Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-09 / 34. szám
üli legyen az építési tilalmakkal? 4 város holt tőkébe Hol tart a város költség- vetésének készítése? Legutóbb a városi közgyűlés városfejlesztési bizottságának ülésén hallottunk erről, ahol Szebeni Zalánné osztályvezető tolmácsolta a bizottsági tagoknak Kobold Tamás alpolgármester tájékoztatóját. A rövid néhány mondatból i.s kiderült; az elkövetkezendő hetek legnehezebb feladata a rangsorolás lesz. az3z annak eldöntése. milyen módon csoportosítsák a költségvetésre háruló feladatokat, hogy a közgyűlés majd dönthessen — ha minden jól megy ■— márciusban. ® SOROLNI KELL! dezési ókokból —. ha a tilalom által érintett telek- tulajdonosoknak, háztulajdonosoknak a város kártérítést fizet. Ez, a mai lilaiom- fendszert felmérve, százmilliós évi anyagi terhet jelent a városnak. Tehát amikor mérlegre teszik, mi legyen egy területtel, amelynek tervezésébe. előkészítésébe már befektettek jó pár millió forintot, azt is meg kell fontolni: ha> nem. tudják azonnal folytatni a vállalkozást, akkor a terület megtartásáéi'. az építési tilalom megmaradásáért fizetni kell. Persze ha feloldják a tilalmat. oda kell tenni a kárérték serpenyőjébe azt az összeget is, amit eddig költőitek a területre és azt a várható summát is, amelyet majd akkor kell fizeni, ha mégis megindul ott a fejlesztés. és ki kell sajátítani a házakat, telkeket. Jó példa erre az "északi tehermentesítő út nyomvonala a Thököly utcától. Ki tudja, vajon mikor lesz pénz az útépítés folytatására? Lehet-e addig fenntartani az építési tilalmat itt? Ha nem, akkor mi lesz, ha mégis meg kellene kezdeni a további útépítést? A kérdések megválaszolásához idő kell. És a pénz mellett ebből áll most legrosszabbul a városháza ... (kiss) A városi közgyűlés bizottságai — ki-ki a szakterületén — sorra vették, mi az, ami szerintük az idén a költségvetésnek tartalmaznia kellene. A városháza szakembert jelezte: ez a kívánságlista jóval több pénzt igényelne, mint amennyi a költségvetésben rendelkezésre állhat az idén, igy elkerülhetetlen a feladatok sorolása. A városfejlesztési bizottság is összeállított a polgármester kérésére egy listát, amelyen az idei év és a közeljövő legfontosabbnak tartott fejlesztési céljai szerepelnek. Nagy vita zajlott arról, vajon mi legyen az olyan ügyekkel, amikor például a város évéken át milliókat fektetett egy-egy terület előkészítésébe-tervezésébe, kisajátításába, mégsem kezdődött meg semmi a megvalósításból. Végül is igaza van Ruszkabányai András képviselőnek, aki ezeket a területeket, illetve a különféle beruházáselőkészítő munkálatokat a város „holt tőkéjének” tekinti, amelyet mihamarabb meg kellene mozdítani. (Mellesleg a sok vitát kavart bodó- tetői lakásépítési ügy egy kicsit erre a kaptafára is ráhúzható, hiszen ott majd háromszázmillió fekszik a közművesítésben. Tehát azon a területen mindenféleképpen, mihamarabb építeni kell. Persze az más kérdés, hogyan, miből, milyen technológiával.) • PROFIK FOGLALKOZZANAK VELE A bizottság úgy foglalt állást, hogy feltétlenül szükséges kapnia egy „leltárt”, amiben benne szerepelnek majd ezek a holt tőkének tekintett befektetések is. Ezekben az ügyekben azonban aligha lehet most, az idei költségvetés összeállításának örve alatt érdemben dönteni — a pontos számvetés az év hátralévő részének feladata lesz. Kelemen István képviselő arra is felhívta a figyelmet: a különféle területekkel, a meglévő :er vekkel. az eddig befektetett pénzekkel nem lehet csak bizottsági alapon hatékonyan foglalkozni. Ehhez profi szervezet kell. hiszen a város egvik legfontosabb feladata lesz, hogy a jövőben gazdálkodjon területeivel, mert ez a legnagyobb vagyona. Igaz, egyelőre ennek az is akadálya, hogy végül is nem tisztázottak az önkormányzatok vagyoni viszonyai: nem tudható az egyes területekről vajon kinek a tulajdonába kerülnek. Számos ügyben a vagyonátadó bizottságok döntenek majd. ám ezek a testületek még csak most állnak fel. • NEHÉZ DILEMMÁK A „holt. tőkék” ügyéhez tartozik az az egyáltalán nem mellékes szempont is, hogy mihamarább dönteni kell az építési tilalmak ügyében is. Egy új jogszabály értelmében ugyanis az építési tilalmakat csak úgy lehet fenntartani — városrenA MISKOLCIAK NAPILAPJA ............. xxiii. évfolyam, 34. szám | ARA: 5.20 1991. FEBRUÁR 9., SZOMBAT | POIIIMT Móra-iinnepség a Berekalján Móra Ferenc halálának évfordulóján az író-névadóra emlékeztek tegnap a berek- alji általános iskolában, egész napos programmal. Móra munkásságából alaposan felkészültek a- gyerekek, hiszen számos pályázatot írtak ki számukra a pedagógusok. Az elismerés sem maradt el, hiszen Szöghy Béla iskolaigazgató háromnegyed órán át osztotta a jutalmakat a legsikeresebb diákoknak. Megalakult az iskola önkormányzata, s ezen a napon avatták fel a Móra Ferenc Iskola új zászlaját is. A délelőtt folyamán a felső tagozatos tanulók irodalmi és nyelvi vetélkedőn mérték össze tudásukat, az alsó tagozatosok köréből pedig a Tapsi Pódium műsora szórakoztatta a hallgatóságot. A jó hangulatot betetőzte a Szinva néptáncegyüttes vendégeskedése; a tornaterem táncházzá alakult az ő jóvoltukból. A Dimag Rt vezetői válaszolnak: A Óiig Rt munkásíaiiscsgiiak öiíp v Nem megszokott formája, hogy a munkavállalók és a munkáltató képviselői . újságcikken keresztül beszélik meg problémáikat, tennivalóikat, hiszen a Dimag Rt. vezetése, mind a megalakult munkástanácsok szövetségével. mind a szakszervezeti szövetséggel szoros kapcsolatot tart a mai feladatok megoldásában is. Nem tükröződik vissza ez a szoros együttműködés a február 7-i Déli Hírlapban megjelent cikkben, amelyből információhiány, szakmai hozzá nem értés és itt-ott rosszindulatú torzítás is érzékelhető. A két munkástanácsi vezető véleménye — amelyből érzékelhető s véleménykülönbség — könnyedén keveri az elmúlt, időszak iparpolitikai problémáinak és a jelen időszak gazdaságpolitikai kérdéseinek a vállalatcsoportra érvénves hatásait. A jelen vezetés nem kerülheti meg a korábbi időszak hamis jelszavának, a „teljes foglalkoztatás”-nak. a tovább nem húzható ipari szerkezetváltás foglalkoztatásra gyakorolt hatásának, a szovjet kapcsolatok teljes szétesésének, ezzel összefüggésben a hazai piac 50%-os zsugorodásának és a jelenlegi gazdaságpolitikai alapál lásnak a kérdéseit. A Dimag Rt. vezetése, a volt Lenin Kohászati Művek átalakulását és önálló egységekké válását úgy hajtotta végre, hogy annak szak- szerűsége kiállta a Vagyonügynökség alapos vizsgálatát és pozitív irányba mozdította el a belső gazdálkodást, megállítva ezzel több szakmai terület spontán leépülését. így a kovácsoló, az öntő. csavar- és hidegaru egységeket Ezzel van összefüggésben az a tényhelyzet is, hogy miközben 1989-90 év között a termelés - volumene 30%-kal csökkent, addig a létszám mindössze 13 százalékkal mérséklődött. Kimondottan rosszindulatú a munkástanács vezetőinek azon állítása, mely szerint a Dimag Rt. vezetőinek egyetlen koncepciója az elbocsátás. Ezen megállapítás azért is Teljesen szakszerűden, mert közismert, hogy a bérköltség mindössze 10%-Qt tesz ki a költségekből és a vállalatcsoportra az 1991-es év 25—30° o-os, mintegy- 4 milliárd forint többletkor - séget ró az energia- és anyagárak növekedéseivel. Az 1991. évi tervkészítés során a legnagyobb mértékben érintett nyersvas- és acélgyártás, hengerlés és a Dimag Ri.-nél működő energiaszolgáltatás. illetve szállítás a 4 milliárd forint jelentős részét műszaki, technológiai, kereskedelmi és szervezési intézkedésekkel kompenzálta. A tervkészítés során a. kft.-k egymás közötti vitájában első alkalommal találkozhattunk a sokat emlegetett tulajdonosi szemlélettel, amelyet a Dimag Rt. vezetése nem minősít negatív jelenségnek. A hengerműi im- portbuga-beszerzés . a piaci viszonyok terjedésének egyik — feltehetően átmeneti — megnyilvánulási formája, és az acélgyártásban dolgozókat arra kell sarkallja, hogy költségeiket a világpiaci szintre redukálja. Ezért a hengermű nem kan. hanem fizet jutalékot a külkereskedelmi ügyletet bonyolítók részére. A m unkahely teremtés a Dimag Rt. és az érinteti kft.-k szervezésében több területen eddig is megvalósult, így pi. a nyugat-európai színvonalú épületállvá- nyozás rögzítőelemei süly- Jyeszíékes kovácsolással, s^eggyártó üzem telepítésevei, korszerű gyűrűkovács- hengerlő gép telepítésével, és a CH Rt. világszínvonalú hűzva-hántoló, illetve hidegen sajtoló berendezéseivel. Az újrakezdési kölcsönből megkezdett vállalkozást állampolgári jogként fogjuk fel és megjegyezzük, hogy ezzel a privatizációval létrehozott kft.-ben mintegy 40— 50 fő rehabilitált dolgozó további foglalkoztatását is biztosítani lehetett, ráadásul nem kohászati tevékenységben. * Az elnök-vezérigazgató nevéhez kötött nyilatkozattal nem találkoztunk, azt v?z- szautasítjuk és e helyen is hangsúlyozzuk, hogy a Dimag Rt. és tagvállalatainál nem a volt és jelenlegi párttagságot, hanem a szakmai és személyi alkalmasságot tekintjük mérvadónak. Kárpótlás a volt hadifoglyoknak A második világháborúban nyugati hadifogságba esett honfitársainkat hívták egybe pénteken délelőtt a megyeházára. Az összejöveteA munkástanács vezetőinek nem korrekt nyilatkozatait azért is sajnálattal konstatáljuk, mert megalakulásuk óta folyamatos velük, mind a kft., mind a Dimag Rt. vezetése részéről a konzultáció, és a „lesö- pört”-nek minősített munkahelyteremtő javaslataik egy részét -is megvalósítottuk. Különösen meglepő a nyilatkozók — az LKM szét- darabolására vonatkozó — észrevétele azon javaslatuk tükrében, amely szerint a nagyolvasztó legyen önálló egység a vállalaton belül. Az eltérő véleményektől függetlenül a továbbiakban is fontosnak tartjuk a vállalatcsoporton belül dolgozó emberek helyzetének lehetséges legjobb megoldását a munkástanáccsal és a szak- szervezettel közösen keresni, figyelmen kívül hagyva a munkástanácsnak a szak1 szervezetről közzétett véleményét. I ____________________ Kérdezze a Bárki nekiszegezheti az 'éjt leginkább foglalkoztató kérdést Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszternek, valamint Tardos . Mártonnakaki a Szabad Demokraták Szövetsége neves tanácsadója, gazdaságpolitikusa, országgyűlési képviselője. A két ismert politikus ma délután 6 órától, a RóIen ott volt az Állami Kárpótlási Hivatal elnöke, dr. Tiitős Sándor is. A hajdani hadifoglyok nevét, adatait felírták, és tájékoztatást adtak számukra arról, hogyan áll kárpótlásuk ügye. Eddig ugyanis még nem sikerült rendezni a nyugati hadifogságban lévők kárpót. lási ügyeit. A televízióból bizonyára sokaknak ismert, hogy számos, Nyugatról hazatért hadifogoly kapott egy úgynevezett „doilatcsekket”, a kint elvégzett munka ellenértékeként. Ezekét a csekkeket a legtöbb hadifogolytól elvették hazatértükkor azzal, hogy majd a forint-ellenértékét kifizetik. Ez azonban a mai napig sem történt meg. A kárpótlási hivatal most szeretne az ügy végére járni. hisze'n tudni kívánják, pontosan ' hány emberről van szó, s hogy vannak-e még a birtokukban ilyen dollárcsekkek. Készülőben van a jogszabály, amely rendezné a nyugati hadifoglyok ügyeit is — hallottuk dr. Tütőstől —, de mielőtt elkészülne a tervezet, szeretnének az érdekeltek körében is tájékozódni. Ezért kerítettek sort más megyékben is: hasonló találkozókra. A kárpótlást illetően akár az egyösszegű kifizetésről, vagy nyugdíjpótlékról lesz szó, a mérték megállapítása nem lesz könnyű dolog. Hiszen • a volt hadifoglyok is hangoztatták: akkor, 1946— 47-ben száz dollár messze nem annyit ért. mint ma ... (k-ó) minisztertI nai Sándor Művelődési Központban találkozik a választókkal, az érdeklődőkkel. Itt rögzíti a tvi a Létkérdések című műsor következő adását. A felvétel nyilvános. Elsősorban a térség gondjai- rói lesz szó; a munkanélküliségről, a munkavállalók tulajdonlásának lehetőségei-, ről, a privatizációról.
