Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-18 / 41. szám
így látják a távfűtők Olcsóbb is lehetne, ami egyre drágább? f'tyre drágább a távfűtés, m azokat a híreket, amelyeket a sajtó is közzétett még az elmúlt év végén a várható újabb áremelésekről, sokan szinte hihetetlennek tartják. A 150 százalékos tarifaemelés többek szerint amolyan ijesztgetés, hogy majd boldog legyen a nép, ha csak 80 vagy 100 százalékkal lesz drágább a távfűtés ,,, Akár így lesz, akár másképp, az bizonyos, hogy a távfűtési díjak lefelé nem akarnak elmozdulni. Vajon miért képtelenség ez? Miért ae lehetne a távfűtés olcsóbb? Torma Istvánt, a Borsodtávhő igazgatóhelyettesét kérdeztük erről. — Természetesen lehetne olcsóbb a távfűtés. Ez többek kozott két tényezőn is múlik: műszaki kérdéseken és gazdasági, árképzési ügyeken. Ha körülnézünk, a világban, ott azt látjuk, hogy számos helyen a távfűtés a többi fűtési móddal verseny- képes árban is, szolgáltatásaiban is. + Az előbb műszaki okokat mondott: mit kell ezalatt érteni? — Például azt. hogy kombinálni kellene a viliamos- erirgia-terrr.elést. a távfűtéssel. így sokkal gazdaságosabb! Szomorúidé igaz: erÁ Magzatvédő Társaság miskolci helyi c.sopcrtja ünnepélyes megalakuló rendezvényét február 23-án, szombaton délután 5 órakor tart■ i Meg vagyunk i mentve i ■ ! Jerry Adler megta- J láltnak véli az emberiség fölött ólálkodó i nagy zeszély, az üveg- [ ház-jeienség egyetlen i és vegieges ellenszeréi J — közli az örömhírt a i Nétviweek. A dolog- J elképesztően egyszerű: ■ a Föld minden lakója J egy órára függessze i fel a légzést. Heuréka! i. ‘ i flfittrni-ta cÉtóiÉsk Tízhetes (heti 2,5 óra) kurzust hirdet cukorbetegek számára az Egészségsegítő Közösségi Ház. A résztvevők megtanulhatják, hogyan lehet könnyen megváltoztatni étkezési szokásainkat, hogyan lehet a testsúlyt csökkenteni, s egyáltalán, hogyan lehet ezzel a betegséggel ..jobban együttélni”. A tanfolyam kedden, délelőtt 10 órakor indul. A részvételi díj ezer forint. Kellő jelentkezés esetén délután is indul tanfolyam. Bővebb felvilágosítást a.Szinva utca 17. szám alatt, vagy a 46-217-es és 46-489-es telefonon kaphatnak az érdeklődők. re Miskolcon is megvolt az esély, ugyanis amikor még csak tervezték a várost ellátó Tatár utcai fűtőművet, akkor két variáció került szóba; egy sima fűtőmű megépítése, vagy egy fűtőerőműé, amely villamos energiát is termelt volna. Mégis az első variáció valósult meg, mert az volt az olcsóbb, és akkoriban senki nem gondolt arra, hogy az olcsón és korlátlanul érkező szovjet földgáz vagy kőolaj egyszer- csak így megdrágul. ♦ A bevezetőben az árakat is említette. Ezek szerint a jelenlegi árrendszer nemcsak minket, állampolgárokat nyomaszt, hanem önöket is? — Sajnos igen, ugyanis az a helyzet, hogy hiába lakossági szolgáltatást végzünk, mi is úgy fizetünk a felhasznált energiáért, mintegy intézmény. Ez azt jelenti, hogy háromszoros árat fizetünk például a gázért, a lakossági díjtételhez viszonyítva. Az állam teljes mértékben ki akarja vonni a támogatást a távhőszolgáltatás díjaiból, s így ez a háromszoros energiaár közvetlenül a fogyasztókat nyomja majd. Ez senkinek sem jó, hiszen arra kell számítanunk, hogy ugrásszerűen megnőhet a távfűtési számlákat fizetni ja a diósgyőri roma: katolikus egyházközség új hittantermében (az 1-es villamos diósgyőri végállomásánál, a plébániával egy épületben). Szeretettel várunk mindenkit. A Magzatvédő Társaság 'miskolci helyi szervezői Magzatvédő Társaság Budapest, Dévai u. 21. Kártyikné Benke Etka tanfolyamainak sikereit látva, a miskolci Egészségsegi- tő Közösségi Ház létrehozott egy klubot, melynek neve . Létezünk és lélegzünk”. Az Etka-tanítványok ezt követően minden hónap első. második és negyedik csütörtökjén fél öttől este nyoleig A miskolci Kaffka Margit Általános Iskola az 1991— 92-es tanévben is indít rajztagozatos osztályt. Várják a rajzolni szerető, ügyes kezű gyerekeket bemutatkozó rajzolásra a következő időpontokban: febru- ár 20-án 15—17.30. február 21-én 15—17.30. február 26- án J5—17.30 óra között. Érdeklődni a 79-959-es telefonon lehet, vagy a helyszínen, Lumumba u. 1. (a Kilián Gimnázium mellett). Képtelenek tábora, s nem tudunk senkit kizárni a fűtési szolgáltatásból. ♦ Ha már drága a távfűtés, akkor legalább el kellene érni azt, hogy csak annyit fizessünk mi fogyasztók, mint amennyi hőenergiát -valójában elhasználunk: — Ennek meg. lehet teremteni a lehetőségét. Most a dán Brunata céggel közösen és a Miskolci Polgár- mesteri Hivatal támogatásával kísérletbe fogunk. Ennek a lényege az, hogy kipróbáljuk három miskolci házban a külföldi cég által kikísér- ietezett rendszert, amely lehetővé teszi, hogy mindenki csak annyi távfűtési díjat fizessen, mint amilyen meleget óhajt, azaz amennyit saját magának szabályoz lakáson belül. Végül is annak már megteremtettük a lehetőségét, hogy mindfn egyes hőközpontunkban mérni tud - juk, mennyi hőt adunk át az épületeknek. Most rnár „csal:” azt kellene megoldani, hogy ezt az átadott hőt hogyan mérjük lakásonként. Ez a most kipróbálandó rendszer alkalmasnak látszik erre. ♦ Önök végül is ellen- érdekeltek ebben az ügyben, hiszen a vailalat akkor jár jól, ha minél több pénzt tud bevasalni a lakókon, nem pedig akkor, ha mindenki szigorúan csak a felhasznált energiáért fizet. — Számunkra most már az 'ehet az igazi mozgatórugó, ha a távfűtést versenyképessé tudjuk tenni, azaz elfogadható árakon, jó szolgáltatást ítudunK nyújtani. Ezért valójában érdekeltek vagyunk minden olyan megoldásban. ami vonzóvá teszi a távfűtést. A fűtőmüvünk például ma sincs kihasználva, kapacitásának jelentős részét nem tudjuk eladni, s ez növeli a távfűtés jelenlegi költségeit. Azt azért hozzá kell tennem; mindaddig jelentős eredményeket nehéz elérni, amíg a kormány a puszta áremeléseken túl nem próbál megteremteni olyan érdekeltségi, ár- és adórendszert, amely a távfűtéskorszerűsítésére igazi lehetőségeket nyújt... (kiss) találkozhatnak, amikor is videón követhetik figyelemmel a relaxáláshoz és meditációhoz szükséges ajánlásokat. Érdeklődni a közösségi házban, a Szinva utca 17. szám alatt, vagy a 46-217-es és a 46-489-es telefonszámon lehet. A bérletjegy ára háromszáz forint. Az intézményben változatos, hatékony módszerekkel tanulhatnak a növendékek. Az elsőosztályosok Tolnainé komplex anyanyelvi programja szerint sajátítják el az írást, olvasást. A gyerekek az angol, francia, orosz, német nyelv közül választhatnak, amit az 1—3. osztályban előkészítő jelleggel, a 4. osztálytól órarendi keretben tanulhatnak. Szeretettel várják az érdeklődő szülőket és gyerekeket. Szeretettel meghívjuk azokat, akik az abortusz elten vannak! Létezünk és iélegzünk-klub A Kaffkában Rajztagozatos osztály A gyógyvízről, a fürdőről és a 18—20. századi fürdőépületekről Az egykori meleg vizű pos- ványok helyén alakult ki a tapolcai íürdőtclep. 1928-ban a forrástavak lecsapoiásakor készült egy ma már különleges értékű fényképfelvétel, amelyen kis kerek töbrök látszanak a tófenéken. Ezek voltak a vizet szolgáltató források, s nem sok fantázia szükséges ahhoz, hogy elképzeljük az eredeti, 14—15, századi állapotot. Történeti és néprajzi analógiákat szép számmal iäijierimfc arról* hogy ezeket a töbröket miként használta a hétköznapok embere, beíefeküdve, magára kenve a gyógyító iszapot, majd lemosva azt a folyó vizében. Ezt a kb. 48 kát. hold kiterjedésű területet és a Hejő- völgy Dudujkáig terjedő szakaszát nehány évszázaddal ezelőtt még mocsarak, meleg vizű posványok töltötték ki, helyenként pedig a hínár és a vízinövények kusza hálózata miatt, a völgy szinte átgázolhatatlan volt. Nem is csoda, hiszen a tapolcai Várhegy keleti és észak-keleti oldalán az egymás szomszédságában feltörő 9—11 C-fok hőmérsékletű karsztvíz és a 29—31 C-fok meleg termálvíz felhasználatlanul folyt el, s elárasztotta az egész területet. Ezt az írásbeli feljegyzéseken túl Tapolca neve is bizonyítja, amely szláv eredetű szó, s meleg vizű tócsát, posványt jelent. Ősidők óta buzog Tapolca meleg vize, de fürdő céljaira csak a 18. században kezdték felhasználni. Egyes szerzők szerint itt már a török időkben is léteztek fürdők — írja „Tapolcáfürdő földrajzi képe” című, 1960-ban megjelent írásában elismert földrajztudósunk, Frisnyák Sándor. A fürdőépület első képéta Vasárnapi Üjság közölte 1859-ben. Az ekkori leírásból tudjuk, hogy „a fürdőintézet itten két fürdőből áll, um. a belső fürdőből, amely a tisztesebbek (ti. öregebbek) által használtatik és egy, a szabad ég alatt levő forrásból a köznép számára. Különösen javalva van idült bőrbetegség, csúz, köszvény, izzadmányok, ízületi merevség, tagzsugorodás ... ellen, általános üdítő hatásánál fogva pedig gyöngeségben, érzidegkórban, mozgidegkórban, tehetetlenségben, meh- kórban szenvedők részére. Arról, hogy milyen jó hatású volt a hőforrások vize és milyen kellemes volt a fürdő környezete, egy évtizeddel később, 1869-ből származó leírás a következőképpen szél: „a források vizei csak szabadság alatt vannak tavakká összegyűlve, s ép ezek kölcsönzik Tapolcának legfőbb kellemét, s olyan valami kedves mulatóhellyé varázsolják, aminőben még természeti kincsekben gazdag hazánk nem bővelkedik felettébb.” A mulatóhely említése kettős értelemben i is helyes, hiszen már ekkor üdülő, s ehhez kapcsolódóan korábban is értesülünk egy fogadó üzemeléséről. Geográfiai szótárában 1851-ben Fényes Elek írja, hogy Tapolca „régi mulató s fürdőhely ... Itt különben úrbéri zsellérek nem laknak, csupán fürdőfelügyelője, fogadós, ki a fürdői vendégeket kényelemmel mindenkor kész ellátni, Birtokosa a munkácsi püspök Popovics Vazul.” S hogy milyen régi a fürdőhely, erről a legkorábbi írásos feljegyzést — jelenleg — 1711-ből ismerjük. A miskolci levéltárban fellelhető okirat szerint, Althán Mihály apát a vármegye figyelmébe ajánlja a tapolcai fürdőt „már csak a közjó és a jótékonyság miatt is; mely dolgokra úgy kell alkalmassá tenni, hogy egyrészt a hideg vizű patakokat el kell onnan vezetni, másrészt pedig valamely házakat kell építeni mindazoknak a nagyobb kényelmére és használatára, akik hosszabb időt szándékoznak ott tölteni. Ebből a célból nemrégen magammal hoztam Kassáról egy orvost, s a felvidéki városokból is fog érkezni valaki más is, aki a föld alatti és gz ásványi vizek dolgában szakember. ... a legalázatosab- ban kérnem kell, hogy a tekintetes vármegye a maga részéről kapásokkal, fuvarokkal és más ingyenmunkákkal. továbbá fával és néhány anyagfélével szíveskedjen segíteni.” A fürdő építéséről és használatáról még két érdekes korai adatot említhetünk: ' 1714-ben Gróf Lasberg kapitány Borsod vármegye alispánjához a következő levelet küldi: „Ezenkívül van a táborban tizennyolc beteg katona, akiknek szükségük van arra, hogy Miskolctól nem messze levő fürdőt igénybe vegyék. Ne nehezményezze tehát a tekintetes vármegye a szükséges szekereket megrendelni, vagy pedig a rendelést nekem elküldeni, hogy oda utazhassanak”, 1723-ban. az Egerben székelő tapolcai kardinális apát elrendeli az egri várőrség parancsnokának, hogy járjon el Borsod megye elöljáróságánál a tapolcai fürdővel kapcsolatos munkák meggyorsítása érdekében. Ebből tehát tudójuk, hogy a fürdővel kapcsolatos építkezések a 18. század elején megkezdődtek, s be is fejeződtek, amelyről már egy 1743-ban készült összeírás tanúskodik „AzTa- polczai Fürdőnek Ipületéi” cím alatt. Ebből kiderül, hogy van egy nagy közfürdő, s mellette két kisebb fürdő. Az épület fedele romladozik, ablakai, ajtói elvesztek, falai megrepedeztek, némely helyen le is dőltek. A fürdő mellett van még két "ház, az egyik négy-, a másik kétszobás, s el vannak látva a szükséges konyhákkal, mellékhelyiségekkel. „Ez a két tractus fa és kő Lábakra és fa gerendákra van Ipitve”. Ez volt tehát a 18. századi vendégfogadó, amelyhez a „vizen túl” egy kis kőpince tartozott, amelyben a korcs- máros a serét és borát tárolta. 1938-ban nagy- feltűnést keltett az az újságcikk, amely hírül adta, hogy „A tavi fürdő építésénél megtalálták a legrégibb tapolcai iürdő emlékeit”. A több méteres iszapban több száz évesre becsült fürdőkádat, s hozzá vezető tölgyfalépcsőket találtak. Megállapították (vagy inkább feltételezték), hogy „minden valószínűség amellett szól, hogy Tapolca legősibb fürdőjét a bencések építették, akiknek a monostora több, mint háromszáz’ évig állott fenn.” Mi történt a kiásott emlékekkel? 1941 májusában megnyílt az új fürdőépület. (Fél évszázados kora miatt, szintén érdemelne egy megemlékezést.) Ez 212 dr. cölöpre, s a cölöpökre öntött vasbetonkoszorúra épült. Tervezője Bánlaki Géza volt, az alapozási és építési munkálatokat Demes Béla vezette. Az asztalos Schumann János volt, a szobor készítője pedig Borzay-Szűcs Ferenc. Az avatásról készült tájékoztatóból megtudjuk, hogy a kupolacsarnokban elhelyezett bútorok, mind azokból a cölöpökből készültek, amelyek „kb. hétszáz esztendőn keresztül — tartották — azt az őskori fürdőépületet, amelyek helyére a mostani palota épült.” (Folytatjuk) Dr. Dobrossy István muzeológus A Miskoic nemzetség ssálSásteriilete 4.
