Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-12 / 60. szám
Nem mindegy, hogy tulajdon, vagy bérlemény A vízárakról még egyszer nem annak tekintetében, hogy a város mennyiért vásárol vizet, és mennyiért termel. Ez a kérdéskör azonban annál bonyolultabb, hogy néhány sorban elintézhető lenne: a témára hamarosan visszatérünk. (k—ó) : egyszer T r \ IS S' A MiSKOLCIAK NAPILAPJA------------------------------------------------------------------A vízárakról írtunk két cikket is az elmúlt napokban, s mint ahogy az várható volt. nagy visszhangot keltettek az olvasók körében. Nem is csoda, hiszen az állami bérlakásokban négy és félszeresére teszik a szakemberek a vízért fizetendő összegek átlagos emelkedését. A cikkekre reagáló telefonok közül néhányat most próbálunk még tisztább, egyértelműbb információkat nyújtani. számlázzák. Az időpont körül is volt némi félreértés: ugyanis az is csak a bérlakásokban élőkre vonatkozik, hogy csak a márciusi számlákban jelenik meg először a drágulás. Voltak félreértések a vízár kérdéseinek ügyében is. Nem a lakosság által fizetendő mértéket illetően, hamegduplázhatjuk a forgalmunkat. s bővíthetjük hálózatunkat. Például Egerben, Gyöngyösön és itt Miskolcon nyitunk új fiókokat, s ezekre nem a csillogás lesz a jellemző, csak a kellemes környezet. S tőlünk telhetőén áldozhatunk olyan jótékony célokra is, mint tavaly. Alapítványokat kezelünk és támogatunk, s hisszük, hogy az az egymillió forint is kamatozni fog, amelyet a Semmelweis Kórháznak átadtunk a gyermek egészségügy műszeres fejlesztésére. O. E. Elérni egyszerű9 és jól fizet Kevésből is spórolunk Miskolcon számos kereskedelmi bank működött, amikor a Postabank Rt. Területi Igazgatóságának vezetője, dr. Császár Sándor megkezdte munkatársai toborzását. Történt mindez a Marx téren egy szoba egyetlen íróasztala mellett. A kérdésünk: hogyan sikerült felvenni a kesztyűt, hogyan tudtak megkapaszkodni itt az észak-magyarországi területen, ahol most a gazdasági bajok tetőznek? Magyarán, tudnak-e annyi betétet gyűjteni, amivel olyan banki műveletekbe kezdhetnek, ami nyereséges vállalkozásnak ígérkezik. — A kezdetről el kell mondani, hogy a Postabank annyiban különbözik a többi kereskedelmi banktól, hogy nem a Nemzeti Bank osztódásával jött iétre, hanem egy „nulláról'’ indult részvénytársaságként. A legnagyobb részvényes a Magyar Posta Vállalat. Egy osztrák takarékpénztár és egy biztosítótársaság is a tagjai sorába tartozik, és az benne a szimpatikus, hogy olyan klasszikus részvény- társaságként működik, amelyben a külföldi, tőke részaránya nem mondható nyomasztóan nagynak; mindössze 16 százalék. — Milyen kategóriájú bankok közé sorolható most a Postabank? — A nagy bankok sorába tartozunk. A tevékenységünk ugyanis nem -szűkíthető le arra, amit a lakosság ismer — azt mi a postabanki csoport üzletkörébe soroljuk — mert rendkívül sokrétű a vállalkozások ban való részvételünk. Széles körben vezetjük a gazdálkodó szervezetek számláit is. A forgalom bővüléséhez, és az alaptőke emeléséhez képest is tisztességes nyereséget értünk el tavaly, hiszen a banknak minden évben sikerült eddig megdupláznia a forgalmát. — Ez országosan jellemző adat, vagy a régióra is igaz? — Szerencsére mi sem maradunk el az országos átlagtól, sőt, a területi igazgatóságok között a dobogósok között vagyunk. Ebben a két megyében 450 postahivatalban működnek a Postabank takarékszolgálati helyei. A lakossági megtakarításokra nem a százezres betétek jellemzők. hanem sokkal inkább az ötezresek. De ezeket nagyon becsüljük, s örülünk annak, hogy Borsod és Heves megyében a betétállomány nem csökken, hanem emelkedő tendenciát mutat. Köszönhető ez annak is, hogy igyekszünk oly an megtakarítási konstr nációkat népszerűsíteni, amelyek a legkedvezőbbek. Ilyen a be- téíszámlakönyv. amelyben például az elhelyezett pénz mindennap kamatozik. Emellett rendkívül megtisztelő az a szép számú ügyiéikor, amely a mi bankunkat bízta meg a számlavezetéssel, hiszen egy kereskedelmi banknak kulcsfontosságú kérdés a forrásszerzés, ila pedig van forgatható pénz, foglalkozhatunk hitelezéssel, különböző értékpapír műveletekkel, lízingeléssel, s ezek iránt is növekszik az érdetc- lődés. — A múlt év milliárdos forgalma után az idei kilátások mennyire biztatóak? — Nagyon komolynak ígérkezik a verseny, de nem félünk tőle. A bank vezetői fiatalok, jól képzettek és ambiciózusak. Ha a hármas feltétel adott — a szakismeret, az ügyfélkör és a jó üzletpolitika —, megvan rá a remény, hogy az idén is tje Miskolc és környékének távközlési szolgáltatása a napokban újabb jelentős beruházással bővült. A Magyar Távközlési Vállalat Távíró és Adatátviteli Igazgatósága, valamint a Miskolci Távközlési Igazgatóság március 14-én helyezi üzembe a Régiposta utcai épületben a régió új elektronikus telexközpontját. Az új létesítmény rendszerbe állítása a telexszolgáltatás jelentős színvonalbeli növelését eredményezi. (Herényi felvétele) Voltak, akik nem olvasták elég figyelmesen sorainkat, és úgy értelmezték, hogy a közgyűlés döntései — a vízdíjak megállapításának, számlázásának kérdéseiről — a szövetkezeti lakásokra is vonatkoznak. Ezért megismételjük: a miskolci közgyűlés csak és kizárólag a volt tanácsi, je- lenieg önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokra nézve állapította meg, hogyan számítsák ki a felemelt vízdíjat lakásonként. Tehát a társasházi közösségek, lakásszövetkezetek maguk dönthettek el ennek módját — rájuk nézve mindössze az államilag megállapított tarifa és az ahhoz kapcsolódó időpont volt kötelező. Azt minden szövetkezet önállóan dönthette el, hogy miként hárítja át a vízfogyasztás költségeit a tulajdonostársakra — ezért nem is biztos, hogy mindenütt azonos mértékű a változás. Van, ahol a fenntartási hozzájárulásba beépítve fizetik tovább a vízdíjat, másutt elkülönítve Megfejelnék o kollégiumokat Város a városban: az egyelem Ritkán hallani mostanában igazán jó hírt a magyar közoktatás háza tájáról. Nemrég azonban a miskolci városháza városfejlesztési bizottsága ülésén Mang Béla, az egyetem főtitkára — a Miskolci Egyetem gazdasági igazgatója és a főmérnöke társaságában — egy építészeti kérdés kapcsán az eg> etem fejlesztési elképzeléseiről is beszélt. A Miskolci Egyetem energikusan törekszik az universitas megvalósítására. és a hajdan egyszínű oktatási paletta gyorsan színesedik az Egyeit-mvárosban, minden továbbtanulni szándékozó miskolci diák és a szüleik legnagyobb örömére. • MAGASTETÖ KELLENE Az egyetem küldöttei egy építészeti ügy apropóján látogattak el a bizottság ülésére. A bizottság ugyanis kíváncsi volt arra. hogy vajon valóban magastetővel kívánják ellátni a kollégiumi épületeket, s arra is, miként A sorsukat érintő intézkedésekről lájékozlaté lányaid Most, hogy felszámolás alá került a Borsodi Szénbányák, egyre nagyobb a jelentősége, hogy a bányászok időben kapjanak tájékoztatást azokról az intézkedésekről, melyek sorsukat közvetlenül is érintik. Ebből a célból hozta életre a Borsodi Szénbányák azt a „Borsodi Bányász Inform” című kiadványt, amely dr. Simon László szerkesztésében kéthetenként kerül díjmentesen az emberekhez. A házilagos kivitelezésben készülő Inform ötezer példányban jelenik meg. Olyan közhasznú információkat közöl, mint például dr. Reményi Gábor felszámolási biztos cikkét, amelyben többek között arról ír, hogy a csődhelyzetből történő kilábalásra 3 éves tervet készítettek. Ez a terv hosszú távon számol a lyukói, a putmoki és az ede- lény.i aknáikkal, míg a ru- dolfi ©s a feketevölgyi aknák a feltárt területek visz- szafejleszíése után megszűnnek. Szelest pedig ez év második felében zárják be. Arról is tájékoztatják a bányászokat, hogy a szénér- tókesítés helyzete megváltozott. Évről évre csökkent a lakossági szén mennyisége. Ebben az évben alig 1 140 ezer tonna ez a mennyiség, amely mintegy 460 ezer tonnával kevesebb, mint amennyi kellene. Ez pedig a fogyasztók számára sem közömbös. Arról is tájékoztat az Inform, hogy milyen lesz a második negyedévben a bányákban a munkaidő-. Szabadidő-beosztás a különböző munkaidőben dolgozó üzemekbe^. Emellett szakmai előadásokról, vezérigazgatói utasításokról kapnak felvilágosítást. Sok- egyéb információ mellett közlik , a Vállalati Szakszervezeti Szövetségi Tanács állásfoglalásait is. akarják továbbépíteni az Egyetemvárost, hiszen az egyetemi autonómiát tiszteletben tartja az önkormányzat, de -az Egyetemváros mégis a város része. A főtitkár elmondta: valóban szeretnék magastetősí- teni a kollégiumokat, mert így félezerrel növekszik a férőhelyek száma, és megoldódik a laposietők rengeteg pénzt felemésztő karbantartása is. Ez a lépés része lenne annak az egyetemi infrastruktúra-javításnak, amit a főtitkár szégyenletesnek nevezett. Számos lehetőségünk lenne az egyetem fejlesztésére, ám ennek egyik gátja az egyetemi infrastruktúra színvonala — mondta, és rögtön érzékletes példákkal is szolgált. Neves vendégprofesszor mindennap Pestről jár le oktatni, mert nem tudnak neki itt megfelelő színvonalú szállást adni, -s az is előfordul, hogy hálózsákban alvó-diákok vernek tanyát a kollégiumi szobákban. • TÁMOGATJA A KORMÁNYZAT IS Az egyetem a három műszaki kar mellett most már az állam- és jogtudományi kar, a közgazdasági kar otthona is, és szeptemberben megkezdődik a főiskolai nyelvtanári képzés. A főtitkár szavaiból arra következtettünk: az egyetem tovább halad a humán oktatás súlyának növelése felé. Időközben épül az ezer négyzetméteres új műhelycsarnok, és az informatikai intézet is. Mindez a hallgatói, vendégoktatói létszám növekedését jelenti, s ehhez, bizony kollégiumi fogadóképesség kell. A magastetősítés olyan beruházás, amelyet kiemelve a többi közül, egyedüli kivételként a közoktatási tárca is támogat. Elsősorban azért, mert rendkívül olcsó megoldásnak bizonyulhat. • KÖRBENŐTTE MISKOLC A bizottságban ülő építészek elsösoroan ahhoz szóltak hozzá: hogyan is lehetne építészetileg a legharmonikusabban megoldani a kollégiumok „megfejelését”. Ugyanis ez az egyetemi épület- együttes ma egységes képet mutat, megőrizve azt a szoc* reál stílust, amiben épült az ötvenes években. Az építészek szerint egy épületegyüttes képét csak átgondoltan lehet módosítani hozzáépítéssel, s ehhez felajánlották segítségüket az egyetemnek. Felvetődött az is a vitában, hogy az elmúlt évtizedekben az Egyetemvárost körbenőtte Miskolc. Tervekkel, hosszabb és rövidebb távú elképzelésekkel be kellene illeszteni az egyetem továbbépítését a város egészének fejlesztésébe — s ezzel egyetértett a főtitkár is. Az egyetem és a város városépítészeti együttműködésében továbbra is nagy lehetőségek rejlenek — mondta, nem hallgatva el, hogy a szekrénve tele van meg nem valósult közös tervekkel. Például uszoda rajzaival. Az ep.ieszek szerint az együttműködés szó* rosabbra fűzése elkerülhetetlen a jövőben, s ez kölcsönös előnyökkel járhat. A főtitkár őszintén fogalmazva, azt sem rejtette véka alá: a magyar felsőoktatás jelenlegi gazdasági helyzetében nem mindig könnyű hosszú távra tervezni. A Világbank például egy hetet adott az ajánlat- tételre a Technológiai Centrum támogatásának ügyében. (kiss) • • Önkormányzati képviselő fogadóórája Értesítjük a számozott utcák, a Marx tér és környéke (a stadionig terjedő terület), valamint Lyukóbá- nva választópolgárait, hogy Kobold Tamás önkormányzati képviselő 1991. március 13-án (szerda) 16.30 órától a Fadrusz utcai általános iskolában fogadóórát tart, melyre tisztelettel várja a 23. sz. választókerület lakosságát Miskolc M. J. Város Polgármesteri Hivatal önkormányzati Iroda XXIII. évfolyam, io. szám I ARA: S.80 1991. MÁRCIUS 12., KEDD j §* O R I M T
