Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

Amikor a vízcsapból hó folyik Az ivóvíz-gazdákodásal foglalkozó szakemberek már nagyon várták a havazást. Ugyanis — mint Major Ádámtól, a miskolci vízmű­vek főmérnökétől megtudtuk — a hómentes téli hónapok után már komolyan aggód­tak a város ivóvízkészleté­ért. Az elmúlt napokban hul­lott és nem egy helyen negy­ven centiméteresre dagadt hótakaró megnyugvást hozott a számukra. Ugyanis a leg­értékesebbként emlegetett csapadék az olvadás után a karsztvizeinkbe jutva, re­mek utánpótlást ígér. Bár kétségtelen. hogy az eddig hullott hó mennyisége még nem éri el a sok évi átla­got, a vízműveknél bizakod­nak: az előrejelzések ugyan­is február végéig újabb és újaob ' csapadékot ígérnek. Mint hallottuk: április kor­nyékén a nagyobb olvadás után már a most lehullott hó fog folyni a miskolci víz­csapokból. Adjuk oda a lelkeket as építtetőknek — javasol jak n szakemberek Merre tevéi a Bidítetőn? XXIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1991. FEBR. 14., CSÜTÖRTÖK , &f*H: 5,20 FORSNT • • Önkormányzatok versengése Akié a vagyon,azé a halalom? Megyei vagyonátadó bizottság alakul A közeli jövőben alakítja meg a belügyminiszter a megyei vagyonátadó bizott­ságokat. Ez a tíz-tizenöt fő­ből álló testület nagyon fontos feladatot kap, lénye­gében részt vesz az állami vagyonnak az önkormány­zatok közötti felosztásában. Eddig ugyanis szinte min­den — középületek, földek, erdők, vizek, utak, hidak Stb. — az állam tulajdona volt, ezek /ómé — egy bizo­nyos meghatározott kör ki­vételével — a helyi önkor­mányzatok tulajdona lesz. A vagyon ■ átadását kell a bi­zottságnak lebonyolítani, az ide vonatkozó törvények alapján. Ezek köre még nem teljes — hogy csak egyet- leh lényeges elemét említ­sük: hiányzik a földtörvény —, de az új tulajdonos így is eldönthető az esetek több­ségében, az önkormányza­tokról szóló törvény alapján. ' ■ ■ Ez a törvény rendelkezik arról, hogy az állam tulaj­donából az önkormányzatok tulajdonába kerülnek — pél­dául — a tanácsok által ala­pított és a tanácsok felügye­lete alatt álló, közüzemi cél­ra alapított állami gazdál- ikodószei vezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyo­na... is. Ez azt jelenti, hogy a megyei tanács által alakí­tottak a megyei önkormány­zat; a városok, települések’ által alapítottak az illető önkormányzatok tulajdona lesz. Több szakértővel beszél­tünk a megyeházán és a városházán is, ennek aiep- ján nem nehéz megjósolni, hogy lesznek az egyértelműen eldönthető ügyek melleit vitás, többféleképpen értel­mezhető kérdések is. A ta­nácsrendszerben ugyanis alig volt érdekes, hogy ki­nek a területén, milyen szer­vek támogatásával épült va­lami, s azt ki kezelte, ki volt a. felügyelettel megbíz­va. A szükséges pénzeket a nagykalapból markolták ki az ügyesebbek, s az is gyak­ran esetleges volt, hogy egy-egy fontosabb intézmény építéséhez mennyivel járult hozzá a megye, vagy a költ­ségvetés. Azt is ki lehet találni, hogy az olyan intézmények, épületek tulajdonlásáért, ami csak viszi g pénzt, de nem hoz bevételt — például is­kolák —, nem lesz tüleke­dés. (Itt elsősorban a több települést kiszolgáló körzeti és középiskolákról van szó.) Lesz azonban vita abban az esetben, ha egy hasznot hozó épüiet áll valamely településen, de pillanatnyi­lag másé — mondjuk a me­gyéé — a kezelői jog. Erre könnyű Miskolcon példát mondani, hiszen az utóbbi időben eieget hallhattunk a pártszekház hasznosításáról. Az önkormányzati törvény egyrészt kimondja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén álló ingatlan az illető önkormányzaté. A pártszékház ugye Miskolcon áll. De arról is rendelkezik ugyanez a paragrafus, hogy az ingatlan azé, aki a keze­lői joggal rendelkezik, A pártszékház kezelője a me­gyei önkormányzat, így ez a testület lesz a tulajdonos? Más. Szóba került a volt III. kerületi tanács épülete is, a bölcsészet kiköltözte­tése kapcsán. Az épületet a városi tanács városi pénz­ből építtette. Évekkel ko­rábban az akkori városi és megyei tanácselnökök meg­egyeztek abban, hogy az épület kezelői jogát a me­gye kapja meg, ezért cse­rébe tornatermet épít a Fa­zekas utcai általános iskolá­nak. A kezelői jogot átír­ták, a tornaterem máig sem épült meg. Kit illet ezután a III. kerületi tanács épülete? Ugyancsak miskolci példa a Miskolci Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat üzletei­nek sorsa. Ezeket (csakúgy, mint a legtöbb miskolci ven-' dég.átóipari egységet) a vá­ros építtette, majd egy új jogszabállyal átadták a ke­zeiül jogot á megyének. Vagy vegyük a Tokaj étte­rem példáját. A város épít­tette, a vállalaté a kezelői jog, de a felügyeleti szerv a megye lett. A privatizáció során melyik önkormányzat lesz a tulajdonos? Ez csak néhány példa, en­nél jóval több is lehet, ka­cifántosabb is akad. Ezért a vagyonátadó bizottság mun­kájának segítését szolgálja, hogy minden településen és a megyei ónkormányzatnál is életre hívtak egy-egy munkacsoportot, egyrészt az igényelt vagyontárgyak lis­tája, másrészt a vitás kérdé­sek összeállítása érdekében. A jogszabály úgy rendel­kezik, hogy a vagyonátadó bizottság döntése ellen fel­lebbezni nem lehet, csak bírósági úton lehet pereini a sérelem orvoslásáért. Nem nehéz megjósolni, hogy ilyen per lesz bőven. Gondoljunk csak arra, hogy számtalan út, közmű (például az ivóvíz- és csatornahálózat) nemcsak egy, hanem több település igényét is. kielégíti. Ebben az esetben több tulajdonos lesz, vagy a megye kapja azokat? A kezelői jog tulajdonos; joggá alakulása egyértelmű­nek tűnik, de számos köz­intézmény esetén lehet egy önkormányzat az épület. Ke­zelője úgy, hogy a feladatot nem ő látja el. Ebben az esetben az lenne a prakti­kus. hogy azé legyen a tu­lajdon, aki az épületben dolgozik, illetve a feladatot ellátja. Talán ennyiből is kideríti, hogy nagyon komoly viták­ra lehet számítani. Azt sem titkolhatjuk, hogy az így szerzett vagyon az önkor­mányzatok rangját is emeli, tehát nem egyszerűen anya­gi javakért, hanem a hata­lom kiterjesztéséért is folyik majd a harc. A vagyonátadó bizottság munkáját figye­lemmel kísérjük. G. L. jB ' * 'JflNMHHI + Volt olyan javaslat is: itt, a Szeles utcánál adjon az önkormányzat cseretelket az OTP-nek a bodótetői telek helyett. Mellesleg volt olyan építész, aki azt is megjegyezte: így mellérakni az ötszintes házat a régi saroképületnek nem megengedhető... Felépüljön-e vagy sem a Bodótetőn kilenevtttegy la­kás? Meglehetősen éles hangú vita zajlott le erről lapunk hasábjain, ugyanis voltak, akik az előregyár­tóit szerkezetből épülő, egy tömbben megvalósuló házat alkalmatlannak tartották arra, hogy a város jelenleg legfontosabb lakásépítési területén elsőként megjelen­jen. A városháza kényszerpá­lyán van a Bodótető ügyé­ben. ugyanis itt már majd’ háromszázmillió forintot fektetett be a tanácsi veze­tés a közművesítésbe; a most vitatott 91 lakás fel­építésére szolgáló területet pedig eladták az OTP-nek, s a beruházás gyakorlatilag meg is kezdődött. A vita természetesen nemcsak a 91 lakás sorsáról szólt, hiszen sokak szerint az a tét: mi­lyen lesz ez a fontos lakó­terület, „második Avas-dél”, avagy inkább egy, a mis­kolciak által vágyott kert­város. Most a vita a két állásfoglalással, úgy tűnik, a nyugvópont felé közeleg. • A LEGVONZÓBB HELY LEHET- A városi közgyűlés város­fejlesztési bizottsága ad-hoc bizottságot hozott össze a vitatkozókból, akik közös állásfoglalást fogalmaztak meg. Ebből kiderül, hogy a bodótetői beépítés több ka­nyar után, folyamatosan és gyorsan romló pénzügyi kö­rülmények között jutott el a mai állapotig. Az ad-hoc bizottság azt javasolja töb­bek között: a Bodótetőn telkeket kell kialakítani, és azt eladni magán építtetők­nek. építészeti előírásokkal irányítva a kertvárosi jel­leg kialakítását. Ez a terü­let véleményük szerint a közeljövő legvonzóbb építé­si területe lehet, az új mis­kolci polgárság kedveit la­kóhelye. Az eddigi befekte­téseknek azonban meg kell térülniük a város szamára. A most épülő 91 lakassal kapcsolatban javasolják, hogy a földírinti lakásokat vegye meg az önkormány­zat és értékesítse közösségi funkciókra. Legyen gondja a terület „bebútorozására” is. azaz parkra, fásításra stb. • MAJD A PIAC DÖNT A városfejlesztési bizott­ság elnöke a bizottság meg­bízásából levelet írt Csoba Tamás polgármesternek. Eb­ben a levélben vázolja, hogy Miskolcon érthető a lakosság idegenkedése a pa­nelos technológiától. .Az is tény, hogy ugyanakkor a Bodótetőfye eddig beleölt milliók kényszerpályát je­lentenek, azaz ezt a befek­tetést nem szabad veszni hagyni. A vitázók az elnök szerint két táborra oszla­nak: az egyik felet elsősor­ban esztétikai, társadalom­Aprilis elsejétől lép hatályba a rendelet Kik kapják a tcjjegyutalványt Sokan figyelik az újságo­kat, a közlönyöket azóta, amióta először lehetett hal­lani a tejjegy bevezetéséről. Sajnos, hosszas nyomozá­sunk eredménytelen maradt arra nézve, hogy pontosan, mikor jelenik meg a Ma­gyar Közlönyben a rendelet. Előzetes információink szerint annyit lehetett tudni, hogy március elsejétől kí­vánják bevezetni a tejjegy- utalvanyt a szociális szem­pontból leghátrányosabb helyzetben levők számára. A Népjóléti Minisztérium és a Földművelésügyi Minisz­térium szakvezetői abban állapodtak meg, hogy a napi 10 forint értékű bont havon­ta egy blokkban vehetik át a rászorulók. Hogy e körbe kik tartoznak? A rendszeres, úgynevezett felnőttvédelmi segélyben részesülők, azaz azok a hetven éven felüliek, akiknek nincs nyugdíjjogo­sultságuk, s a járadékuk 5200 forint körül van. Számuk ötvenezerre tehető, többnyi­re nők. A másik érintett ré­teg a rendszeres nevelési se­gélyben részesülők köre, a számuk 80 ezer. A támoga­tás mértéke mindkét réteg­nél ugyanannyi, vagyis na­ponta 10 forint. A jegye­kért nem csupán tej, hanem tejtermék is vásárolható. Felhívjuk a figyelmet ar­ra, hogy mindez csak előze­tes információ, a Magyar Közlönyben a rendelkezés még nem jelent meg. Szabó Istvánná osztályvezető-he­lyettestől a Népjóléti Minisz­térium válsagirodájában ar­ról kaptunk tájékoztatást, hogy a két minisztérium kö­zötti egyeztetések még javá­ban tartanak. Bizonyos azon­ban, hogy nem március else­jével, hanem április elsejével lép életbe a jogszabály. Je­lentős változások is várha­tók: az eddigiekben felsorol­tak köre tovább bővül, a ha­dirokkantak is jogosultak lesznek a tejjegyutalvány felhasználására. A segélye­zettek ügyével együtt, az ön- kormányzatok szociális és gyámügyi osztályai intézik majd a tejjegyutalványok elosztását. N. Zs. lélektani okok motiválják, a másikat jogi és anyagi indokok. A levélben azt javasolják a polgármesternek: épüljön meg a kilencvenegy lakás, de a földszinten több üzlet­tel. A továbbiakban a Bo­dótető lépjen elő a varos elsőrangú lakásépítési terü­letévé. de az itt alkalma­zott technológiák, szerkeze­tek, szervezeti formák kivá­lasztását a piac értéki.éle- tére kell bízni. Olyan ren­dezési terv kell, amely ké­pes figyelembe venni, hogy itt a továbbiakban túlnyo­mórészt magánerőből épüL fel minden, és nem számít jelentős állami vagy önkor­mányzati pénzekre. • NEM ZÁRHATÓ LE A vitát a sajtóban kirob­bantó Sári István építész egyetértett a fenti állásfog­lalásokkal. De hangoztatta: sajnálatos, hogy az egész „panelvitává” fajult á saj­tóban, holott ő nem ítéli el a panelt ott, ahol logikus az alkalmazása, mint példá­ul a Demeter közben. De tcA’ábbra is úgy véli — s ezzel többen egyetértettek —, hogy a bodótetői „szűz” lakásépítési területen nem lenne szabad első lépésként a 91 lakásos házat felhúzni. Csoba Tamás polgármes­ter jelen volt az ülésen. El- modta, hogy a 91 lakás megépítését megállítani csak jelentős anyagi áldo­zatok árán tudna a város. Megemlítette azt is: egy hongkongi vállalkozó aján­latot tett: a területen luxus­lakásokat épíiene. Nagy kérdés, hogy íenntarija-e ajánlatát, a várhatóan meg­valósuló háztömb szomszéd­ságát figyelembe véve. Az ügyről nyilvánvalóan tár­gyal majd a közgyűlés is. A városfejlesztési bizottság szerint a bodótetői ügy nem zárható le: a további lépé­sekkel, e fontos, sokat érő terület sorsával folyamato­san foglalkozni kell. (kiss) Kandi-klub Holnap délután fél 3-tól kandi-klub lesz az ifjúsági házban. A játékdélután „ven­dége” a Flinstone család.

Next

/
Thumbnails
Contents