Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-12 / 60. szám
A kozmetika nagyasszonya As infláció a legfőbb ellenség Estéé L'ui der receptje Ki is ez az Estéé Lancier, akinek neve fogalom a kozmetika világában, s aki most itt áll velem szemben magyarországi szépségbutik- .jában. Budapesten, a Váci Utcában? Ki ez a sugárzóan elegáns asszony, aki egy nemzetközi hírű „birodalmat” hozott létre a saját erejéből? New York külvárosában, egy pajtában állította fel első laboratóriumát, s ma az üzleti világ tíz vezető asszonya közé sorolja a pénzarisztokrácia. Olyan rangos kitüntetéseket mondhat masáénak, mint az Albert Einstein Orvosi Kollégiumnak a „teljesítmény szelleme’ elnevezésű díja, a közelmúltban a francia kormány a - Becsületrenddel tüntette tó, s .megkapta Párizs városának legmagasabb elismerését. A cég „arca” a világhírű csehszlovák származású manöken. Estéé Lauder készítményeit csak ö reklámozhatja. Estéé Lauder ereiben magyar vér is folyik. — Anyám magyar, apám csehszlovák, és mi Becsben éltünk. Anyám elegáns, diszkrét, és családjának élő igazi szépség volt. Apám legfőbb jellemzője' a pontosságra és a tökéletességre törekvés. Ezt az igényt, a tökély iránti vágyát a családi házból hoztam — mondja. Estéé Lauder, azaz akkor még Eszter bőrgyógyásznak készült. Ám egy házasság Joseph Lauderrel megváltoztatta a fiatal lány terveit. A házasságból két fia született, Leonard és Roland. De Lauder asszony A Tunguz meteor rejté- ! lyének megfejtésén évszá- i zadunk eleje óta dolgoznaki a tudósok, ám a jelenségre' mind ez ideig nem sikerült kielégítő magyarázatot találniuk. J. Krutyelev szovjet mérnök szerint a titokzatos égi jelenségek a XIII. századtól kezdve mindig az évszázad elején történtek. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy valamely más égitest lakóinak a Hold áltálunk nem látható oldalán van olyan tudományos nem mondott le végképp elképzeléseiről a bőrgyógyászatot illetően, hanem módosította azokat. Családi receptek alapján szépségápoló készítményeket áiiított elő, amelyekkel hamar sikert aratott. 1946-ban New Yorkban megalapította férjével a Lauder kozmetikai vállalkozást. Termékeik megkezdik világhódító útjukat. S ma a világ több mint száz országában vannak jelen rendszeresen az Estéé Lauder kozmetikumok, parfümök. kutatóállomása, mint amilyen nekünk a sarkvidéken. Ugyanúgy, ahogy a sarki expedíciókat váltják, az idegen civilizáció lakói is 100 évenként cserélik expedíciójuk tagjait a Holdon. Ezt követően körül repülik a Földet, majd távoznak saját bolygójukra. Amennyiben a feltételezés igaz, a következő más civilizációról származó bolygónak 2000 és 2020 között kell Földünk körül megjelennie. Kérdésünkre, hogy mit ajánl a magyar nőknek, Estéé Lauder azt mondta: — 'Nincs szükség nagy hűhóra, csak minden este és reggel törődjünk néhány percet a bőrünkkel. Legfontosabb a bőr tisztítása, majd táplálása. A sminket soha nem szabad úgy feltenni, hogy előtte a bőrt ne készítenénk fel hidratáló krémmel. Ez nemcsak a bőrnek tesz jót, de a kikészítés is jobban mutat. — És milyen sminket használjunk? — Ezt minden nőnek magának kell kitalálnia, egyéniségét figyelembe véve. Csak néhány általános szabályra hívhatom fel a figyelmet: nappali fényhez gyenge, nappali sminket használjunk. A fény ugyanis láttatja az erős festéket, s ez nem lehet célunk. De akármilyen sminket használunk is, úgy kell ragyognunk, mintha természetes színeinkben pompáznánk. Ám legyünk figyelemmel a szépségápolás divatjára. Az ápolt, mértéktartóan festett arcbőr széppé és fiatalossá tesz — vélekedett Estéé Lauder. S e szabályok hasznáról bárkit meggyőzhetett a kozmetika nagyasszonyának fiatalos ragyogása. (kádár) Más égitest lakói a Holdon? Tavasz van. Ezt is megéltük Mondjuk megérkeznél idegenként az első tavaszi vasárnapon a kisvárosi fürdőhelyre. Alinál a vedlett platánok tövében a sétányon és néznéd a tél utáni nyüzsgő sokadalmat. Apák sétálnának kéz a kézben kisfiúkkal. Merednének maguk elé, esnic úgy, a semmibe, miközben a gyerek fújná a magáét színes léggömbökről, üdítőitalokról, drága gyermeklapokról, játékokról. A 7coTOor arcokról ielötiene benned, talán pénzről gondolkodnak, talán bizonytalan jövő gondja emészti őket. Megesne a szíved rajtuk, de elhessegetnéd magadtól azt a gondolatot. Mi közöd hozzá? Idegen vagy... Amott egy idős házaspár vágna át a parkon, A férfi régimódi fekete, prémgalléros kabátban, ódivatú vastag szemüvegben, homlokához tapadó gyér hajjal, jobbját az oldalán tipegő asszony karjába fűzné. A nő fején avitt, egérszínű kis kalap ülne. Karimája alól szalmasárga, fakó fürtök vágyódnának a szabadba. Néznéd őket, ahogy a pad felé igyekeznek, lehuppanni pár percre csak, kifújni magukat, arcukat fürdetni a fényben, régi tavaszokra emlékezve. Ellépegetnél a tó mellett, figyelve a játszótéren oyülekezö családokat, a neki-neki- lendülö hintákat, a bizonytalan járású gyerekeket, ahogy a tócsákba olvadó havon áltotyogva permeteznék maguk körül a mocskos vizet. Me ffpihentetnéd tekinteted a katonaruhás férfin, aki mindhiába akarja a tóba parancsolni kutyáját. A kutyának még hideg lenne a víz, nyüszögve tiltakozna. A síró kutyát az emberek megsajnálnák, morognának a katonaruhás férfira: „szívtelen!". A padok támláján elolvasnád a bizonytalan kézzel odarótt mondatokat: „Göncz igen. Antall nem kell. Számolják fel a NATO-t is! Az USA vonuljon ki Európából. A kormány hazudik! MDF konyec! Kapitalizmus = anarchia, szegénység, káosz. Lenin él!” Fogalmad sem lenne róla, ki az a Göncz, aki igen, és ki az az Antall, aki nem, hogy ki az a Lenin, aki él. Nem is törődnél vele. Idegen lennél itt. Kívülálló. A szemed, az agyad ösztönösen rögzítené az ákom-bákomot, s, hogy ki elegánsabb, ki kopottabb. Akadnának akik mosolyogva, másak egykedvűen ácsorogná- nak a füvön. De ezen a napon és ezen a kisvárosi fürdőhelyen nem tulajdonítanál ennek sem különösebb jelentőséget. Nem vonnál le belőle messzemenő következtetéseket. ,* Vinne tovább a lépted, egyre távolabb. Élveznéd, hogy süt a Nap, hogy apró csep- pekben gyűlik gerinced két oldalán a hirtelen melegtől az izzadság. Kigombolkoz- nál. Átvetnéd válladon a kabátod. Nagyot sóhajtanál. A friss levegő perzselné a légcsöved, zörögve töltődnének fel hörgőid. Újra tavasz van, állapítanád meg elégedetten. Ezt is megéltük. Bujdos Attila A tulajdonviszonyok rendezése a vállalkozás előfeltétele Kupa Mihály előndasn Röviden beszámoltunk már az MDF kétnapos miskolci országos gazdasági fórumáról, éppen csak érintve a három m.mszter, Kupa Mihály, Siklós Csaba és Bőd Péter Ákos előadását. Most részletesebben ismertetjük az elhangzottakat, elsősorban a pénzügyminiszter referátumát. Kupa Mihály az 1991—1994-es évek gazdaság- politikájáról szólva, a gazdaság működőképességének fenntartásáról, és nem jóléti, hanem szociális piacgazdaság bevezetéséről beszélt. Az első két év lényegében a gazdasági rendszertáltás jegyében telik el, míg a következő évek célja a fejlődés megalapozása, a nyitás stabilizálása, az Európához simulas biztosítása. Erre az évre — ha működési zavarokkal is — kiépült a parlamentáris demokrácia rendszere. A gazdaságban magas az infláció, alacsony a jövedelmezőség, nőnek a foglalkoztatási gondok. Degradálódtak a humán értékek, a szorgalom, a tisztesség, a becsület. Mindenki meg van sértve, a győztesek, mert a vesztesek támadják őket, a vesztesek, mert nem ők győztek, a kommunisták, mert kikerültek, a hatalomból, az értelmiség, mert nagyobb része kompromittálta magát. Ennek ellenére a vállalkozások száma nőtt, a nagyipar egy része talpon maradt. a külföldi tőkebevonás megélénkült. Kialakulóban van a civil társadalom, a piacváltás megkezdődött. Ma még rossz a gazdasági egyensúly, a források rosz- szul elosztottak, hiányzik a pénzügyi fegyelem, likvfditáDisznótor Kupa-módra Nem tudom, milyen miniszter Kupa Mihály, ennek eldöntésére talán több időre lesz szükség, az azonban máris biztos, hogy kiváló előadó, s ma különösen megbe- csülendően, remek a humorérzéke. A mezőgazdaság helyzetét elemezve, kifogásolta, mennyire fölösleges volt a húsprogram keretében minden megyében óriási kapacitású vágóhidakat építeni. — Miskolcon is teljesen hiábavaló volt, mert — nézett körül — nincs itt egy állat sem. Hát akkor minek? — A sertéshús-fronton elöbb-utóbb beáll a piaci egyensúly, azt most tudni kell, hogy minden hűtőláda tele van féldisznóval. Én is vágtam, amúgy értelmiségi módra (mert nem bíztam a kormányban), tudják, odamentem — vodka —, levágták hazavittem. Jó a minősége, lényegesen olcsóbb, és garantáltan adómentes. Komolyabb dolgokról is beszélt a miniszer, például a borsodi régió megsegítéséről. — A foglalkoztatási és szolidaritási alapból kaphat a megye a munkanélküliség arányának megfelelően. De másra idén nem számíthat. Túl sok pénz volt itt, amit nagyon rosszul használtak fel. Most ne a kormánytól várják megint a segítséget, nézzenek jobban a helyi erőforrások után — mondta Kupa Mihály, si gondjaink mellett magasak a piacra átállás költségei. A piacváltás nálunk is megkezdődött. Igaz, nem mindig szerencsés eszközökkel, de most még nem engedhetjük meg magunknak, hogy azon meditáljunk, mennyire erkölcsös, vagy erkölcstelen a macska, az a fontos, hogy egeret fogjon. Adósságainkéi fizetjük, a többi volt szocialista országhoz képest fékentartottuk az inflációt. (A Népszabadságban minap közölt árindex nem valós, mégha egyes — nagy kedvvel ide-oda dolgozó — állami tisztviselőktől származik is.) A háinygaz- daság helyett kínálati piac alakult ki. Megindult a de- monopolizációs folyamat. A privatizáció javított a gazdaság struktúráján, a külföldi tőke . pedig (gépkocsi, gyógyszer) jó technikát hoz az országba. A privatizációban így is lemaradások vannak — mondta a miniszter —, ezért a legsürgősebb a tulajdon- viszonyok gyors, egyértelmű rendezése. Sem a magyar, sem a külföldi nem vállalkozik, nem fektet be, amíg nem tudja, mi az övé. (És nem a politikai bizonytalanság, nem az ellenzék próbálkozásai miatt.) a kárpótlás után a szövetkezés, az önkormányzat, az áilam tulajdonát kell meghatározni. Egy nemzeti privatizációs program (mit nem akarunk a külföldinek eladni) kidolgozása után a többit vigyük ki a piacra. Meg kell teremteni a szociális biztonság minimumát, a rászorultak segélyezését. A szegénység veszélyes, a szegények manipulálhatók. A nagy kérdés: hogyan tudunk stabilizálni? A legnagyobb ellenség az infláció. Ez rövid távú gondolkodásra késztet, legjobb ellenszere a piac és a verseny kialakítása. A jövő év végén meg kell kezdeni a forint konvertibilitásával járó teendők számbavételét, hogy — többek között — „hazajöjjön” a pénz, azaz a magyar polgár itthon költse el, itthon fektesse be vagyonát. Célunk az EGK-tagság elérése is. Legkorábban 1996-ban, legkésőbb 2001-ben. Geoökonó- miai helyzetünk adott (a szovjet és a kelet-európai piac), a magyar—csehszlovák—lengyel együttműködés egyaránt rejt veszélyeket és reményre jogosító elemeket. A programot érhető veszélyek közé sorolta az előadó a lassúságot (kormány es' parlament), Kelet-Európa helyzetét és azt, hogy ezzel nem boríthatjuk fel a társadalmi és szociális békét, azaz jobban ki kell számítani a cselekvések hatását, nem tehet a kormány a többség akarata ellenére. összefoglalva programját, Kupa Mihály így jellemezte a következő éveket. 1991: az átalakulás, átrendezés éve. A bankrendszer átalakítása, privatizáció, szociális helyzet stabilizálása. 1992: antiinflációs program. 1993: konvertibilitás. 1994: Európához kötődés (EGK- tagság). Ahogy már szó volt róla, a mezőgazdasági kérdésekre is a pénzügyminiszter válaszolt. A mezőgazdaság támogatása mellett érvelt, s mint mondta, kisebb volumenre, nagyon jó minőségre, célzott termelésre van szükség. Ma azért nem versenyképes az ágazat, mert jó ugyan a minőség, de nagyon drágán termelünk, ráadásul rossz a struktúra (sok az eladhatatlan gabona, kevés a kukorica, amit drágán importálunk). Ehhez a véleményhez csatlakozott az ipari miniszter annyiban, hogy a hús- és gabonaprogramot a .mező- gazdaság eocén-programjaként aposztrofálta. Bőd Péter Ákos a Kupaprogram és az MDF gazdasági programja összehasonlításával kezdte előadását. A párhuzam jogos, a hasonlatosság szembetűnő. Beszélt saját minisztériuma terveiről, az ipar reorientá- ciójú mozgásáról, a keleti piactól a tőkés piac felé. Olyan minisztérium az övé — mondotta —, amely a gazdaság és a kereskedelem nagy részét lefedi. Az ipar- politika így nemcsak az iparról szól. A mai helyzetben beszélni kell a re- gionalizálás kérdéséről, és éppen itt, Miskolcon. Borsod, Szabolcs, Békés, Baranya, Veszprém gondjai külön források biztosítását igényelnék, erre az idén aligha lesz lehetőség. Szájcsók és Hócipő Bőd Péter Ákos sem maradt le minisztertársa mögött, számtalan kiszólása aratott nagy sikert. A vállalatvezetők leváltásának üteméről volt szó, sokan szeretnék gyorsítani a folyamatot. — Igen ám, de a minisztériumi apparátusban sokan dolgoznak a kormány elképzelései ellen. Számtalanszor előfordult, hogy a részünkről kinevezett miniszteri biztost boldogan, szájcsókkal fogadta a vezérigazgató .,. — Ma már nincs olyan nagyüzem, mint régen volt, mondjuk Dunaújváros, vagy — s itt földesista iskola- társára, dr. Tolnay Lajosra nevetett — a Dimag Rt., amelyik egymaga meg tudná buktatni a kormányt. Ha van ilyen cég, az csak a Hócipő lehet — utalt a nem éppen kormánypárti élclapra. A bajba jutott regionális területeket sorolva: Baranya (ott született), Veszprém (ott nevelkedett). Borsod (itt élt és tanult) kiderült, ahová korábban a miniszter betette a lábát, ott baj van. Közbe is szólt Kupa Mihály: — Ne nagyon mászkálj te ezután sehová! Mi lesz a szovjet piaccal? Szubvencionáljuk-e a gyenge technológiát és a szovjet fogyasztót, csak azért, mert most mindenki igyekszik bejutni erre a piacra, vagy sem? Mert mi lesz, ha hónapok múlva sem tudnak fizetni? Akkor jobb máris abbahagyni a termelést. Mi a helyes döntés? Erre ma senki sém tud válaszolni. Külön szólt a vállalati vezetők cseréjéről is a miniszter. , A minisztériumi tisztségviselők nem okvetlenül támogatják a kormány elképzeléseit. A tárca irányítása alá tartozó igazgatók 40 százaléka cserélődött ki eddig. A második napon dr. Szabó Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára (a gazdasági érdekegyeztetés mechanizmusa) és Botos Katalin tárca nélküli miniszter (a magyar bank- rendszer reformja) előadását kísérte a legnagyobb figyelem. Gróf Lajos
