Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA Családi kedvezményt adnak Hőivel lanulni lile Tegnapi számunkban ar-' rói beszélt Papp Imre és Galvács Otto, a Dimag Rt. munkástanácsainak két ve­zetője, hogy miért és mit kifogásolnak a vállalat mun­kaerő-gazdálkodási politiká­jában. Reagáltak arra a ko­rábbi cikkünkre is, melyben tlr. Szed'aesek György igaz­gatóhelyettes megindokolta, miért mondanak fel az első fél évben körülbelül 3500 dolgozónak. Tegnapi cik­künk végén a két munkás- vezető azt ígérte, elmondják, milyen munkahelyteremtő koncepciót tárnának a veze­tők elé —, ha meghallgatnák őket. — Javasoltuk már több­ször is, hogy a japán mód­szerhez hasonlóan, rendez­zenek nálunk is ötletbörzét — folytatta Galvács Ottó.— Nem igaz az, hogy csak a vezetőknek lehet épkézláb ötletük. Hátha a munkásem­ber, aki 20—30 éve dolgo­zik egy területen, tesz olyan javaslatot, ami használható. Mi a Nyersvas- és Acéigyár- tó Kft.-ben dolgozunk, és javasoltunk olyan munkát . 40—45 embernek, amit eddig más kft.-nek adtunk ki al­bérletbe. Egy évig mondo­gattuk, míg elfogadták. De ezek az emberek már meg­menekültek. — Van másik javaslatunk is. Az ócskavas felvásárlása után ma válogatás nélkül kerül az anyag a kemencék­be. 100—200 embernek is el­foglaltságot adna ezek szét­válogatása. Főleg réz és alumínium, de más fémek is' előfordulnak benne. A szét­válogatás után javulna az acél minősége is, a fémeket lehetne hasznosítani, és /van hozzá gép, hely, ember, hát akkor mi kell még? — Most tárgyalja az Or­szággyűlés a privatizációs törvényt. így vagy úgy, de a földek visszaadására sor ke­rül majd. Ezeknek a kis gaz­daságoknak ezerszám szük­ségük lesz mezőgazdasági kisgépekre. Nyugati gépeket lehetne alkatrészként behoz­ni, van hozzá lakatos, más szakember, van csarnok, vannak gépek, szerszámok, többszáz embernek adna ke­nyeret ezek összeszerelése. Ez miért nem jut eszükbe? Addig várnak, míg máshol megcsinálják? — Most ketten felsorol­tunk ennyi mindent, ha má­sokat is megkérdeznének, mondanának mást is. Na­gyon * sok kihasználatlan ' gépkapacitás van az üze­mekben. A munkaszervezés mindenütt nagyon rossz. Egy-egy nagyvállalatot, rt.-t, kft.-t összességében kellene átvilágítani, mint csinálnak, mit tehetnének, mi a rossz. A privatizáció alkalmával kutyafuttában hozták össze ezeket a kft.-ket, érdemes lenne megtudni, vajon mind­egyik a lehetőségeinek meg­felelően működik-e? Vagy csak az volt a cél, hogy megkaparintsák ezeket a gyáregységeket? — Mi például a Dimag Rt.-t is csak Szellem Rt.-nek hívjuk. Amit látunk, a ve­zetőket, csak a jéghegy csú­csa. Az egész számunkra megfoghatatlan. Ez egy tit­kos szervezet, vajon milyen vállalatok, milyen szemé­lyek alkotják? A dolgozók csak a felügyelőbizottság megválasztásához lettek be­vonva, de hogy kit, miért választottunk oda, már nem láttuk, csak utólag. Nem csinálnak azok semmit, de azért is pénzt vesznek fel. Egyébként úgy látjuk, hogy a főosztályvezetőtől felfelé a vezetők ilyen-olyan indok­kal 4—5 bérjegyzékről is vesznek fel fizetéseket. Kö­veteljük a kft.-k utólagos átvilágítását! Nem akarunk a Uigép sorsára jutni! — Egészen más téma az átképzés kérdése. Tanulni, több szakmát szerezni 45—50 éves korban már nem lehet. Sok mindent megtanulhat az ember, de igazán jó szak­munkás ekkor már nem vál­hat belőle. De nem is csak I ez a baj. Most úgy képeznek át embereket, hogy senki nem garantálja nekik új szakmájukban a munkale­hetőséget. Sőt, fel sem mé­rik, igazán kell-e, szüksé-, ges-e abban a szakmában több szakember. Csak akkor kellene őket átképezni, ha Az ősi Miskolci (Lévay, Fráter, Mikszáth, Földes) Gimnáziumok Egyesülete soron következő baráti össze­jövetelét február 12-én (kedden) 16 órakor tartja a Földes Ferenc Gimnázium­ban. Várják az egykori és a mostani diáktársakat, vala­mint minden érdeklődőt. Czirók András és Fedorcsak tudják is foglalkoztatni va- lamennyiüket. — Az a baj. hogy a vi­lágban mindenütt van, csak itthon nincs a magyar szak­munkásnak becsülete. Talán azért van ez így, mert ér­téktelen emberek döntenek a sorsunk felöl. Ezért akar­juk elérni, hogy az elbo­csátások alkalmával azokat is vonják be a döntésbe, akikről szó van." — Mi még ott tartunk, hogy meghívtak bennünket a műszaki konferenciára, de az anyagot, amely az rt. gaz­dasági és termelési tervét tartalmazta, nem kaptuk meg előre, így nem készül­hettünk fel, nem szólhatunk hozzá. Egyébként is, ha egy munkásgyűlésen felszólal egy munkás, úgy leradírozzák, hogy a többi nem mer meg­szólalni, Ezek nem is mun­kásgyűlések, hanem vezetői tájékoztatók. — Jellemző például, hogy arról a' foglalkoztatási egyez­tető bizottságról. amiről Szedlacsek űr beszélt, mi eb­ből a cikkből értesültünk. Aztán még december 5-én átadtuk a vezérigazgató úr­nak a munkástanácsok elké­szült alapszabályát. A mai napig nem reagáltak rá. Eb­ből is látható, hogy mint ré­gen, most sem kíváncsiak a mi véleményünkre, csak za­varja őket. — Mi nem a vezetőket ál­talában, csak a rossz vezetőt támadjuk. A demagógo­kat, a szivacsembereket, a semmittevőket. Van még be­lőlük elég. Biztosak vagyunk abban, hogy ha szükséges is elbocsátani embereket, nem annyit, és nemcsak abból a körből, ahogy ők tervezik. És még egyszer: ragaszko­dunk ahhoz, hogy hallgassák meg, vegyék figyelembe a mi véleményünket is. G. L. Péter, a speciális matemati­kai osztály tanulói, akik nemzetközi és országos ta­nulmányi versenyeken he­lyezést értek el, beszámol­nak tudományos diákköri munkájukról: a lézersugár egyes alkalmazásáról, illetve a biológiai táplálékláncok matematikai modellezéséről. Találkoznak az öregdiákok Számos nyelviskola indítja sorban tanfolyamait szerte a városban. Van egy köztük, mely rövid fennállása elle­nére elismerésre tett szert. Vezetője, Mihálffy Andrea alig egy éve került Mis­kolcra a fővárosból. Ö látott hozzá a Mozaik Nyelvstúdió kialakításához. nyelvvizsga-előkészítő tanfo­lyam is indul nálunk, mind németből, mind angolból. Ez azok számára nyújt segítsé­get, akik külföldön szeretné­nek tanulni vagy dolgozni, s ennek kritériuma e vizsga. — Meddig iratkozhatnak még be az érdeklődök? — Hánv tanfolyam ért véget eddig? — Az első félévünk már véget ért, nyolc csoportban, hatvan százalékban felnőt­tek vettek részt rajta. Most hirdetjük meg második sza­kaszban tanfolyamainkat. Öt tudásszinten több csoport in­dul angolból, s négy tudás­szinten németből. Akadnak, akik már eleve kérik, me­lyik csoportba soroljuk őket. Ez is jelzi, hogy igyekszünk összetartani a tanfolyamokat. — A nyelvtanulásért né- íol borsos árat kérnek. Mit jelent önöknél az ol­csó? 1 A munkástanácsok szerint: Van mód munkahely- teremtésre Diósgyőrben — Elképzelésem szerint egv hosszú távú oktatásra berendezkedő stúdióban szín­vonalasan, olcsón, korszerű módszerekkel kell a „tanu­lókat” fogadni, megadva sza­mukra a lehetőséget, hogv folytatni tudják magasabb szinten is a tanfolyamokat, ha már tudásuk ezt lehető­vé teszi. Elkezdtem keresni lehetőleg a legjobb nyelv­tanárokat a városban, s töb­ben vállalták is a hosszú tá­vú együttműködést. — Pótfelvételit hirdettünk a jövő hétre. Így tehát feb­ruár 11-én és 14-én, délután 3 és 6 óra között a Bársony .(ános utcai iskolában jelent­kezhetnek a tanulni vágyók. n. zs. Vérire a jobban kedwe!t arcát mutatja a tél. Tíz centiméteres porhó esett, s ezer szánlrózni, síelni kiválóan lehet. A lillafüredi kisvasút fű­tött kocsijaiban is utazhatnak a hegyekbe a téli sportok hívei. Miskolc kedvelt sícentrumá­ban, Bánkúton már használható eqy-két pálya. Ha az időjárás továbbra sem változik, a hét végén beindítják valamennyi felvonót. Remél­hetőleg a hóhiány miatt elmaradt amatőr és proli síversenyeket hamarosan megrendezhetik. {«erényi László felvételei) — A hatvanórás tanfo­lyam 4300, a kilencvenórás 6500 forint, de például csa­ládi kedvezményt is adunk. Azaz, ha minimum ketten jelentkeznek egy családból, tíz százalékkal kevesebbet Jtell fizetniük. Cambridge­XXIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM I ARA: 5,20 1991. FEBRUÁR 8., PÉNTEK J F & R I III T Ha a következmény: májbetegséjas elbutulás Mentálhigiénés kórház lzsófalván Nem szűnt meg a kötelező alkoholelvonás Amikor elterjedt a híre annak, hogy a továbbiakban nem lehet bírósági úton al­koholelvonásra kötelezni az alkoholbetegeket, aminek nyomán megszűnt a nagy- fi alkohológiai intézet is, az érintettek közül sokan úgy gondolták, hogy magát a kö­telező gyógykezelés intéz­ményét is eltörölték. Éppen ezért jó néhányan megle­pődtek azok közül, akiknek az egészségügyi hatóságok által kibocsátott határozat már a zsebükben volt — esetleg több, mint egy éve már —, s mert nem jelent­keztek az izsófalvi kijelölt kórházban, a rendőrségi elő­állításukat rendelték el. Hogy mi a helyzet végül is az alkoholelvonásra való kötelezés terén, arról a mis­kolci önkormányzatnál az illetékes ügyintézőt, Ács Katalint kérdeztük meg. El­mondta: azok a határozatok, amelyeket az egészségügyi hatóság hozott, 3 évig van­nak érvényben. Ezt az egész­ségügyi törvény jogszabályai írják elő, azzal együtt, hogy ez idő alatt a kötelező gyógy­kezelésre elő kell vezettet­ni, aki a megjelölt időben nem jelentkezik az izsófal­vi kórházban. A határozatot pedig végre kell hajtani. Ezért történt meg a napok­ban, hogy a miskolci rend­őrség 11 alkoholelvonásra kötelezett’ személyt állított elő, s szállított Izsófalvára. Közülük néhányan — ép­pen Nagyfa megszűnésére hivatkozva — tiltakoztak az eljárás ellem csakhogy téve­désük nem mentesíti őket a végrehajtás elrendelése alól. Erősítette az érintettekben a tévhitet az is, hogy idő­közben megváltozott az izsó­falvi kórház elnevezése. Ko­rábban Alkohológiai Reha­bilitációs SzakkórházKént je­gyezték, újabban azonban Mentálhigiénés Rehabilitá­ciós Szakkórházra változtat­ták a nevét. A 300 ágyas intézetben ugyanis megvál­toztatták a gyógykezeltek körét is. Ma már nem csu­pán alkoholelvonással fog­lalkoznak elsősorban, hanem minden olyan beteg utóke­zelésével. aki alkoholizmu­sa miatt pszichés zavarok­kal küzd, esetleg májbeteg­gé vált, vagy az alkoholos elbutulás állapotába került. A betegeknek alig 10 száza­léka az, amely azért van az izsófalvi intézetben, mert a hatóságok alkoholelvonásra kötelezték. Elterjedt a híre annak is. hogy előbb-utóbb megszüntetik a törvény módosításával az alkoholelvonásra való kötele­zést. Ez azonban eddig még nem történt meg. Ám érdemes elgondolkodni fölötte: a csaknem két évtizedes rendelkezés helyett nem volna-e időszerű inkább arra koncentrálni, hogy új módszereket találjanak ki az alkoholizmus terjedésének megfékezésére, társadalmi okainak megszüntetésére. A gyógy­kezelésre való kötelezés módszere ugyanis tulajdonképpen megbukott. A kórházakban erőszakkal nem tarthatták és nem tarthatják vissza a kötelezetteket, ha ott akarják hagy­ni az intézetet. Ám, ha valaki mégis végigcsinálná a szá­mára előirt időszakot, annál sem biztos, hogy ha kikerül azok köbzé a körülmények közé, amelyből a kórházba tá­vozott, nem esik-e vissza alkoholizmusába. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a túlnyomó többségen csak ideig- óráig segített a kényszer. Az persze nem kétséges, hogy va­lamit tenni kell az alkoholizmus terjedése ellen, s az alko­holbetegek gyógyításáért. Hiszen hazánkban az alkoholiz­mus népbetegség. A meggyőzés eszköztárát kellene talán gazdagítani, megújítani, s nemcsak az egészségügyi ágazat­ban, hanem a napjainkban egyre gyarapodó, különböző tár­sadalmi szervezetekben, egyesületekben, szolgálatokban is. (r)

Next

/
Thumbnails
Contents