Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-06 / 79. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA ' . • ___________ XXIII. ÉVFOLYAM, 79. szám ARA: 5.80 1991. ÁPRILIS 6., SZOMBAT FORINT Jönnek a nagy létszámú korosztályok Munkahelyek, keresetek 1096-ben a munkaképes korú népesség gazdasági aktivitásában és foglalkoztatottsági struktúrájában számottevő változás következett be. Bár a gazdaság szerkezeti átalakítása a kívánatosnál lassabban halad, e folyamat szükségszerű velejárójaként az év középért! á magyar gazdaságban megjelent a globális munkanélküliség is. 1890 májusa volt az első ©lyan hónap, amikor a regisztrált munkanélküliek száma első alkalommal múlta felül a betöltetlen álláshelyekét. Az Országos Munkaügyi Központ adatai szerint a nyilvántartott munkanélküliek száma december hónapban már elérte a 80 ezer főt, miközben az üres álláshelyek száma ' az év eleji 87,7 ezerről 16.8 ezerre csökkent. A munkanélküliek közül 58 500-an kaptak segélyt az év végén, míg 3 ezer, tartósan munkanélküli személy járadékban részesült. A foglalkoztatottság biztonságának megrendülése a dolgozók mind szélesebb rétegeit érinti, amit jelez, hpgy nő az átmenetileg állás nélküli szakmunkások és diplomások aránya . is 1900-ben az előző évinél többen mentek nyugdíjba, s ezen belül a munkaerőpiac: feltételek romlásával összefüggésben relatíve magas volt a korengedmónnyel nyugdíjazottak hánvada. A munkaerőpiaci kínálatot növeli a nemzetközi vándorlás pozitív különbözete, de a kínálati oldal fő meghatározó ténvezője a következő években a ’70-es évek nagy létszámú korosztályainak folyamatos — s részben már 1990-ben megkezdődött — munkába lépése lesz. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent kiadványa szerint a munka- vállalók, mintegy kétharmadát foglalkoztató tradicionális nagyvállalati, szövetkezeti kör „karcsúsodási” folyamata 1990-ben újabb lendületet vett. Az anyagi ágakba tartozó 5Ó fő feletti gazdálkodó szervezetek létszáma 13 százalékkal csökkent, miközben az 50—300 fő közöttieké 9 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedett a legkisebb — 50 fő alatti — jogi személyiségű szervezetek száma, és így foglalkoztatottsági súlya, s terebélyesedett a magánvállalkozói szféra is. Az anyagi ágak 50 fő feletti gazdálkodó egységeinél foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 13 200 Ft volt, amely nettó értékben mintegy 9960 Ft-nak felelt meg. Kiemelkedően nagy arányban, közel 40 százalékkal nőtt viszont a kereskedelemben, valamint a posta és távközlés ágazatban dolgozók bruttó átlagkeresete, ami szintén a kiegyenlítődés irányába hatott. A bérből, fizetésből élők 45 százalékának bruttó keresete 8 és 12 ezer forint között mozgott, tavaly szeptemberben, 14 és 20 ezer forint között mintegy 20 százalék, 20 ezer forint felett 13 százalék keresett, míg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 7 százalékának keresete a 6000 Ft-ot sem érte el. Ugyanezen felvétel adatai szerint az 50 fő alatti vállalkozásoknál foglalkoztatottak kereseté mintegy egynegyeddel haladta meg az ennél nagyobb gazdálkodókra jellemző értéket. Az IDF a hatpárti tárgyalásokért Az IDF miskolci szervezete örömmel üdvözli és messzemenőleg támogatja a Fidesz kezdeményezését, hogy a parlamenti törvényhozó munka meggyorsítására a hat parlamenti párt foiytas- íon egyeztető tárgyalásokat. A Fidesz ezzel ismét bizo- ■yította az ország sorsáért érzett felelős józanságát. Az IDF miskolci szervezete ezzel is igazolva érzi eddigi álláspontjának helyességét, amely egy évvel ezelőtti alakulásától fogva következetesen a demokratikus pártok közeledését és együttműködését kívánta szolgálni, ettől remélve az ország fel- emelkedését. Bemutatja: a válogatott V irágos hétvége Szociális alapot sürget a bizottság ir a segély is segélyre szorul — Bár kevés a pénz, nem vagyok igazán elkeseredve. Hiszen sikerült elérni, hogy a szociális kiadások a tavalyi háromszorosára növekedjenek az idén — nyilatkozta a Déli Hírlapnak Szendrák Dóra, a miskolci közgyűlés szociális és lakásügyi bizottságának elnöke. Arról kértünk tőle tájékoztatást: az általa vezetett bizottság az eddigi vitákon hogyan értékelte a város idei költségvetésének tervezetét. Forintban kifejezve: 404,9 milliót használhat az ágazat ebben az évben, már ha elfogadják a legújabb hírek szerint az április 12-re halasztott közgyűlésen a költségvetést. Ez becsülendő1 tény, de rögtön hozzá is Soha ennyi boltossegédet. kereskedőt nem lehetett látni még Miskolc utcáin, mint az elmúlt napokban. Nem a forgalmat bámulták, ahhoz túlságosan e! voltak foglalva. Buzgón kaparták a falat, igyekeztek eltüntetni az épületeket csúfító plakátok maradékát. A munkájuknak lett is eredménye; most már úgy-ahogy, elfogadható a belváros. De vajon mi ösztökélte őket ilyen szorgalomra? A közterület-felügyelet hívta fel a figyelmüket arra a tanácsrendeletre, amelyik az épületek tulajdonosa, kezelője, bérlője számára előírja: tartsák rendben, tisztán a házukat övezd tizmétercs sávot. A végeredménynek valószínűleg ürülhetünk, ám az a minimum, hogy furcsának tartjuk ezt az eljárást. Jól emlékszünk még rá, hogy a tavaly tavaszi választásokon szabadult el a pokol a belvárosban is. A pártok minden elképzelhető négyzeteentimétert teleragasztottak jelöltjük arcmásával. választási jelszavaival, programjával. Az érvényes jogszabály akkoriban úgy rendelkezett, hogy a plakát kiragasztásához az épülcttulajdonos. vagy az üzemeltető engedélyére is szükség lett volna. Ezt szinte soha nem vették figyelembe, arra ragasztottak, amit értek. Mint ahogy üres ígéret maradt az is. hogy a kampány végeztével a pártok megtisztítják a falakat. Volt ugyan néhány bátortalan nekibuzdulás, ám a falakra ragasztgatott plakátok kitartóbbaknak bizonyultak a pártaktivistáknál. Aztán jöttek új plakátragasztók, új plakátokkal, s több centi vastag réteggel borították a miskolci épületeket. így kétségkívül az egyszerűbb megoldást választotta a közterület-felügyelet is, amikor nem az akkor, s azóta is engedély nélkül ragasztgatóknak. a város elcsúfítóinak üzent hadat, hanem lángpallosként lobogtatta meg a tanácsrendeletet a belvárosi épületek kezelői, bérlői, tulajdonosai felett: ha nem tüntetik el a mocskot, fizethetik a büntetést... Ez az egész úgy fest, mintha mondjuk valaki odapiszkol- na az ajtóm elé, s ezt látná a hivatalos közeg is. Am nem azt büntetné meg. hanem engem, merthogy az én ajtóm előtt található az ellakarítanivaló ... No persze mehetnének az elmúlt napokban falat vakar- gatók panaszra is, mondjuk az önkormányzathoz. De a miskolci közgyűlésen szép számmal vannak azok, akik az elmúlt tavasszal maguk is enyves vödörrel és pemzlivel járták éjjelenként a várost, s ragasztották a plakátokat. Vajon most hogyan érzik magukat, amikor helyettük mások voltak kénytelenek olyasmiért szenvedni, amiről nem is tehettek? Nehéz elképzelni, hogy ez a megoldás növelte volna akár a pártok, akár a közterület-felügyelet, akár a városháza ázsióját. Nyilván választhattak volna jobb megoldást is. A pártok például elég szép összegből gazdálkodnak. Talán ösz- szeadhattak volna annyit, amennyiből egy arra vállalkozó méltányos díjazásért levakarta volna helyettük a falakat. Ma este hatig és holnap egész nap tart Kakukk Lajos sajószentpéteri galériájában — a lila házban — a magyar virágkötő-válogatott. részvételével megrendezett menyasszonyiruha- és -csokorbemutató. Ez idő alatt bárki megcsodálhatja, mire képesek szakmájukban az ország legkiválóbb virágkötői. Természetesen vásárolni is lehet, de az sem veszít semmit, aki most éppen nem ér rá bemutatót látogatni. A legszebb, legérdekesebb kötészeti remekeket ezután is bármikor, meg lehet rendelni a galériában —, hiszen Kakukk Lajos, a galéria tulajdonosa amit tesz, nemcsak üzletnek, hanem olyan „kultúrmissziónak'’ is tekinti, ami a virágkötészet szép mesterségének rangját emeli. Azzal is, hogy példát mutat vevőnek, virágboltosnak egyaránt. tehetjük, hogy az a majdnem 405 millió a borsodi megyeszékhely idei összkiadásainak csupán az 5,8 százaléka. Márpedig az úgynevezett jóléti államokban ez az arány 20—40 százalék között mozog. Attól ugyan még messze vagyunk, hogy Magyarországot a jóléti államokhoz hasoniítgassuk, de hát éppen a sok jelenlegi és még várható szociális feszültség is azt kívánná, hogy többet áldozzon a város ilyen célra. Mindenesetre Szendrák Dóra úgy értékelte: már ez is egy pici lépést jelenthet azon az úton, amelyiken egy kívánatos városi szociálpolitikához érkezhetünk. A bizottság tagjainak, akárcsak a többi kösgyűlé- si szakbizottságénak voltak; azért szép számmal kifogó* saik is. Kevésnek ítéltek például azt a pénzt, amit az első lakáshoz jutók támogatására szántak a költségvetés készítői. Erre idén 60 millió forint jutna. Így aligha tudják megemelni az egy főre eső támogatást, pedig a lakásárak — mint hírlik — ismét felfelé kúsznak. Nem elegendő az az ösz- szeg sem, amit a rendkívüli szociális segélyekre fordíthatnának. Idén minden bizonnyal több lesz a segélyezett, mint tavaly volt. Arra is számítani lehet, hogy sokan folyamodnak majd a városhoz támogatásért azok közül, akik eddig munkanélküli-segélyt kaptak, de erre ezután már nem számíthatnak. A polgármesteri hivatalban egymilliót terveztek a különféle alapítványok, társadalmi szervezetek támogatására. Ez nem valami sok, különösen, ha hozzátesszük: a szociális szolgáltatásokból nagyobb részt is vállalhatnának a karitatív szervezetek, már ha az ő költségeikhez némileg hozzájárulna a város. Húszmillióval támogatnák a gyermekétkeztetést. Ez jelenleg csak a háromgyermekeseket illeti meg. Kevés a szociális étkeztetésre gondolt összeg is. Napi háromszori étkezésre 46 forintot lehetne áldozni, legalábbis a bizottság számításai szerint. Szakácsnő legyen a talpán, aki egy embert ennyiből háromszor is megetet... Azt is nagy gondnak tartották — fogalmazott a bizottság vezetője —-, hogy ^ költségvetés nem serkenti felelős gazdálkodásra az in* tézményeket. Havonta kapják a pénzt, nincs miért különösebben ésszerűsíteniük a gazdálkodásukat, nincs miért spórolniuk. Még sok fejtörést fog okozni az is, hogy nem számol vele a költségvetés: az idén már szükség lesz — lehet — úgynevezett lakásfenntartósegélyekre. Egyre többen vannak, akik nem tudják fizetni a lakbért, a megemelt vízdíjat, áramszámlát. Ami a-javaslataikat illeti'! szociális és lakásalap létrehozását szorgalmazzák. Kér. ték: emeljék fel a rendkívüli segélyekre szánt pénzt is. Ismeretes, hogy a tervezet szerint tízmillióig szabad keze volna a polgár- mesternek. A szociális bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ne alkalmanként dönthessen ennyiről a város vezetője, hanem összesen 10 millióban szabják meg azt a summát, ami felöl határozhatna. (bujdos) Környezet és egészség A környezet és az egészség kapcsolatával foglalkozik a Miskolci Zöldek következő előadása. Április 8-án, hétfőn délután 5 órától a Hermán Ottó Múze- umban dr. Lakatos Zoltán igazgató főorvos fejti ki a témával kapcsolatos véleményét. Várják az érdeklődőket. Operettgála A Miskolci Szimfonikus Zenekar április 15-én. hétfőn este fél nyolc órától Operettgála címmel ■ hangversenyt ad a volt pártszékház nagytermében. Szólisták: Pitti Katalin, Begányi dász István, vezényel Kovács László. A műsorban dalok, nyitányok, kettősök hangzanak el Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss és Gerschwin műveiből. Minden érdeklődőt szeretetik a.) Ferenc, Molnár Anna, Vatel várnak. V
