Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-17 / 88. szám
Megiizetjük még a lyukai is (A sajt Aráról cikk a 3. oldalon) XXIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM R A ; S..B5J 1991. ÁPRILIS 17., SZERDA FOKlüiT A MISKOLCIAK NAPILAPJA 9 Az Avasi Gimnáziumban tartod előadást a héten dr. Sere- qéiy István egri érsek a pápa augusziusi látogatásának előkészítéséről. A tájékoztató e!ott a münsteri gimnázium kórusa adott kedves hangversenyt (!. épünkön). A német diákok viszontlátogatáson tartózkodnak most Miskolcon, mivel az csvasiak korábban már jártak náiunk. Az énekkar tagjai megismerkednek városunkkal, a vendéglátó iskolával, és töbo fellépésük is lesz. A hangverseny után az avasi diákok sok érdekes dolgot tudhattak meg a katolikus egyházfő magyar- cszági árjával kapcsolatban. Szinte már minden készén áll II. János Pál fogadására. A precíz szervezés minden bizonnyal emlékezetessé teszi majd a pápa iit tartózkodásának napjait. (Cikk az 5. oldalon) (Szabón felvétele) Honnan ölti ősiünk mosfanábon ? |2.) Ki ki avagy az elolvadt többség a esete farkasa, a szociális érzékenységgel Nem biztos, hegy ölesé • Négy éuwol es óiétt is tiltakoztok Bizottság bizottságnak vált a farkasává — írtuk a miskolci közgyűlés legutóbbi üléséről szóló tudósításban. Az ügyben érintett egyik képviselő tollat fogott, s a különös, elszomorító esetet a maga részéről tisztázandó levelet juttatott el szerkesztőségünkbe. Tavaszi fesztivál Miskolcon Nem kérem, nem tévedés: az idén lesz miskolci tavaszi fesztivál! És még csak nem is a főváiosi mintájára, hanem önállóan, egy új gondolatra, ötletre alapítva, amelynek lényege: a kultúrát ás vállalkozói szemléletet lehetséges okosan párosítani. Az első, hagyományteremtő miskolci tavaszi fesztivál május 14. és 19. között lesz, kulturális, sport, gazdasági és 3how-jeliegű programokkal. Amilyen bravúros gyorsaságú volt a szervezés, olyan huszáros merészségű maga a vállalkozás ia, hiszen az ötletgazdák azt remélik: nemhogy pénzt nyel el, hanem pénzt hoz majd a fesztivál... Az ötletgazda in Sál ve Vállalkozás-szervezési Betéti Társaság, valamint a miskolci önkormányzat hirdette meg az első sajtótájékoztatót, ahol kiderült: nemcsak egy fesztiválról, hanem egy alapítványról is szó van, amely a jövőben a régiónk egészségügyi, oktatási, kulturális, sportügyeit kívánja támogatni, azaz ott segít, ahol nagyon üres a kassza. Az alapítvány szolgálja a fesztiválokat is — hiszen ebből több is lesz — és fordítva, a fesztiválok is gyarapítják majd az alapítvány vagyonát. Hogy miként, arról lapunkban hamarosan bővebben is írunk! Mielőtt ezt közreadnánk, idézzük fel az inkriminált passzust lapunk tudósításából: „Módosító indítványt úpry lehetett tenni (a költségveíéshez), ha a javaslat előterjesztője azt is megmondta, honnan vegyék, honnna vegyék el rá a pénzt. Ebből aztán igen furcsa, elszomorító, nehezen megmagyarázható dolgok is kikerekedtek. Az egészségügyi bizottság például a szociális és lakásügyi bizottság -farkasává vált-, amikor a város egészségügyi helyzetének javítására a szociális ellátás megnyirbálásával akartak pénzhez jutni. Csökkenteni kívánták például az ápolási dijai, a családsegítő központ, a szociális foglalkoztató támogatását. s azzal is előrukkoltak, hogy töröljék az alapítványok, szervezetek támogatására szánt egymilliót.. Állítólag az egészségügyi bizottság többsége támogatta ezt a nem igazán szociális érzékenységre valló indítványt. A közgyűlésben azonban nem kapott többségét.” Ezek után íme az írás, amelynek a Ki kinek a farkasa címet adták: „A városi közgyűlés hosz- szan tartó vita után megszavazta a költségvetést. Másnap a Déli Hírlapban (bujdos) aláírással korrekt tudósítás jelent meg az ülésről. Amiért én tollat ragadtam, az az újságíró által és az általam is furcsának, elszomorítónak, nehezen meg- magyarázhatónak szólt. Miután tagja vagyok az általa jogosan elmarasztalt egészségügyi bizbttságnak, szeretném kiegészíteni a leírtakat néhány fontos információval, amely a személy: felelősség kérdését jobban.behatárolja. 1. Az egészségügyi bizottság kilenc tagból áll, hat megválasztott képviselőből és három „külsősből”. 2. Amikor a bizottság a módosító indítványokat megfogalmazta, csak hét fő volt jelen. Dr. Csiba Gábor hiányzott, jómagam pedig az ülés megkezdése után családi okok miatt elmentem. 3. A közgyűlésen csak négyen voltunk jelen a bizottságból. Retten, akik arról a bizonyos ülésről hiányoztunk, s ketten, akik az állítólagos többséghez tartoztak. 4. Az egészségügyi bizottság módosító indítványa egyetlen egy szavazatot sem kapott! Dr. Csiba Gábor képviselőtársam nem is adhatta rá a voksát, mert azzal ellentétes egyéni indítványt nyújtott be és a szociális problémákra érzékeny Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője, valamint a szociális és lakásügyi bizottság tagja. Jómagam pedig azért nem adtam rá a szavazatomat, mert a szociális és lakásügyi bizottság alelnöke vagyok és az újságíró úr által hiányolt »szociális érzékenységem« ezt nem engedte meg. Most már csak azt lenne jó tisztázni, hogy ki volt az az állítólagos többség? dr. Sutóczki Zoltán önkormányzati képviselő Te rongyos élet... — a cím operettet idéző, de amire utal, sajnos, nem a színpadi álomvilág, hanem a rideg valóság. Ugyanis manapság egyre nehezebb az átlagfizetésből élőknek tisz^- lesen felöltöztetni családjukat, a divat követéséről nem is beszélve. Legutóbb azt elemeztük cikkünkben, hogy hányféle illegális csatorna létezik, amelyek az olcsó ruhanemű forgalmazására jöttek létre. Vajon mi a véleményük minderről azoknak, akik a ruházati szakmában dolgoznak, és 1 szeretnék legalább egyenlő feltételekkel folytatni a versenyt más „forgalmazókkal”. • NEM A KISHALAKKAL VAN BAJ Miskolcon már lassan fél évtizede, hogy a kereskedők a Zsarnai-piac ügyében protestáltak a tanácsnál. Becsléseik szerint egy Centrum áruháznyi forgalmat bonyolított le a zsibi akkor. Ügy vélték: éz megkárosítja az államot, hiszen ott nincs adóbevétel. nem fizetnek bérleti díjakat, nem viselnek közterheket. Ráadásul ez a feketeforgalmazás árt a hazai iparnak, kereskedelemnek. Az már csak amolyan mellékzönge volt, hogy a bolti lopott holmi is sokszor ide, a Zsarnaira került ki. A kereskedők szerint az is kétes, hogy az itt vásárlók valóban jól járnak, mert az alacsony árhoz egy ellenőrizhetetlen és silány minőség párosul. Ez volt a helyzet majd’ öt éve. A Zsarnai ma is virul, s az akkori tiltakozó kereskedők egyike. Józsa Tiborné, a Borsodi Ruházati Kereskedelmi Rí. igazgatója ma ezt mondja: — Akkor az volt a válasz, hogy a piac szociálpolitikai célokat is szolgál, hiszen kis jövedelmű emberek adnak-vesznek ott. Igen ám, csakhogy akkor — és most is — a mi kifogásaink elsősorban az ellen szóltak: van egy réteg, aki nagyban üzletelve forgatja a csempészárut. Ma már valóságos iparággá nőtte ez ki magát, s nekünk — s úgy hiszem, az államnak is — ez a gondunk, nem az, ha a kispénzű emberek eladnak, vagy vesznek ott ezt-azt... $ 1983-BAN MÁR LÁTSZOTT Vajon mit tesz egy kereskedelmi cég ebben a helyzetben, hiszen a kereslet az olcsó cikkek után valóság, s ha tetszik, ha nem, meg kell mérkőzni a Zsarnaival. Józsa Tiborné: — Azzal nem tudunk versenyezni, hogy nálunk számA díjak ára Csak mellékes megjegyzés a ruházati kereskedelem ügyéhez, de mégis lényeges amiről szó van: nagy kérdés, hogy mi lesz a jövőben az üzletek bérleti díjaival. Nem titok, hogy az önkormányzat fontolgatja a helyiségbérleti díjak felemelését. Vajon követi ezt arányos mértékben a Zsarnai helypénzeinek a változása is? S vajon a. helyiségbérleti díjak nagyarányú emelése nem azt jelenti-e majd, hogy megintcsak azoknak áll majd a világ, akik közteher- és díjfizetésmentesen üzletelnek, hiszen az ő pozícióik egy ilyen döntéssel javulnak. Reméljük, hogy az önkormányzat előrelátóan dönt majd a helyiségbérleti ügyekben, hiszen a növekvő díjbevétel olyan haszon lehet, aminek nagy az ára. tálán fizetnivaló terheli az üzletet, a különféle adóktól a vámokig, míg a Zsarnain ez nincs. Egyet tehetünk: a mi költségeinket a minimálisra szorítjuk, és megkeressük a legolcsóbb forrásokat. A ruházati szakmában mór 1983 óta érződik a kereslet mérséklődése, így talán egy kis előnnyel készülhettünk fel a váltásra. Kialakítottuk az olcsó áruk boltjainak hálózatát, ami igen nagy sikerrel prosperál. Vásárokat is rendezünk, és ami nagyon fontos: közvetlenül a gyártótól szerzünk be árut, igy lejjebb tornászva az árat. Ügy hiszem, a kft.-inknek sem kell ma már mondani, hogy csináljanak engedményes akciókat: mindig van a városban valahol egy-kettő. Alkalmazkodunk, amennyire tudunk, és amennyire hagynak minket. Ez utóbbit arra értem, hogy nem tudjuk ma még, vajon a bérleti díjak emelésével, vagy a helyi adókkal mikor kerülhetünk lehetetlen helyzetbe. ★ Nyilvánvaló, hogy most sokan bosszankodnak, s azt mondják: aki rászorul, aa igenis ott vásárol, ahol tud, ahol olcsó, és teljes joggal nem érdeklik az üzletpolitikai megfontolások. Mi mégsem örülünk a cikkeinkben vázolt balkáni feketekereskedelem virágzásának. Közhely. de ez az út aligha vezet Európába. De fogalmazhatunk földhözragadtabban is: ha a jelenlegi tempóban növekszik a rejtőzködő kereskedelem, az végül is az önkormányzatot, az országot is szegényíti. Hiszen óvodát, iskolát, kórházat fenntartani, segélyt osztani csak közös bevételekből lehet. Ügy véljük: nem azzal kell támogatni a szegényeket, hogy megengedjük a feketekereskedelmet. (Vége) (ktss)í 1 fr Nagy az én örömöm, hagy nem kellett csalódnám dr. Csiba Gábor és dr. Sutóczki Zoltán képviselő urak szociális érzékenységében. Nálam jobban talán csak a választóik méltányolhatják, hogy van kire számítaniuk. Különösen azok, akik valamilyen — többnyire rajtuk kívül álló — okból idén olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem élhetnek meg majd a város segítsége, támogatása nélkül: akiket r. munkahely ükről az utcára tesznek, akik nem tudják fizetni a lakbért, az aramdíja t, a fűiesszámlát, s akiknek nincs elég pénzük rá. hogy rendesen megetessék a gyermeküket. Bizony, mert olyan hirek is eljutnak a szerkesztőségünkbe, hogy az iskolákban gyermekek esnek össze az éhségtől. Érthető talán, hogy ezek után furcsának találtam a közgyűlésben az egészségügyi bizottság többségi javaslataként előterjesztetteket. S furcsának tartották azok a képviselő hölgyek és urak is, akikkel ebben az ügyben szót váltottam. Tökéletesen igaza var. dr. Sutóczki képviselő úrnak; valóban jó lenne tisztázni, ki is volt az az állítólagos többség, s vajon mi indította őket erre a javaslatra. Ha csak nem olvadt el teljesen az a többség, reméljük, megszólalnak majd a képviselőik. Bujdos Attila
