Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám

Harminc éve a páiyán KoósJános boldog napfa Már beszámoltunk a Hern Szép tárgyak dicsérete című tatát naponta 10 és 16 óra an Ottó Múzeum két állandó kiállításáról. Képünkön a tárlat egyik szép darabja látható. A Papszeren levő bemu- között lehet látogatni. (Kerényi László jelvétele) Szakmai átképzés A Mezőkövesdi Városi Mű­velődési és Sportközpont évek óta szervez átképző tanfolyamokat a szakmák szerint illetékes szakmun­kásképző intézetek és a TIT megyei szervezetének közre­működésével. Alig 3 hónap alatt elvégezhető' a kazán­fűtő tanfolyam. A betanított ív- és lánghegesztő tanfo­lyam a vasas szakmákban dolgozóknak nyújt bővebb foglalkoztatási lehetőséget. A targoncavezető és a trak­toros tanfolyam a szállítás, rakodás és a mezőgazdasági munkák területén hasznosít­ható. A gyors- és gépiró tanfolyam a nőknek jelent lehetőséget munkakör-yál- toztatásra. A művelődést központ Mezőkövesd és a vonzáskörzet üzemeivel ál­landó kapcsolatot tart. és képzési, továbbképzési igé­nyeiket figyelembe véve szervezi tanfolyamait. 3 Mini EÉiálii Balázs János naiv festő emlékkiáiiíiása január 14- én nyílik a Kossuth utcai Mini Gaiéiiában. Balázs János Salgótarján­ban élt és alkotott. Verse­ket is írt. Az életműve 1975 táján teljesedett ki. képei j rövid időn belül gyűjtőkhöz j kerültek. Ez a kiállítás a * szétszóródás- előtti anyagot kívánja bemutatni- festmé­nyei mellett verskéziratait, és a róla és környezetéről készült fotókat is a közön­ség elé tárják. A tárlatot a Bükk Művészeti Alkotókö­zösséggel közösen rendezi a Művészeti és Propaganda Iroda. Minden érdeklődőt várnak január 14. és feb­ruár Ifi. között, naponta 10 —18 óra között. Miskolc, Klapka u. 17, telefon:64-000 Tanfolyamok, klubok a Vörösmartyban Gyermekruha-szabáa és [ -varrás tanfolyam indul ja- 1 nuárban a Vörösmarty Mű- I velődési Házban. A két hó- ' napos tanfolyam órai ked- j den és csütörtökön lesznek, a részvételi díj ezer forint. ! Mindössze 1Ó0 forinttal több a három hónapo® sza­bás-varrás tanfolyam díja, ennek a kurzusnak a részt­vevői hétfőnként 3 óra ho&z- iszat tanulnak. 10—18 éves gyerekeknek hirdetik meg a tartásjavító tornát. A fog­lalkozások kedden délután lesznek. Az angol társa1 gá- ®i klub péntekenként tartja összejöveteleit. Németből és angolból felnőtteknek kezdő nyelvtanfolyam indul, mind­kettő dija 3500 forint. A kö­zéphaladó német tanfolyam 500 forinttal többe kerül, ez is 70 órás, miként a két másik. A házban működik a játékkedvelők klubja, szom­bat délelőttönként tartják foglalkozásaikat a dzsessz- táncosok, péntekenként pró­bál a Főnix formáció® tánc­csoport. Ha nem évfordulós fellépés­ként hirdették volna ezt o Koós-koncertet, meg sem em­lítenénk, hogy a tcxis-blokád idején kellett volna megtör­ténnie. Így azonban ez is hoz­zá taitozik történetiségéhez, amely ezenkívül nagyon sok mindent foglal még magába. Elsősorban a magyar szóra­koztató zene utolsó három évtizedét, amelynek szinte tel­jesen sikerült kiszorítania, il­letve behelyettesítenie az ad­dig megszokottat. Ehhez Koós Janes is nagymértékben hoz­zájárult. Hozzájárult, mert hoz­zájárulhatott tehetsége, zenei képzettsége, megnyerő külseje és éneklési stílusa révén, s nem kevésbé azért, mert fel­tűnése első piilunalától kezd­ve jó előadóművésznek is bi­zonyult, aki vonzó módon - nem kevés színészi adottság birtokában - tudta eladni, amit csinált. Koós János ezeket a tu­lajdonságait — amint mis­kolci jubileumi koncertje is bizonyítja — nemcsak meg- tartóttá, de tovább is fej­lesztette. Ezek alapján lehet elmondani róla. heg; ő szin­te az egyetlen oiyan sztár, aki nem sztárolja önmagát, hanem az éneklést, a/, elő­adóművészi fellépést is csa­patmunkának tekintve — műsorait gazdagítja azzal, hogy partnereket léptet feí maga mellett. Barátokat, ro­konokat, családtagokat — saját gyermekeit, akiknek egy ilyen — a családfőt, a tisztelt és szeretett kollégát ünneplő — alkalommal még Miskolcon rendezték Az első nyilvános rád ióhang verseny A magyar rádiózás 65 éves történetéhez egykori szemé­lyes emlékeim és a napokban befejezett forráskutatásom té­nyei alapján egy érdekes ada­lékkal szeretnék hozzájárulni. Magyarországon 1925. ja­nuár 17-én, Miskolcon tar­tották az első nyilvános rá­dióhangversenyt. A rendkí­vüli technikai és kulturális esemény a magyar rádiózás j hőskorában játszódott le az • avasalji városban. Ebben az évben voltak az első próba­sugárzások, majd később a rendszeres műsoradások a csepeli és a nagyobb telje­sítményű székesfehérvári adóállomásokról. A rádióhangverseny ere­deti gondolatának ötlete és megrendezése a Borsod- Miskolci Görög. Kát. Nőegy­let érdeme volt, élén fiatal, agilis elnökével, dr. Mádai Lajosné sz. Bácskái Hónával. Az emlékezete? miskolci rádióhangverseny megrende­zését a kereskedelemügyi s miniszter a jótékony célra való tekintettel engedélyez­te. mivel.a teljes bevétellel lehetséges, szegénv sorsú kö­zépiskolai tanulók oktatási és szociális ellátási költsé­geihez járultak hozzá. Már hetekkel a szenzációs esemény előtt a helyi napi­lapok sűrűn adtak hírt az előkészületekről, a külföldi rádióállomások változatos művészi programjáról, me­lyeket a közönség Miskolcon egy időben fog élvezni az olaszországi, németországi, ausztriai hangversenytermek hallgatóságával. A Széchenyi utca egyes üzletei előtt nagy érdeklő­déssel nézték a miskolciak a kirakatokban elhelyezett szí­nes, nagyméretű Európa-tér- képeket, melyeken vörös vo­nalak jelezték a rádióhul­lámvonalak irányait. Ezek á hullámok Londonból, Pá­rizsból, Rómából. Monte Cár­iéból, Berlinből, Becsből stb. mind a célpontra, Miskolcra irányultak. Még több nézője volt a rádióhangverseny előtti na­pon a hatalmas antennák felszerelésének, melyeket a Korona Szálló és a szem­közti Tarnay-ház tetőzete között feszítettek ki. A zi- mankós téli napon a szo­katlan és nem egészen ve­szélytelen szerelési munká­kat a Magyar Posta szak­emberei a honvédség híradós egységeinek segítségévéi irá­nyították. Ilyen előzmények után el­érkezett a nagy esemény es­téje A helvi Magyar Jövő napilap 1925. január 18. szá­ma 4, oldalán részletes ri­port méltatta ? rádióhang­verseny kulturális jelentő­ségét. A Korona Szálló nagytermét zsúfolásig meg­törött? a nemcsak a város­ból, hanem Bo-sod mesé­ből érkezett számos vendég. Az emelvényen hosszú asz­talon sorakoztak a berlini Siemens—Schukkert Villa­mossági Bt. vevőgépei me­lyeket a huzalok szövevé­nyei pókhálószerűen kötöttek össze a külső antennával és a körös-körit! sűrűn elhe­lyezett tölcséres hangszórók­kal. A pontosan 20 órakor kezdődött rádióhangverseny bevezetésében Schummer Oszkár főmérnök — az ál­lami adóállomások tervezője — élvezetes tájékoztatást adott a 20. század e techni­kai csodájának fizikai alap­elveiről és kulturális, gaz­dasági perspektíváiról. Egyre fokozódott az izga­lom, amikor Schummer fő­mérnök és vezérkara meg­kezdte a külföldi adóállo­mások kapcsolását. Párizs­ból érkeztek az első hangok, a Carmen drámai fináléja. Majd Rómából és Milánóból Verdi és Puccini szebbnél szebb operaáriái következ­tek, az olasz énekesnők tisz­tán csengő szólóit lélegzet­visszafojtva hallgattuk. Alig­hanem az egyik legfiatalabb kisdiákként szorongtam a I tömött emeleti erkélyen, ma [ is elevenen él bennem a kerszaknvitó esemény han­gulata és megannyi apró ’•észlet. A? olasz adók után Berlinből és Breslauból (a mai lengyel Wroclaw) sugár­zott nagyszerű szimfonikus hangverseny lenyűgözte a közönséget. A csaknem két­órás műsor után a közönség Schummer főmérnököt és munkatársait lelkes tapssal ünnepelte. Az első hazai nyilvános rádióhangversenvt jól sike­rült táncestélv követte. Ka­tona- és cigányzenekar lát­szotta a huszas évek diva­tos slágereit, kitűnő h'-ngu- latát sokéig emlegették a ’ áreshan liven körülmények között ve*te kezdetét a rá­dió nyilvános bemutatkozá­sa Miskolc városában. Ezután gvors ütemben fej­lődött a rádiózás iránti ér­deklődés. Ennek egyik jele, hogy 1925. március 20-án megalakult a Miskolci Rá­dióamatőrök Egyesülete. Dr. Mádai Lajos nagyobb szerep jut, mint máskor. Három évtizedes művészi pályáját ünnepelve — a nyilvános tévéíelvétellél is egybekötött miskolci előadá­son — most Kovács Kati, Tábori Nóra, Malek Andrea, Dékány Sarolta — úgy is mint feleség —, a két Koós- gverek — Réka és Gergő —, valamint a mű,.^szerkesz­tésben, komponálásban is segítő jó barát. Heilig Gá­bor voltak a partnerek. Ha azt vesszük, külön-külön ze­nei világot, stílust képvisel mind, azonkívül, hogy élet­korban is nagyon különbö­zőek. Tábori Nórától, a még operetten nevelkedett neves színésznőtől a mjuzikeieket magas művészi fokon meg­szólaltató Maiek Andreáig — nem is beszélve Koós Réka zeneileg ugyanscak ér­tékelhető, sőt elismerést ki­követelő fellépéserői — igen. széles az ív. Erre vagy ar­ra akár el is borulhatna a produkció, ha nem Koós Já­nos verné le tartópilléreit a különböző stílusokat is öt­vözni tudó, igen nagy zenei hajlékonyságot igazoló tehet­ségével, amelybe még a stí­lusparódiák is jól beleille­nek. A paródia különben sem áll távol Koós János zenés színpadi megnyilatko­zásaitól. Hajdan Hofival, most Tábori Nórával és Hei­lig Gáborral — lásd a lam­bada- és Latabár-paródiá- kat — remekelt e nemben, anélkül, hogy ismételte vol­na önmagát. Ö ugyanis csak annyiban ismétel, hogy is­mételten képes jó hangula­tot teremteni azzal, hogy alázattal szolgálja a zenés színpadot, a szórakoztató ze­nét, kiszolgálja a partnert és szinte a háttérben ma­radva irányítja a műsort úgy, hogy közben mindenkié mellett a saját pillanatait is megtalálja és csillogtatja. És ez bizony már külön szóra­koztatási stílusnak is tekint­hető. Ebben a partner nem alárendelt szerepű töltelék, hanem társ, a siker részese, úgy ahogy mindenkori nyer­tese a közönség. — Akkor is, ha az előadás, nem jubi­leumi és nem az ünnepeltet felnevelő városban. Miskol­con zajlik. Itt, éppen ezért sokszorosan is az. A techni­kai hibákat leszámítva, oiyan, amilyennek a falra­gaszok is ígérik: Happy Koós Day. (gyöngyösi) Az adtátok Az ásványiig képeslapjai Szép számmal vannak olyan természeti képződmények, ame­lyeknek a szó gazdasági ér­telmében az égvilágon semmi Hasznuk sincs. Egyedüli érté­kük, hogy szépek, szemgyö- nyörködtetőek. Ebben a kate­góriába taitozik jó néhány ás­vány; azok, amelyekből nem nyerhető ki értékes nyers­anyag, csupán esztétikai ér­tékük van. Az ásványokkal eredeti megjelenési formájukban leginkább a múzeumok pol­cain találkozhatunk. Ter­mészetbeni lelőhelyeiken rendszerint cs-.k módszeres gyűjtőmunkával, de még eb­ben az esetben is jókora szerencsével bukkanhatunk a szebb, ritkább példányokra. Barlangok mélyén, kőzetre­pedésekben rejtőznek, nem­ritkán egy kívülről teljesen jellegtelen gömbszerű kőda­rabban. ún. geodában, mint például az achátok. Achátoknak a kalcedon nevű ásvány bizonyos válto­zatait nevezzük, mégpedig azokat, amelyeknek hasított, vagy éppen csiszolt felülete valamilyen különleges raj­zolatot. úgy is mondhat­nánk: képet mutat. Maga a kalcedon is egv ..változat”: az egyik legközönsé^'-sebb ásványnak, a kvarcnak egy mikrokristályos, tömött, ros­tos szövetű változata. Hogy mitől neveztetik egy darab kalcedon aehátnakf az kizá­rólag az említett esztétikai megjelenéstől függ, s ezt a szigorú rendszer szerint osz­tályozott ásványvilágban már önmagában is különle­gesség. Az achátok keletkezése vulkáni kőzetekhez, legfő­képpen a bazaltokhoz kap­csolódik. Kovasavas olda­tokból való ritmikus kicsa­pódással képződnek, erre utal szalagos, sávos metsze­tük is. A sávok, szalagok koncentrikusak, a keletkezés helyéül szolgáló üreg falá­val párhuzamosak. Az adná­tok két fő csoportra oszt­hatók. Az elsőnél a mintá­zatot a fém-nxidos festő­anyagokkal színezett külön­féle sávok adják, a máso­diknál viszont a kéoet vala­milyen vendégásvány, vagy egy kőzetdarabka is tarkít­ja. Az achátok, amellett, hogy díszítőkőként és féldrágakő­ként sem megvetendőek, egyéb szempontból sem tel­jesen haszontalanok. Mivel nagyon kemények és ellen­állnak. dörzsmozsarak. mér­legalkatrészek készítéséhez is felhasználják őket. Jellegzetes szalagos acliát. Csehszlovákia területéről szár­mazik. lelik eiszeríi!

Next

/
Thumbnails
Contents