Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-18 / 63. szám
* Első, tavaszi nemzeti ünnepünket ragyogó napsütés, rügyező fák. bokrok látványa tette vidámmá. Cserkeszek kísérték szobortól szoborig a nemzeti lobogót, Miskolc új. aranysárga zászlaját, s a hófehér, liliomos cserkészzászlót. A Kossuth-szobornál még csak néhányszáz ünneplő hallgatta a polgármester, Csaba Tamás rövid beszédét, a Szemere- kerthez vonulva már ezernél is többen voltak, s mire a Petőfi téren megkezdődött az ünnepi műsor, már talán 4 5 ezer ember figyelte az eseményeket. Visszafogott, csendes ünnepségen együtt emlékezett 1848 hőseire a város. (Kerényi László felvételei) így ünnepeit Miskolc népe XXIII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1991. MARCIUS 18. HÉTFŐ 4 lakáshilelkamatok törlesztéséi segíti az önkormányzat Elbírálásra várnak a kérelmek Március 15-én járt le az a határidő, amit városunk közgyűlést- szabott azok számára, akik a lakáscélú kölcsönök megemelt kamatainak megfizetésére helyi, ön- kormányzati támogatást kívántak kérni. A február 23- án hozott döntés értelmében a benyújtott pályázatokról a közgyűlés dönt márciusi, illetve áprilisi ülésein. A közgyűlés elfogadott egy szabályzatot a támogatások ügyeiről, valamint azt is nációja is odaítélhető. Természetesen nem arról van szó, hogy a támogatandó állampolgár pénzt kap kézhez, hanem mindkét esetben — a kölcsön és a támogatásnál is — a pénzintézet csekkszámlájára, az igénylő nyilvántartási számára utalják át. Kíváncsian várjuk a döntéseket majd, hiszen a közgyűlés eltörölte azokat a javasolt taxatív — -azaz, egy főre jutó kereseti határokat megjelölő — követelményerögzítette: az idén a sza bályzatban meghatározott módon és célokra, a szükségletektől függően, de maximum 40 millió forintot lehet felhasználni Miskolcon. A szociális és lakásügyi bizottság véleményezi majd a beérkezett kérelmeket, és ugyancsak ez a bizottság terjeszti javaslatát a közgyűlés elé. A képviselők amellett döntöttek, hogv az elbíráláshoz szükséges környezettanulmányt a városháza alkalmazottjai, és ne a társadalmi aktívák készítsék el. Egyébként a támogatás kétféle módon adható: ez évre szóló havi rendszeres támogatásként, illetve egyszeri összegű, visszatérítendő kamatmentes kölcsönként. Több kölcsön esetén — azaz. amikor az adóst egyszerre terheli többféle kölcsöntartozás — a havi támogatás és az egyszeri kölcsön kombikét, amelyek alapján a jogosultak körét szűkítették volna. Ezeket' a számokat úgymond „elbírálási szempontokként” veszik csak figyelembe. Nem dőlt el az sem, hogy vajon a pályázók közül a támogatásban részesülők listáját nyilvánosságra hozzák-e a sajtóban is. Az efféle esetekben egyébként régi vita zajlik a jogászok között. Van, aki szerint egy ilyen nyilvánossági ahoza tál sérti a személyiségi jogokat, mások szerint azonban elengedhetetlenül szükséges a társadalmi kontroll működtetéséhez. Mindenesetre a közgyűlések nyilvánosak, és mivel a képviselők tárgyalnak majd a pályázatokról, ily módon bárkinek joga és lehetősége van az elfogadásról és elutasításról tájékozódni. (k—ó) Tavaly még bajban volt a tudósító, ha részt akart venni a március 15-i ünnepségeken. Nem sokkal a választások előtt, már nem szerették egymást az ellenzéki kerékasztalt még egyetértésben körüiüló pártok, külön ünnepségeket rendeztek, ahová inkább párlzász- lókkal vonultak fel, nem annyira a forradalomról, a szabadságharcról emlékezni, mint inkább korteskedni, győzni ebben az új csatában. Ebben az évben már eltűntek a pártzászlók — igaz, a nernzetiszín zászlókat is otthon hagytak —, s a lapokban többször is megjelent polgármesteri felhívás nyomán egységes ünnepet ült a város. A hivatalos ünnepség előtt már megkoszorúzták Lévay József szobrát az önkormányzat és a baráti kör tagjai, s néhány diák — a Földes Ferenc Gimnázium és a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tanulói nevében — Deák Ferenc szobrának talapzatára is helyezett' koszorút. Az ünnepség a Kossuth- szobor előtt kezdődött, a bányászzenekar indulókkal köszöntötte a térre érkező városatyákat. Rövid ünnepi beszédében Csoba Tamás polgármester a nemzet összefogásában, a demokratikus jogrend, a gazdasági fellendülés, a tiszta erkölcsök támogatásával remélte a fel- emelkedés útját megtalálni. A Miskolcon tanuló erdélyi fiatalok nevében Varga József idézte fel az elmúlt esztendők magyar nemzeti ünnepeit Erdélyben. Szabadságvágyuk jutott kifejezésre a csendes megemlékezésekben, s a remény, hogy egyszer közösen ünnepelhet minden magyar. A Szemere-kertben csak néhány percre állt meg a menet, hogy a szabadság- harc első, felelős magyar kormányának belügyminisztere, majd miniszterelnöke, Szemere Bertalan szobra előtt tisztelegjen. Az egyre gyarapodó tömeg csendben, beszélgetve vonult a Petőfi térre, hogy meghallgassa az ünnepi műsort, mindenekelőtt Bács Ferenc színművész egyszemélyes irodalmi műsorát, melyben a Kossuth- szobornál Kossuth, Petőfi- szobránál Deák Ferenc korabeli beszédeiből is idézett. A határon túl élő magyarok köszöntését itt Sebestyén Attila tolmácsolta. Az ünnepi beszédet nem a polgármester, nem valamelyik párt politikusa, hanem egy érettségiző diák, az Avasi Gimnázium tanulója, Simonyi Zoltán mondta. Talán túl fanyar, túl pesszimista han|ú beszéd volt ez, nem egy tizenéves megszokott gondolatait hallotta vissza a bizonyára már menthetetlenül sémákhoz szoktatott tudósító. — A megdöntött diktatúrák nyomán a türelmetlenség. a bizalmatlanság, a kapkodás, s a hozzá nem értés, a reménytelenség fejvesztett' érzése maradt ránk örökül — mondta a szónok. Egyre jobban hasít belénk a felismerés, hogy az igazi bűn nem a totális hatalom gyakorlása volt valójában, hanem az általuk születendő közöny.. Igazán nem ünneprontás, de mintha ez a közöny, s Igen kellemetlen helyzetben, támadások össztüzében találhatja magát akaratlanul is a miskolci közgyűlés. Pedig ezúttal bizony vétlenek a dologban. Sokkai inkább egy olyan szórólap a ludas, amelyet „Ez a ház más, mint a1 többi! ... Hajlék a társaságok fölött, Felhívás Borsod- Abaúj-Zemplén megye egyesületeihez, társaságaihoz” címmel terjesztenek. . Hogy ne tűnjünk túl rejtélyesnek: arról van szó, hogy néhány évvel ezelőtt robbanás rázta meg a Tanácsház tér 13. sz. épületét. A házat azóta csak „felrobbant házként” emlegetik a miskolciak. Tart a felújítás, átalakítás. S a napokban a kezünkbe került a már említett, fényképpel is illusztrált szórólap, amelyben a többi között ezt olvastuk: " „Mi lesz a Tanácshóz tér 13. sz. épületben? Kulturális, közszolgálati intézmény, az egyéni látogatók és a társaságok, egyesületek, közösségek otthona, amely infrastruktúrájával az önszervező kulturális tevékenységek, lakossági kulturális kezdeményezések és szolgáltatások hátterét, szakértői és technikai bázisát biztosítja. A mindennapi kérdések érvényes megválaszolásához a betérő személyek számára művelődési szolgáltatásokkal akarunk segítséget nyújtani ! (...) Kérjük az egyesületeket, társaságokat, hogy az új intézmény hasznosításával kapcsolatos terveiket szóban, vagy írásban jelezzék az épületet üzemeltető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ munkatársainak, akik már most azon dolgoznak, hogy az átalakítás befejezését követően azonnal birtokukba vehessék az öntevékeny kulturális szervezetek az épületet.” Eddig az idézet. A dolog szépséghibája, hogy nem felel meg a valóságnak, miszerint a Megyei Közművelődési Módszertani Központ némi unalom lengte volna körül ezt az ünnepséget is. Feltűnő volt, hogy hiányzott az ifjúság, alig néhány tucat középiskolást láttunk a tömegben. Nem kívánom vissza a hivatalból kirendelt. a parancsszóra lelkesedő ifiket, csak épp az jut eszembe, hogy ma, amikor már-már fogyatékosnak számít, áld megvallja magyarságát, a hazafias nevelés milenne az épület üzemeltetője. Csakhogy erről szerintünk mitsem tudnak a felhívásban toborzott egyesületek, társaságok. S ha jelentkeznek, hogy ők is szívesen tekintenék otthonuknak a Tanácsház tér 13-at, ilyen előzmények után, illetve ilyen információk birtokában joggal érzik majd úgy. hogy kisemmizte őket a miskolci közgyűlés. A ház ugyanis a városé. Semmi kétséget sem hagyott afelől Kobold Tamás, Miskolc alpolgármestere, aki lapunknak nyilatkozva elmondta: a megye is elismerte, hogy az önkormányzat tulajdona az épület. A város fogja hasznosítani. S hogy mire? A miskolci közgyűlés illetékes szakbizottságai tárgyalnak majd erről, s hogy végül is ki. vagy mi kap otthont benne, erről a végső szót a közgyűlés mondja majd ki. Az alpolgármester úr határozottan cáfolta, hogy a város az üzemeltetői jogokat a Megyei Közművelődési Módszertani Központra ruházta volna. Érdeklődtünk a megyeházán is, ahol szintén cáfolták ezt. De aikkor vajon miért állítják magukról a módszertani központok, hogy ók a „felrobbant ház” üzemeltetői? (Ugyanezzel a szöveggel találkoztunk a módszertani központ Híriánc című kiadványának februári számában is.) Szabolcs András, az intézmény vezetője arra hivatkozott, hogy decemberben még úgy nézett ki, hogy ők lesznek az üzemeltetők. Hivatalosan még senki nem szólt nekik róla, hogy változott a helyzet. (Tudni kell, hogy csak nemrég derült ki az új miskolci önkormányzat számára is, hogy a ház állami tulajdonban van, kezelője pedig a MIK. A felújítás eddigi költségeinek nagyobb részét eddig a megyei tanács állta.) Mi persze arra hivatkoztunk, hogy igen nagy különbség van aközött, ha valakinek minden oka megvan lyen teret kap vajon középiskoláinkban? — Az utókornak egyetlen bölcs feladata van, hogy frigyre hívja az akkori szellemiségét, hogy ha csak néhány percben is, de mindennap velühk legyen a forradalom. — Ezt a szép gondolatot is az ünneoi beszédből idéztem, s zárja ez a miskolci március 15-i ünnepség krónikáját. G. L. feltételezni, hogy ő lesz az üzemeltető, és aközött, ha magáról határozottan állítja, hogy ő az üzemeltető. Márpedig itt az utóbbi történt, s ezzel félrevezeti a Megyei Közművelődési Módszertani Központ azokat az egyesületeket, társaságokat, amelyekhez felhívását intézte. Szerettük volna tudni ezek után. hogy Szabolcs úrnak van-e a birtokában olyan papír, amely arról szólna, hogy az épület tulajdonosa, vagy az általa megbízott személy az üzemeltetői jogokkal a módszertani központot ruházta fel. Azt a meglepő választ kaptuk, hogy ez így nem jó kérdés, erre nem tud válaszolni Szabolcs And, rás. Szerintünk viszont ez egy roppant egyszerű kérdés, mert vagy van az embernek ilyen dokumentum a kezében, vagy nincs. Ha pedig nincs, akkor eléggé meglepő, hogy ennek ellenére üzemeltetőként tünteti fel magát. De azért megpróbáltuk máshogy megfogalmazni a kérdést. S ez így hangzott: vajon abban a helyzetben van-e Szabolcs úr, hogy válaszoihat-e rá. rendelkezik-e a kérdéses dokumentummal. Erre az volt a felelet, hogy nincs abban a helyzetben. * Világért serp akarnánk minősíteni ezt a helyzetet. Igyekeztünk a birtokunkban lévő információkat úgy az olvasó elé tárni, ahogyan mi magunk is megtudtuk azokat. Mégis nehéz volna megállni, hogy hozzá ne fűzzük: alighanem az lenne a tisztességes megoldás, ha a megyei Közművelődési Módszertani Központ saját maga is beismerné, s nyilatkozat formájában közzétenné, hogy nem felel meg a valóságnak az az írásban terjesztett kijelentés, mely szerint ők a felrobbant ház üzemeltetői. Sok kellemetlenséget előzhetnének meg ezzel. ... (bujdos) Ve hi az az üzemeltető, aki annak mondja magát Kié a „felrobbant ház”? Támadás zúdulhat a miskolci közgyűlésre
