Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-10 / 82. szám
A minoriták nemcsak kérnek, hanem adnak is Í Álfifs Latrán Béta képviselő úrnak afe A Leszih utcai óvodában olyan a kicsik környezete, mint az otthoni. (Szabán Gabriella felvétele) Fogékonyak minden újra Az óvodai nevelés lehetőségei A közoktatás részeként, kötelezően Április 4-én, amikor a xiéli Hírlap megjelentene Latrán Béla cikkét városunk költségvetése kapcsán, a szerkesztői bevezetőben olvastam, hogy készséggel helyet adnak a minoriták válaszának is. A kihívásnak szívesen teszek eleget, de a képviselő úr feltételezésével ellentétben, mégis „szelíden és alázatosan”, ahogy egy szerzeteshez illik. Hadd jelentsem ki mindjárt elöljáróban, hogy a minorita rendnek nincsenek keményen védett anyagi érdekei. Ez ellentétben állna ferences szellemiségével. Egyszerűen a lelkiismeret ösztönöz bennünket arra, hogy ott folytassuk hivatásunkat, ahol a Rákosi-kor- mányzat több mint negyven esztendővel, ezelőtt szerzetes elődeinkkel abbahagyatta. Akkor az ifjúság neveléséről kellett lemondania a minorita rendnek, vagyis a vallásos nevelésről, melyet abban az időben nagyon árNagy Feró körül mindig pezseg oz élet. Most sincs ez másként, hisz' a március 15- én megszervezett demonstrációjával — ami Budapesten volt - jócskán felkavarta a műfajjal foglalkozók kedélyállapotát. A múlt héten megtartott Vasas Művelődési Központ-beli Beatrice, Metol Lady közös koncert után beszélgettünk arról, hogy a két héttel ezelőtti „tüntetés” saját szervezésben jött létre, vagy esetleg hivatalos szervek is bekapcsolódtak? • — Tulajdonképpen magánszervezésben jött létre, természetesen szponzorok segítségévei. Ingyenes előadás volt, így nem volt bevétel, a költségeket részben saját pénzből — a Beatrice ötvenezerrel szállt be —, részben pedig a Centrum Áruházak, a Magyar Hang- lemezkiadók Szövetsége, a Zeneművészek Szakszervezete és Lagzi Lajcsi pénzéből fedeztük. Azt hiszem, igazán akkor lesz eredmény, ha sikerül összehozni a „ke- rekasztal-értekezletet”, és ezen elmondjuk gondjainkat, bajainkat. Sokan félreértették az egész dolgot, azt hitték, hogy valamiféle protes- tálás lesz, holott mi azt akartuk bizonyítani, hogy tömegekhez szól ez a dolog, és kell, hogy súlyunk legyen az ügyek befolyásolásában. Rengeteg probléma van itt „a mélyben”, aki egy kicsit befutott, az már nem nagyon foglalkozik ezekkel. • KEREKASZTALT SZERVEZNEK — Kik foglalnak helyet majd a kerékasztalnál? — A rádiót, a televíziót hívtuk meg — már elküldtük a leveleket —, a Kulturális Minisztériumból is szeretnénk, ha ott lenne valaki. A zenészek közül pedig olyanokat, akiknek már van súlyuk, Hobót, Bródyt, Koncz Zsuzsát és a Szerzői Jogvédő Hivatal képviselőit, mert ott is sok probléma van. Itt tulajdonképpen szakmai kérdésekről esik majd szó, ez már a mi dolgunk. A közönség megtette a magáét, 50—60 ezer ember képviseltette magát az ügy érdekében. — Hány zenészt tud eltartani ez az ország? — Sokat, mert legtöbben dolgoznak emellett. Az a jó, ha minél többen zenéltalmasnak minősítettek. Az államosítás, a szerzetesek deportálása előtt a miskolci minorita rendházban az atyák több évtized óta diákotthont, vagy ahogy akkor nevezték, „internátust” tartottak fönn középiskolás fiúk számái'a. Most, hogy a jogrend helyreállt, megtehetnénk, hogy jogainkat hangoztatva követelődzőnk, hogy adják vissza, amit egykor igazságtalanul elvettek tőlünk, s térítsék meg a kárt, amit közösségünknek okoztak. Ehelyett csak bejelentjük, hogy a munkát folytatni szeretnénk a magyar társadalom javára. Visszaigényeltük a kolostort, hogy ott újra középiskolás fiúknak adjunk otthont, s ezzel közhasznú tevékenységet végezzünk. Mondhatnám azt is. hogy egy eleve ráfizetéses vállalkozásba kezdünk, mert a diákotthon fenntartása mindig is az volt. Megemlíthetném azt is, hgy az önnek, mert ezáltal erősödik a felhajtóerő, működni kezd egyfajta evolúció. A gyengék lemorzsolódnak, a jók kiválasztódnak a többiek közül, és nekik kell teret adni a bemutatkozásra, hogy legyen értelme annak, amit csinálnak. Ha nagy konkurencia van, az a jó... — Nem zavar az, hogy „a Nagy Feró” már üzletté vált, hiszen a neveddel eladnak rádió-televízióműsort, vagy akár újságot is? — Nem. Tudomásul kell venni, hogy ez üzlet. A hippi« felfogásnak már vége, nagyon fontos a pénz. Üzlet kell, hogy legyen, mert máshogy nem működik. A mai sztá.rzenészek jobban élnek a „nagy átlag”-nál, de hihetetlenül nagy költségekkel jár ez a műfaj. Egy koncertjegynek ötszáz forintba kéne kerülni ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a nyugatiakkal. Ha pedig marad a mostani kétszáz, akkor legalább hatezer ember kéne, hogy bejöjjön egy-egy bulira. Ugyanaz a probléma nálunk is, mint - a magyar gazdaságban; nincs fizetőképes kereslet. • INKÁBB MOHÁCS ELŐTT — A koncerten hallottuk, hogy hamarosan elkészül az új lemez anyaga... — A mostani előadáson már játszottunk is néhány új számot. Az lesz a címe, hogy Utálom az egész XX. századot. Most mondom el először nyilvánosság előtt, hogy egy új gitárossal is szeretnénk bővíteni a Beat- ricét, mert sok dolgot nem tudunk élőben igazán visz- szaadni. Valamivel bonyolultabb lett a zenénk, ehhez szükségünk van egy másik gitárosra is. A lemezen még a Laoi játssza föl a szólamokat. — A lemez címére visszatérve, milyen korban éltél volna szívesebben Magyar- országon? — Minden kornak megvolt a maga baja, de talán Mohács előtt úgy száz évvel szívesen éltem volna. Mohács után sok tragédia sújtott minket magyarokat, és ez a mai napig tart, tulajdonképpen erről is szól az egész lemez. Sajnos, elég depressziósra sikerült, de nem jöttek elő vidám dolgok ... Hímer Bertalan kormányzat velünk csak jól jár, .mert bizonyos mértékben tehermentesíteni fogjuk. Azok a vidéki szülök, akii; gyermeküket nélunk helyezik el. a várostól nem fognak szállást kérni fiaik számára. Ezért nem helytálló Latrán Béla cikkében a szembeállítás: óvodák vagy kolostor. A demográfiai hullámhegy most nem is az óvodás korú gyermekeket sújtja' hanem éppen a középiskolásokat! A kolostor akkor is, amikor a minoriták birtokában lesz. hei'-et ad az épületben a diákétkeztetésnek. A Földes Ferenc Gimnázium tanulóinak százai járnak és járnak is majd ebédelni ebbe a rendházba. A kulturált étkezéshez jól karbantartott épületre van szükség. Nem hinném, hogy mindez csupán egyházi vagy „állami” feladat lenne. Tudja ezt az önkormányzat is. Nem „úri gesztusnak”, inkább becsületnek nevezném, hogy a városi önkormányzat most támogatást nyújt a kolostor renoválá- hoz. Ha egy szezonra kölcsönkaptam a barátom nagykabátját, s azt mielőtt visszaadnám, rendbehozatom és kitísztíttatom, ugye mindenki magától értetődőnek fogja tartani, és senki sem fog ezért nagylelkűnek nyilvánítani. A városi tanács az utóbbi két évtizedben alig fordított valamit a kolostor állagmegőrzésére, s így műszakilag nagyon leromlott, lelakott állapotban kapjuk vissza, pedig műemlékről van szó, nemzeti kincsről, amelyre nagyobb gondot kellett volna fordítani. Az előirányzott támogatás csak egy része, s hadd tegyem hozzá, a kisebbik része annak az összegnek, amibe kerülni fog az épület teljes rendbehozatala. Most még semmi pénzünk sincs, szegények vagyunk, mint a templom egere, s tájékozódunk, hogy külföldről honnan tudnánk támogatást szerezni a hiányzó anyagiakhoz. Mindenesetre nagyon fájlalnók, ha ezzel szembep itthon, most úgy mint évtizedekkel ezelőtt, a minorita rend tervei áldozatul esnének a politikának, jóllehet ezek a tervek egybeesnek a közoktatás céljaival. Tóth Alajos minorita rendfőnök A múlt héten kétnapos országos tanácskozást tartottak Miskolcon Alternatív óvodapedagógiai elképzelések Magyarországon címmel. A tapasztalatokról Fábián Károlynét, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület országos elnökét kérdeztük.- Hogyan jött létre ez a konferencia? — Az elmúlt években nagyon sok próbálkozás indult útjára azzal a százdékkal, hogy új módszereket honosítsanak meg az óvodai nevelésben. Éreztük azt aa igényt, hogy ezeket a kísér, leteket szeretnék nagyobb körben megismerni. Ezért gondolt arra az egyesületünk, hogy mivel még nem' volt ilyen országos tanácskozás, meg kellene szerveznünk. Kitűnő partnernek bizonyult a megyei Pedagógiai Intézet, és annak igazgatója, Hanis Béláné, hiszen az első pillanattól kezdve támogatták a kezdeményezést, és végül közös szervezésben valósult meg a rendezvény.- Mekkora volt az érdeklődés, és milyen témákról esett szó? — Rengetegen jöttek el, néhány előadáson még álltak is. Ügy tűnik szerencsésen ismertük fel az időpontot, most rendkívül nagy igény van ezeknek a módszereknek a megismerésére, és eddig hiányzott a szakmai koordináció. Az előadókat úgy válogattuk ki, hogy minisztériumi engedéllyel már működő kísérleteket mutassanak be. Ezek az elképzelések valóban alternatív lehetőséget kínálnak. A program nagyon sokszínű volt. Szó esett a Freinet pedagógiáról, és a vizuális nevelésről, — ami a tárgyi világ cselekvő birtokbavételét jelenti. Egy előadás az integrált személyiségfejlesztéssel foglalkozott osztatlan óvodai csoportokban. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Spengler Györgyné elemezte, az óvoda helyét és szerepét a közoktatás rendszerében. A rendezvényen mutatkozott be egy borsodi kísérlet: a tevékenységközpontú óvodai nevelési elképzelés. Ezt a miskolci Leszih úti, és a kelemén óvodában próbálják ki.- Ez a sokféle új kísérlet azt jelenti, hogy oz eddigi nevelési módszer nem vált be? — Már a régi rendszer is magában hordozta a megújulás lehetőségét, hiszen keretjellegű struktúra volt. De mégis meg volt kötve bizonyos szempontból az óvónő keze. Most a pedagógusok lehetőséget kaptak, hogy valóban önállóan dolgozhassanak.- Milyen új elemek jelentek meg ezekben az alternatív elképzelésekben? — Szabadabb, a gyermeki önállóságot jobban figyelembe vevő oktatásról van szó. A gyermek került a nevelés központi helyére, amit korábban nem mondhattunk mindig el. A nyugat-európai módszerek talán egy fokkal még szabadabbak, de ezek honosításánál figyelembe kell venni a" magyar hagyományokat, és a helyi lehetőségeket. Felvetődött, hogy vajon melyik próbálkozás válik elsődlegessé a jövőben. Nagyon remélem, hogy egyik sem fog a másik fölé nőni, hiszen mindenhol más körülmények vannak, és véleményem szerint mindig a felmerülő igények szerint kell majd választaniuk a pedagógusoknak.- Akik nem vettek részt a tanácskozáson, azok hogyan ismerkedhetnek meg ezekkel a témákkal? — Ügy tervezzük, hogy az előadások teljes anyagát könyv formájában megjelentetjük, de készült videofelvétel is.- Az egyházi oktatás is szerepelt a konferencián. — Igen, volt égy vendég- előadónk, Brigitte Stehlik, a bécsi egyházi óvodák főtitkára, aki az ottani tapasztalatokról számolt be. Magyar- országon van egyfajta félelem, mi lesz ha az egyház' bevonul az óvodába. Mi láttuk Bécsben azt a keresztény szellemű, de a modern élethez igazodó nevelést, aminek nálunk is szerepe lehet a jövőben. A magyar- országi adaptáláshoz az elvi hozzájárulást megkaptuk.- Milyen volt a tanácskozás visszhangja? — Rendkívül jó. Nagy most a befogadókészség az óvónők részéről, szeretnék megismerni, milyen új lehetőségek állnak előttünk. Nagy igény mutatkozott a korábban említett könyvre is. Kétévenként próbáljuk majd megszervezni ezt a tanácskozást. Zárszóként megfogalmaztunk bizonyos szempontokat munkánk jövőbeni biztosításához. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvoda a közoktatási rendszer szerves része legyen, ennek szellemében kötelező alapellátásként kell definiálni. Állami feladattá kell tenni a bér-, a szakmai és egyéb költségek fedezését. Ennek a törvényi kereteit meg kell teremteni. Lényeges, hogy az óvodai finanszírozás szektorsemleges és több- csatornás legyen. Tiltakozunk az óvodák és bölcsődék összevonása, az óvodák bezárása, a pedagógusok elbocsátása és a magas csoportlétszámok ellen. Minisztériumi állásfoglalást kérünk a területeken tapasztalható törvénytelenségek megakadályozásáról. A közoktatási törvénytervezet részeként kell az óvodák működését szabályozni.- Mi a minisztérium álláspontja? — Ügy tűnik, érzik ai gondokat, és partnerek lesznek ezeknek a megoldásá-i bán. Ám sokszor ők is tehe-! tetlenek. Például november-' tői van az Országgyűlés előtt az az indítvány, amely kötelező állami feladattá nyilvánítaná az óvodák fenntartását. Az előzetes vitákban ennek jogosságát senki nem vonta kétségbe, de döntés még mindig nem született. A szándék azonban biztató. (horváth) SZERENCSETEK RT. ^ A SZERENCSE KOVÁCSA.. RENDKiVÜLI NYÉKEMÉNY .* ÉS A NAv:f ÉRDEKLŐDÉS MIATT EZEN A HÉTEN KIVÉTELESEN / VALAMENNYI MISKOLCI TOTÓZÓBAN CSÜTÖRTÖK DÉLIG LEHET HETI LOTTÓSZELVÉNYT VÁSÁROLNI! i-f SZERENCSÉ JÁTÉK RT MISKOl 5 SZ.-d.lU TERÜLETI IGAZGATÓSÁGA /ip 11(] ,e Új gitárossal bővül a Beatrice Nagy Feró üzlet lett
