Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

Miskolci emlékek színészarcokkal ^ Andervuld György (Tyukodi László felvétele) A Miskolcon működő hang­stúdiók közül az utóbbi hó­napokban kettő is megszűnt. A Sztár kisszövetkezet be­rendezése egy tűzeset kö­vetkeztében használhatatlan­ná vált, az Artis stúdiót pe­dig felszámolták. Az utóbbi berendezéseit átszállították Andervald György perecéi Excelsior stúdiójába.- Mi történt az Artisnál? — kérdeztem Detvai Gyulá­tól, aki itt dolgozott ez idá­ig­— A kisszövetkezet meg­szüntette a hangfelvétellel és kazettakiadással kapcsa-« latos tevékenységét. Jelenleg könyvkiadással foglalkoznak. Mi Gyurival úgy döntöt­tünk, hogy megpróbáljuk egy ütt üzemeltetni a stúdiót, s a berendezést rövid időn belül teljes egészében meg­vásároljuk.- Mikortól és mivel bő­vült a felszerelés? - ezt a kérdést mar Andervald Györgynek tettem föl. — Február l-től bővült a stúdió, a teljes Artis-felsze- reléssel, ezzel együtt Detvai Gyula is társult hozzám. Valkó László hangeszközei is nálam vannak „elszállásol­va”, így ezeket is be tudjuk kapcsolni a rendszerbe. Je­lenleg egy tizenhatsávos ke­verővei rendelkezünk, ehhez komplett komputertechnika társul. Három szintetizátor­agy áll rendelkezésünkre, valamint két gitárprocesszor. Dobkompjúterünk az egyik legmodernebb változat, ezen kívül van Mirage semplerés természetesen kézi hangsze­rek erősítőkkel, hangfalak­kal. Fostex B 16-os magnó­val rögzítjük a felvételeket, az automatikus keverést is meg tudjuk oldani. Dobfel­szerelés nincs a stúdióban, mivel a komputer kb. hat­száz dobhangmintát tud pro­dukálni, de ha valaki na­gyon ragaszkodik hozzá, az „élő dobot” is fölvesszük. Áraink nagyon kedvezőek, ötszáz forint óránként, míg a többi helyen 1500—3000 forint egy stúdióóra. A hang- felvételek készítésén kívül rendezvények hangosítását is el tudjuk látni.- Milyen felvételek ké­szülnek nálatok? — Általában zenekarok demofelvételeit készítjük, de reklámfilmekhez is csinál­tunk már zenét.- Mi van a zenekaroddal, az Excelsiorrál? — Karácsonytól megszűnt létezni, a zenészek szép las­san elszállingóztak. Nincs harag köztünk, csak az a fur­csa: nem tájékoztattak ar­ról, hogy kiszálltak a csapat­ból. Az volt az érzésem, hogy már hosszú idő óta nem érezték igazán maguké­nak ezt a zenét. — Szó volt egy oratórium megírásáról... — Mindenféleképpen sze­retném megcsinálni, a stú­dió adta lehetőségek segíte­nek ebben. Elképzelhető, hogy a későbbiekben új em­berekkel viszem tovább az Excelsiort. Jelenleg hobby- szinten, barátaimmal kelta népzenét játszunk. (hímer) Makay Sándor a Fővárosi Operettszinház megbecsült tagja szinte minden este szín­padon van, pedig majdnem 60 éves! Miskolci éveiről egy vaskosabb kötetet megtöltő emlékekkel rendelkezik. — Talán azért van, mert nyugdíj előtt számvetést ké­szít az ember. A csaknem száz szerep mindegyikéhez fűződne mondandóm. Hát először is Miskolc! A fiatal­ságom, a boldogságom, mert itt ismerkedtem meg a fele­ségemmel, itt házasodtunk össze, a vándoréletű albér­letek után végre itt kap­tunk önálló lakást. Milyen nagy szó volt! A feleségem csodálatos asszony; Lengyel Annamária, táncosnő volt a színházban. Hű és megértő társam, a mindenem. Sokat segített a pályámon, mindig okos tanácsokat adott, tud­ta, mikor kell hallgatni, ha egy próba után ingerülten jöttem haza, tudta, mikor kell vigasztalni és tudta a családjáért abbahagyni a pályát. Balettiskolába ment tanítani, az akkori gyerekek egész sorát tanította meg a mozgásművészei szeretetére. Nekünk igen fontos a jó családi légkör, hiszem, szí­nészi életünk meghatározó­ja, hogy ki a társunk. Nem­rég ünnepeltük .25 éves há­zassági évfordulónkat. And­rea lányunk érettségi után a Nemzeti Színház stúdiósa lett, jelenleg a Rockszínház tagja. Borsodi Zenei Társaság Tagja lehet: muzsikus és zenebarát Az «Imáit év novemberének végén megalakult Miskolcon a Borsodi Zenei Társaság. Rö­viddel utána a Társaság ala­pító szervezete lett másik 19 egyesülettel, társasággal, szö­vetséggel, körrel a Magyar Zenei Tanácsnak. A Magyar Zenei Tanács jogutódja a Ma­gyar Zeneművészek Szövetsé­gének, mely 1949 óta képvi­selte a magyar zenésztársada- lom legkiválóbb tagjait; zene­szerzőket, előadóművészeket, pedagógusokat, a zenei publi­cisztikában, kutatásban élen járókat. Az átalakulás nemcsak azzal járt, hogy megszűnt a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége észak-magyarorszá­gi és a többi területi cso­portja, szakosztályai, de egy új koncepciót is kimunkál­tak — csaknem másféléves munkává] — a szövetség el­nökségének tagjai. Ennek lényege, hogy a 400—500 fő között mozgó egyéni tagság helyett széles társadalmi háttérrel rendelkező csopor­tok vállalják fel a magyar zene ügyét és ezek vezetői képviseljék szervezetüket a Magyar Zenei Tanácsban. A december 2-j közgyűlés óta újabb két egyesület csatla­kozott a tanácshoz, és vár­ható, hogy az ebben mun­kálkodók száma tovább fog emelkedni. A Borsodi Zenei Társa­ságnak jelenleg 35 tagja és 5 fős ideiglenes elnöksége van. Nemcsak zenészekből áll. tagjai zenebarátok, hanglemezbarátok is. azaz bárki, aki a társaság ajap- szabályáva) egyetért. A feb­NAGY VÁLLALATI GYAKORLATTAL, SZÁMÍTÓGÉPES HÁTTÉRREL RENDELKEZŐ MUNKAÜGYI-BÉRÜGYI CSOPORT FELAJÁNLJA SZABAD KAPACITÁSÁT # SZTK-ügyintézés, 0 bérszámfejtés, 9 munkaügyek, munkaügyi nyilvántartások, # adóbevallás, £ kollektív szerződés vagy £ munkaügyiszabályzat-készítés területén Várjuk kisvállalatok, kft.-k, betéti társaságok, szakcsoportok, egyéb gazdasági társaságok jelentkezését! Telefon; 46-79-244-es számon Tóth Dezső osztályvezetőnél Levélcím: 3518 Miskolc, Erenyő út 1. ruár 23-i II. közgyűlésen már végleges elnökséget vá­lasztanak. és megismerhetik a résztvevők a szeptemberig szóló munkatervet. Néhány célkitűzés az alapszabályból; „Segítse elő a megyében élő és működő muzsikusok köz­ti szakmai kapcsolattartást, a tagságnak a zenei élet or­szágos vérkeringésébe való bekapcsolódását. Rendezvé­nyeivel színesítse a megye zenei életét, eleven kapcola- tot tartspn fenn a hangver- senylátogató közönséggel. Aktívan vegyen részt a ze­nei ismeretterjesztésben és ízlésnevelésben, a zenét sze­retők táborának kiszélesíté­sében. Minden egyesület annyit ér, amilyen szerepet fel tud vállalni. Terveinkről: me­gyei versenyek, találkozók díjazása. Zenei műsorok, szólisták, együttesek fellép­tetése a megye városaiban. Gálakoncert Miskolcon a Zeneakadémián tanuló és Miskolcról elszármazott ze­neművészekkel. Zenei világ­napi hangverseny. Klubdél­utánok, baráti összejövete­lek. melyeken muzsikusok és zenebarátok találkozhat­nak. Bízunk abban, hogy a rö­videsen meghirdetendő ala­pítvány támogatókra talál, és lesznek e régiókban olyan zenepártolók, akik nemcsak szavakkal segítik majd, hogy e térség tovább­ra is jelentős szerepet vál­laljon a magyar zenei élet­ben. Barta Péter a Borsodi Zenei Társaság megbízott elnöke- Hogyan indult miskolci pályája? — 1962-ben Kaposvárról kerültem ide, egy nagyszerű direktor, Ruttkai Ottó jó­voltából. Előrebocsátom, a továbbiakban szuperlativu- szokban fogok mesélni igaz­gatóimról, rendezőimről, kollégáimról. Ez nem udva­riasság, így érzek: Szóval Ruttkai Ottó elmondta, hogy szerződtet, de lakást nem tud adni. Ha vállalom az al- bérletezést, szívesen foglal­koztat. Hát hogyne vállal­tam volna! Az ország máso­dik legnagyobb városában játszhatok és olyan kiváló­ságokkal kerültem egyidő- ben Miskolcra, mint Darvas Iván, Kun Magda, Sztankay István, Verebély Iván ..., de az ottaniak között is igazi kollégákra, partnerekre ta­láltam, Máthé Éva, Komá- romy Éva, Vargha Gyuszi, Némethy Ferenc, Bánó Pál személyében, akik szerete- tükkel megkönnyítették be­illeszkedésemet. Az igazgató arra is vigyázott, meg ne bántsa önérzetükben a már ott lévő, országos színvona­lú gárdát azzal, hogy a fris­sen ideszerződtettekre egy­ből főszerepet bízzon. Be­mutatkozásom Gádor Béla Lyuk az életrajzon című komédiájában egy takarító­munkás. Hát, mit mondjak, megcsináltam ...- Az első kiugró sikert hozó szerepe a Denevér Alfrédja ... — Igen, majd sorra jobb­nál jobb feladatokat kap­tam. És azok a régi premi­erbankettek!... Herédy Éva Kézművestnűhely Az ifjúsági ház március 5-én kézművesműhelyt in­dít középiskolások részére. A keddenként tartandó foglal­kozásokon a diákok megis­merkedhetnek a fafaragás, bőrművesség és a rézmüves­spg fortélyaival. Részvételi díj havonta 300 Ft. Jelent­kezni lehet az ifjúsági ház­ban személyesen, vagy a 40- 657-es és a 42-740-es tele­fonszámokon. Makaj, a mókamesler \ banketten Darvas Iván énekelt oroszul, franciául, nemeiül zongorázott, Darvas Iván gi­tározott és énekelt, oroszul, franciául, németül, én vala­honnan egy nagybőgőt sze­reztem, „harmonikus” kako­fóniában játszottunk, igen jó hangulatban. Úgy éreztem, befogadtak! Aztán életem egyik legavatottabb színház- vezetője; Lenövay Ferenc. Igazgatósa visszahozhatat- lan korszakot teremtett a város színházi életében. A „vezérkarban” volt még egy nagyszerű ember: Orosz György, akitől egy életre szóló útravalót kaptam éa kaptunk és akit azután fél­reállítottak. Feledhetetlen előadások kerültek ki keze alól, hogy csak kettőt említ­sek: Az ember tragédiája és a Bal a Savoyban. Boldog­nak mondhatom magam, hogy életemnek ebben a sza­kaszában igazi színházte­remtő egyéniségekkel lehet­tem együtt. Sajnos, a Hor- vay István rendezte dara­bokban nem játszottam, mé­gis, szinte minden próbáján ott ültem, figyeltem inst­rukcióit. Ez felért egy színi- főiskola féléves tanulmá­nyával. Három-négy egyér­telmű, világos mondattal azonnal helyére tette a szí­nészt, a szituációt egy­aránt... És Hegedűs Laci! Csodálatos kolléga volt, és jelenleg is az, hiszen egy a munkahelyünk: a Fővárosi Operettszínház.- Színházi berkekben hí­res volt az ugratásairól is ... — Az egyik legtöbbet „ma­ceráit” alanyunk a drága Pálffy György volt, aki min­den alkalommal büszkén hangoztatta székely szárma­zását. No ennek utánané­zünk ... és kiderült, hogy színészcsaládból, de Komá­romban született. Egy táj­előadáson melléülve meg­kérdeztük: mondja már, ho­gyan énekelték Komárom­ban a székely himnuszt? Felháborodott, milyen jogon vájkálunk a múltjában, de titkon boldog is volt, hiszen foglalkoztunk vele, sőt ha pár napig nem történt kö­rülötte semmi, kikérte ma­gának. Szintén vele kapcsola­tos történet: Egerbe is jár­tunk tájolni, ahol csak ar­tézi kútból nyert víz van, ami egy kissé meleg. Egy üveg hideg miskolci vizet hozott magával — köztudot­tan fogához Verte a garast —) kitette az ablakba, addig hadd hűljön, majd a fellé­pések szünetében jóízűt kor­tyol belőle. Együtt öltöz­tünk, ő, Varga Gyuszi és én. Jaj, vele minden mókában benne voltunk ... Szóval ki­öntöttük a hideg vizet és meleggel cseréltük ki, egyre melegebbre, az előadás vé­gére szinte már forrt! Jött kitikkadva, kivette az ab­lakból, felháborodott: „Ké­rem, ez lehetetlen. Nemhogy hidegebb lenne, de egyre melegebb I „Gyuszi ártatla­nul így szólt; „Ügy látszik, itt az ablak alatt megy el a Golf-áramlat.”- Emlékszem még, a szi- nészklub falán sok kollégá­ról készített nagyszerű kari­katúrákat ... — Hű, de régen volt! Azó­ta már lemázolták, sajnos. Akkori divat szerint külföl­di színésznevekre „keresz­teltük” el egymást. Emlék­szem, Fillár Pista volt a Willy Fröccs;' Bánó Pali a Spiccer Trécy; Csiszér Ban­di volt a Pasztello Maszt- roianni, Kalmár Péter kitű­nő karmesterünk pedig (ka­rakteres orrára utalva) volt Ormánydy Jenő.... hogy csak néhányat említsek.- Kisebb alakításait is igyekezett emlékezetessé tenni, ezzel nem kis megle­petéseket szerezve játszó­társainak. — Megpróbáltam. A Sztambul rózsája című ope­rettben egy széplelkű szál­lodaigazgató figuráját osz­tották rám. Nem sok min­dent lehet ebből kihozni. A szerephez sajátkezűleg ké­szítettem a protézist, nagy lapátfogakkal, úgy nézhet­tem ki, mint egy jólfésült hód, vagy egér. Rendezőnk, Nyilassy Judit nem akart beleegyezni, hogy ezt visel­jem. Kértem, legalább az öl- tözéses főpróbán engedje meg, ha nem, hát nem, nem fogom erőltetni. Győztem. Sikerem lett! A bemutatóra egy kis versikével ajándé­koztam meg Juditot; „Lágy a rímem, nem goromba, így való az én koromba, ürüm nem vegyül boromba, kösz, hogy bízott fogsoromba!”- Úgy érzi, Miskolcon ki­bontakozhatott színészi sok­oldalúsága? — De még mennyire! A sors szerencsés ráadása, a My Fair Lady-ben itt Fred- dyt játszottam, Egerben Higgins professzort, a tv-ben, a mű keresztmetszetében Pickering ezredes voltam, a Pygmalion című filmben Eliza apjának, Doolitle-nek kölcsönöztem a hangom. A sok jó szerepen túl Miskolc még egy olyan csodával is megajándékozott, amely nem adatik meg mindenki­nek. A görög bölcsesség úgy tartja: ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belépni. Nekem sikerült. Néhány éve Orosz György barátom fel­kért, eljátszanám-e a Lili bárónő buffó szerepét egy miskolci szabadtéri előadás­ban. Igent mondtam, mert nagyon vártam már az új­bóli találkozást a várossal. Olyan izgalommal készül­tem, mint egy elsőbálos lány a randevúra: milyen lehet, ráismerek-e még, na­gyon sokat változott? Tizen­öt éve nem voltam itt. És megtörtént a csoda: min­dent úgy találtam, mint ha csak tegnap jöttem volna el. A sétálóutca, a színház az árkádokkal, a Búza tér, ro­hantam a Kilián lakótelep­re, megismerem-e még volt lakásunkat? Igen, és láttam kicsi lányom lábnyomát a betonban, leültem a ház előtti fűre, ahol gyerme­kemmel babáztam, úgy tet­szett, az iskola focipályáján még el sem szállt a por, amit vén csatalovak dél­utánonként felvertünk, is­merősök a házban, az ut­cán ... Az Avas pincéi... Jártam a várost, és bőgni szerettem volna, és este a Belvárosi Színpad szom­szédságában lévő templom harangja... ugyanaz a hang ... Mintha nem szállt volna el 15—20 év! Köszö­nöm neked Miskolc, te sze- retett-gyűlölt, fényes és füs­tös, ezerszer áldott város, hogy ha csak húsz napra, de visszaadtad a fiatalságo­mat. Bíró István Két korábbi megszűnt Bővült az Excelsior stúdió

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents