Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-13 / 61. szám

3^c A Bíborszél együttes (Tyukodi László felvétele) Lehetséges egy lemezszerzödés is Bál« és ilödik a DU A februárban lezajlott há­rom „felvonásos” Popfesztivál­nak volt egy miskolci illetősé­gű résztvevője, a Biborszél együttes. A döntőben az ötö­dik helyet szerezték meg, és emellett a közönségdijat is ők nyerték el. D oroszlai Zoltánnal, az együttes menedzserével és Farkas Péterrel, a csapat dobosával beszélgettünk né­hány nappal a vetélkedő be­fejeződése után.- Hogy készültetek a fesz­tiválra, és miként zajlott ez a három hét? — Decembertől kezdődtek az előkészületek, felutaztunk Budapestre és elvégeztük a stúdiómunkálatokat. Mi az Utószó című szerzeménnyel neveztünk a fesztiválra. Az előzetes kiértesítésben nern szerepelt, hogy kizárólag há­romperces, vagy annál rövi- debb dallal lehet pályázni. Az Utószó egy hosszabb kompozíció, így sajnos sebti­ben egy másik dallal kellett felkészülnünk, ami belefért a három percbe. Ez elég kelle­metlenül érintett bennünket, mivel az Utószó lett volna az a dal, amelyben a 'Bíborszél az „igazi arcát” tudta volna felfedni. Kényszerválasztás volt a fesztiválon elhangzott szerzemény.- A nevezéskor már el­döntött tény volt, hogy hány előadó kerülhet képernyőre? — Igen, a televízió egy olyan műsoridő keretet hatá­rozott meg, amibe többen nem fértek volna be. össze­sen hetven pályázat érke­zett — ami az én vélemé­nyem szerint, nagyon kevés —, ezek közül előzetes meg­hallgatás alapján válogatták ki azt a huszonhat résztve­vőt, akik végül képernyőre kerültek.- Az elődöntők összesíté­sénél kilencedikek voltatok, a döntőbe mégis ötödikként érkeztetek a közönségszava­zatok jóvoltából... — Igen, mivel mi kaptuk a legtöbb közönségszavazatot, amit mindenkinél beszámí­totta!: a döntőbejutásnál. Ne­künk a maximális tíz pon­tot adták ezekért a szavaza­tokért, így kerültünk ötödik­ként a döntőbe.- Milyen benyomásaitok voltak a többi résztvevőről? — A zenekar nevében mondhatom, hogy nekünk is a Kortársak tetszett a leg­jobban. Velük már koráb­ban is találkoztunk külön­böző rock-táborokban és egyéb rendezvényeken is.- Mi a véleményetek a zsűri pontszámait illetően? — A Kortársaknál reális­nak éreztük a pontokat, de volt, amikor csodálkoztunk. A döntőben már többen vol­tak a szakmából a zsűri tag­jai között, ez érezhető is volt a döntéseken és a szín­vonal emelkedésén.- Az első öt helyezett között volt más vidéki is rajtatok kívül? — A Kortársak, ők kecs­kemétiek.- Volt olyan induló, akit valamelyik kiadó patronált? — Tudomásunk szerint nem. Mindenki a saját költ­ségén nevezett — ez ötezer forint volt — és saját pén­zéből fedezte a jelmezt, a szállást, az utazást és min­den egyebet. A hangfelvé­telek is — amelyek elhang­A jövő héten indu» a Carla Galli-féle tanfolyam, az Akar-e fenomén lenni? ♦ Az extraszenzorális képesség kibontakoztatása ♦ A bioenergia fejlesztése az öngyógyítás érdekében ♦ Hogyan teremtsük meg a belső harmóniát? A nyilvános, ingyenes előadásra minden érdeklődőt hív JEVGENYIJ FJODOROV EXTRAS2ENSZ, ÉS A DÉLI HÍRLAP KFT. A tájékoztató március 18-án, este 6 órakor kezdődik, helye az MSZP Korvin Ottó utca 9. szám alatti helyisége zottak a fellépésekkor —, saját erőből készültek.- A fesztiválon elért ered­ményeitek kapcsán történt valami előbbrelépés lemez­ügyben? — Korábban előszerződést kötöttünk a Rákóczi Kiadó­val. A versenyen elért ered­ményeink alapján remény­kedtünk abban, hogy a fesz­tiválon kiosztásra került két lemezszerződés közül az egyi­ket mi kapjuk a kiadótól. Ez sajnos, nem így lett. — A napokban tárgyalunk a kiadóval, tulajdonképpen lehetséges, hogy velünk is kötnek még szerződést.- Hogyan tovább? — Folytatjuk a mestersza­lag elkészítését, szeretnénk minél hamarabb befejezni. Egy Tisza Bea nevű miskol­ci lány is 'hallható lesz a felvételeken, háttérénekes­ként’ működik itözre. A stú­diómunkák költségeit rész­ben önerőből, részben pedig az Agroker és a Gála tá­mogatásával fedezzük. Hímér Bertalan fi város támogatja, a megye tudomást sem vesz róluk Hivatásos bábszínház Miskolcon ? Ebben az évben ünnepli fennállásának ötödik évfordu­lóját a miskolci Csodamalom Bábszínház, és a jubileum ál­talában ünneplésre ad alkal­mat Ám a gondok, amelyek­ből itt is akad, kicsit beár­nyékolják a társulat örömét. Ezekről is beszélgettünk Kor- zényi Tiborral, a bábszínház vezetőjével. Évtizedek óta nem volt bábszínház Miskolcon, ezért nagy dolog, hogy már az ötödik évadot kezdik szep­temberben. Egy ünnepi hét keretében bábkiállítással, és sok érdekes programmal sze­retnék megünnepelni a ne­vezetes születésnapot. Az Állami Bábszínház Jászai- díjas rendezője, Bánda Anna vendégként fogja „paraván­ra állítani” a Gyáva kistig­ris című darabot. Anna egyébként a kétéves bábszí­nészképző tanfolyam egyik oktatója. Most voltak janu­árban a bemutatkozó vizs­gák, és a hallgatók a máso­dik év végén diplomát kap­nak a kezükbe. • TEHETSÉGES NÖVENDÉKEK Sok tehetséges növendék tanul most náluk. Szükség is lesz rájuk, hiszen nem ke­vesebbet szeretnének elérni, mint hogy hivatásos bábszín­házzá alakulhassanak. Eddi­gi eredményeikre alapozva ez most vált időszerűvé. A társulat kinőtte az eddigi le­hetőségeit. Olyan nagy igény volt, van az előadásaikra, hogy az évi előadásszámot 650-re szeretnék emelni. Le­építésekről hallani, és ha az eddigi támogatásukból a vá­rosháza elvesz, az & meg­szűnéshez vezetne. Ezért je­lentene megoldást a hivatá­sos intézménnyé válás, mert akkor a minisztérium nor­matív támogatásából, a saját bevételekből, és a városi ön- kormányzat által biztosított forrásokból biztosan fenn tudnák tartani a bábszínhá­zát, a megnövekedett felada­tok mellett is. • NEM KERÜLNE TÖBBE Jelenleg nem túl jó körül­mények között dolgoznak. A rossz tárolási lehetőségek miatt a bábok amortizációja igen gyors, pedig egy-egy fi­gura ára eléri a 10—12 ezer forintot is. A nézőtér kicsi, büfé nincs, előadás, vagy próba alatt hallani a szim­fonikus zenekar játékát. ­A polgármester, és a kul­turális ügyekkel . foglalkozó alpolgármester asszony öröm­mel fogadta kezdeményezé­süket. Most készült el az a tervezet, amit az önkor­mányzathoz és a minisztéri­umhoz szeretnének benyúj­tani. Ebbén pontos gazdasági számítások vannak. Egy új, megfelelő infrastruktúrával rendelkező helyiséget szeret­nének, amelyben az eddigi 70—80 helyett, 120—150 néző kényelmes elhelyezésére len­ne mód. A jelenlegi tizenegy tagú társulatot néhány fővel kellene bővíteni. Erre van remény, a tanfolyam eddigi vizsgái alapján úgy tűnik, sok tehetséges fiatal bonto­gatja szárnyait. A számítá­sok alapján kiderül, hogy a városnak egyetlen forinttal sem kerülne többe a hivatá­sos bábszínház, mint a mos­tani, fél profi, fél amatőr. Az ország nagyvárosaiban (Eger, Pécs, Szeged, Debre­cen) már mindenhol hiva­tásos intézményként működ­nek a bábszínházak. Ha megkapnák a minisztériumi támogatást, akkor az új épület kialakításában is részt tudnának venni, hiszen itt speciális dolgokra is szükség van. Ez nem lenne szokatlan a társulat számára, jórészt eddig is mindent maguk esi* Az operett paródiája A csőkos asszony Kedvünkben jár mostanában a Kamaraszínház. Egymást érik az operett-bemutatók, szinte harc folyik a közönség elandalitásáért. Sok kockázat­tal persze nem jár, pláne ilyen praktikus, vidéki kuitúr- otthonokba is szállítható for­mában. Jól van, szórakozzunk. Itt van ez A csókos asszony, Zerkovitz—Szilágyi—Olgyai úgy-ahogy megírt darabja. Százforintos jegyünkért fel­hőtlen derűt ígér. Ráadásul Várhegyi Márta rendezte, akit három éve nem láthat­tunk színpadon. Jó lesz ki­deríteni, mi is van a Bajza utca sarkán és a Templom utca tízben. Mardos a kí­váncsiság, les7.állítja-e Ku- banek úr az árakat, és ke­rül-e töpörtyű arra a kap­ros-túrós csuszára? Becéző szavaknak sem leszünk hí­ján, Pista, Pistukám, Edus, Educi, Berger Zsigát meg sem említve. Előítélet semmi, tőlünk aztán elkezdhetik. Belép a szintén régen- lá­tott Herédy Éva, hadd szól­jon a muzsika! És szól is. sátoros lagzik romantika- kergetésével. Egy hatvanas évekből ittfelejtett villany­orgonán lejátszani a nyi­tányt, nem mondom, kell hozzá bátorság. A fülsértő hangszínről csak az éneke­sek vonják el a figyelmet, persze, nem kiválóságukkal. Az est „nagyasszonya” rend­szeresen melléintonál, a kó­rusba senki nem tud idő­ben beszállni. Zerkovitz ép­pen csak csoygatja a sláge­reket, de a zenei kíséretnek sikerül még ezt is alulmúl­ni. Nem baj, szórakozni jöt­tünk, a történet biztosan kárpótol. Ez a Józsefváros valami csodálatos. Kedves dolog be­tonszürke polgárlányként szökdécselni az udvaron, öröm az éjszakában zülleni, és a hentes munkája is őrült izgalmakat kínál. Színésznő­nek lenni azonos a bódulat­tal. A pénz mit se számít, példának okáért itt van báró Tarpataky, aki gazdag lété­re úgy néz ki, mintha állan­dóan ecetet reggelizne. Hogy ő se szenvedjen a végkime­rülésig, Pünkösdi Kató lát­tán valami bizsergést érez a szíve körül, öregfiú, mi van veled? A hűség senkinek nem erős oldala, ennek ellenére csak ezt kérik számon egymástói, fokozva a bonyodalmakat. Nem maradunk izgalom hí­ján, Kató például aszpirint gyűjt az öngyilkossághoz. A csúcs persze az, amikor a kolbászos bableves ígéretével meg lehet akadályozni egy párbajt. Nem baj, szórakoz­zunk ... Csak segít a ren­dezés. A darab tartogat egy pár logikai buktatót, amit a két­ségbeejtő dramaturgiai hi­bák még fel is erősítenek. Az egyik művészre rá kell ki­abálni, hogy „ne tarts visz- sza”, mire az észbe kap és megpróbálja társát feltartóz­tatni. Ugyancsak ő az, aki hüvelyk- és mutatóujjával pisztolyt érzékeltet, alákínál­va az általános iskolák far­sangjainak. Jó, nem számít, majd a tánc menti a ment­hetőt. Először azt hittem, min­denki rögtönöz, de a szünet után kiderült, hogy koreog­ráfiáról van szó. Több, mint kínos. A „sztepp” pedig gya­nút ébreszt: ez most paródia, nem operett? Különben mindegy, szórakozzon':... A társulat utolsó esélye a szereposztás lehetne. Nem az. A szereplők fele nem tagja a színháznak, de játékukról nem is feltételezné senki, hogy valaha is tanultak szín­játszást. Az ápolatlan külső még csak hagyján. Nem té­ma a színtelen, fahang sem. Az viszont már dühítő, ha valaki bazári ripacskodással színpadra kerülhet, s onnan riogathatja a nézőket. Ko­molyan nem értem, mit ke­res köztük Matus György. Egyiküket r.em is művész­nek, inkább focidrukkemek néztem. Mentségemre szolgál, hogy tényleg nagyon ügye­sen kezelte azt a kis pöty- työs labdát. Ö legalább jól szórakozott, de mi? Nekünk kevésbé sikerült, ellenben láttuk, hogyan le­het megcsúfolni az operett műfaját. Ezért nem is ha­sonlítom össze az ugyanitt bemutatott Mayával, ami eh­hez képest Broadway-szintű népünnepély volt. Ha legkö­zelebb valami felhőtlenre vágyom, megyek és megné­zem Lagzi Lajcsit, ö leg­alább nem lehet arról, hogy milyen. Kocsis Attila náltak. Szinte a semmiből te­remtették meg azt a tizen­négy darabot, ami jelenleg is folyamatosan műsoron van. Nem színházi tagozatként, hanem önállóan szeretnének dolgozni a jövőben is. o A GYEREKNEK NAGYON FONTOS Korzenyi Tibor szerint a legfájóbb pont számukra az, hogy a megyei önkormány­zat tudomást sem vesz ró­luk, pedig évente 80—100 előadást tartanak vidéken. Olcsóságuk miatt olyan apró­falvakba is eljutnak, ahová más társulat be sem teszi a lábát. Tehát nemcsak városi, hanem megyei kulturális fel­adatokat is ellátnak. Az elmúlt évek bebizonyí­tották. hogy szükség van a bábszínházra. A gyerekeket nem lehet enélkül hagyni. Az előadásaik kapcsolódnak a tananyaghoz is. etikai, közle­kedési, egészségügyi ismere­teket építenek be a darabok­ba. 'a kicsik olyan ingersze­gény környezetben nőnek fel esetenként, amelyen egy-egv bábelőadás talán segíthet, hiszen a tévé nem mindig megoldás. De ne feledjük el, hogy ez családi szóx'akozás is, hiszen a szülők hozzák el a gyerekeket. A másik szem­pont, hogy olcsó, hiszen ed­dig húszforintos jegyekkel dolgoztak, és csak nemrégi­ben kényszerültek áremelés­re. Korzényi Tibor szerint a hivatásos bábszínházi státus megoldaná ezeket a nehézsé­geket. Horváth Szabolcs Magyar virtuózok játszanak A Népszerű zenei esték hangversenysorozat követke­ző előadását a Nemzeti Fil­harmónia március 18-án, hétfőn este fél nyolc órakor rendezi meg a Miskolci Nemzeti Színházban, a Ma­gyar Virtuózok Kamarazene- karának közreműködésével. A zenekar első ízben ad kon­certet Miskolcon, az együttes művészeti vezetője Szenthe­lyi Miklós hegedűművész. A programban Mozart'művek szólalnak meg, az A-dúr klarinét-verseny Berkes Kál­mán közreműködésével, a D-dúr divertimento K. 136 és a C-dúr kettősverseny he­gedűre K. 190. Közreműkö­dik Szenthelyi Miklós és. Lendvai József. Az. együttest Berkes Kálmán vezényli. Uráli drágakövek Mégsem a Papszeren le­vő múzeumban, hanem a Felszabadítók útján levő múzeumépületben nyílik hol­nap az uráli drágakövekből és ásványokból rendezett ki­állítás. A ritkaságnak szá­mító ásványtárlatot délután 2 órakor nyitja meg Rádó Gyuláné. Angol társalgás Az Ady Művelődési Ház­ban újra lesz angol társal­gási klub március 16-án. Vezeti Shailendra Pundala (India). A foglalkozások idő­pontja minden szombaton délután három és hat óra között van. További felvilá­gosítást a 79-640-es telefon­számon lehet kérni.

Next

/
Thumbnails
Contents