Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-17 / 88. szám

sfr Alkalmi ruha háta (1908 tavaszáról). A jobboldali képen: Dörre Tivadar Az Opera- ház lépcsőhása című, 1890 körül keletkezett festménye, mely jól illusztrálja a korabeli ünnepi divatot. Ha nehezen fogy, többért adják? Mértéktelen sajtárak Rájuk is romolhat Se szeri, se száma az üz­letekben azoknak az akciók­nak, amelyek során az utób­bi időben jelentősen meg­drágult sajtféleségeket akar­ják eladni. A boltosok el­mondják, hogy a leértéke­lésnek van némi sikere, de a korábbi évekhez képest lé­nyegesen kevesebbet adnak már el ezekből a termékek­ből. Az országos kimutatások szerint a minőségi sajtokból négy-öt százalékkal fogyott kevesebb, csakhogy azt igen nehéz megmondani, hogy egy-egy család mennyivel evett kevesebbet belőle. A kimutatások szerint az em­berek most inkább az öm­lesztett sajtot veszik, ám már erről is sokan kénysze­rülnek lemondani. Hétfőtől az egy kilogrammos parme- zán sajt ára például 57 fo­rinttal, a trappistáé 40-nel, a Balaton sajté pedig 50 fo­rinttal emelkedett. Hasonló mértékben növelték a többi sajtféleség árát, és bizo­nyosan megérzik majd a családok az ömlesztett saj­tok, a juhtúró és a Túró Rudi drágulását is. Mostanában gyakran hal­lottuk neves közgazdásza­inktól, hogy nálunk ma még kissé fordított a piacgazda­ság működése. Érthetetlen, hogy miért nem csökkentik annak az árát, amit már így is nehéz eladni, s ráadásul romlandó élelmiszerekről van szó. Attól, hogy ezt kül­földön adjuk el, ma még messze vagyunk, viszont a hazai kereslet megnyerése érdekében vajmi keveset tesznek az illetékesek. A Borsodtej vezetője, Czingler Dávid azt mondja, hogy most is iparági szinten emel­tek, holott a különböző mi­nisztériumok azt hangoztat­ják, hogy nem akarják köz­vetlenül irányítani az ipar­ágakat. Az önállóan gazdál­kodó Borsodtej vezetőjének pedig az a véleménye, hogy igenis szükség volt az eme­lésre, mert el kell érni, hogy „értékarányos” legyen a tej és tejtermékek ára. Kérdés azonban, hogy mihez képest legyen meg ez az érték­arány. Mert a tejipar veze­tője szerint a megemelt energia-, . csomagolóanyag- árat, valamint a vízdíjat be kell építeni a tej árába. Az okfejtés világos, csakhogy ebben az esetben a terme­lőknek fizetett átvételi árat is növelni lehetne, mert ne­kik is többe kerül az ener­gia, vagy éppen az ivóvíz. Borsod megyében — hallot­tuk a Nagy miskolci Állami Gazdaságban — még jó hely­zetben vannak a tejterme­lők, mert tőlük minden mennyiséget átvesz a tej­ipar. Csakhogy az ország A Gerbeaud-tól az Operáig A nő a százaőMnlén Interjú Iván Piiip extrasssensssel (2.) A gondolat energiát hordoz Amíg megnyitotta a esakráit A pesti nő nem volt eman­cipált, nem voltak jogai. Nem dolgozott, nem tanult, nem maga vezette a háztar­tását, a gyermeknevelésben dajka, meg nörsz segítette. A pesti nő csak disz volt, ékszer, aki a maga csinosí­tásával, öltözékével foglal­kozott, vendégeket hívott, társasági éieíet élt. Már aki tehette, vagyis, ha elég te­hetős, nagypolgári családba született, házasodott. Mindez persze száz évvel ezelőtti igazság. Amit a-Ma- gyar Nemzeti Múzeum ' új, augusztus 20-ig nyitva tar­tó, A pesti nő a századfor­dulón című kiállításán tud­hatunk meg. Korabeli do­kumentumok, képek, festmé­nyek, öltözékek, divatholmik, cipők, ruhák, ernyők, kala­pok, lakberendezési tárgyak, bútorok, textilek vallanak divatról, életmódról. Három teremnyi az egész kiállítás: hangulatteremtő lakásbelső­ket, korabeli üzleteket és egy korzón zajló jelenetet idéz fel. Az első terem az 1880-as évek nagypolgári lakásáról ad képet. Makart stílusú sza­lonban uszályos, tuműrös, fodros ruhás nőalgkok lib­benek. A hálószobát dísze?, hímzett ágyneműkkel. női fehérneműkkel népesítették be. Megtudjuk, milyen kosz­tümben léphetett a strand fövényére a száz évvel ez- ) Az ötlet annyira kézen fék- j vő, hogy az a csoda, hogy eddig még senkinek nem jutott eszébe: az Antarktisz Köménymagot j a káposztába A köménymag ki­váló hatású felfú­vódás ellen, ezért a hüvelyesekből vagy káposztafélékből ké­szült ételeket ajánla­tos köménymaggal ízesíteni. Az erős aro- májú fűszer igen íz­letes kenyérben, és burgonyás ételekben. A köménymag fokoz­za az epekiválasztást, ezáltal a zsíros ételek is könnyen emészthe- tők lesznek. előtt élt dáma. milyen nap­ernyőt, kesztyűt, kalapot, tollaí-boát viselt. A nappali szobának berendezett ente­riőrben a házivarrónő keze nyoma látszik. A verandát már az 1910-es évek divatja szerint nagykalapos, bukjel- szoknyába. selyembe; bár­sonyba öltözött hölgyek né­pesítik be. A második terem divatüz­letek kirakatait, pultjait, vá­lasztékát imitálja, csillogó, csábító, szecessziós holmik­kal.. Ékszereiket, csipkés ing- vállaikat a mai nők is meg­irigyelhetnék. A híres Ger­beaud cukrászda, mint a társasági élet egyik máig eleven, csábító színhelye je­lenik meg. Finoman festett, díszített csomagolópapírjai, süteményes- és "cukorkásdo- bozai, no és kellemes édes­ségei látványnak is szépek. Ahogy előre lépünk az idő­ben, túl a századfordulón, már a dolgozó nő figurája is helyet kér magának. Egyelő­re csak egy banki pénztár­ban. Ha csak dokumentumok által is. felidézi a kiállítás a korszak híres nőalakjait, tár­sasági dámákat, színésznő­ket, írónőket és a lázadó fe­ministákat. Pompás ötlettel a pesti korzó egy részlete zárja a tárlatot. Elegáns urakkal, hölgyekkel, nosztalgiázásra csábítóan. (kádár) j ideális körülményeket nyújt a csillagászati megfigyelé­sekhez. Amerikai kutatók tervei alapján három te­leszkópot készülnek felállí­tani a Scott-Amunösen állo­máson. A jeges kontinensen nincs fényszennyezés, vagy­is települések mesterséges fénye nem zavarja az ész­lelést, s a rendkívül tiszta, vízpárában szegény, por­mentes levegő minden rnás földi teleszkópénál tisztább kép készítését teszi lehetővé. Mile Lajos országgyűlési képviselő fogadóóráját áp­rilis 18-án, csütörtökön 14-től 17 óráig tartja a polgármes­teri hivatal képviselői iro­dájában. Hogyan kezdte kibonta­koztatni gyógyító képességét lvan Piiip extraszensz, mi­lyen célra szerveződött az a szakkör, ahová — orvosi egyetemi tanulmányai mellett — eljárt, erről írtunk teg­napi számunkban, az interjú első részében. A cikket két vendégkönyvi bejegyzés egé­szítette ki, köszönetek a ter­mészetgyógyász segítségéért. Iván Piiip — és kollégája, Jevgenyij Fjoáorov —, a Déli Hírlap Kft. meghívásá­ra érkezett Magyarországra, Miskolcon, a Korvin Ottó utca 9. szám alatt, az MSZP helyiségében gyógyitalnak. — Amikor Ün gyógyít, csak ketten vannak a he­lyiségben: a gyógyító és a páciens. Ilyenkor nem le­het bent se az asszisztens, se a tolmács. Miért? — Mert zavarnának. Sza­vakra nincs szükség, csak addig, ameddig a diagnosz­tizálás folyik. — Vagyis megkérdezi a betegtől, hogy mi a pana­sza. Pedig az extraszenszek azt mondják, érzik, is, hogy hol és mi a baj. — Nemcsak mondják, ha­nem valóban érzik. Ám, ha szavak nélkül zajlana a diagnosztizálás, az sok időt venne el a gyógyítástól... — És — gondolom — nemcsak időt, hanem ener­giát is. — Így van. Naponta nyodc- tíz beteggel tudok foglalkoz­ni. áltálában négy-öt kezelést ajánlok, de van, akinek többre van szüksége. — Mit gyógyít és mit nem? — Inkább azt mondanám, amit nem: születési rendel­lenességet, elmebajt, rákot, vírusos megbetegedést. — Kell-e a gyógyuláshoz a páciens együttműködése önnel? — Természetesen. Akarnia kell meggyógyulni, ami első­sorban azt jelenti, hogy a kezelések alatt és után az általam javasolt módon és irányban változtatnia keíl életmódján. Törődnie kell az egészségével, nem pedig szándékosan pusztítani a szervezetét. Nincs az a ki­látástalan helyzet, amelyben az ember — kellő gyakorlás - után — ne tudna szabá­lyozni gondolatait, márpedig( ez a legfontosabb. Hogy ■ akarjunk, képesek legyünk jók lenni. A szeretet — amit adumik — megjvédi az em­beri. — Ilyen egyszerű lenne??' — Ez egyáltalán nem egy­szerű. — ön jógázik. A jóga segít abban, hogy ön jó ember legyen? — A jóga nem napi egy­két óra speciális torna, ha­nem életforma. Filozófia. Az emberek többsége leegysze­rűsíti légzőgyakoriatokra, pedig azok csak egy részét képezik az egésznek, a rend­szernek. Én a jóga-tanok szerint igyekszem élni. Ami­kor elkezdtem jógázni, fél évnek kellett eltelnie, amíg sikerült megnyitnom a csak- ráimat. — Vagyis az energiaerő­központokat ... Miért kell ezeket megnyitni? — Hogy képes legyek be­folyásolni a páciens energia- áramlását, át tudjam dolgoz­ni az energiát, tiszta ener­giát tudjak adni. Lelki, avagy gondolati energiát sugárzók a beteg szervezet­be, annaik sejtjeibe. Amikor gyógyítok, akkor az aurám fggyéolvad a páciens aurá­jával. És ezen a közös bur­kon belül zajlanak le a fo­lyamatok. — Az aura az a burok, ami körülvesz bennün­ket ... — Nem ilyen egyszerű, Az ^üra, azaz a biomező három részből áll. A mentális test­ből, az asztrális testből és a fizikai burokból. Ez utóbbi tükrözi a szervek állapotát, ezen lehet érezni a betegsé­get, ennek hibáit mutatja az a derékszögben meghajlított fémpálca, amit sok extra­szensz használ. Ám, a gyó­gyítás nemcsak ezen a szin­ten kell, hogy történjék, hanem a teljes aurára kell hatni. — ön látja az aurát? — Igen. Köznapi nyelven úgy mondhatnám, hogy a , „lelki” szememmel. Pontosan • látom, hogy hol, milyen szí­nű energia áramlik, tudom, , hogy milyennek kell — kél- ; lene — lennie. Ez a „lelki” ■ szem az ember „harmadik” 1 szeme. Amit meg lehet ta­nulni használni. — Összefoglalná, hogyan történik a gondolati ener­giával történő gyógyítás? — A gondolat energiát hordoz, érzést szül. Ez hat a páciensre, szerveire, azok sejtjeire, amelyeknek meg­változik az anyagcseréje. A sejt, a szerv, az ember en­nek hatására gyógyul. Hely­reáll a bioenergia cirkulá­ciója. Ezt megőrizni az ille­tő feladata. (szabados) * „Vem, vidi, váci! Jött, lá­tott és győzött. Győzött a különféle beteg­ségeinken. Istenáldotta tehetségével szó szerint a szívünkbe, a vesénkbe, a fejünkbe látott. Mindnyájan — akik ide­jártunk — éreztük segítő, gyógyító akaratát. És az eredményt is! Köszönjük önnek Iván Piiip, és kérjük, hívjuk, jöj­jön el máskor is hozzánk: még sok beteg várja és re­méli gyógyulását Öntől. Kívánunk a munkájához jó egészséget, sok erőt és egyéni boldogságot, továbbá azt, hogy irigység, semmine­mű szakmai gáncsoskodás ne akadályozhassa áldásos, gyógyító tevékenységét. Köszönetünk a team tag­jainak, a panaszaikat felve­vő és továbbító kedves, kész­séges, türelmes tolmácsok­nak, akik egyéniségükkel nemcsak a nyelvi kapcsola­tok létrejöttét segítették, ha­nem az oldott légkörben történő megbeszéléseket is. Miskolc, 1991. április 5—12. Molnárnc Király Julianna” Antarktiszi obszervatórium más részében, főként a Du­nántúlon nem ez a helyzet. De azt sem hallattuk, hogy ott meg csökkentették volna a tej, vagy tejtermékek árát. Eldőlt tehát a kérdés: ne­künk, fogyasztóknak kell is­mét megfizetni az előállítók többletköltségeit is. Hovato­vább ott tartunk már, hogy képletesen szólva, még a lyukat is megfizetjük a sajt árában... (vadas) A mákban élnek? i Ászt tartja a közhiedelem, hogy az idős emberek sok­kal jobban emlékeznek a régmúltban, fiatal korukban történt eseményekre, mint azokra, amelyek pár órával, vagy nappal azelőtt zajlot­tak le. A múltban élnek, szokták rájuk mondani. An­gol kutatók kísérletileg bi­zonyították, hogy ez a vé­lemény téves. Idős emberek két csoportját vizsgálták. Az egyikben olyan személyek voltak, akik öregotthonok­ban, felügyelet alatt éltek, a másikba tartozók pedig önállóan, függetlenül. Élet­koruk, intelligenciaszintjük egyébként közel azonos volt. Azt tapasztalták, hogy az első csoport tagjai sokkal több múltbeli emléküket idézték fel, mint akik önál­lóan éltek. A „szeiektív em­lékezet” magyarázata egy­szerűen az — állítják a kí­sérletet végző pszichológu­sok —, hogy a felügyeletre, gondozásra szoruló embere­ket már nem kötik le a napi problémák, napjaik egyhangúan, eseménytelenül telnek, ezért sokkal többet foglalkoznak a múlttal, mint azok, akik még jobban el­foglalják magukat a min­dennapok dolgaival. A reform­táplálkozásról A Pax Corporis Termé­szetes Életmód Egyesület Életreformklubjában ápri­lis 18-án, délután fél ötkor Schuszterné Hegyi Erzsébet dietetikus a reformtáplál­kozás alapjairól tart elő­adást, melyet kötetlen be­szélgetés követ. Várják az egyesületi tagokat és az ér­deklődőket.

Next

/
Thumbnails
Contents