Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-04 / 77. szám

A vendéglátáshoz elsősorban vendég kell(ene) Itt a privatizáció, de mit talál majd? Itt a privatizáció — hir­deti öles betűkkel az árve­résről szóló értesítő a sajtó­ban. Itt van valóban, még­pedig elsőként Miskolcon az országrészben, ahol a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat nyolc üzletét hirdették meg. Haleluja — mondhat­nák a piacosítás hívei, de az az igazság, hogy épp a piaci gazdálkodásban már jártas szakemberek vélemé­nye nem túl biztató arra nézve, milyen jövő vár a miskolci, észak-magyarorszá­gi vendéglátásra, privatizá­ciói ide, vagy oda. A priva­tizációs folyamat sikeréről is megoszlanak a vélemények, de leginkább a vendéglátás jövőjét látják sötéten. • DRÁGA A KILÁTÁS Ami a privatizációt illeti: a már idézett hirdetmény­ben természetesen kikiáltási árak is vannak. S ezek az árak néhol nem csekélyek. Majd 300 000 forintra tak­sálják az avasi kilátó presz- szójának bérleti jogát. Azét, amit évek óta nem tudnak kiadni szerződésbe. Eleinte fnűszaki okok miatt nem lehetett megnyitni, később meg vállalkozó nem voltra. Hogy is lett volna, amikor az árut kézben kell felcipel­ni, az egyre jobban elha­nyagolt, pusztuló Avason nem nagyon van már forga­lom, mint ahogy másutt se nagyon. Borsosnak tűnik az avasi Bortanya majd nyolcmilliós kikiáltási ára is — igaz, itt tulajdonjogot lehet venni, és nem bérleti jogot. Nem vagyunk szakértők, az árakat pedig szakértők állapították meg. Mi nem kí­vánjuk kétségbevonni jár­tasságukat Vagyonértékelési ügyekben, pusztán azt koc­káztatjuk meg: talán a bor­sodi, miskolci valóságot nem veszik kellőképpen figyelem­be. bán, aminek a neve is mu­tatja. hogy itt bizony min­den épelméjű ország drága szállodát üzemeltetne, bevé­teleiből szépítve a környe­zetet ... Túl sötét a kép? A mis­kolci vendéglátós szakembe­rek azt mondják, hogy a szakma leépül már most: a jó szakácsók. felszolgálók már vették a kalapjukat, s irány a Dunántúl. Mások azt hangsúlyozzák: egyszerűen túlméretezett a vendéglátás Miskolcon a kereslethez ké­pest; azaz sokan bukni fog­nak a jövőben. (Az össze- húzódzkodást a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat ré­gen megkezdte már — első­sorban a ráfizetéses lakóte­lepi üzleteit átalakítva.) Aki tehát most licitál majd, nem keveset kockáztat. Az árverésen mindenesetre ki­derül, hogy vannak — mis­kolci vállalkozók, akik mer­nek, s főleg, hogy van-e mi­ből ." « (kiss) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM I ARA: 5.80 1*91. ÁPRILIS CSUT. I PORint A május hoz több esőt Elimliá az áprilisi tapk • CSAK A ZSARNAI S hogy mi tartozik ebbe a helyi valóságképbe? Egy el­szegényedő, az országos át­lagnál jóval tempósabban el- nyomorodó, egyre üresebb zsebű lakosság, azaz csök­kenő fizetőképes kereslet. Ez a-tendencia nemhogy lassul­ni látszik, hanem most gyor­sul csak fel majd igazán. Eddig nemcsak az jelentette a miskolci vendéglátás szá­mára a fixüzletet, hogy a kohászatban tízezreknek volt biztos kenyere, s ömlött a városba az állami támoga­tás. Hanem az úgynevezett szocialista idegenforgalom, és a belföldi turizmus is. Most mindkettőnek lőttek. A belföldieknek nem nagyon van pénzük, s ha utaznak, akkor sem Miskolc lesz az úticél. A szocialista idegen- forgalomból pedig mára nem maradt más, mint a zsarnai piac nyüzsgő forgataga, de az üzletelő vendégeink nem vevők a terített asztalra, a jobb szállodai szobákra. És persze nem hagyhatjuk azt sém figyelmen kívül, hogy az elmúlt években Eger jócs­kán elhúzott mellettünk ide­genforgalom terén: Észak- Magyarország turisztikai köz­pontja lett — Miskolc he­lyett. • MERNEK-E MAJD? Ügy tűnik, már nemigen kell fagyoktól tartanunk — derül ki abból a jelentésből, melyet az Országos Meteoro­lógiai Intézet adott ki. Az előrejelzések alapján az át­lagosnál melegebb időre szá­míthatunk áprilisban. A sokévi átlag Miskolcon tíz fok volt ebben a hónap­ban. s hetven százalékos va­lószínűség szerint 8,5 és 11,7 között lesznek ezek az érté­kek most is. Egyébként az 1901 óta mért havi hómét'- sékleti átlag 1929-ben a leg­alacsonyabb 6,6 fokkal, míg a legmelegebb április 13,6 fokkal 1934-ben volt. Az előrejelzés szerint nem kell csodálkozni azon, hogy a következő néhány napban felhős, borús idő lesz, hi­szen a napfénytartam ugyan­csak több évtizedes mérés alapján április ötödiké és ti­zediké között mindig ala­csony volt, alig érte el a fél órát. Tizedikétől folyamato­san hat, illetve hét és fél óra fölé emelkedik. A csapadék mennviségét már nehezebb volt előre je­lezni. Változóan egy-két na­pos esőkre számíthatunk, majd néhány szárazabb nap­ra, majd ismét esőre. A sok­évi átlag szerint a városban 41 milliméter eső hullott, s hetven százalékos valószínű­ség szerint ezek az értékek ebben a hónapban 19 és 59 milliméter között lesznek. Ilyen csapadékszegény volt 1946, ’49 és ’52 áprilisa (2— 26 milliméter), ellenben ki­emelkedően sok eső hullott 1903, 1907, valamint 1916 áp­rilisában, amikor 100 milli­méter csapadék jutott a föl­dekre. A nyár kezdetén az előre­jelzés szerint nagyon meleg nemigen lesz. Májusban 11.1—16,1 fok közötti átlag- hőmérséklet várható, ami a sokévi átlaghoz képest hű­vösebb időt jelent, ellenben csapadékosabb időszaknak nézünk elébe. Júniusban az átlagérték 17,5 és 20,5 fok között alakul, ám kevesebb eső esik majd a szokásosnál, míg végre úgy tűnik július­ban ránk köszönt az igazi nyár: a havi hőmérséklet kissé az átlag fölött, a csa­padék pedig az átlag alatt várható. Kisosz-kildöOplés És ami nekünk, miskolci­aknak felettébb fájó megál­lapítás, de sajnos igaz: ez a város inkább riasztja, taszít­ja ma az idegeneket, mint vonzza. Hiszen egy elpusz­tult belvárossal, a panelhá­zak tömegével, ócska szállo­dákkal — tisztelet a csekély számú kivételnek •—, rossz közbiztonsággal, és kétes közterületi renddel nem le­het idegenforgalmat csinál­ni. Tapolca és Lillafüred igaz létezik: de Tapolcát tönkreépítettük, Lillafüreden meg a szakszervezeti üdül­tetés folyik a Palotaszálló­Megyei küldöttgyűlést tart a Kisosz borsodi szerveze­te ma délután 2 órától a Rendezvények Házában. A szokásos beszámolókon kívül több nagy érdeklődésre szá­mot tartó témát tárgyalnak meg. Többek között szó lesz az újonnan alakuló érdek­képviseleti szervezetről, s megválasztják azok tisztség­viselőit is. A jövőben más formában, de a régi szerve­zet megőrzésével kívánják védeni a kiskereskedők ér­dekeit. A Hónapok óta tart a Siemere utcai Síinva-híd átépítése. A munkálatok két ütemben folytak, előbb a híd nyugati oldalát építették át, ennek elkészülte után kezdték meg a keleti oldal építését. Ez idő alatt csak a fél hidpályán lehetett közlekedni. Most három napon át az egész hidat elzárják a forgalom elöl. Mint Sasvári Gábor, a kivitelező Metró Közmű- és Mélyépítő Kft. ügyvezető főmérnöke elmondta, a főtartó gerenda betonozására kerül sor. A beton meg­kötéséig nem szabad a hidat a forgalom keltette rezonanciának kitenni. Ezután már csak asz­faltozás és a burkolati jelek felfestése van hátra, s a hidat május első napjaiban átadják. (A hét végi forgalomelterelésről információ a 6. oldalon.) Megtollasodni nem, megélni meglehet a libából Munka és tisztes iiaszon Á vállalatok érthető mó­don először a vidéken lakó munkatársaiknak mondanak fel. Több tízezer bejáró dol­gozó ingázik Miskolc, Ka­zincbarcika, Tiszaújváros gyárai és lakóhelyük között még ma is. Ám várható, hegy az elbocsátottak száma még hónapokon, sőt eg.v-két éven át csak gyarapodni fog, s a munkanélküliek többsége nagyon nehezen, esetleg egy­általán nem fog a közeljö­vőben munkát találni. Élni, megélni azonban kell valamiből, ám arra számíta­ni, hogy új munkahelyeket teremtenek — legalábbis a szüKséges számban — aligha lehet. Marad akkor a vál­lalkozóvá válás lehetősége. De mire vállalkozzunk? Még annak sem egyszerű kérdés ez. akinek van némi tőkéje, akinek nincs — és ezek vannak többségben — mivel próbálkozzon? Nem tagadom, nagy volt a kísértés, hogy a humoros ol­daláról fogjam fel a Magyar Toliszövetség Egyesülés: Tol- lasodjunk ... ! című felhívá­sát, De a toll nemcsak „gyil­kos” szerszám — ha olyan kezekbe kerül —, hanem tisztes haszont ígérő üzletág is. Ki gondolná ugyanis, hogy Magyarország „tollnagyha- talom”, hogy Kína után a világ tollexporiálói között a második helyen áll, hogy tavaly több, mint 60 millió dollár árbevétele volt toli­ból az országnak. A hagyo­mányok, a mezőgazdasági adottságok is kínálják a le­hetőséget, hogy exportunkat, elsősorban a magas értékű, kiváló minőségű termékek terén tovább növeljük. A Magyar Toliszövetség Egyesülés 1989 elején ala­kult meg azzal a céllal, hogy elősegítse a tollva- gyonnal történő hatékony gazdálkodást, hogy megőriz­ze és növelje a magyar toll külpiaci hírnevét. Igaz, a szövetségnek csak jogi sze­mély tagjai lehetnek, a kis- tenyésztők, tollal foglalko­zók közvetlenül nem lép­hetnek be az egyesülésbe, ám- kapcsolatba kerülhetnek vele, szakmai, üzleti taná­csot, sőt olyan megbízható cégek nevét, címét is meg­kaphatják, amelyek a te­nyésztéstől kezdve az érté­kesítésig mindenben segít­ségükre lehetnek. Libát tenyészteni persze csak vízparton érdemes. A Tisza-, a Bodrog-, a Hernád- vidék ártere mellett a bá­nyatavak környéke is alkal­mas hely lehet. A toll mel­lett húsát, tojását, máját is lehet értékesíteni, de a toll „megszerzéséhez” nem kell az állatot levágni. Az egye­sülésben felhívják a tenyész­tők' figyelmét, hogy ne a mennyiségre, hanem a mi­nőségre törekedjenek, sok­kal jobban és magasabb áron lehet eladni a konvertibilis piacon az úgynevezett euró­pai minőségű tollat. Természetesen hazai érté­kesítésre is lehet termelni, hiszen a lakástextilüzletek­ben nem kevés pénzért árul­nak tyúktollal, vegyes tollal Ma folytatja tegnap meg­kezdett munkáját az Alter­natív óvodapedagógiai elkép­zelések Magyarországon címmel Miskolcon megren­dezett kétnapos tanácskozás. A rendezvényt a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület B.-A.-Z. megyei körei és a megyei Pedagógiai Intézet szervezte. A volt megyei MSZMP-székházban reggel 9-től Spengler Gyórgyné, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályveze­tője tart előadást az óvodák helyéről, szerepéről. Fél 11- től dr. Vekerdy Tamás, az ismert pszichológus a Wal­megtöltött - ágyneműt is. Egé­szen elképesztő, hogy nem fosztott pelyhet, nem rende­sen tisztított, kezelt szárny­toliakat is felhasználnak a párnák, paplanok töltéséhez. Egy valódi libatollal, pehely- Ível töltött garnitúra — mi­nőségtől függően — több ezer forint. A libatartásból nem lehel) máról holnapra meggazda­godni, vagyont szerezni, pe ahol nem sajnálják a fárad­ságot, az időt, ott nemcsak keresetkiegészítésként, ha­nem megélhetési forrásként is szóba jöhet. Aki bővebb információt szeretne szerez­ni, az a Magyar Tollszövet- ség Egyesülésnél érdeklőd­het, Ádám Ildikó igazgató­nál. Címük: 1054 Budapest, Akadémia u. 1—3. Telefon­számuk: (1) 131-6973. Szándékaink szerint a to­vábbiakban is adunk ismer­tetést a vállalkozóvá válás lehetőségeiről, technikájáról, mégpedig a munkaügyi ke­rékasztal munkaadói oldalá­nak tagszervezetei segítsé­gével. G. L. dorf-óvodáról beszél az ér­deklődőknek. Délután há­romnegyed 2-től a budapes­ti, Mályva úti óvoda neve­lési promramjáról lesz szó; A tanácskozás másik hely­színén, a Tudomány és Tech­nika Házában délelőtt fél 11-től a keresztény óvodai nevelés programjának egy lehetséges változatát ismer­teti dr. Bakó Gyöngyi, Pécs­ről. Kiss Éva a Zsolnai­program „szülőföldjéről”, Tö­rökbálintról érkezik. Fél 2-kor kezdődő előadása mi mással is foglalkozhatna, mint a Zsolnai-programmal. Waldorf-óvoda, Zsolnai-program

Next

/
Thumbnails
Contents