Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
A Miskolc nemzetség szállásterülete 3• Barlangi menti Bűin Katasztrófa esetén is számíthatunk rájuk Mától barlangi mentőkkel | találkozhatnak Bánkúton a téli sportok hívei. Agyagos ! ruhájukban, fejlámpájukkal, speciális felszerelésükkel valószínűleg feltűnést keltenek a síelők között. Ónodi Lászlótól, az Észak-magyarországi Mentőszolgálat Egyesületének titkárától érdeklődtünk arról, mire készülnek a közeli napokban. — Az elmúlt időszak szomorú statisztikái késztették a Miskolcon működő barlangkutató csoportokat arra, hogy újjászervezzék a területi mentőszolgálatot. Önálló jogi személyként igyekszünk ezentúl minél gyorsabban és hatékonyabban a bajba jutók segítségére. Ez, a február 16-tól 24-ig tartó mentöszQlgálati tanfolyam az első komolyabb lépés a képzés színvonalának javítására. Az Országos Barlangi Mentőszolgálat négy oktatója tart mintegy húsz helyi barlangi mentőnek mentési gyakorlatokat, illetve néhány szükséges minősítő vizsgára is itt kerül sor. A barlangjúró II. és a túravezetői vizsgák mellett az Országos Mentőszolgálat négy mentőtisztje is részt vesz egy alapfokú képzésen, mely igencsak megkönnyítheti a későbbiekben az együttműködést a sérültek felszínre szállítása közben. — Hogyan kezd működésbe lépni egy esetleges riasztást követően a csoportjuk. — Ha valaki úgy ítéli meg, hogy barlangi vagy hegymászó technikára van szükség cgv balesetnél, egyszerűen a mentőket keli hívnia (04), s ők továbbítják számukra a jelzést. Ez is Ha Dorottya 4 szorítja, Julianna tágítja? Azt már tudjuk, hogy milyen volt az időjárás februer 6-án, Doroty- tya napján — mert mar elhagytuk. Hogy aztán az aktuális versikének, azaz, hogy „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” — lesz-e hitele? Merthogy február 16-ai névnapján nemigen enyhül az idő. Legalábbis nem annyira, mint ahogy azt a „rámutató napja” alapján várni lehetett. Juliannához, az ókeresztény szűz és vártanúhoz különösebb népi időjósló’, hiedelem nem fűződik. A latin eredetű név any- nyit jelent, mint „ra gyogó”. S hogy az is leheteti, a szebb nem hódolója, Csokonai Vajda Juliannához, azaz Lillához írt verse isr bizonyítja. Ha a 100 éves kalendárium jó tanácsaiban nem is emlékezik meg külön Juliánéról, névnapjának szomszédságában azonban számos tennivalóra utaló bölcsességet találhatunk. Ilyen például a Juliannái megelőző Fauszt napja, amikor is jól meg kell rázni a gyümölcsfákat, hogy azok bőségesen teremjenek. Erre azonban a hétvégi telkeken a térdig érő hóban kevés lehetőség adódott. mutatja, hogy igen szoros kapcsolatban vagyunk a mentőkkel, de rendkívül sok segítséget kapunk a megyei polgárvédelmi egységtől és a Vöröskereszttől is. Ezek elsősorban természetbeni juttatások, de rengeteg, csak külföldön beszerezhető, speciális felszerelésre lenne szükségünk a mentések meggyorsításához (a barlangban használható speciális mentőágy 40 ezer forint). Éppen ezért létrehoztuk a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Mentőszolgálatának Alapítványát (Budapest Bank 271-11-921), melyre ipinden támogatást szívesen várunk. A felszínen is bármikor szükség lehet a munkánkra, ezért a térségben nemrégiben létrejött katasztrófa- elhárítási csoporthoz is csatlakoztunk. Természetesen mindezt önzetlenül, a szabadidejükben vállalják tagjaink ... n. zs. Alaposan elcsodálkozhat- j nak azok. akik még „Hunyadi páncélosként” ismerték a Hunyadi utcai borozót, s mostanában nem jártak arra: n hajdani borozó ugyanis tegnaptól mint salátabár várja a vendégeket. Nemcsak az avas: Jégvirág salátabár készítményeit kóstolhatjuk itt meg, hanem az ugyancsak avasi francia pékség termékeit is. A Hunyadi utcai üzlet a Miskolci Vendéglátóipari Vállalaté, s amióta bezárt A hétfőn délután 5 órakor kezdődő szuggesztiós-relaxá- ciós-gyógyító foglalkozásra, amelyen bioenergiával tölti fel a résztvevőket Jevtusenko professzor, a következő jeligék és személyi számok tulajdonosait várjuk, a Korvin Ottó u. 9. sz. alá, az MSZP helyiségébe: „Utolsó remény”, „Tamara”, 1 390827 1593, „Gilla 100", „Gyöngyszem", 1 721218 6989, „1984 júliusa””, „Szilvia 36", 2 260227 6118, „Margaréta”, „Olefin II.”, „Konkolyvirág, búzavirág”, „Rózsa”, „Parapszichológia”. „Orvos", 2 360415 2372, 2 470519 2635, „Haraszti”, „Lufi”, „Játékosan”, „Unokák”, „Jefó 11”, „ősz”, „Fodrász”, „Tél”, „Akarat”, 2 240604 1480, „Evelyn”, „Antwer”, „Zsiráf”, „Mókás”, „Izolda”, 1 380114 0819, „Sólyom”, „Fényesvölgyi”, „Gyöngyvirág”, „Bizalom”, 1 430429 1225, „Bízom", „Monti”, ,,Porckorongsérv”, „Bürger”, „43 november”, „Zsóka”, 2 650613 5856. „Hapci Benő”. 2 730801 5512. „Margaréta”, „Hit”, „Csengés”, „ErzséÁ Bánki Donét főiskola Menedzser szakot indít A Bánki Danát Gépipari Műszaki Főiskola Miskolci Konzultációs Központja (Miskolc, Kun Béia út 10., telefon: 46 45-811) felvételt hirdet az 1991 92-es tanévre, az alábbi szakokra: a) szervező szak. b) menedzser szak (új). A képzés mindkét szakom 8 féléves, szakosodás a 4. félévtől. A megszerezhető képesítés: — gépész üzemmérnök szervező szakirány, — gépész üzemmérnök menedzser szakirány. Felvételi vizsga csak írásbeli: matematika és fizika. Technikusi oklevéllel jelentkezők 4, nyelvvizsgával rendelkezők 5, illetve 8 pontot kapnak. Jelentkezési határidő: 1991. február 28. Jelentkezési lap a titkárságon igényelhető. j itt a borozó, arról hallottunk . hírt, hogy ingyen- konyha lesz a helyén. A vállalat illetékesei most arról nyilatkoztak: az üzlet sajnos nem sikerült, nem tudtak megegyezni az önkormányzattal. így lett az ingyenkonyha helyén salátabár, . mert kocsmát nem akartak nyitni a belváros peremén. Szesztilalmat azért nem rendeltek el az üzletben: mérnek itt itókát is, de a környezetet, az üzletvitelt úgy alakították, hogy ne legyen a salátabárból poharazó. bet”, 1 261105 0941, 1 301008 1214, „Pusztáimé”, „Pista bácsi”, 2 280202 6157, 2 441130 3713, 2 220422 5734, „Optimista". „Anikó”, „Isiász”, „Kertész”, „Kuba”, „Icu”, „Hernádvölgye", 2 720413 5592, „Lila ibolya”, 2 440926 3737, „Tél”, 1 411021 0915, „Bömbölő”, 2 380624 5387, „Hilda”, 1 310802 0742, „Különös baj”, „Zoroti”,_2 520527 2019, „Oroszlán”, „.Rozália”, „Rózsa 21”, „Poroszkai B”, „Pötyi”, „Gorbacsova”, „Szerencse”, „Gergő”, „Édesanyám”, 2 301126 4336, „Judit, április 20.”, „Körömvirág", „Dorottya”. Miként kormányoz Milyen anyagi lehetőségei lesznek az önkormányzatoknak. kié lesz a pártház, hogyan nevezik ki a megyei rendőrfőkapitányt? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszol Szabó György, a BorA Hunyadi utcán Kocsma salátabár Délután 5-től a Korvin Ottó u. 9. sz. alatt Kiket vár Jevtusenko professzor hétfőre? Kiscsoportos foglalkozás szuggesvtióval, hioenergia-áladással Tapolca és Mindszent község különleges kapcsolata a 16—18. században A tapolcai apátságnak — egyéb adományok és szerzemények mellett — Miskolc határában is volt két régi jobbágy-teleknek megfelelő, közel 10 hold kiterjedésű, középkori eredetű birtoka. Az itt lakó és az apátságnak szolgálni tartozó népesség, kiegészülve a reformáció idején, azaz a 16. században Miskolcról kitelepült néhány családdal, a 18. század elején Mindszent község néven önálló településsé szerveződött. Miskolctól való elszakadásukban szerepet játszottak az ellenreformáció helyi eseményei is. Miskolc város tanácsa 1724. február 20-án tudomásul vette az elszakadást, s ettől kezdve a mindszentieket úgy kezelte, mint bármelyik más, szomszédos település lakosait. A mindössze két utca (Mindszent és a mai Földes Ferenc u.) elsősorban zsellérekből álló lakosságát magába foglaló település 1724- tői 1880-ig élte Miskolctól közigazgatásilag független életét, történetét. Miskolc várcs többszöri kérésére és a mindszentiek folyamatos tiltakozása ellenére a belügyminiszter 1879 végén megszüntette Mindszent önállóságát. A fő indok az volt, hogy a települést Miskolc körbeépítette, település történet i és településszerkezeti értelemben bekebelezte,. m.z egykor önálló településen, a mai mindszenti róm. kát. templom helyén a középkorban már ' kápolna, templomocska állott. Meglétére először 1507-ben utal okleveles adat, de valószínű. a 15. század utolsó harmadában épülhetett. Szerepe a 16. század első felében növekedett meg. Ebben kétségtelenül szerepet játszott az is, hogy a reformáció gyors és nagy térhódítása ellenére, de katolikus hiten maradt családok kiköltöztek Miskolcról, illetve a város akkori peremén, a mindszenti templomocska környékén telepedtek le. A kápolna szerepéről, másrészt a monostor állapotáról kapunk tájékoztatást az egri püspök Oláh Miklósnak írt leveléből: „A tapolcai apátságot néhány szolgánkra bíztuk azért, mivel Egerből, a Bebek-urak részéről és más helyekről is zaklatásoknak voltak kitéve. Ezek a gondozók az apátság jövedelméből fogják ellátni a szerzeteseket és a papokat, akik itt vannak, aztán a monostor más szükségleteiről fognak gondoskodni ... Más módon erről a monostorról gondoskodni nem áll módunkban.” A monostor védelmét igyekeztek az önkormányzat? sod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke a miskolci rádió február 18-i reggeli műsorában. A hallgatók az adás ideje alatt a 45-510-es telefonon tehetnek lel kérdéseket. Egerből megoldani, másrészt segítséget jelentett a diósgyőri vár. Főkapitányához a következőket írta Oláh Miklós: „Tudom, hogy gondod van a tapolcai apátság és a miskolci plébánia védelmére és felügyeletére... ugyanis nem kételkedem abban, hogy mindent megteszel, ami csak lehetséges. Ha az a szentségtörő a monostort lerombolta, a^cok a szerzetesek, akiket időközben szolgálatba állítasz addig, amíg a monostor körül a lakóépületek elkészülnek, a papi teendőket a miskolci egyházközség templomában végezhetik. ...állíttasd helyre a monostor romos épületrészeit is. 1534-ben újabb fontos eseményről szerzünk tudomást. „Köszönöm Neked — ti. Pemfflinger Sebestyénnek —, hogy a tapolcai apátságot nevemben visszaszerezted, birtokoljad továbbra is. Ha lehet hívd vissza a félelemből szétfutott szerzeteseket. Ellátásukról egyelőre a miskolci lelkészség jövedelméből gondoskodj... Ha amaz istentelen Bebek a kolostort annyira lerombolta, hogy abban lakni nem lehet, van Miskolcon az apátságnak háza, ott, vagy pedig a lelkész házában is ellakhatnak a szerzetesek, ameddig a monostort valamennyire helyre lehet állítani,” A monostor helyreállítása — mint tudjuk — nem sikerült, sfet a Miskolc nemzetség régi adományai is lassan szétszóródtak. Ennek fő oka az volt, hogy 1596— 1687 között az egri püspök és káptalan Kassára. Jászóra költözött. Az-apáti címet pedig idegenek kapták és használták. Az apátság földesúri igényét a mindszenti egyház oltárának igazgatója, mint jogutód képviselte. Ezzel magyarázható, hogy 1632-től a mindszenti oltárigazgatók címzetes tapolcai apátnak nevezik magukat, s jogot formálnak az akkor már puszta településekre, így Tapolcára. Valkra, Jen- kere és Nolajra. Tehát Mindszent válik központtá. A 18. század vége még egy különlegességet tartogat számunkra: Mária Terézia a tapolcai apátságot, annak megmaradt területeit az 1771-ben alapított munkácsi görögkatolikus püspökségnek adományozza javadalomként. 1776/1778 között folyik a vita Eszterházy Károly egri és Bacsinszky András munkácsi püspök között — egyebek mellett — az apátsági javak részét képező mindszenti templom hovatartozásáról. Bacsinszky úgy vélekedik, hogy mint kinevezett tapolcai apáthoz éppúgy hozzátartozik a 15—16. századi mise- alapíványon emelt templom, mint a parókia, az apátsági épületek, vagy a jószágkor- mányzói ház tulajdona. Esz- terházynak pedig az a véleménye, hogy „vétek és botrány lenne” a kétezer fő befogadására alkalmas mindszenti templomot a néhány száz főnyi görög katolikusnak átadni. Hasonlóan alapvető különbség van közöttük Görömböly megítélésében. Az ottani görög katolikusokat éppúgy sérelmek érték, mint a la- ‘tin szerfartásúakat. Végül 1778 áprilisában megszületik Mária Terézia rendeleté, amely Mindszentet to- • vábbra is a római katolikusoknak rendeli' használatra. Miskolcon építeni kell egy görög katolikus plébániát. három leányegyházzal. A mindszenti és görömbölvi temolom^nitisek befejezésére pedig az addig ráfordított összeg háromszorosát biztosítja. A 18. századi eseményekről, az ügy lezárásáról ie- les várostörténészünk, Marjalak! Kiss Lajos 1933-ban a kővetkezőket írja: „Az új birtokos megtette ugyan kötelességet egyházával .szemben. hiszen a szomszédos Görömbölyön Két új templomot, róm. kát. és gör. kát. templomot építtetett, s min kegy úr két plébánia javadalmazását vállalta magára, mégis időszerű lenne Tapolcán legalább egy kis kápolnát építeni az eltűnt kolostor helyére.” 1934-ben Szabó Pius tábori esperes vetette fel Ta- polca-Verebesen a kápolna gondolatát, s egy év alatt el is készítette azt. A telket Pataky Rudolf villa- telek-tulajdonos adta, a terveket Menner László készítette, az építő Katona Lajos, a szobrász Kun József volt, a templomajtó Süveges József kovácsmester munkája. A Szent Annáról élnevezett sziklakápolna felszentelése 1935. július 28-an volt, s már több, mint fél évszázada így emlékeztet az egykori kolostorra. Dr. Dobrossy István muzeológus 3^ Az önálló Mindszent falu települési képe ím-böl
