Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-08 / 80. szám

Szép álmok, és rideg valóság Mi lesz az Avassal ? A legtöbb neves látogató hajdanán azon meditált, el­látogatva a miskolciak he­gyére, az Avasra: milyen ér­dekes, hogy itt a temető tőszomszédságában vannak a pincesorok, kiskocsmák, s a pityókás miskolci polgár sírkeresztek között ballag ha­za. Ha most jönnének el ugyanide, könnyen lehet, egész más gondolatok is fog­lalkoztatnák őket. Például az, hogy vajon mi lesz az Avassal? Mert most úgy tűnik, mintha a város elfe­ledkezett volna erről a hegy­nek tartott, nagyobbra nőtt dombról, amely egyik jelké­pe ma is ... Q SZÉP HÁZAK, LEPUSZTULT KÖRNYEZETBEN Az Avas életében a lég nagyobb fordulatot az je­lentette, hogy egykoron füg­gőkerteket alakítottak ki lelkes honpolgárok es sétá­nyok lettek ott, ahol egykor csak temető, szőlők és bor­pincék voltak. Az igazi vál­tozás az avasi váron ész fel­XXIII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1991. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ iSIA: 5,80 f- só»«i fia tt építése volt, amelyről akkor azt is hihettük: ha már Elkerülhető a műtét Ultrahang az epe- és vesekövet ennyi pénzt ölnek bele a hegybe, akkor jut majd a parkra, az avasi hegyoldal­ra is, új virágzásnak indul­nak a pincesorolf, a parkok, ez lesz az egernyi városrész zöld tüdeje, a miskolci Grinzing, és még sorolhat­nánk az akkor nem is való­színűtlennek tűnő terveket, álmokat. Hogy mindebből mi lett, azt ma láthatjuk. Nemhogy Grinzing nem vált a pincesorokból, de még az is meghaladta a város és polgárainak teljesítőképes­séget, hogy a szemételneiye- zés és -elszállítás ügyeit meg­oldják. Meg lehet tekinteni: sok helyen egyik pincesor­ról a másikra öntik a sze­metet. a sittet. Mert azért sitt van, hiszen a pinceso­rok épülnek. A magántőke mciCg, présházat venni nem rossz befektetés. De ez az anyagi erő ma nem szolgál semmi közös értéket, érdé- ! két, szép házak jönnek lét- J re rettenetesen elhanyagolt, i sivár környezetben. e ROM A TORONY TÖVÉBEN A park állapota ma azt kívánná meg, hogy költsünk rá, mégpedig nem is keve­sek De miből? Persze mi­előtt erre kellene valakinek válaszolni, érdemes azon is elgondolkodni: a folyama- ! fos, alapos karbantartás megelőzhette volna a mai állapotok kialakulását. A vá­ros azonban annyira erőtlen­nek bizonyult ezekben az ügyekben, hogy még azt sem sikerült elérnie, hogy az egyik hatalmas présház épí­tésekor leomlott sétánykor - Iátokat tisztességesen hely­reállítsák. 3^ Romház, háttérben az avasi kilátóval. Ez lenne a kilátás? A legszomorúbb képet a kilátó és a környéke mu­tatja. Ott áll a romház, egy hajdani villa, amit azonnal és sürgősen kisajátítottak annak idején, hogy azután az legyen belőle ami ma: élet- veszélyes rom. Volt annak idején egy olyan ajánlkozó is, aki azt kérte a városhá­zától'; kapja meg a házat la­kásként, és ő lenne a park gondnoka. Nem lett az ügy­ből semmi, pedig de jó len­ne most egy avasi park­gondnok ... Az enyészet képét mutat­ja itt minden a kilátó körül, mint ahogy hasonló kép fo-: gad minket a sportpályák­nál, fenn a tetőn. Már a gazt se kaszálják egy jó ide­je — a dudva' légalább el-, takarja az összetört ülőkék sorát. Hosszan lehetne boncol­gatni, hogy mi volt előbb; a tyúk, vagy a tojás: azért nem járnak a mainál többen sétálni az Avasra, mert rossz a • közbiztonság, lehan­goló a környezet, megválto­zott az életmód, avagy épp fordítva, az Avas taszította el magától látogatóit. De ta­lán nem is ez a lényeg. In­kább azon kellene meditál­ni, hogy mit lehetne tenni ma az Avasért. Nem kelle­ne Grinzingek, nagyváros­hoz méltó parkok, függőker­tek vágy képeit kergetni. Az is szép lenne, ha legalább a Jézus kútjónál. nem lenne szemétlerakóheLy, a toi-ony tövéből eltűnne a romház, és kevesebb hulladék tar- kázná a sokat látott hegyol­dalakat ... (kiss) Magyarországon elsőként Miskolcon, a Megyei Kór­házban kezdi meg működe­iét a legújabb típusú, Dor- nier 9000 MPL márkájú, ultrahangos epe- és vesekő­zúzó berendezés. A kórház­ban ugyanis lithotherápiás intézetet hoz létre az A—K Invest Kft. A vállakózás — mint azt dr. Argay Lászlótól, a kft. orvos-igazgatójától megtud­tuk — még tavaly szeptem­berben jött létre. Német— magyar vegyes tulajdonú, s arra alakult, hogy különböző egészségügyi vállalkozásokat finanszírozzon. Elsőként az epe- és vesekőzúzó ultra­hangos berendezés beszerzé­sét és működtetési feltéte­leinek megteremtését me­nedzselték. A kétmillió német márká­ba kerülő berendezés — amelynek szerelését április 22-én kezdik meg a kórház volt égési osztályából átala­kított intézetben — a vilá­gon jelenleg a csúcstechni­kát képviseli. A kft. éppen ezért a működtetéséhez o legjobb szakorvosokat vá­lasztotta ki. Ezek a szakor­vosok ugyancsak á megyei kórházból vállalkoznak erre a rendkívül korszerű, humá­nus, műtét nélküli beavat­kozásra. A kórház urológiai és belgyógyászati osztályá­nak specialistái közül első­ként hatan vettek részt azon a külföldi tanulmányúton, amelyet a Dornier cég mün­cheni központja szervezett. A gasztroenterológusok a wuppertali klinikán, az uro­lógusok pedig Belgiumban, a genti klinikán tanulták meg a gép alkalmazását. S ezzel vállakoztak arra is, hogy a megalakuló lithotherápiás intézetben az új szaktudo­mányukat továbbadják kol­légáiknak. A megyei kórház­zal ugyanis az A—K Invest úgy állapodott meg, hogy a szakorvosokat 6 hónapos fi­zetés nélküli szabadság meg­adása mellett, úgynevezett forgórendszerben engedi át ’ kórház a kőzúzó intézetbe. ' Tudni kell, hogy vesekőzú­zással a budapesti János Kórházban már foglalkoz­nak, ám epekövet elsőként csak Miskolcon távolítanak el a műtét nélküli módszer­rel. A beavatkozásért a be­tegeknek nem kell fizetniük,. noha egy-egy beavatkozás 35 ezer forintba kerül. Ezt az összeget azonban a társada­lombiztosító téríti meg a kft. számára. Az új intézetben mind az orvosok, mind a nővérek fizetése a többszöröse lesz annak, mint amennyit az ál­lami intézetekben kapnak. Ezért természetesen követel­mény, hogy ők is a legma­gasabb szintű munkát vé­gezzék a vállalkozásban. A követelmény egyébként a lithotherápiás intézet tár­gyi feltételeire is vonatko­zik. Az egyelőre 21 beteg fo­gadására alkalmas egységben 2 ágyas kórtermek állnak majd rendelkezésre, mind­egyikhez külön fürdőszobá­val. Hotelszintű berendezé­sekről gondoskodnak itt. Az epe- vagy vesei-.cbete- geket már a mai naptól fo­gadják az intézet ambulan­ciáján, amely ugyancsak a megyei kórházban, annak rendelőintézetében kapott helyet (Szentpéteri kapu 76., főépület, I. emelet, telefon: 21-211, 698, vagy 699 mel­lék). Itt jelentkezhetnek mindazok, akik a kövek mű­tét nélküli, ultrahangos el­távolítását igénylik. Az am­bulancián ugyanis a régebbi leletek alapján és a saját, kiegészítő vizsgálatok után a két megyei szakfőorvos — dr. Juhász László belgyó­gyász és dr. Szomor László urológus — állapítja meg, hogy a műiét nélküli meg­oldásra alkalmas-e az epé­ben. illetve a vesében kép­ződött kő. A vesekövek kö­zül ugyanis majd mindegyik alkalmas erre, az epeköve­sek közül azonban csak minden negyedik felel meg az eljárásra. Ám nagy gondot kívánnak fordítani arra is, hogy azok se maradjanak betegségük­ben ellátatlanok, akik a kő­zúzásra alkalmatlanok, őket felvilágosítják arról, hogy hol, milyen módon lehet kö­veiktől megszabadulniuk. Al­kalmasság esetén azonban a beteget előjegyzik az intéze­ti beavatkozásra. Az epekő­zúzásra jelentkezőknek 2 héttel a beavatkozás előtt .gyógyszeres előkészítést kell kapniuk. A műtét nélküli kőzúzás után további 2—3 hónapon át ugyancsak szá­jon át szedhető gyógyszert kapnak, amelyet a kft. kül­földről hozat, s ingyen bo­csát a betegek rendelkezésé­re. Az intézetben való bent- fekvés egyébként nem egé­szen 3 napot igényel. A fel­vételt követő második napon végzik el az ultrahangos kő­zúzást nála, aznap még meg­figyelés alatt tartják a kór­házban, s a harmadik nap akár már reggel haza is mehet. Itt protekció nem lesz! A beavatkozás sürgősségét minden esetben a beteg ál­lapota és érdeke dönti el. A beavatkozást követően pedig fél évig gondozásba reszik őket, 1—3—6 hónap múlva a szükséges kontrollra min­denkit visszarendelnek. Aa intézet tehát a betegek je­lentkezésétől kezdve a teljes gyógyulásig kíséri figyelem­mel a sorsukat. Az A—K Invest orvoe- igazgatöja, dr. Argay László elmondta: a vállalkozás cél­ja, hogy hosszú távú együtt­működést alakítson ki a tár­sadalombiztosítóval, s nem törekszenek a gyors haszon­ra. A képződő jövedelmük 60 százalékát visszaáramol­tatják a társadadlombiztosí- tónak, hogy azt az egészség­ügy igény szerinti fejleszté­sére. fordíthassák. Egyébként pedig legközelebbi terveik között újabb lithotherápiás intézetek létrehozása szere­pel. A miskolcin kívül má­sodikként, előreláthatóan Budapesten, az Orvosto­vábbképző Egyetem Szabolcs utcai klinikáján alakítanák ki. (rí A Panoráma söröző. Ez a vendéglátóegység tavaly még működött. De kinyit-e az idén is? (Szabán Gabriella felvételei) „Pénzért kilincseltek, emelték a tarifát...” Nyereséget osztott az Nyereségrésiesedést illet­tek a Miskolci Közlekedési Vállalatnál — telefonáltak olvasóink a DH szerkesztő­ségébe. Ügy kommentálták az esetet: mégiscsak hal­latlan, hogy miközben a cég támogatásért kilincsel a vá­rosi önkormányzatnál és több mint 70 százalékkal emeli a helyi tömegközle­kedés tarifáját, a saját dol­gozóiknak mégis nyereséget ! fizetnek. Mi a véleménye erről? — kérdeztük Szilágyi Istvánt, az MKV forgalmi főosztályvezetőjét. — Elöljáróban e! kell mon­danom, hogy nem az idei, hanem a tavalyi gazdálko­dás eredményeként fizettük a nyereségrészesedést. Tud­ni kell, hogy vállalatunk az úgynevezett korlátoltan nye­reségérdekeitek közé tarto­zik. Vagyis érdekeltek va­gyunk benne, hogy minimá­lis nyereségünk legyen. Mel­lesleg ugyanez a helyzet az idei esztendővel is. A sza­bályzók például előírják, hogy a beruházások után általános forgalmi adót kell fizetni. Ezt csak a nyere­ségből tudjuk fedezni. Ami ezen felül marad, abból áll­hatjuk a nyereségrészese­dést. Az elmúlt évet 16 315 000 forint nyereséggel zártuk. Ebből nagyjából 9 milliót vitt el az áfa, 7 milliót osz­tottunk szét. Bérarányosán, és az itt eltöltött évek alap­ján kapott ki-ki belőle. Min­den itt eltöltött évre 200 fo­rint jár, s valamennyi száz­forintos, a béralap terhére keresett összeg után 1,41 fo­rintot fizettünk. Átlagosan 4460 forint nyereségrészese­dés jutott mindenkinek! Eh­hez hozzá kell még tenni, hogy a közlekedési ágazat igencsak el van maradva a bérekben. Tavaly például a 16 százalékos bérfejlesztésen túl oszthattunk volna to­vábbi 10 százalék bért adó­mentesen. Ha lett volna rá pénzünk. De nem volt elég, még a felét sem oszthattuk szét ennek a 10 százalékos bérfejlesztésnek. Mint mond­tam, idén is korlátoltan nye­reségérdekeitek vagyunk; vagyis megint arra ösztön­zik a vállalatunkat, hogy eredményesen gazdálkodjon. Ezt pedig úgy érdemes,' ha azért valami tétje is van a dolognak. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents