Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-06 / 79. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA ' . • ___________ XXIII. ÉVFOLYAM, 79. szám ARA: 5.80 1991. ÁPRILIS 6., SZOMBAT FORINT Jönnek a nagy létszámú korosztályok Munkahelyek, keresetek 1096-ben a munkaképes korú népesség gazdasági ak­tivitásában és foglalkozta­tottsági struktúrájában szá­mottevő változás követke­zett be. Bár a gazdaság szerkezeti átalakítása a kí­vánatosnál lassabban halad, e folyamat szükségszerű ve­lejárójaként az év középé­rt! á magyar gazdaságban megjelent a globális mun­kanélküliség is. 1890 májusa volt az első ©lyan hónap, amikor a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma első alkalommal múlta felül a betöltetlen álláshe­lyekét. Az Országos Munka­ügyi Központ adatai szerint a nyilvántartott munkanél­küliek száma december hó­napban már elérte a 80 ezer főt, miközben az üres állás­helyek száma ' az év eleji 87,7 ezerről 16.8 ezerre csök­kent. A munkanélküliek kö­zül 58 500-an kaptak se­gélyt az év végén, míg 3 ezer, tartósan munkanél­küli személy járadékban ré­szesült. A foglalkoztatottság biztonságának megrendülése a dolgozók mind szélesebb rétegeit érinti, amit jelez, hpgy nő az átmenetileg ál­lás nélküli szakmunkások és diplomások aránya . is 1900-ben az előző évinél többen mentek nyugdíjba, s ezen belül a munkaerőpiac: feltételek romlásával össze­függésben relatíve magas volt a korengedmónnyel nyugdíjazottak hánvada. A munkaerőpiaci kínálatot nö­veli a nemzetközi vándorlás pozitív különbözete, de a kí­nálati oldal fő meghatározó ténvezője a következő évek­ben a ’70-es évek nagy lét­számú korosztályainak fo­lyamatos — s részben már 1990-ben megkezdődött — munkába lépése lesz. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent ki­adványa szerint a munka- vállalók, mintegy kétharma­dát foglalkoztató tradicioná­lis nagyvállalati, szövetkeze­ti kör „karcsúsodási” fo­lyamata 1990-ben újabb len­dületet vett. Az anyagi ágakba tartozó 5Ó fő feletti gazdálkodó szervezetek lét­száma 13 százalékkal csök­kent, miközben az 50—300 fő közöttieké 9 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedett a legkisebb — 50 fő alatti — jogi személyiségű szerve­zetek száma, és így foglal­koztatottsági súlya, s tere­bélyesedett a magánvállal­kozói szféra is. Az anyagi ágak 50 fő fe­letti gazdálkodó egységeinél foglalkoztatottak bruttó át­lagkeresete 13 200 Ft volt, amely nettó értékben mint­egy 9960 Ft-nak felelt meg. Kiemelkedően nagy arány­ban, közel 40 százalékkal nőtt viszont a kereskedelem­ben, valamint a posta és távközlés ágazatban dolgo­zók bruttó átlagkeresete, ami szintén a kiegyenlítődés irá­nyába hatott. A bérből, fizetésből élők 45 százalékának bruttó ke­resete 8 és 12 ezer forint kö­zött mozgott, tavaly szep­temberben, 14 és 20 ezer fo­rint között mintegy 20 szá­zalék, 20 ezer forint felett 13 százalék keresett, míg a teljes munkaidőben foglal­koztatottak 7 százalékának keresete a 6000 Ft-ot sem érte el. Ugyanezen felvétel adatai szerint az 50 fő alat­ti vállalkozásoknál foglal­koztatottak kereseté mint­egy egynegyeddel haladta meg az ennél nagyobb gaz­dálkodókra jellemző értéket. Az IDF a hatpárti tárgyalásokért Az IDF miskolci szerve­zete örömmel üdvözli és messzemenőleg támogatja a Fidesz kezdeményezését, hogy a parlamenti törvényhozó munka meggyorsítására a hat parlamenti párt foiytas- íon egyeztető tárgyalásokat. A Fidesz ezzel ismét bizo- ■yította az ország sorsáért érzett felelős józanságát. Az IDF miskolci szervezete ez­zel is igazolva érzi eddigi álláspontjának helyességét, amely egy évvel ezelőtti alakulásától fogva követ­kezetesen a demokratikus pártok közeledését és együtt­működését kívánta szolgálni, ettől remélve az ország fel- emelkedését. Bemutatja: a válogatott V irágos hétvége Szociális alapot sürget a bizottság ir a segély is segélyre szorul — Bár kevés a pénz, nem vagyok igazán elkeseredve. Hiszen sikerült elérni, hogy a szociális kiadások a tava­lyi háromszorosára növe­kedjenek az idén — nyilat­kozta a Déli Hírlapnak Szendrák Dóra, a miskolci közgyűlés szociális és lakás­ügyi bizottságának elnöke. Arról kértünk tőle tájékoz­tatást: az általa vezetett bi­zottság az eddigi vitákon hogyan értékelte a város idei költségvetésének ter­vezetét. Forintban kifejezve: 404,9 milliót használhat az ága­zat ebben az évben, már ha elfogadják a legújabb hírek szerint az április 12-re ha­lasztott közgyűlésen a költ­ségvetést. Ez becsülendő1 tény, de rögtön hozzá is Soha ennyi boltossegédet. kereskedőt nem lehetett látni még Miskolc utcáin, mint az elmúlt napokban. Nem a for­galmat bámulták, ahhoz túlságosan e! voltak foglalva. Buz­gón kaparták a falat, igyekeztek eltüntetni az épületeket csúfító plakátok maradékát. A munkájuknak lett is ered­ménye; most már úgy-ahogy, elfogadható a belváros. De vajon mi ösztökélte őket ilyen szorgalomra? A közte­rület-felügyelet hívta fel a figyelmüket arra a tanácsren­deletre, amelyik az épületek tulajdonosa, kezelője, bérlője számára előírja: tartsák rendben, tisztán a házukat övezd tizmétercs sávot. A végeredménynek valószínűleg ürülhetünk, ám az a mi­nimum, hogy furcsának tartjuk ezt az eljárást. Jól emlék­szünk még rá, hogy a tavaly tavaszi választásokon szaba­dult el a pokol a belvárosban is. A pártok minden elkép­zelhető négyzeteentimétert teleragasztottak jelöltjük arcmá­sával. választási jelszavaival, programjával. Az érvényes jogszabály akkoriban úgy rendelkezett, hogy a plakát ki­ragasztásához az épülcttulajdonos. vagy az üzemeltető en­gedélyére is szükség lett volna. Ezt szinte soha nem vették figyelembe, arra ragasztottak, amit értek. Mint ahogy üres ígéret maradt az is. hogy a kampány végeztével a pártok megtisztítják a falakat. Volt ugyan néhány bátortalan ne­kibuzdulás, ám a falakra ragasztgatott plakátok kitartób­baknak bizonyultak a pártaktivistáknál. Aztán jöttek új plakátragasztók, új plakátokkal, s több centi vastag réteg­gel borították a miskolci épületeket. így kétségkívül az egyszerűbb megoldást választotta a közterület-felügyelet is, amikor nem az akkor, s azóta is en­gedély nélkül ragasztgatóknak. a város elcsúfítóinak üzent hadat, hanem lángpallosként lobogtatta meg a tanácsrende­letet a belvárosi épületek kezelői, bérlői, tulajdonosai fe­lett: ha nem tüntetik el a mocskot, fizethetik a büntetést... Ez az egész úgy fest, mintha mondjuk valaki odapiszkol- na az ajtóm elé, s ezt látná a hivatalos közeg is. Am nem azt büntetné meg. hanem engem, merthogy az én ajtóm előtt található az ellakarítanivaló ... No persze mehetnének az elmúlt napokban falat vakar- gatók panaszra is, mondjuk az önkormányzathoz. De a mis­kolci közgyűlésen szép számmal vannak azok, akik az el­múlt tavasszal maguk is enyves vödörrel és pemzlivel jár­ták éjjelenként a várost, s ragasztották a plakátokat. Vajon most hogyan érzik magukat, amikor helyettük mások vol­tak kénytelenek olyasmiért szenvedni, amiről nem is tehet­tek? Nehéz elképzelni, hogy ez a megoldás növelte volna akár a pártok, akár a közterület-felügyelet, akár a városháza ázsióját. Nyilván választhattak volna jobb megoldást is. A pártok például elég szép összegből gazdálkodnak. Talán ösz- szeadhattak volna annyit, amennyiből egy arra vállalkozó méltányos díjazásért levakarta volna helyettük a falakat. Ma este hatig és holnap egész nap tart Kakukk La­jos sajószentpéteri galériá­jában — a lila házban — a magyar virágkötő-váloga­tott. részvételével megrende­zett menyasszonyiruha- és -csokorbemutató. Ez idő alatt bárki megcsodálhatja, mire képesek szakmájukban az ország legkiválóbb virágkö­tői. Természetesen vásárolni is lehet, de az sem veszít semmit, aki most éppen nem ér rá bemutatót látogatni. A legszebb, legérdekesebb kötészeti remekeket ezután is bármikor, meg lehet ren­delni a galériában —, hi­szen Kakukk Lajos, a galé­ria tulajdonosa amit tesz, nemcsak üzletnek, hanem olyan „kultúrmissziónak'’ is tekinti, ami a virágkötészet szép mesterségének rangját emeli. Azzal is, hogy példát mutat vevőnek, virágboltos­nak egyaránt. tehetjük, hogy az a majd­nem 405 millió a borsodi megyeszékhely idei összki­adásainak csupán az 5,8 százaléka. Márpedig az úgy­nevezett jóléti államokban ez az arány 20—40 százalék között mozog. Attól ugyan még messze vagyunk, hogy Magyarországot a jóléti ál­lamokhoz hasoniítgassuk, de hát éppen a sok jelenlegi és még várható szociális feszültség is azt kívánná, hogy többet áldozzon a vá­ros ilyen célra. Mindeneset­re Szendrák Dóra úgy ér­tékelte: már ez is egy pici lépést jelenthet azon az úton, amelyiken egy kívána­tos városi szociálpolitikához érkezhetünk. A bizottság tagjainak, akárcsak a többi kösgyűlé- si szakbizottságénak voltak; azért szép számmal kifogó* saik is. Kevésnek ítéltek például azt a pénzt, amit az első lakáshoz jutók tá­mogatására szántak a költ­ségvetés készítői. Erre idén 60 millió forint jutna. Így aligha tudják megemelni az egy főre eső támogatást, pe­dig a lakásárak — mint hírlik — ismét felfelé kúsz­nak. Nem elegendő az az ösz- szeg sem, amit a rendkívü­li szociális segélyekre for­díthatnának. Idén minden bizonnyal több lesz a segé­lyezett, mint tavaly volt. Arra is számítani lehet, hogy sokan folyamodnak majd a városhoz támogatá­sért azok közül, akik eddig munkanélküli-segélyt kap­tak, de erre ezután már nem számíthatnak. A polgármesteri hivatal­ban egymilliót terveztek a különféle alapítványok, tár­sadalmi szervezetek támoga­tására. Ez nem valami sok, különösen, ha hozzátesszük: a szociális szolgáltatásokból nagyobb részt is vállalhat­nának a karitatív szerveze­tek, már ha az ő költsége­ikhez némileg hozzájárulna a város. Húszmillióval támogatnák a gyermekétkeztetést. Ez je­lenleg csak a háromgyer­mekeseket illeti meg. Kevés a szociális étkeztetésre gon­dolt összeg is. Napi három­szori étkezésre 46 forintot lehetne áldozni, legalábbis a bizottság számításai szerint. Szakácsnő legyen a talpán, aki egy embert ennyiből háromszor is megetet... Azt is nagy gondnak tar­tották — fogalmazott a bi­zottság vezetője —-, hogy ^ költségvetés nem serkenti felelős gazdálkodásra az in* tézményeket. Havonta kap­ják a pénzt, nincs miért különösebben ésszerűsíteni­ük a gazdálkodásukat, nincs miért spórolniuk. Még sok fejtörést fog okoz­ni az is, hogy nem számol vele a költségvetés: az idén már szükség lesz — lehet — úgynevezett lakásfenntartó­segélyekre. Egyre többen vannak, akik nem tudják fizetni a lakbért, a meg­emelt vízdíjat, áramszám­lát. Ami a-javaslataikat illeti'! szociális és lakásalap létre­hozását szorgalmazzák. Kér. ték: emeljék fel a rendkí­vüli segélyekre szánt pénzt is. Ismeretes, hogy a terve­zet szerint tízmillióig sza­bad keze volna a polgár- mesternek. A szociális bi­zottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ne alkal­manként dönthessen ennyi­ről a város vezetője, hanem összesen 10 millióban szab­ják meg azt a summát, ami felöl határozhatna. (bujdos) Környezet és egészség A környezet és az egész­ség kapcsolatával foglalko­zik a Miskolci Zöldek kö­vetkező előadása. Április 8-án, hétfőn délután 5 órá­tól a Hermán Ottó Múze- umban dr. Lakatos Zoltán igazgató főorvos fejti ki a témával kapcsolatos véle­ményét. Várják az érdeklő­dőket. Operettgála A Miskolci Szimfonikus Zenekar április 15-én. hét­főn este fél nyolc órától Operettgála címmel ■ hang­versenyt ad a volt pártszék­ház nagytermében. Szólis­ták: Pitti Katalin, Begányi dász István, vezényel Ko­vács László. A műsorban dalok, nyitányok, kettősök hangzanak el Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Stra­uss és Gerschwin műveiből. Minden érdeklődőt szeretet­ik a.) Ferenc, Molnár Anna, Va­tel várnak. V

Next

/
Thumbnails
Contents