Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-09 / 58. szám

ui luF Miskolci Csoportiának felívása Közép-Európa ifjúsági szervez Az Ifjúsági Demokrata Fó­rum Miskolci Csoportja 1991. január 25-én a következő felhívással - fordult Közép- EUrópa magyar és nem ma­gyar ifjúsági szervezeteihez a III. intrafórumon. a Kár­pát-medence magyar ifjúsá­gi szervezetek találkozóján: Ez év januárjának balti­kumi eseményei felidézték bennünk az 1956-os magyar és az 1968-as csehszlovák forradalmi kezdeményezé­sek tragikus sorsát. A túl­erő, a világ szabad hatal­mainak cinikus közönye és főleg az. hogy néneink min­dig egyedül, összehangolat­lanul léptek fel. elősegítette, hogy újra és újra vissza­rakják Kelet-Közép-Európá- rá a bilincset. Még nem szabadultunk fel teljesen: a három kis balti nép, amely történelmével, kultúrájával, egész életfel­fogásával a szabadságszere­tő Közép-Európához kötő­dik, küzdelmeinek talán leg­nehezebb szakaszába érke­zett. Most talán van esély rá, hogy a világ közvéleménye kikényszerítsen egy bölcs és emberséges megoldást. {Egyetlen ilyen megoldás lé­tezik: az államok független­ségének mielőbbi elismeré­se.) A kérdés ébrentartásá­ban, az elismerés kikénysze­rítésében a mi országaink felelőssége a legnagyobb: most megmutathatjuk, ta- nultunk-e történelmünk ke­serű leckéiből. Emlékez­zünk: az a varázsige. amely először komoly rést ütött a diktatúra falán, a lengyelek jelszava volt: a Szolidaritás. Ragadjunk tehát meg min­den lehetséges formát a se­gítségre. a tiltakozásra: ír­junk leveleket, gyújtsunk aláírást, küldjünk segélye­ket. Február 9-én lesz Litvá­niában. március 3-án Lett­országban és Észtországban a népszavazás a független­ségről. március 11-én a lit­ván függetlenség kikiáltásá­nak első évfordulója. Arra kérünk minden szer­vezetet, rendezzen ezeken a n'apokon segélyhangverse­nyeket. vagy egyéb meg­mozdulásokat, a helybeli más nemzetiségű szerveze­tekkel közösen. Ezekkel a közös hangversenyekkel em­lékezhetnénk azokra a kö­zös észt-lett-litván dalosün­nepekre, amelyek a függet­lenségi mozgalom kezdetét jelentették, és talán megho­nosíthatnánk itt a Duna-tá- jon is ezt a csodálatos, né- peket-nemzeteket összekötő hagyományt. A baltiak ügyében kapott tőlünk levelet a lengyel, a cseh és szlovák és a ma­gyar miniszterelnök, és kap­ni fog minden Magyaror­szágon akkreditált nagykö­vet. Az ilyen kis akciók ne­vetségesnek tűnnek, de ha sokan csatlakoznák hozzá­juk, már kevésbé azok. Reméljük, követni fogjá­tok példánkat és azokét, akik már eddig is sokat tet­tek a közös ügyért. Remél­Gázpisztolyok a Déli Shopban Kercent diszkont a Fehér teremben /■ /■ Jön a német Juta Óra- és lőszergyár F.gy hét alatt városunk legkedveltebb bevásárlócent­rumává vált a Déli Shop az Avas Szálló Fehér termében. A német Kercent disz­kontáruház olyan műszaki cikkeket, natura élelmiszere­ket vonultatott fel, amelye­ket bárhol másutt hiába keresnénk. Az egri Tempó- ker a szokásos árnál olcsób­ban kínálja a cigarettát és a műanyag palackos üdítőket. A jövő hét elején pedig már az Eduscho kávéstand is vár­ja a vásárlókat. Mindezek eredményeként jó hétvégi programnak ígérkezik egy családi bevásárlóséta, a még korántsem teljes Déli Shop- ha. S ha már ellátogattunk a tágas áruházba, érdemes megtekinteni az ott kiállított gáz- és riasztópisztolyokat. A bécsi Springer Waffen teljes pisztolykollekcióját megcsodálhatjuk egy vitrin­ben. S ha kedvet kapunk a‘ cég parittyáinak, vadász­fegyvereinek és horgászfel­szereléseinek a megvásárlá­sához, itt helyben, 50 fo­rintért vehetünk egy 50 schillinget érő vásárlási utal­ványt. Ennél jobb átváltási arány aligha akad bárhol az országban. Ennél is elké- pesztöbb üzleti ajánlattal ke­csegtet a német Juta Öra- és Ékszergyár a jövő hét vé­gére. Több millió forint ér­tékű ékszert és órát állíta­nak ki a Fehér terem galé­riáján. A pazar látványos­ság mindössze 50 forintért tekinthető meg, de ez a be­lépődíj busásan megtérül. Minden félszáz forintos jegy 1500 forint értékben egy gramm fazonarany, vagy egy Juta óra 500 forinttal ol­csóbban történő megvásárlá­sára jogosít fel. Mindezért már nem kell Bécsbe utaz­nunk, a német Juta cég bu­dapesti boltjában beváltha­tók az 50 forintos bonok. Je­gyeket elővételben is árusí­tunk majd a jövő hét kö­zepétől. A Déli Shop hétfőtől pén­tekig reggel 9-től este 7-ig, szombaton és vasárnap pe­dig 9-től délután 4 óráig van nyitva. Tápanyag-utánpótlás a földeken jük, hogy a legnehezebb napokon egész Közép-Euró- pába.n mindenütt mécsesek gyúlnak és tucatnyi nyelven énekek zendülnek azokért, akiknek a sorsa forog koc­kán. Köszönjük: Az IDF Miskolci Csoportja E felhívás szellemében március 10-én, vasárnap 19 órakor a Minorita temp­lomban a Páneurópa Unió M. E. Borsodi és Miskolci Regionális Csoportjával kö­zösen jótékony -célú hang­versenyt rendezünk. A mű­sorban fellép: a Fazekas Általános Iskola kórusa, a Földes Gimnázium és a Va­sas Vegyeskar közös együt­tese, a Forrás—Kardos Ka­marakórus és Barna Mária. A belépődíj önkéntes, a be­járatnál lévő urnába doban­dó. A bevételt az Ország- gyűlés útján a balti álla­mokba juttatjuk. Az Ifjúsá­gi Demokrata Fórum ezzel egyidöben Budapesten és Egerben is megrendezi a hangversenyt. A sátoralja­újhelyi hangverseny is va­sárnap lesz a római katoli­kus kistemplomban, 19 óra­kor. Nyékládházán 12-én, kedden, 19 órakor a műve­lődési házban. Tisztázódott a bérek körüli félreértés Hogy hány fö, vagy „kopo­nya” után számít valamilyen ügy közügynek, tudományo­san — ismereteim szerint — még nincs meghatározva. Így talán néhányak számára sem­mit sem jelent a bükki tu­risztikai centrum ügye, míg mások — főként akik kézzel­fogható eredményeket értek ott el — szeretnék közmeg­elégedésre intézni a termé­szetet kedvelő emberek ára­datának megfelelő ellátását. A „régi rendszerben” is belát­ták, hogy a sícentrumot — mely egyébként időközben inkább turistacentrummá vált a fekete telek miatt — vala­milyen formában támogatni kell. Természetesen volt eb­ben önző elvtársi érdek is bő­ven, hiszen a senort bizo­nyos körökben státusszimbó­lumot is jelentett és jelent. Így tehát, ha nyöían nem is vállalta fel a város Bán­kút ügyét, azért ..bizonyos nyomásra” csak megépült ott egy kétszázmilliót érő új út, rendeződik a vízmütársulat ügye, hogy végre ne a bükki forrásokban tűnjön fel a Bán- küton szabadidejüket töltők végterméke. Akárhogyan is, de be kell látni, hogy nem csupán önös érdekből ruházott be nem kis összegeket a város, ha­nem sokakért is. Hiszen a sípályákon több ezer ember tudott sízni egy-egy hét vé­gén, s nemcsak az előbbiek számára épültek meg az egykori „lavóros rendszer” helyett a tiíztálkodóhelyisé- gak, a büfé, a bolt, s a me­legedő sem. Akik néhány­szor személyesen is elláto­A Nemzetközi Vas­és Acél Intézet vezetői szerint Szerkezetváltásra és költségcsökkentésre van szükség A korszerű tápanyag-után­pótlásról hallhatnak előadást azok, akik hétfőn este hat órakor ellátogatnak az Ady Endre Művelődési Ház Ko­csis Pál Kertbarát Szakkö-. rének rendezvényére. Kom- posztoltóanyagot akár a helyszínen is beszerezhetnek az érdeklődők, a tervezett metszési bemutatót azonban a kedvezőtlen időjárás mi­att későbbre halasztják. Első alkalommal látogatott Magyarországra a közelmúlt­ban a brüsszeli Nemzetközi Vas- és Acél Intézet három­tagú delegációja — Lenliard .1. Holschuh főtitkár, San- kichi Hori helyettes főtikár és D. F. Anderson, a gazda­sági ügyek főosztályvezetője — a Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesülés meghívására. Budapesten találkoztak és tárgyaltak a magyar vasko­hászat vezetőivel, melynek során a főtikár tájékoztatást adott az intézet tevékenysé­géről, a magyar vállalatok bekapcsolódásának lehetősé­geiről. Magyarországi kőrútjuk so­rán ellátogattak Miskolcra, a Dimagba, Dunaújvárosba és Ózdra. Elutazásuk előtt kérésünkre a főtitkár nyi­latkozott az intézet tevé­kenységéről, látogatásuk cél­járól és tapasztalatairól. •— Az intézetet 1967-ben hozták létre. A volt szocia­lista országok kivételével, lényegében az egész világ acéltermését felöleli a szer­vezet. Tevékenységi körébe tartozik az acélipari válla­latok érdekeinek képvisele­te, a munkáltatók és a mun­kavállalók viszonyának vizs­gálata, az acélfelhasználás módozatainak, piacának ku­tatása, fejlesztése, a környe­zetvédelemmel való egyre intenzívebb foglalkozás. Az intézet közös kutatási terve­ket készít, és biztosítja az információáramlást. A célok elérését tanulmányutak szer­vezésével és a szakmai bi­zottságok aktív közreműkö­désével realizálja. Mágyar- országi látogatásukat — mint a főtitkár hangsúlyozta — már az együttműködés gya­korlati lehetőségeinek vizs­gálatára is felhasználják. Lehetőséget látnak arra, hogy. magyar szakembereket vonjanak be a különféle bi­zottságok munkájába. Tapasztalataik szerint a magyar kohászati vállalatok korszerűtlen, és igen elhasz­nálódott berendezésekkel is működnek, de. még így is nagy a kapacitásfeleslegük. Ügy látják, hogy megfelelő szerkezetváltással, a termelé­si költségek csökkentésével a magyar vállalatoknak, első­sorban a belső piac igényeit kellene jó minőségben kielé­gíteni. Exportra csak megfe­lelő gazdaságosság esetén ér­demes termelniük. — A magyar kohászatot tekintve — fejezte be nyilat­kozatát a főtitkár —, opti­mista vagyok, mérsékelten optimista. Nem lesz könnyű a válságos helyzetből kilá­balni. Mindenesetre intéze­tünk támogatja és segíti a reális célok megvalósítását. O. J. liP Az évi több ezer slző és turista közül mindössze 120-an a Bánkúti Síklub tagjai, mégis ök állják leginkább a sarat, ha a körülményeken javítani kell. Ez év januárjáig kap­tak segítséget, de tovább mi lesz? , gattak már ide, azok (tudják; ezeknek a létesítményeknek egy része a Bánkúti Síklub erőfeszítéseinek is köszönhe­tő. Néhány éve ugyanis, amikor kezdték felfedezni ezt a helyet, a sport, a ter­mészetjárás számára, meg­alakult ez az egyesület, hogy valamit segítsenek a termé­szet adta állapoton, komfor­tosabbá váljon a környezet. Szabadidejükét, energiájukat, pénzüket fektették be, míg egyszer csak észrevették, hogy nem pusztán a néhány tu­cat egyesületi tag részesül a nehezen, de előteremtett szolgáltatásokból, hanem raj­tuk kívül már több ezer em­ber is. Nem sajnálták ők a saját részüket — a mai na­pig bárki betérhet hozzájuk melegedni —, inkább arról van szó, hogy elérkeztek le­hetőségeik határához ... Ekkor történt, hogy a klub vezetése kérte a váro­si tanácsot: valamilyen for­mában segítsen az ügyben, mert a továbbiakban egye­dül nem bírják fenntartani a rendezett állapotokat, bár­mennyire szeretnék is. Saj­nos azonban ekkor ezt elég­gé ügyetlenül tette meg a hivatal, mi több, mára en­nek egy része szabálytalan­nak minősül. Mint kiderült, 1987-ben csupán tisztségvi­selői döntés volt az alapja annak az intézkedésnek, melynek eredményeként. a sícentrumot üzemeltető Bán­kút! Síklub öt dolgozója a sportcsarnok költségvetésén keresztül kapta a bérét. Ez a világra került hivatalos papírok szerint 136 ezer fo­rint volt négy hónapra ... Mindezek alapján szüle­tett egy interpelláció tavaly novemberben. Ruszkabányai András terjesztette elő a miskolci önkormányzati kép­viselőtestületben. A képvise­lő saját számítása szerint az önkormányzatnak a Bánkúti Síklub részére juttatott ilyen jellegű támogatás évi há­rommillió forintba kerül. November óta az ügy tovább duzzadt. Ennek tisztázására hívták el az érdekelteket csütörtökön az önkormány­zati hivatal ifjúsági és sport­osztályára. Kupecz László osztályvezető, Baráth László mint levezetőelnök, Sebeök Zoltán, a Bánkúti Síklub el­nöke, Tavassy Viktor, a sí-, centrum műszaki vezetője, valamint Ruszkabányai And­rás képviselő majd’ három órán át tartó beszélgetésben igyekeztek tisztázni a né­hány helyen téves vágányra futtatott ügyet. Miután a nyilvánosság előtt zajlottak az események az elmúlt hó­napokban, lapunk eleget tett a kérésnek, hogy a köz­érdekű ügyben a konszen­zus születésének pillanatai­ról hírt adjon. Mint kiderült, az interpel­láció a képviselő hibáján kí­vül hiányos információkra alapozódott. Az intézkedés módszerének szabálytalansá­gát senki sem vitatja, csak az említett összeg nagyságát. Az utóbbi hetekben a Bán- kúton dolgozók már csak azt vették észre, hogy mindenki ferde szemmel néz rájuk, s mint vüágossá vált, azért, mert horribilis összegek fel­vételét gyanították az in­terpelláció alapján. Ez havi 27 ezer forintot jelentene, ha va­lóban így lenne. Azonban az a bizonyos, közzé tett 136 ezer forint az ö-t bánkúti dolgo­zónak nem egyhavi, hanem négyhavi bére volt. Fizetési papírok igazolják, hogy az utolsó, decemberi bruttó (!) bérük 16 500, 11 650, 8850, 8500, illetve 8300 forint volt. Talán mosolyogni való, hogy kénytelenek vagyunk így ki­teregetni néhány ember anyagi ügyeit, de — véde­kezésül — ezt ők maguk lát­ják szükségesnek. Az össze­sített adatok alapján az ál­lapítható meg, hogy 1987 augusztusától 2,5 millió fo­rintot kaptak tanácsi keret­ből a Bánkúti Síklub dolgo­zói, tehát nem évi három­milliót. A tévedések tisztázása so­rán az is világossá vált; sen­kinek sem érdeke, hogy to­vábbra is ilyen formában történjen a bánkúti turiszti­kai centrum támogatása. Megfelelő módon, közmeg­egyezéssel, de rendezni, kell az ügyet. A képviselő, a klub vezetői, dolgozói, a sportosz­tály vezetői valamennyien egyetértenek abban, hogy Miskolcnak ehhez minden­képpen közé van. Ismertek ma már legális és bevált módszerek támogatási célok­ra — például pályázat —, azonban míg nem csupán egy klub tagjai használják a bánkúti létesítményeket, az önkormányzatnak is van szerepe kulturált fenntartá­sában. Nagy Zsuzsanna Tínptiii tói Ilii !i! i * A miskolciak érdeke is

Next

/
Thumbnails
Contents