Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-22 / 92. szám
Még mindig eladó a Digép (CIKK A 3. OLDALON) XXIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1991. ÁPRILIS 22., HÉTFŐ ifi Rí ■ 5,80 r o w i ma *sr Drágább a kisvasút A téli hónapokban mintegy 20 ezer utas vette igénybe a lillafüredi kisvasút járatait. A nyáron az idén is nagy forgalomra számítanak, s ennek kiszolgálására rendezkedtek be. Így például igénylésre különjáratokat indítanak, csoportok részére. Kevésbé örvendetes hír viszont. Hogy emelték a viteldijakat. például a felnőttjegy 30 forintba kerül. A gyermekek’ — 6 éves 'korig — és a 70 éven felüliek ingyen. utazhatnak. A miskolci közjníílé* legutóbbi ülésen Miért nem döntöttek a népszavazásról? Tapolca elszakadása • INcm mindenki szerint szorít az idő Unalmas jogi huzavonának is ítélheti valaki azt a vitát, ami a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelet körül zajlik a miskolci közgyűlésben, és a Városházán. A paragrafusok mögött azonban egy nagyon fontos, jelentős politikai súlyú ügy húzódik meg: ez a rendelet szabályozza ugyanis — az önkormányzati törvénnyel együtt —; hogy miként avatkozhatnak bé a város polgárai közvetlenül a^fontos városi döntések meghozatalába. Azaz mikor és hogyan léphet elő a városi polgárság egy- egy döntés kezdeményezőjévé, avagy a szavazás- útján a döntés meghozójává... • A POLGÁROK TÁMOGATÁSA A helyi népszavazás és a népi kezdeményezés — ez utóbbival lehet elérni, hogy egy témát napirendre tűzzön a közgyűlés — fontosságát az is illusztrálja, hogy lapunkban is olvashattak a miskolciak arról: Tapolca önállósodni akar. Egy ilyen lépéshez azonban feltétlenül szükség van népszavazásra. De valószínűsíthető, hogy más ügyekben is lehetnek ilyen kezdeményezések, hiszen nagy horderejű döntésekre a jövőben is sor kerül a városban. A helyi népszavazás egyébként nem valamiféle „kögyűlésellenes” intézmény hiszen az önkor- j mányzati törvény értelmében maga a közgyűlés is elrendelhet népszavazást egy- egy döntés megerősítésére, a polgárok támogatásának megszerzésére, vagy a teljes közösség bekapcsolásával eldönthető kérdések dűlőre vitelében. • SÚLYOS ÜGYEK Pénteken a miskolci közgyűlés mindezek tudtával is elnapolta a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló helyi rendelettervezet elfogadását. A rendelkezés szükségességét senki nem vitatta, azt azonban igen, hogy olyan szűkszavúan, tömören kell-e rendelkezni ebben az ügyben ahogy azt a Városháza javasolta a közgyűlésnek. A jogi bizottság úgy vélte: teljeskörű és részletes szabályozás kell. Tóth Pál, az MSZP képviselője is ezt erősítette, mondván, hogy a népszavazással olyan súlyos ügyeket szoktak eldönteni, amelyek esetében igencsak szükséges a precíz, részletes jogi szabályozás. Dr. Szádeczky Zoltán, a jegyző utalt arra ugyanakkor, hogy az eddigi tanácsi törvénykezés egyik nagy hibája a bőbeszédűség, a „közérthetetlenség” volt. Vé- gülis engedve a közgyűlés szavazás nélkül is egyöntetűnek tűnő akaratának, átdolgozásra vis&zatették a javaslatot. • erdekes SZÁZALÉKOK Érdekes, hogy a javaslatot elvető jogi bizottság előterjesztésében nem emelt kifogást a javasolt százalékok ellen. Azaz: a Városháza javaslata szerint az érintett választópolgárok 20 százaléka kezdeményezheti a népszavazást, a népi kezdeményezésnél ugyanez az arány 10 százalék. Miután a törvény lehetővé tesz ennél alacsonyabb határértékeket is — népszavazásnál elegendőnek tartja a 10 százalékot is, a népi kezdeményezésnél az 5 százalékot — mindebből úgy tűnik: a városháza szeretné, ha nem kellene minduntalan népszavazásokkal bajlódnia. Mindenesetre az ügy, azaz a rendelet megalkotása még nem zárult le, hiszen a közgyűlés egészében átdolgozandónak vélte a javaslatot. Ami pedig a tapolcai elszakadás ügyében az idő szorítását illeti: erről megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint most városrészek leválásáról beszélni, amikor bizonytalanok még az ön- kormányzatok jövőbeli gazdálkodási lehetőségei, felelőtlenség. Mások szerint épp ellenkezőleg: az esetleges leválás esélyeit csökkenti, ha időközben megszilárdulnak az új városi intézményrendszer és a költségvetési rend alapjai. (kiss) Vár osaty ázzunk? Szenátorozzunk? Megüzenték, hogy ne városatyázzak, városanyázzak. A miskolci képviselő hölgyeket és urakat feszélyezi — mondták a hírhozók. De mi ezzel a gondjuk — kérdeztem megdöbbenve. Ezt pontosan senki sem tudta. Persze én sem értem, hogy kinek és főleg miért lehet e szép szavakkal baja. A választott képviselőket meglehetősen régóta nevezi a magyar városatyának. Nyilván a tekintélyelvű világban gyökerezik ez az elnevezés. A választók feltétlen bizalmat szavaztak a képviselőiknek. Eszük ágában sem volt feltételezni, hogy azok ’a pátriájukról nem annak jó atyjaként gondoskodnak majd. Ha így közelítjük meg, senkit sem bánthat, ha levárosatyázzák. Ievárosanyázzák. Legfeljebb azon morfondírozhatnak el az érdekeltek, eddig jó apaként, jó anyaként elkövetteli-e minden,, ezért a hatalmasra nőtt Miskolc-bébiért. Úgy látom, azt lehet és kell is vitatni, hogy mindenkor a legjobb döntésekhez adják-e az áldásukat. Abban viszont nem mernék kételkedni, hogy mindig a legjobb szándék vezérli őket. De hát legyen ... Ezentúl nem városatyázok. A képviselőket a magisztrátus tagjainak, vagy szenátoroknak hívom majd. Remélem, ez ellen nem lesz kifogásuk. Mert ha ez sem nyerné cl a tetszésüket, pillanatnyilag nem is tudom, minek tisztelhetném őket... (b. a.) ■ % &•>*•> <• ''őt'í«, j.-W. i\ —■ -< >..■/,/ y, ■ytffv'yxi-, ff- .. ‘ ■ > <’ . ® A régi magyar irodalom tájegységünkhöz kapcsolódó müveit a Kazinczy Ferenc Társaság és a Megyei Levéltár jelenteti meg szakemberek, lokálpatrióták és könyvgyűjtők számára. A Kazinczy Könyvtár sorozatának legújabb kiadványa Trefort Ágoston Önéletírása. (Cikk a 3. oldalon.) Megrakták a boksát Apáról fiúra szálló mesterség a mészégetés és a fa- szénizzítás. Mint erdei mesterségnek. mindkettőnek évszázados hagyománya van a Bükk-hegységben települt falvak lakói között. A bükkszent keresztieknek egyidőben szinte egyedüli kenvéradó foglalkozása volt a mészégetés. A ..meszesek” maguk gyűjtötték össze a szükséges követ hulladékfát. rakták meg. és égették ki a kemencéket. Majd a kész égetett meszet szekérre rakták, s bejárták vele az Alföldet, a Nyírséget is. A bükki mész kiváló minőségű és igen kapós volt. A mészégető kemencék most is égnek Bükkszentkereszt. Répáshuta környékén. Kisiparos vállalkozóként foglalkoznak az erdei emberek a mészéget éssel. mert a kereslet most sem csökkent. A fasz énizzít áshoz is megrakták már a boksákat a Garadna völgyében, és a Bükk ön át Egerbe vezető műút melletti részeken. A faszénégetők magúk hordják össze a szükséges keményfát. A boksát éjjel- nappal vigyázzák, míg ki nem izzik. Szétszedve válogatják, majd pedig hazai és külföldi megrendelőknek csomagolják a faszenet. Előír, engedélyez, vagy tilt és szankcionál »egészségügyi és tisztiorvosi szolgálat alakul A napokban a hivatalos közlönyben is megjelent annak a törvénynek a szövege és részletes indoklása, amelyet az Országgyűlés az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról fogadott el március 20-án. Az új törvény létrehozását az tette szükségessé — hangzik az általános indoklás —, hogy az egészségügyi igazgatási-koordinációs szervezetrendszer igazod jon az önkormányzatiság követelményeihez. Lényegében tehát arról van szó, hogy a Köjál által ellátott közegészségügyi és járványügyi hatósági feladatokat kiegészítették mindazokkal a jogosítványokkal, amelyeket korábban a tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei láttak el, s ezáltal egy új népegészségügyi szolgálat kialakításának jogi feltételrendszerét alkották meg. Az 1991. évi XI. törvény amellett, hogy kimondja: a népegészségügyi tevékenység irányítása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami feladat, amelyet a továbbiakban a népjóléti miniszter közvetlen irányítása- alatt álló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat létrehozásával. állami költségvetésből működtetnek, országos hatáskörű iállamigazgatási szerv. Egyebek mellett ellenőrzi a közegészségügvi szabályok érvényesülését, figyelemmel kíséri és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását, az ezt veszélyeztető környezeti, életmódbeli és egyéb tényezőket, s javaslatokat tesz ezek megszüntetésére. Kezdeményezi és intézkedéseivel elősegíti az egészséges életfeltételek, életkörülmények és életmód kialakulását, s létrehozza a környezeti itatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési rendszeret, s ezzel kapcsolatban kezdeményezi a hatáskörén kívül eső intézkedéseket. Különösen részletesen taglalja az új törvény a szolgálat környezeti ártalmakkal kapcsolatos feladatait, a foglalkozási megbetegedések megelőzésének és elhárításának tennivalóit, az élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és kozmetikai készítmények gyártásánál használt anyagok összetevőinek vizsgálatát, s még számos más egyéb mellett a kórházhigiénés tevékenység szakmai irányítását. A járványügyi intézkedéseken túl a szolgálatnak szakmai felügyeletet kell gyakorolnia a gyógyító-megelőző alapellátás és tanácsadás, a család- és nővédelmi feladatokat ellátó intézmények, az anya- és csecsemővédelmi hálózat, az iskolaegészségügyi és ifjúságorvosi, a mentálhigiénés, a munka- és üzemegészségügyi, valamint a sportorvosi szolgálatok felett. Az új országos hatáskörű államigazgatási szerv —, amelynek élén az országos tisztifőorvos áll, s hálózatát megyei és városi intézetek, illetve megyei és városi tisztifőorvosok alkotják —, egészségügyi igazgatási és koordinációs, feladatokat is ellát majd. így egyebek mellett felügyeleti és egészség- ügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, szakmai javaslatot tesz ezen intézmények tulajdonosai, finanszírozói számára ilyen intézmények létesítésére, fejlesztésére, megszüntetésére, engedélyezi az egészségügyi vállalkozások keretében létesített intézmények működését, ellátja a gyógyszerekkel és kábítószerekkel kapcsolatos szakfelügyeletet, felügyeli a halottkémlés szakszerűségét, közvetlenül intézkedik rendkívüli körülmény bekövetkezése esetén. ■ ■ A szolgálat hatósági jogkörénél fogva ellenőrzése során minden munkahelyre, s bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyiségbe beléphet (beleértve a lakóhelyeket is), s az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzést nemcsak tűrni, de az ahhoz szükséges anyagokat, adatokat, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátani. Szakhatóságként jár el az építésügyi műszaki előírások és irányelvek, a regionális és az általános városrendezési tervek és típustervek jóváhagyásában. A hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén helyszíni bírságot szabhat ki, vagy az illetékes szervnél feljelentést tehet, büntetőeljárást kezdeményezhet. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tehát előír, ellenőriz, engedélyez, vagy tilt és szankcionál. S mert tevékenységi köre a törvény értelmében életünknek szinte minden területét érinti, érdemes az új jogszabályokkal mindenkinek megismerkedni. (r)
