. hanem azért, mert az államtitkári döntés ellenére egyik körjegyző sem intézi a falu ügyeit), s Heidrich Gyula már azt is sikernek könyvelhette el hogy Rákay Károly az év végéig viszavon- ta lemondását. Baktakék polgármestere, dr. Hajdú Lajos és az ottani körjegyző. Nevelős Gábor elutasította azt a javaslatot, hogy az év végéig vigyék tovább Csenyéte dolgait (mert a költségvetését valamennvi községnek ők készítették el az új önkormányzatok ehhez nem értenek), azt vállalták csak. hogy június végéig segítenek. Mi hát a megoldás? Akárhogy is dönt a belügyminiszter. végleges megnyugvást csak az hozhat, ha Csenvéte önálló jegyzőséget alapíthat. Csakhogy ehhez nincs pénzük, az állam csak a körjegyzőségeket dotálja; talán lehetne egy kivételt tenni. És kellene olyan ügyintéző is, aki a gyám- és szociális ügyekkel foglalkozna. a csenyétei cigányok mindkét témakörben állandó elfoglaltságot biztosítanának neki. Ügy gondolom. valóban nem szerencsés egyetlen közösségre sem ráerőltetni egv másik falu gondjait. Lehet, hogy eltúlozzák félelmeiket és aggodalmaikat, de ők tudják, mi az oka merevj elutasító magatartásuknak.1 Persze Csenvétét sem lehet egyedül hagyni, ez az a szituáció. amikor valóban az állam, a kormány feladata a megoldás. (bojflos) (gróf)
