Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

/ Emelkedett a vízszuit Iái ngál a lg a Tiszán A záporozó hóhullás csak az utakon, az erdei munka­helyeken okozott kisebh- nag.vohh fennakadást, kel­lemetlenséget. Lényeges változást az eljegesedett fo­lyókon nem. A havazás kö­vetkeztében megenyhült idő azonban elvitte a jeget mind a Bodrogon, mind oe- dig a Sajón. A száraz, ke­mény hidegeknek volt be­tudható. hogy néhány nap­ja — hosszú évek után elő­ször — ezen a két folyón is képződött jégtakaró. Továbbra is tartja azon­ban magát a iéa a Tiszán. Tokai, azaz a Bodrog tor­kolata fölött még ' mindig változó a vastagsága, de az egész folyót, medertől me­derig kitöltő jégtakaró fe­di. Ennek vastagsága 12 centitől egészen a tekinté­A jeges viszonyok válto­zása összefügg az enyhülés­sel. Ennek következtében valamelyes! megemelkedett a folyók vizezintje s a le­gei is víz borítja. Ez a "íz aztán elolvasztotta azt a havat, amelv napokon ke­resztül hullott. Nem is ma­radt meg. Nem úgy. mint a szántóföldeken, ahol tekin­télyes vastagságú hótakaró védi az ismét fagyosra for­dult időjárás viszontagságai­tól az őszi vetéseket. Nu'ladik típusú találkozások klubia Nulladik típusú találkozá­sok klubja indul csütörtök­től az Egészségsegítő Közös­ségi Házban (Miskolc. Szin- va utca 17.). A csillagászat, a sci-íi, a természetgyógyá­szat s más érdekes témák kerülnek szóba a találkozó­kon. Akik többet szeretnének erről tudni, érdeklődhetnek a 46-217-es, vagy a 46-489- es telefonszámon. Az első foglalkozás délután fél ötkor kezdődik. Kéfasszony közötti tojás Gyógy por, tavaszra Közvetlenül a lebontása előtt készült ez a felvétel az Anna Szállóról. Íves, 30 centiméteresig ter­jed. A Bodrog vizének ha­tására aztán a beömlést kö­vető mintegy 15 kilométe­res szakaszon jégmentes a Tisza, hogy aztán megint Tiszalök fölött találjunk je­get, A folyó dél-borsodi szakasza igen változatos ké­pet mutat. Hol parti jég, hol nyílt víz váltogatja egy­mást. Érdekképviseleti fórum Miskolc megyei jogú vá­ros költségvetési tervezeté­ről ad tájékoztatást dr. Sár- váry Károly, a polgármeste­ri hivatal pénzügyi osztá­lyának vezetője a megyei Munkavállalói Érdekképvise­leti Fórumon, amelyet ma délután fél egykor rendez­nek a szakszervezetek szék­házéban. Az ülésen vélemé­nyezik a Megyei Munkaügyi Tanács ügyrendjét, majd a megye foglalkoztatási kérdé­seiről tartanak megbeszélést. Már Darwin leírta a zene pozitív hatását a növények növekedésé­re. Japánban most ze­nével és mágnesesség­gel akarják a paradi­csom és a saláta nö­vekedését meggyorsí­tani. A növényeket na­ponta háromszor tizen­öt percig „öntözik” klasszikus zenével. A rezgések hatására ál­lítólag jobban kitágul­nak a levelek alsó fe­lén levő pórusok, s ez serkenti a fotoszinté­zist és az anyagcseréi. Egy mágneses mező pedig, amelyet a pa­lánták tápoldatába he­lyezett tekercsekkel gerjesztenek, még to­vább fokozza a meleg­házi növények növe­kedését. Egy hallókészüléke­ket gyártó vállalat fejlesztette ki ezt az új növénytermesztési módszert. Közlésük szerint sikerült az éré­si időt tetemesen lerö­vidíteni, a hozamot pedig háromszorosára növelni. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az al­mafákra is ilyen po­zitív hatással van-e a „keringő zenéje”. A Miskolc nemzetség szállásteriilete 5» Egykor volt és leendő szállodák, panziók Ha a gyermeknek nehezen nőtt be a „feje lágya”, a népi gyógymód szerint Két- asszony közötti tojás héját törték össze, megszárították és mézzel összekeverve ad­ták a babának. A két Mária ünnep között (augusztus 15. —szeptember 8.) tojt tojás héja gyógyszerül szolgált gyenge és ájulós terhes nők­nek, sőt tüdőbajosoknál is alkalmazták. A tojáshéjnak élettanilag igen fontos szerepe lehet az emberi szervezetben. Ezt bi­zonyította be egy négytagú kutatócsoport, melynek or­vos és mérnök tagjai évekig kísérleteztek, hogyan lehetne hasznosítani azt a nagy mennyiségű, melléktermék­nek számító anyagot, amely a tojáspor- és tésztagyárak­ban koncentráltan keletke­zik. Megállapították, hogy a tojáshéj hasonló összetételű, mint a csont és a fog. Ás­ványi anyagai, a kalcium, a kálium, a magnézium, a foszfor, a vas és a fluor fo­kozza a csont szilárdságát, segíti a fogzománc kialaku­lását, javítja a szervezet ál­talános erőnlétét. Például ta­vasszal, amikor a napfény sok kalciumot von el a vér­ből, ezért fáradékony az ember. A kalcium a bioló­Méltán nevezhette a La Rcpubblica az elmúlt esz­tendő különlegességében is egyedülálló vállalkozásnak a világ első „lelkipásztor­ügynökségét”. Nem a várha­tó nagy haszon, inkább az üzlettel szerencsésen kap­csolt jó szándék vezette az ötlettől a virágzó vállalko­zásig a „Clerical échange agency” szervezőjét és irá­nyítóját — egy ír házlasz- szonyt. Előzmény: Imelda Willi­ams Field asszony évek óta kapcsolatban áBt egy Los Angeles-i lelkipásztorral, aki szeretett volna Írországban szolgálni, de nem talált he­lyettest. Imelda asszony a legkézenfekvőbb megoldást választotta, hirdetést tett közzé a dublini újságokban, csereszolgálatot ajánlott fel az új környezetbe és hívő­körbe vágyakozó papoknak. Az érdeklődés minden elkép­zelést felülmúlt. A világ minden részéből érkeztek ajánlatok és ajánlkozók. Imelda asszony tehát kft.- ként bejegyeztette vállalko­zását, és megindította a munkát. S mindjárt az első esztendőben 350 klienssel foglalkozott, akik természe­tesen befizették — az egyéb­ként nem magas — összeget a kft. számlájára. «Voltakép­pen Imelda asszonynak kö­giailag kritikus életszaka­szokban is fokozott szerepet kap. Ilyenek a csecsemő fogzási ideje, a hirtelen nö­vekvő, hat év körüli gyer­mek állapota, a serdülő- és a változókor, valamint a terhesség és a szoptatás ideje, A kutatók készítettek egy TOVITA nevű gyógvport, amely természetes kalcium- forrás. Ebből 1 gr (1 ada­golókanál) helyettesítheti az 1 liter tejben lévő kalcium­mennyiséget. Ez az összeha­sonlítás azoknál fontos, akik a tejet nem bírják, vagy ke­veset fogyasztanak. A por kiváló hatású csonttörések­kor és sportolók számára is. Hamarosan más formában is találkozunk a népi gyógyá­szatban ősidők óta alkalma­zott, ma gyógy termékként forgalomban lévő tojáshéj­jal; többek között tabletta formájában, kenyérben, pék­süteménybe sütve, vagy kekszben és csokoládéban. Ezek ismeretében talán már nem olyan meglepő az a tény, amit a legek... tv- műserában láttunk: egy férfiú 80 tojást evett meg — a héjával együtt. Házi Zsuzsa . szönheti jó néhány pap, hogy végül is eljutott Olasz- ! országba, a labdarúgó-világ­bajnokságra — írja a ró­mai lap. Az a gonosz, aki rosszra gondol... Az alpolgármester fogadóórája Kobold Tamás, Miskolc vá­ros alpolgármestere lakossá­gi fogadóórát tart a Polgár- mesteri Hivatal (Miskolc, Ta­nácsház tér 8.) első emeletén, február 20-án, szerdán 14 órától. Dr. Dómján László vezeti a Rónai Sándor Művelődési Központban március 16— 17—23—24-én megrendezen­dő Silva-féle Agykontroll- tanfolyamot. Érdeklődni, je­lentkezni az 50-211/175-ös és a 42-408-as telefonon, il­letve személyesen a Rónai­ban a II. emelet 207-es szo­„Görömböly—Tapolca für- dő”-t, vagy „Tapolca für­dő”-! 1909-ben ' vásárolta meg Miskolc azzal a céllal, hogy a .Balaton mellett Magyarország legnagyobb és leglátogatottabb” fürdőtele- pét alakítsa itt ki. Számos elképzelés született és terv is készült, de ezek megva­lósítását az első világhábo­rú megakadályozta. Figye­lemre méltó volt Villányi János műépítész 1913-ban készült elképzelése. Az ak­kori „Anna-lak" helyére, illetve attól nyugati irány­ba tervezte a fürdő modern, kétemeletes szállodáját 51— 56 szobával. A szállodát úgv helyezte el, hogy a „világfürdő” lét­rejöttével egy hasonló stí­lusú és nagyságú második szálloda is elhelyezhető le­gyen. Ebbe az épületbe be­leálmodott egy 'kávéházat is, amely „teraszos lenne oly- formán. hogy teraszai sok­kal magasabban feküdné­nek a park szintjénél és egyik oldala toiugrana. rá­hajolna a tó vizére.” A há­ború miatt befellegzett a sóik reményre jogosító el­képzelésnek. s 1923-ig csend volt Tapolca ügyében. Ek­kor Heltai Béla megépítet­te- a strandfürdőt és átépí­tették az Anna Szállót, de ez az építkezés sem ered­ményezte még az igazi Ta­polcát. 1927-ben újabb szál­loda-koncepció született. A Miskolcon jól ismert Stimm és Bloch műépítészek és vállkozók egy 50 ' szobás szállodát terveztek, de ez is csupán terv maradt. 1933-ban „Tapolca leg­sürgősebb tennivalója: új szálló, vagy vendéglő épí­tése” — adja tudtuí a Ta­polcai Fürdőújság. Itt olvas­hatjuk, hogy „az Anna-szál- ló az idén tíz éves. Amikor épült, pillanatnyilag ennek is örültünk, mert jobb volt, modernebb volt, nagyobb volt, mint a helyén állott Anna-lak és Gesztenyés­lak, de most, a fürdőtelep bájában lehet. A tanfolyam díja felnőtteknek 4900, nyug­díjasoknak és diákoknak 3900 forint, illetve házaspá­roknak 9300 forint. Csak az első tanfolyam kerül pénz­be, utána bármely hasonló kurzust ingyen végezetnek el az „ismétlők”. megnövekedett forgalmát te­kintve elégtelennek bizo­nyult, szűknek, meg nem felelőnek. Legnagyobb hi­bája, hogy együtt van, egy épületben a szálloda és a vendéglő. A vendéglő tera­sza és étterme egyetlen hely a fürdőtelep belterületén, ahol szórakozni lehet.” A szálloda- és fürdőépítés volt a meghatározó, döntő lépés abban, hogy 1934 májusá­ban a minisztertanács Ta­polcád üdülőhellyé nyilvání­totta. Ez azt jelentette, hogy határai . „kitolódtak egész Dudujkáig és a szélrózsa minden irányában egészen addig, ahol csak a fürdőte­lep érdekeltségéhez tartozó villák épültek.” Az Anna bérlői, üzletve­zető gyakorta változnak, de Miskolchoz való kötődése megmaradt, hiszen a szak­emberek hosszabb-rövidebb időre innen kerültek ki. Ez alól talán csak a békéscsabai Raisz Gyula volt kivétel, aki 1938-ban 6 évre kapta meg a szálló és vendéglő bérletét. Hatalmas konyhát épített, két óriási takaréktűzhellyel. A modernizálásnak szerves része volt az új tálaló és a söntés. A teraszon egymás mellett három ponyvatetőt emeltek, s ebben az időszak­ban készült el Menner Lász­ló tervei alapján az ún. bun­galó, amely több évtizedes szolgálat után, 1988-ban le­égett. A szálló bejárata szemben volt a híddal, előtte a patak partján a gesztenyék alatt kávékonyha épült, s ez a rész kimondottan kávéház lett. Az épület 1951-ben ke­rült a Miskolci Vendéglátó Vállalathoz. Nevét „Anna Szálló és Étterem”-re változ­tatták, s a 16. számot kap­ta a miskolci egységek kö­zött. Ekkor születik meg a következő határozat is: „az éttermi részleget azonnal be kell indítani, a szálló rész pedig mindaddig amíg a du- dujkai egyetemi város épí­tésénél dolgozókat máshol el nem helyezik, azok részére van fenntartva.” Az 1950-es évek közepétől bővítés és korszerűsítés címén külön­féle kiegészítő, mellékegysé- gekkel körbeépítették a szál­lót. Bezáráskor alig lehetett olyan falfelületet vagy épü­letrészeket találni, amelyek még az eredetiből hordoztak, mutattaK valamit. Az egy­kor télen-nyáron nyitva tar­tó, 21 szobás, 58 férőhelyes szállodát a lebontás fenye­gette, de 1990 áprilisában mégis „a fürdőhely jellegze­tességeit meghatározó épü­letegyüttes” megtartása és felújítása mellett döntöttek. A tervek szerint viszaállít- ják az eredeti homlokzatot, lebontják az utólag épített konyhát. A földszintre kínai éttermet, bajor sörözőt, az emeletre night-klubot és já­téktermet terveztek. Aztán alig két hét múlva, május első napjaiban az épület- együttest lebontották, helyét parkosították. Emlékét az a félszáz fotó őrzi, amit bon­tása előtt sikerült készíteni a múzeum archívuma szá­mára. A két háború között a nyári idegenforgalmi szezon­ban természetesen megsoka­sodtak aZ éttermek és a pan­ziók. Sok ismeretanyag vo- hatkozik a 30 szobás Leffler- panzióra, a Munkácsi utcán a Máyer-féle Tulipán-ven­déglőre, vagy Lajtos József Kisvadász vendéglőjére, aki a mezőkövesdi Korona szál­lót és éttermet bérelte, de a szezonra mindig visszajött Tapolcára. Az ún. „Dénes- kioszk” száz személyt befo­gadó kávéházába invitálta a vendégeket, de ismert volt a Markup és a Hungária ven­déglő étterme, a Siesta, a Tátra, vagy a Szotyory pan­ziók. A villák többsége is fel volt szerelve, berendez­kedett a nyári idény nagy vendéghullámának fogadá­sára. Tapolca - Miskolchoz kerü­lésétől a vendéglátás legna­gyobb „intézménye” a kör­nyezetidegen Hotel Júnó, amely 1974-ben nyílt meg. A 108 kétágyas, fürdőszobás, 90 kétágyas és 18 háromágyas szobájával a 14 emeletes épületkomplexum Miskolc legnagyobb szállodája. 230 személyes étterme, presszója, s különtermei vannak. Is­mertetője szerint a szálloda halijából csigalépcsőn lehet lejutni a német sörözőbe, felfelé az éttermi szintre, majd a nyári teraszra. A Júnó szálló megnyitá­sától másfél évtizednek kel­lett eltelni, míg egy újabb létesítmény gondolata meg­fogalmazódott. Más társa­dalmi körülmények között, s magántőkével, a Zója u. 10. sz. alatt« telken, s ez a Pal­las panzió. Építése elkezdő­dött, de a sajtóban nyilvá­nosságra hozott vita még nem jutott holtpontra, nyu­galomra. A történész dolga itt a történések folyamatos dokumentálása, hogy majd fölépülte után hiteles bemu­tatásához ne kelljen olyan aprólékos adatgyűjtést vé­gezni, mint Tapolca más ha­sonló vendéglátóegységeinek egykori vállalkozásainak ese­tében. (Folytatjuk) Dr. Dobrossy István muzeológus Egyedülálló vállalkozás Papcsere Kft. Indul az floitalroll-trtlp

Next

/
Thumbnails
Contents