Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-14 / 62. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ß H fi® : 5.80 1991. MÁRC. 14. CSÜTÖRTÖK Is SÜi T Ünnepeljen együtt a városi A MISKOLCIAK NAPtLAPJA 5|c Az 1849. január 22-1 tarcali csata ábrázolása. Egykori kőnyomat. Miskolci március Hősök és csaták * 1848 emlékei Miskolci polgárok! 1848 márciusa mindenkor a nemzeti összefogás hősi példája volt, ezért kérem és meghívom önöket; emlékezzünk együtt a magyarság legtisztább ünnepére! Ifjú és idős, polgár és társadalmi szervezet, egyként emlékezzen arra a nagyszerű eseményre, amely Európa élvonalába emelte népünket 1848 tavaszán. Március tizenötödikét mindig szivében őrizte a nép. Az emlékezés virágait helyezzük el együtt a Kossuth- és Petöfi-szo- bornál, hiszen örökségünk, múltunk és jövőnk is közös! ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSÜNK PROGRAMJA: 1. Március 15-én, 10 órakor közös koszorúzás a Kossuth-szo- bornál, innen indul a felvonulás 2. Szemere Bertalan szobrához, koszorúzás, 3. Petőfi Sándor szobrához, ünnepi műsor. Kérem az intézményeket, a lakosságot, tegyék széppé környezetünket, lobogózzák fel épületeinket, köztereinket. CSOBA TAMAS polgármester Zászlószentelés Jegyzőt választ ma a miskolci közgyűlés Március 15-re, az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékezik mai ünnepi ülésén Miskolc közgyűlése. A rendezvény lapunk megjelenő se előtt, reggel 9 órakor kezdődött a városháza dísztermében. Ismeretei;, hogy decemberben döntöttek a városatyák pátriánk új címeréről és lobogójáról. A mai ünnepi alkalmat használják fel arra, hogy a megemlékezés részeként római katolikus és református szokás szerint felszer; .éljék az új címert és a iobogót. Az ünnepség után mun kához látnak a képviselő hölgyek és urak. A tervek szerint ma végre megválasztják a jegyzőt, s döntenek a szervezeti és működési szabályzatról is A me- g; e: és városi népi ülnökök megválasztása után pedig a városi televízió fejlesztésének lehetőségeiről esik szó. Az 1848-as forradalom majd az ezt követő szabadságharc időszakában Miskolc meghatározó szerepet töltött be Északkelet-Magyarországon. Ezt a település földrajzi elhelyezkedésén, gazdasági jelentőségén túlmenően az itt élő liberális nemesség aktív, po'itikui szerepvállalásának köszönhette, mely végső soron a város két kiemelkedő személyisége. Szemere Bertalan és Palóczy László tevékenységében vált országos hírűvé. A lakosság túlnyomó része reformeszmék iránti elkötelezettségének a Palóczy és Szemere poltikai tevékenységének csúcspontját jelentő nemzeti önrendelkezés, a függetlenség iránti vágya töretienségének a későbbi időszakokban is fényes bizonyítékai fedezhetők fel. A miskolciak a kiegyezést követően az 1848 áprilisi törvények alapján a 48-as Függetlenségi Párt egyértelmű támogatói voltak. Tetteikben pedig ma is létező, álló emlékekben adtak hangsúlyt politikai nézeteiknek. 1898-ban Miskolcon avatták fel Magyarország első, egész alakos köztéri Kossuth-szob- rát. Róna József alkotását. Egy miskolci gépgváros az 1890-es évek elején Kossuth névre keresztelte az üzemében készített borsajtókat, amelyek közül napjainkban is több működik még az Avason és a Hegyalján. Ez a tett ebben az időszakban bátor cselekedetnek számított. Görgey Artúr jelentőrjc Lovas és gyalogos nemzetőrök. ségét is sokkal pozitívabban ítélte meg a város lakossága, mint az országban bárhol, mintegy megelőzve a Görgey iránti országos hangulatváltást, mellszobrot állítottak a szabadságharc zseniális hadvezérének. 1848—1S49 emlékét idéző tárgyak, relikviák szép számmal sorakoznak a Herman Ottó Múzeum új, papszeri állandó történeti kiállításán. Korabeli fegyverek sokasága mellett különösen becsesek a Szemere Bertalanhoz és Palóczy Lászlóhoz fűződő emlékek. Szemere Bertalan közismert arcképét, Kozina Sándor olajfestményét a Nemzeti MúzeumDan őrzik. Ennek hű másolata Miskolcon található csakúgy, mint az az egész alakos kép, amely a város megrendeléséből készült, és egykoron a Városháza dísztermében állott. A ’48-as kormány belügyminisztere és a debreceni trónfosztás utáni miniszterelnök Szemere felbecsülhetetlen értékű emléktárgya egy ezüst tál, amelyet 1844- ben kapott a miskolci zsidóságtól. A tál hátlapján olvasható disztichont Heil- prin Mihály, Szemere Bertalan titkára írta, aki a szabadságharc bukását követően egy ideig az emigrációba is elkísérte. A „Hontalanul küzdő népnek polgár joga mellett / Mint egy Láng oszlop; vívtad a köz véleményt / És e nép SZEMERÉT, — kinek olly hőn ’s elragadó] ag / Folyt szava a hon előtt — nem feledendi soha (1844) Örök emlékre a BORSOD megye ISRAELI- TÁKTÓL /” feliratú biedermeier tál a magyarországi zsidók egyenjogúsítási törekvéseinek egyik legszebb emléke. Szemere titkára, Heilprin Amerikában hunyt el, de emlékét őrzi a Mis- kolczi Nemzetőrdal, mely 1848 márciusában éppoly lelkesítőén hatott a miskolciakra, mint Petőfi Nemzeti dala. Palóczy László a város szülötte, 1848—49-es honvéd őrnagy, országos hírű reformpolitikus emléktárgyai közül figyelemre méltó egy díszkehely, a hozzá tartozó dísztállal. Palóczy több reformkori országgyűlésen képviselte megyénket., városun. kát. „Ö volt az első. aki a magyarnak, magyar nyelven szerkesztett törvényeket.” Követtársai egy dísztálra helyezett ezüstserleggel ajándékozták meg. A Pesten készített ötvösremek vésete' „Szíved, eszed, toliad; honnak vala szánva Palóczynk! Érte barátidnak vedd ezen hála jelét.” Palóczy az 1848 —49-es szabadságharc idején Debrecenbe, Pestre és Szegedre is.követte a kormányt, szónoklatairól, memóriájáról legendák születtek. 1851- ben haditörvényszék ítélte el, később azonban fölmentették. 78 éves volt, amikor 1861-ben ismét Miskolc képviselőjévé választották, s mint korelnök nyitotta meg az országgyűlést. A tanácskozások időszakában hunyt el, s Arany János a forradalom és szabadság kiemelkedő politikusától így búcsúzott: „Menj fáradt veterán! Egy nemzet látta halálod / Kézben fegyverrel, harczon elesni dicső.” Síremléke a Szemere-obeliszík mellett, az Avason látható, az Arany-idézettel ellátott emléktábla pedig az avasi templomban. Palóczy és Szemere síremtó Csöglei Tóth Lajos mis. kolci nyomdász sírja. A „szabadságharc nyomdásza” Szemere Bertalan kérésére indította útjára a Miskolczi Értesítő című újságot, mely a szabadságharc időszakában az egyik legfontosabb tájékoztatási eszköz volt. Tóth Lajos nyomdájából kerültek ki a Szemere aláírásával ellátott plakátok, melyek szinte óráról órára követik a területünkön Zajló hadieseményeket, pontosan beszámolnak a kassai, szikszói, forrói, tarcali, tokaji ütközetekről, a sikeres tavaszi hadjáratokat előkészítő hadmozdulatokról. 1848—1849 eseményei számtalan festőt ihlettek alkotásra. Kossuth halálát követően a múlt század végétől mindennapossá váltak a szabadságharc eseményét megörökítő olajnyomatok. Ma is % Palóczy László ismerik azonban a miskolci temetőkben levő honvédek 1848—49-ben fontoo szerepe játszott személyiségek sírem lékeit. Az avasi temetőben a harangtorony mögött talál ható Butykay József ’48-a- honvéd főhadnagy sírja Butykay arról is közismer volt, hogy elsőként tudósí tott leveleiben az 1848 már cius 15-i, pesti eseményekről. Nem messze tőle láthamint Kossuth imája a ká- jolnai csatamezőn. Kevésbé ismertek viszont a hadi eseményeket megörökítő litográfiák. Ezek többnyire osztrák munkák, osztrák hadi- ludósítások képes mellékletéül készültek, tgy lehet, fogalmunk a megyénkben lezajlott csatákról, természetesen osztrák szemlélet alapján. Dr. Veres Lászlé
