Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-04 / 29. szám
Esőre várva... a miskolciaké a szé Postacím: Déli Hírlap Miskolc. 3501. PL: 39. — Telefon: 42-666. — Kérjük olvasóinkat. levelezőinket, hogy pan ászaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Mi válaszoltunk 1990. október 29-1 keltezéssel levelet küldtem a szerkesztőségnek, segítségüket kérve, mivel az Unió Afész keretében működő (kiscrenyői) fekete Gyémánt Kerthasznosító Szakcsoport a hozzájuk intézett leveleimet még válaszra sem méltatta. De úgy látom, a szerkesztőség válaszát is kénytelen vagyok nélkülözni. Érdeklődni szeretnék, számít- hatak-e közbenjárásukra? Ha viszont úgy látják, hogy a bejelentésem nem teszi lehetővé intézkedésüket, úgy a hivatkozott levelemet, és annak mellékleteit címemre szíveskedjenek visszajuttatni, legalább tudjam, hogy a szerkesztőség segítségére sem számítiia'ok — írja levelében And- rássy László, 3529 Miskolc, Kun Béla út 148. szám alatti olvasónk. Égy látszik, olvasónk figyelmét elkerülte, hogy 1990. november 5-én foglalkoztunk panaszával. Rovatösszeállításunkban közöltük a szerkesztőségünknek küldött levelét, valamint a szakcsoportnak korábban eljuttatott szöveget is, majd azzal zártuk le az ügyet, hogy mindenképpen választ kellene kapnia levelére a szakcsoporttól. Az alábbiakban megismételjük a november 5-i lapszámunkban írtakat: „Andrássy László, Miskolc. Kun Béla út 148. szám. fszt. 1. alatti olvasónk kérte, közöljük azt a levelét, amit még augusztus 6-án írt a Fekete Gyémánt Kerthasznosító Szakcsoportnak. A levél elküldése óta lassan három hónap telt el, és a szakcsoporttól mind a mai napig nem kapott választ. Nem érti. hogyan engedheti meg ezt magának egy szakcsoport, különösen akkor ha nem csak ő, hanem sok tag is érdekelt ebben a kérdésben. Alábbiakban közöljük azt a levelet, amit — olvasónk véleménye szerint — válaszra sem méltattak. [,,A szakcsoporthoz tartozó U—8 (Híd u.) zártkertemben több mint egy hónapja nincs vízellátás. Ezt figyelembe véve. kérem közölni, hogy a részemről fizetett évi költségből mennyi összeg esik erre a szolgáltatásra, ugyanis a semmiért nem óhajtok fizetni. Ezenkívül kérem tájékoztatásukat a telkemet érintő csatornarendszerrel kapcsolatban, ugyanis szakemberrel meg kívánom azt vizsgáltatni, esetleges meghibásodás megállapítása végett. Különben furcsának tartom azt a, tényt, hogy amikor nekem egyáltalán nincs vizem, közvetlen (baloldali) szomszédomnál Igen vígan folydogál, s ez nemcsak itt, de a területen máshol is előfordul. Megértem a nyári hónapok kánikulájában a csökkentett vízszolgáltatás szükségességét, a fokozott takarékosságot, de azt semmi esetre sem, hogy heteken át egyáltalán nincs lehetőség vízvételre, a közkutakról kell vizet hordanom."] * Kedves Olvasónk! Amint a fenti cikkünk is bizonyítja, mi közöltük panaszát lapunkban. Az már sajnos, nem rajtunk múlik, hogy mind a mai napig nem kapott választ a sióban forgó szakcsoporttól. Bízunk benne, hogy hamarosan sort kerítenek rá, és megnyugtatóan rendezik a vitás ügyet. Gyóoyszert sem kell venni... Az alacsony vérnyomásban szenvedőknek manapság már nem kell drága gyógyszerekre költeni kevéske pénzüket. Elég ha rádiót hallgatnak, tévét néznek, újságot olvasnak. A háború, az áremelések, a közbiztonság helyzete, mind-mind gondoskodnak arról, hogy kellő túlnyomás legyen a fejünkben. Nem is olyan régen tej- és húsáremelésekről beszéltek, mert több millió liter tej sorsa bizonytalan és 200 ezer darab sertés nem teljesítheti embert szolgáló hivatását. Eladhatatlan sertéseket, eladhatatlan tejjel hizlalják tovább gazdáik. Egy híradásból megtudtuk: a vadhús olcsóbb lesz — kb. 100 forint kilogramm — a disznó- és marhahúsnál. A felső tízezer eledele időlegesen a köznép számára is hozzáférhetővé válik. Ki hitte voina, hogy megvalósulhat ilyen szentségtörés? Csak az árak jelentős mértékű ideiglenes csökkentésével lehet mérsékelni a veszteségeket. Jobb megoldás mindenképpen, mint veszni hagyni az egészet. Ez az igazi liberalizáció, hiszen a piaci túlkínálat letöri az árat. Legalább — talán egy hosszabb időre utoljára — jóllakhatunk pukkadásig, és utána leihatjuk magunkat a sárga földig — fejjel! Mert a jól tejelő tehenek levágásával, a sertéstartási kedv megcsappanásával ez korábban bekövetkezhet, mintsem gondolnánk. Márkus László Az Utasellátónál leparasztozták a vendéget A paraszt szót három értelmezésben ismerem. Egyik a falusi földmíves ember hivatalosan is használt neve, a másik sakkbábut jelöl a köznyelvben, bár a hivatalos megnevezés a gyalog. Biztos vagyok abban azonban, hogy társaságunkra a Tiszai pályaudvari Utasellátó étterem felszolgálója a közelmúltban a harmadik értelmezést használta, vagyis: faragatlan, modortalan, bunkó. Ezek voltunk mi, a vendégek! A történet a következő. A Lyukóbányai Bányász férfi kézilabdacsapatának tagjai Encsről egy számukra sikeres torna után tértek be a nevezett vendéglátóipari egységbe, hogy illendő módon megünnepeljék a kupa és a gólkirályi cím elnyeréséért járó serleget, stílszerűen pezsgővel. Az étteremben alig volt vendég, s miután a főúr köszönés helyett szóvá tette, miért toltuk össze az asztalokat, nem volt kunszt néhány perc alatt kihozni a rendelést, majd a számlát. Fizettünk annak rendje, s módja szerint, mígnem az egyik játékos megjegyezte: jó, hogy csak negyven forint borravalót adtunk, mert a főúr már amúgy is fel- | számolta a magáét: száz- nyolc forinttal kért többet! ' Természetesen a számlának nevezett krikszkrakszot összevetettük az italárlap , áraival, s bizony igaza volt f a srácnak. Ügy döntöttünk, , reklamálunk. A főúr éppen vacsorázott. Mikor szóltunk, hogy jöjjön az asztalunkhoz, mert valami hibádzik, azt a választ i kaptuk: „Nekem is jár a j vacsoraidő, várják meg, amíg befejezem.” Természetesen. Mindent a vendégért! A főúr nem sietett. Kényelmesen elköltötte az est- ebédjét — ez a „felszólamlást” követően úgy húsz percet vett igénybe —, majd eltűnt a sűrítésben, s jó tizenöt percig nem mutatkozott. Egyik kollégáját kértük meg: ugyan, hívja már ki. Az akció sikerrel járt, bár nem sok készséget mutatva kisétált az asztalunkig: tessék, mi a gond? Elmondtuk. Számoló cédula. újabb összeadás, de a száznyolc forint valahogy megmaradt. Ja, igen — hangzott a magyarázat — nem mindegy, hogy a pezsgő száraz, vagy félédes, ettől függően változik az ára is. Közöltük vele, hogy ha lehet, ne akasszon hasba, mert a fiúk eleget üttették magukat a kézilabdapályán, s ez már nem hiányzik, no meg, nem annyira a többletszámolásról van szó, hiszen ezt a pénzecskét a tíz-egy- néhány ember kibírná, csupán nem szeretjük, ha szellemi fogyatékosnak néznek bennünket. Ezért kérésünk annyi volt, maradjon a pénz, de állítson ki egy tételes számlát, bélyegzővel, aláírással és dátummal. A főúr váltott. Nem kell ekkora feneket keríteni a dolognak, itt van a pénzük. Először nem akartuk elfogadni, aztán valaki azt javasolta: — gyerekek, megpótoljuk, s igyunk meg érte még egy üveg pezsgőt. Ebben maradtunk. A főúr hozta. Mikor kinyitotta, a dugó a plafonig repült, a poharakban sem sok maradt, mert egy részét az Utasellátó kincstári abrosza itta meg. Nem volt nehéz felismerni a szándékosságot, no meg azt sem, hogy a pezsgő a polcról kerülhetett le nagy hirtelen, nem a raktárból, hogy hűtőről ne is beszéljünk. Ez már kicsit sok volt, kértük a panaszkönyvet. A főúr pontosított. „Vásárlók könyve! De éppen a másik asztalnál írnak bele. Majd hozom ..Hozta. Azzal az arckifejezéssel, hogy elege van belőlünk, s egyébként is számára teljesen mindegy, mit írunk bele. Nos. a társaság hölgytagjai írtak is bőségesen. Kérdés, hogy elolvassa-e valaki valaha, mert már olyanról is hallottam, hogy egy vásárlók könyve van a jó vendég számára, s egy azoknak, akik megjegyzése csak amolyan „kukacoskodás”. Irtunk, fizettünk, s visz- szaadtuk a vásárlók könyvét. A főúr egy félhangosan kimondott parasztok köszönéssel fordult sarkon, amire mit válaszolhat a kedves vendég? Ezt a minősítést tartsa meg magának ... A tanulság? Talán Kern András mégsem írta meg minden alap nélkül a Pincér rock című „bejegyzését”. Fegyverneki Zoltán Szerdán: díjtalan jowtanácsadás Legközelebb február 6-án, szerdán, délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanács- adás a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi tanársegéd. A Kossuth Lajos és a Patak utca sarkún levő vízelvezető fali csatorna sürgősen javításra szorul, igaz,' mostanában híre sincs a csapadéknak, hiáeg napúk járnak, De egyszeresük itt lesz a tavasz, és jön "jele az éji áldás. Ez a „foghíjas” tákolmány biztosan nem a földre, hanem a ház falára hordja majd a csapadékot. (Szobán felv.) Hogyan írjuk? Ha valakinek ideje van, és végigsétál városunk úgynevezett sétálóutcáján, sok új ki- rakattaV és az ezzel járó, ezekhez tartózó cégtáblákkal találkozhat manapság. Mondom, a sétálóutcán. Azért így, mert ez valahogy egyértelműnek tűnik. Igaz, nemrég ragasztottuk rá. Olvasóink viszont azt teszik szóvá, hogy ha egy utat úpiak neveztek el. miért változtatják egyesek utcára. Elmondták még azt is, hogy a miskolciak mostani sétálóutcája a közszájon volt már Forintos és Fő utca is. De hivatalosan Széchenyi István út. Jóllehet, beszéd közben még úgyis nevezik; ez és ez az intézmény, üzlet mondjuk a Széchenyi 15. alatt található. Ideje lenne rendet tenni, mert például az utcák kereszteződésében nagybetűs táblák jelzik: ez a Széchenyi István út. Viszont több felújított ház kapuján Széchenyi utca jelzés található, és sorolhatnánk. Szóval, hogy is van akkor? Minek nevezzük azt az utat, utcának, vagy útnak? Cs. A. Tisztelt Olvasók! A műit i héten a fegyelmi felelősség ; kapcsán arról tájékozódhat- j tak, hogy mi is az a fegyel- j mi vétség, milyen büntetéseket lehet ezért megállapi- tani, hogyan van szabályozva a büntetés felfüggesztése. Most főként a fegyelmi büntetés kiszabásának a módjáról, az eljárásról lesz szó. (Jogszabály: a Munka Törvénykönyve és annak végrehajtási rendelete.) A munkáltató fegyelmi büntetést indokolt írásbeli határozatban, fegyelmi eljárás alapján szabhat ki. Garanciális szabály, hogy a dolgozónak joga van a védekezését előterjeszteni, va- j lamint az eljárás során fel j kell deríteni a dolgozó ja- ; vára és terhére szolgáló ! körülményeket egyaránt. A fegyelmi jogkör gyakorlójának személyesen meg kell hallgatnia az eljárás alá vont személyt. A fegyelmi eljárásban közölni kell a dolgozóval a kötelezettségszegéssel kapcsolatos megállapításokat, azok bizonyítékait, és lehetőséget kell adni a dolgozónak, hogy ezekre észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson. Joga van arra is, hogy az ügyre vonatkozó iratokba betekintsen. A fegyelmi eljárás jelentősen elhúzódhatna, ha a dolgozó a személyes meghallgatásában N. Z. (Miskolc): Kérésével kapcsolatban megkerestük a temetkezési vállalatot. Elmondták, hogy tíz év után valóban újra meg kell váltani elhunyt hozzátartozójának urnahelyét Szíveskedjen felkeresni a városi temető ezzel foglalkozó ügyintézőjét. és a helyszínen rendezik a megvétellei járó dolgokat. tartósan akadályoztatva van. A jogszabály ezért lehetőséget ad arra, hogy ebben az esetben a dolgozóval a kötelezettségszegést és a bizonyítékait írásban közöljék. Meghatározott határidőn belül a védekezést ugyancsak írásban lehet megtenni. Fontos tudni, hogy amennyiben a dolgozó a szóbeli meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelenik meg, illetőleg a határidőn belül írásban nem védekezik, úgy ez a fegyelmi határozat meghozatalát nem gátolja meg. Ha a tényállás tisztázott, akkor a kötelezettségszegés csekély voltára, az eset más körülményeire tekintettel fegyelmi eljárás mellőzésével i is kiszabható a megrovás, a szigorú megrovás, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott mértékig a kedvezmények és juttatások csökkentése, megvonása, a személyi alapbér csökkentése, büntetések. Lényeges szabály az is, hogy fegyelmi eljárást indítani, vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni csak a kötelezettségszegés felfedezésétől számított három hónapon belül lehet, ha pedig az elkövetéstől számítva három év már eltelt, akkor a dolgozóval szemben fegyelmi felelősségre vonásnak egyáltalán nincs helye. Dr. Sz. S. IT •• •• • •• I Köszönjük Január 30-án, szerdán, a déli órákban Tóth Lajos Miskolc, Somogyi B. utcai lakos kereste fel szerkesztőségünket, majd letett az asztalra egy aktatáskát. Látva csodálkozásunkat kinyitotta, cs kivett belőle még egy másik táskát, abból pedig egy barna színű borítékot, amiben ezres bankók lapultak. — Találtam — sietett a felvilágosítással. — Még nem nyúltam hozzá, azért hoztam be, hogy együtt nézzük meg a táska tartalmát és számoljuk meg a borítékban j lévő pénzt. Pár pillanatig tétováztunk 1 — olyan sok furcsa dolog I történik manapság —, az- { tán ráálltunk kérésének a ! teljesítésére. A táskákban j lévő számlák és egyéb feljegyzések láttán könnyű lett | a dolgunk. Valószínűnek i látszott, hogy a számlákon { feltüntetett kft. anyagbeszer- j zője hagyhatta el azokat, j Telefonáltunk abba az üz- [ letbe, ahol a január 30-i keltezésű számlát adták, és készségesen segítségünkre voltak. Ismerték az illetőt, emlékeztek is rá, valóban ott vásárolt pár órával az eset előtt. Aztán a posta tudakozója megmondta a kft. telefonszámát. A kft. titkárnője megígérte, értesítik dolgozójukat, hogy hol veheti át a táskát. Itt be is fejeződhetne a történet. Hiszen azóta már biztos jogos tulajdonosához kerültek az iratok, és a tanúk jelenlétében megszámolt pénz is. Azonban egyvalami még ide kívánkozik. A köszönet! Jóllehet, közben már ez is megtörtént, de úgy gondoljuk, az ilyen cselekedetért a nyilvánosság előtt is kijár a köszönet a becsületes megtalálónak, különösen, ha figyelembe vesz- szük idős korát, és azt, hogy nem saját ügyében fáradt be a szerkesztőségbe. Hanem azért, hogy minél előbb tudomására jusson a károsultnak, hogy nem kell saját zsebéből kifizetni vállalatának az elveszettnek hitt pénzt. Hát akkor álljon itt még- egyszer a köszönöm. És kívánjunk minél több ilyen becsületes embert városunknak, és a városon túl is .. j H.-né Fegyelmi eljárás és büntetések (2.)
