Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-08 / 57. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 57. szám ARA: 5.80 1991. MARCIUS 8., PÉNTEK FORINT Jubilál a Szemere • Tulajdonképpen már 11. tanévét tartja az avasi vá­rosrészben működő Szemere Bertalan Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, amely kereken 10 éve mű­ködik mostani helyén. A ki­sebb város nagyságú miskol­ci lakótelepen az elsők kö­zött kezdte meg működését, ez a középfokú tanintézet, az 1981-ben átadott épületkomp­lexumban. Mint Körösi Sándor igaz­gatótól megtudtuk, a 10 éves jubileumot sokoldalú, az in­tézet ifjúságának munkássá­gát bemutató rendezvénnyel ünneplik meg. Az intézmény 87 szakmá­ban nyújt képesítést, hogy évtized alatt több, mint 8000- ren kaptak szakmunkás-bi- zonvitvánvt. Levelező tago­zaton pedig 300 felnőtt vé­gezte el a szakközépiskolát. Jelenleg is mintegy 3000 di­ák tanul az intézményben. Bekapcsolódtak a felnőttek átképzésébe is. 1988-tól mintegy százan végezték el a szakmásító tanfolyamot. Hányán laknak egy bérlakásban? Drágább víz, új elszámolási remi Drasztikusan emelkedik a vízdíj — ezzel a ténnyel nemcsak hogy meg kell ba­rátkozni, hanem márciusi fogyasztásunkat már az új díjtételek szerint kell ren­dezni. Az emelkedés elsősor­ban az állami bérlakásokban élőket érinti kellemetlenül, ugyanis bár a magántulaj­donú otthonok sem kivételek a tarifaemelkedés alól, a magántulajdonú házaknál eddig is a fogyasztás alap­ján fizettek, az állami —, il­letve most már önkormány­zati — bérlakások esetében azonban nem. A miskolci önkormányzat döntésének értelmében ez­után a bérlakások lakói is a ténylegesen elfogyasztott vízmennyiséget fizetik meg, ám mivel nincsenek laká­sonként mérőórák, ennek egy sajátos elosztási rendjét ál­lapították meg. • AMENNYI FOGY, ANNYIT OSZTANAK EL A döntés értelmében a vízdíjat a bérlakásban ál­landó jelleggel élők száma szerint kell megállapítani. Ez azt jelenti: van egy víz­óra, ahol mérni tudják, hogy az ahhoz a vízórához tarto­zó házban (házakban) egy hónap alatt mennyi víz fo­gyott el, és ezt osztják el az ehhez a vízórához tartozó lakásokban élők számával. Mindenki annyi díjat fizet majd, amennyi ezen hánya­dos. és a lakásban élők szá­mának szorzatából adódik. Nyíri István, a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat igaz­gatója arra kérte szerkesz­tőségünket: tájékoztassuk részletesen a miskolciakat arról, miként próbálja az ingatlankezelő vállalat vég­rehajtani a döntést. • NYILATKOZATOT KÉRNEK Elmondta, hogv március 1 -je a fordulópont, azaz ek­kortól indul az új tarifa — 33 forint köbméter — és az új elosztási rend szerinti számlázás. A MIK megbí­zottjai végigjárják — és -járták — a vízórákat, hogy rögzítsék az órák állását, va­lamint, hogy hol van szük­ség órajavításra, -cserére. Az ügy sarkalatos pontja: ho­gyan lehet megállapítani, va­lójában hányán élnek egy bérlakásban? Lakónyilván­tartás már régen nincs, a lakcímbejelentési adatok pe- dik titkosak. A lakónyilván­tartás ügye olyannyira ké­nyes, hogy annak idején — bár parlamenti interpelláci­ók is elhangzottak visszaál­lításának érdekében — a Németh-kormány belügymi­niszterének a válasza végül is a nem volti Ebben a hely­zetben a MIK-nél azt talál­ták ki. hogy március 15-ig személyesen felkeresik az összes, miskolci lakásbérlőt. Egyetlen adat lesz a megbí­zottak birtokában: az. hogy a lakáskiu'taíó határozaton hány fő szerepel. A felke­resett lakókat arra kérik, hogy közöljék, hányán lak­nak a lakásban, és ezt alá­írásukkal hitelesítsék. Aki elutasítja ezt, annak levél­ben megy majd egv értesí­tés, amelyben közük, hány fő szerepel a kiutaló hatá­rozatban, s kérik, hogy vá­laszoljon a bérlő, stimmel-e az adat. Ha nincs válasz, akkor annak alapján megy a számlázás, amit a kiutaló határozat tartalmaz. • KÉNYSZERHELYZET- BEN, KÉNYSZER- MEGOLDÁS Nyíri István azt nyilatkoz­ta, hogy nem tudják, nem is akarják és nem is áll jo­gukban figyelni a lakásban élők számát, annak változá­sát. Ebben a szituációban, amikor valahogyan el kell Új „gazdája”, pontosabban bérlője van a közismert ga- radnai pisztrángosíelepnek. A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság tulajdoná­ban levő telepet Hoitsy György, aki eddig is veze­tője volt ennek a „biroda­lomnak”, vette bérbe és mostantól saját költségére és felelősségére üzemelteti, megfelelő bérleti díjért. Mint az új „tulajdonos­tól” megtudtuk, folytatja a pisztrángos telepítési prog­ramját, azaz továbbra is el­látja mind a horgászegyesü- : eteket, mind pedig az er­dőgazdaságot kihelyezésre érett ivadékokkal. Mind a bányatavak betelepítésére legalkalmasabb kemlops. mind pedig a hegyvidéki kristálytiszta vizű patakok­ban élő sebes- és szivárvá­osztani a vízdijat, nem lát­nak más megoldást, mint hogy minden lépcsőháznak készítenek egy kifüggeszthe­tő kimutatást az ott élők számáról. Ettől azt várják; talán a lakók egymás között nem teszik meg, hogy a má- ’ sik rovására letagadják, hol, hányán laknak. Egyben ké­rik, hogy ha valahol válto­zás van. azt a bérlő jelent­se, hiszen érdexe, hogy ha valaki elköltözik. akkor csökkenjen a vízdíj. El­mondta azt is az igazgató, hogy ha valaki nem fizet, annak terheit nem hárítják át a többi lakóra, azt a vál­lalat fedezi, és bírói úton jár el az adóssal szemben. Számos kérdést feltettünk a MIK igazgatójának arra vonatkozóan, hogy szerinte a fenti eljárás mennyire jog­szerű, nem sérti-e az állam­polgári jogokat. Erre azt a választ kaptuk; kényszer- megoldásról \van szó, amely­nél azt is figyelembe kell venni, hogy az is súlyos jog­sérelem, ha valaki a szom.- szédja helyett is kénytelen fizetni... Lapunk holnapi számában azzal foglalkozunk, hogy va­lójában mekkora összegre rúghatnak majd a vízdíjak la­kásonként,1 milyen lehetőség van a lakások vízórával tör­ténő ellátására, s hogy van-e kiút ebből a lehetetlen hely­zetből amikor az egész bér­lakás-szektor csődtömege a lakók nyakába zúdul.., nyos pisztrángokból a meg­felelő mennyiségű és kor­osztályú ivadék rendelkezés­re áll, a zsengétől az idősebb évjáratokig. Szélesíteni kívánják vi­szont a kereskedelmi tevé­kenységet. Tehát nemcsak telepítésre, hanem fogyasz­tásra is az eddiginél na­gyobb mennyiségű, kiváló csemegének számító piszt­rángot kívánnak forgalomba hozni. Egyelőre a telephe­lyen, Garadnán, ahol kíván­ságra konyhakész állapot­ban is árusítják a pisztrán­got. Azaz megtisztítva, kí­vánságra pedig filézve is. A halárusítást rendszeressé te­szik. nemcsak vendéglátó- üzletek, szállodák, éttermek, hanem magánszemélyek szá­mára is. Kívánságra az el­készítéshez recepttel is szol­gálnak. ,,Privatizálták” a garadnai pisztrángoslelepet Köszöntő helyett Az évek, évtizedek szokásainak megfelelően, ma, március 8-án, a lap első oldalán olyan színes nőnapi ódának kellene megjelennie, mellyel a női szépséget, bájt, az anyaság hősi odaadását dicsérjük, vagy legalább egy optimista riportnak, amelyben a kis család, a derék, ezermester férj, az odaadó, remek háziassszony-feleség, és a szép, tiszta, okos és egészséges gyerekek - ha akad is problémájuk - bizakodva néznek a jövőbe. Ehelyett az az öregasszony jár az eszemben, aki a diósgyőri villamos-végállomásonMárad- ságos trükkel, előbb villamosjegyért koldult, mintha utazni akarna, aztán árulta a magkapott jegyet, hogy igy jusson pár forinthoz, egy folat kenyérhez, és napi fejadag italához. Meg az a másik, aki mint valami megöregedett Diána, kutyákkal és macskákkal övezve járta a parkot, és etette állatait kis trafikjának jövedelméből, míg ki nem rabolták. Persze, még ma is vannak vidám, mosolygós arcok, a szerelem a legjobb szépségápoló, s március, a tavasz első hónapja a legoikalmasabb idő új szerelmek születéséhez. Igaz, a ma szerelmes fiatalok másképp viselik állapotukat, nem a mi korosztályunk szokásának, ízlésének megfelelően, de hát ebbe jobb, ha nem szól bele senki. A lényeg, hogy tavasz van, s amig a szerelem új, nem nézi az glet sötét, materiális oldalát, nem számolja sem az időt, sem a filléreket, csak felelőtlenül optimistán a nőt, a világ legszebb szempárját látja, s boldogan lemondva reggelijéről, vesz neki egy csokor hóvirágot. G. L. A boltosok is nehezen kivetik az árváltozásokat Ellenőrük az üzletekben, a pénztáraknál őrzési idő meghosszabbítási idején túl is árusították eze­ket a termékeket, pedig ek­kor már csak a Minőségel­lenőrzési Intézet engedélyé­vel lenne ez lehetséges. A legtöbb ilyen gond a pörkölt kávé esetében fordult elő. Ennek okait is vizsgáltuk. Az egyik, hogy a nagykeres­kedelem eleve későn szállít­ja az üzletekbe az árut — ráadásul mindössze ötven-, hatvannapos a kávék mi­nőségmegőrzési ideje —, s az illegális kávékereskede­lem miatt, sok esetben a ke­reskedők nyakán marad a készlet. — Az utolsó állomáson, a pénztárnál is módosul­hatnak a vevő számára kedvezőtlenül az árak ... — Próbavásárlásaink so­rán 31,5 százalékban talál­koztunk ezzel a jelenséggel. 21 esetben a vevő kárára, 8 esetben a javára mutatko­zott eltérés. A legnagyobb differencia hatvan forint volt, félreérthető árazás kö­vetkeztében. — Mi lesz az eredmé­nye ennek a vizsgálatnak? — 166 szabálysértési tény­állást fedeztünk fel. Egy esetben szabálysértési felje­lentést tettünk, 87 esetben 212 ezer forint értékben pénzbírságot alkalmaztunk, 8 alkalommal írásbeli figyel­meztetést adtunk, s három dolgozóval szemben fegyel­mi eljárás lefolytatását in­dítványoztuk. Természete­sen ezzel nem zárult Je az ilyen, s hasonló jellegű vizs­gálatok sora. A megyében, de Miskolcon is folytatjuk az ellenőrzéseket a követke­ző hónapokban. Nagy Zsuzsanna Országos vizsgálat kezdő­dött az év első két hónap­jában az élelmiszer-kereske­delemben. A megyei önkor­mányzati hivatal kereske­delmi és piacfelügyelőségé- nek munkatársai is ellen­őrizték. hogyan tüntetik fel térségünk boltjaiban az ára­kat. milyen módon tájékoz­tatják a vevőket róla, s be­tartják-e a fogyaszthatósági és minőségmegőrzési határ­időket. Stefán Mihály me­gyei főtanácsossal, a keres- delmi és piacfeiügyelőség vezetőjével a vizsgálat ered­ményéről beszélgettünk. — A tavalyi, hasonló jel­legű ellenőrzések kedvezőt­len tapasztalatai és a vásár­lói bejelentések sokasodása tette szükségessé az újabb szemlét. Akkor például az esetek felében hiányosan, vagy nem megfelelően tün­tették fel az árakat. Sajnos ez az arány tovább nőtt. Annyi szolgálhat a kereske­delem mentségére, hogy a szabad árképzési lehetősé­gek, az inflációs hatás miatt rendkívül gyakori árváltozá­sok magukat a kereskedőket is bizonytalanná teszik az árak felől. — Milyen elgondolás alapján ellenőrizték az üz­leteket? — Igyekeztünk nemcsak a boltokat, hanem a nagyke­reskedelmi lerakatokat is vizsgálni, illetve egy kister­melőnél is jártunk. A me­gye 91 üzletébe látogattunk el, 93 alkalommal, ezek kö­zül 45 miskolci volt. Tapasz­talataink szerint az üzletek­ben az ellenőrzések során 85,2 százalékban merült fel kifogás a hiányos ártájékoz­tatás miatt. Egy-egy helyen átlagosan 20—21 termék esetében volt gond az árjel­zéssel. Nyolcvan százalékuk­nál egyáltalán nem tettek ár jelzést a termékre, 4,8 (szá­zalékban kettős, megtévesztő árat találtunk, 8,6 százalék­nál az ár nem volt beazo­nosítható, félreértésre adha­tott okot. Hiányosságok fő­ként a csemege-, a zöldség­gyümölcs részlegeknél, a tej, tejtermékek, kenyerek, pék­sütemények, a rekeszes sörök és a szénsavas üdítők köré­ben merültek fel. Az eladók leterheltsége is közrejátszik ebben, s az is, hogy nem méltányolják megfelelően, az üzletek ez irányú munkáját a gyártók, a nagykereske­dők. — Ez még érthető is va­lamennyire. de nemegyszer találkozhatunk a polcokon olyan árukkal, amelyeknek leiárt a minőségmegőrzési idejük. — Témavizsgálatunk má­sik fő iránya a fogyasztha­tósági, illetve minőségmeg­őrzési idők betartásához kap­csolódott. Annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi egy­ségek ma már önálló árki­alakítási jogkörrel rendel­keznek, tehát azonnal fel­függeszthetik a minőségi romlást szenvedett termékek forgalmazását, illetve mérsé­kelhetik az árukat, ezt még­sem teszik meg. Az ellenőr­zött boltokban 18 helyen le­járt a fogyaszthatósági ha­táridő, elsősorban a tejter­mékek körében. Kevesen tudják, de a minőségmegőr­zési határidő egyharmadá- nak idejével meghosszabbít­ható az árusítási idő, ám akkor mérsékelt áron adha­tók ezek a termékek. Már­pedig azt találtuk, hogy az esetek 66 százalékában nem változtatnak az áron, nem adják olcsóbban a vásárlók­nak. Különösen súlyosnak minősítettük, hogy a készle­tek csaknem hatvan száza­lékánál még a minőségmeg-

Next

/
Thumbnails
Contents