Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

Vissza Dzsehuűmeszhez Beszélgetés Kakos) László eg^jptoógus professzorral „Dzsehutimesz az i. e. 13. században tit, II. Ramszesz uralkodása idején, felesége, Iszet, nemes vonású úrnő­kéin. a kor pompázatos öl­tözékeiben jelenik meg a ké­peken. Amon-énekesnő volt. a templomi kórusban éne­kelt, és az óegyiptomiak csörgő hangszerével, sziszt- runimal kísérte a szertartá­sokat. Megismertük kedven­cét egy kis majmot i3. mely- széke alatt kuporog, gránát­almát majszolva, mancsában szölőfiirttel'* — írja Kákosy László, az Eötvös Lóránt! Tudományegyetem professzo­ra Dzsehutimesz sírja Tlié- bában című könyvében. A magyar egyiptomi ása­tásokban januárban új évad 'kezdődik. Elutazása előtt kérdeztük terveiről Kákosy Lászlót. — Professzor úr, milyen eredményeket értek el. és milyen tervekkel indulnak útnak az új ásatási évad­ban a magyar egyiptomi expedíció tagjai? — 1983 óta folyik az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem ásatása a* közép-egyip­tomi Théba, az egykori fő­város nyugati partján, a mai Luxor várossal szemben, Gurna falu területén. Zord, sziklás terepen folyik a munka, amelynek eddig két szakasza volt. Az első évek­ben Dzsehutimesz hatalmas sziklasírjának a belső terme­it tártuk lel, a hegy belse­jében lévő helyiségeket, és a sírkamráho^ vezető hosz- szú, spirális folyosót. Né­hány éve a sír előtti térség­ben dolgozunk, egy hatal­* Koporsó múmiával a sír feletti dombról más udvart tárunk fel. A j sír bejárata előtt volt egy j terjedelmes sziklaudvar, ameiynek a középső része nyitott volt, a szélén pillér­sorok álltak. Ezek a íoiyo- J sók fedettek voltak, és egy sziklamennyezet kötötte ösz- sze az udvart határoló szik­lafallá!. Az utóbbi évben az udvar bejárati tornyait tár­tuk fel, ugyanis az udvar­nak, hasonlóan a nagy egyiptomi templomokhoz, pülon bejárata volt, tehát két torony között lehetett bejutni az udvarba. A bejá­rati rész teljes feltárása a j :>|c Magyar kutatók egyiptomi régészekkel és ásató munká­sokkal 1991-kn is fanul on franciául at AL.IANCE FRANCAISE miskolci csapatának FRANCIA és magyar ANYANYELVŰ tanáraival! FEBRUÁRBAN újra induló óráink: NYELVÓRÁK 4 síinten: 1 kezdő, 2 középhaladó, 3 haladó, 4 szuperhaladó. NYELVÓRÁK SPECIÁLIS formákban, 2 szinten: 1 középfokú, 2 felsőfokú, speciálisan NYELVVIZSGÁRA előkészítő órák A NORMAL, B INTENZÍV ütemben. MINDEN kurzus 60 órás és 3900,- Ft. BEIRATKOZÁS: 1991. január 22-23., 15-17 óra között. Miskolc, Kossuth u. 11. ERIK LEBLOND igazgató következő, 1991 januárjában kezdődő ásatási év egy rk feladata. Sajnos itt komoly akadállyal állunk szemben, ugyanis az ásatási területhez egészen közel áll egy falusi ház, es mivel a talaj itt rendkívül laza kövekből, ho­mokból áll, ezért félő, hogy talajcsuszamlás esetén a ház megkárosodik. A ház tulaj­donosa mindeddig teljesíthe­tetlen feltételeket szabott, és amennyiben az utoisó pilla­natban nem sikerül meg­egyezésre jutni vele, akkor rendkívül óvatosan kell ezen a területen d'lgoznunk, a talajt megfelelően alá kell betonoznunk, hogy a ház fala le ne dőljön, mert ez a feltárt udvarban is káro­kat okozhat. — Miért esett a válasz­tás Dzsehutimesz sírjára, és ki is volt ő tulajdon­képpen életében? — Annak idején több más, számításba jöhető objektum megtekintése után választot­tam ezt a sírt az ásatás színhelyéül. Természetesen erősen közrejátszott az Efi­ira tori faraó reformját köve­tő időszak, a ramesszida kor iránti érdeklődésem, és Dzsehutimesz, a sir tulajdo­nosa ebben a korban élt. De a sziklasír sajátos atmoszfé- j rája is megragadott: egy erőteljes, érett művészet em­lékei a gyászos pusztulás közepette, az ünnepélyes, nagyvonalú architektúra — és főként a faliképek tema­tikája. Reméltem, hogy sok­oldalúan mutatja be a kb. 3300 év távlatából a világ­nézeti vásággal küzdő — a rövid életű monoteizmus után újra a hagyományos, istenekben bővelkedő vallás felé forduló — társadalom szellemiségét. Dzsehutimesz maga pedig az i. e. 13 szá­zadban élt, magas rangú főtisztviselő, Amon magtá­rainak felügyelője volt II. j Ramszesz fáraó uralkodása idején. Rangjához es gaz­dagságához méltó sírt kí­vánt magának olyan helyen, ahol mások is megcsodálhat­ták. Ilyen területként kínál­kozott az El-khokna domb­lejtője, melynek egyik sza­kasza még szabad volt. — Elképzelhető, hogy Dzsehutimesz sírja felett | valaha piramis emelkedett, amire a sír egy ábrázoló- j sa utal? Ezen piramis to- J ronázza a bejárati részt, — Talán valaha a sír fe- ; lett agyagpiramis állt, s az j erre utaló kép a sír második j termében megtalálható. Má­sik kutatási területünkön, a sír feletti dombon már évek ! óta folytatunk kutatásokat a i piramis esetleges maradvá- ] nvai után. Valószínű azon­ban, hogy ezt a piramist í már az ókorban elhordták, lebontották. Mindenképpen érdekes azonban ennek a sír feletti dombnak a kuta­tása, mivel aránylag gazdag leletanyagot találtunk itt, késői betemetkezésekkel. Már három, láda alakú ko­porsót találtunk, az egyik­ben múmia is volt. és még nincs teljesen kizárva, hogy a piramisnak az alsó tégla­sorait megtaláljuk. Ennek a most kezdődő évadban ki kell derülnie. D. J. jjc Régi fényorgona Kiállítás a színházban Miskolci színészek emlékei Kuk lay A utal J Pilinszky Jánosról Kuklay Antal körömi plé­bános kiváló értője Pilinsz­ky János költészetének. Az Ady Endre Művelődési Ház­ban két alkalommal is elő­adást tart Pilinszky életűt- járól, hitvallásáról. A janu­ár 12-i és 19-i előadások cí­me: A kráter peremén. Az előadások délután 4 órakor kezdődnek. * Akik rendszeresen láto­gatják a Miskolci Nemzeti Színházat előadásait, a né­zőtéri társalgóban a szín­háztörténeti kiállításnak már a negyedik részével is megismerkedhettek. Gyar­mati Ferenccel, e tárlatok összeállítójával beszélget­tünk.- Hogyan támadt az a gondolat, hogy elkezdje az elmúlt évtizedek színházi ' emlékeit gyűjteni? — A történet 1985-ig nyú­lik vissza. Akkoriban cso­dálattal figyeltem azt az iszonyatosan nagy munkát, amit Gobbi Hilda végzett a budapesti színészmúzeum létrehozása érdekében. So­kat beszélgettem vele, és amikor már sokadszor néz­tem meg az összegyűlt anyagot, akkor tűnt fel, hogy jóformán csak buda­pesti művészekkel foglal­koztak a szervezők. Pedig az ország nemcsak a fővá­rosból áll! Elvétve voltak vidéki anyagok, pedig a híresebb színészek vezető személyiségei voltak váro­suknak.. Ekkor gondoltam arra, hogy miért ne lehetne valamilyen emléket állítani ezeknek az embereknek Petőfi Sándci fogalmazta meg ezt nagyon jól: „El­megy velünk az idő hajó­ja". A mi mesterségünk annyira múlékony, olyan hamar képes a közönség felejteni .. — Miért itt, ebben a nem túl nagy teremben kapott helyet a kiállítás? — Ügy gondoltam, hogy amíg ténylegesen a méltó helyükre kerülnek ezek a ritkaságok érdemes a kö­zönség elé tárni őket. Ez már a negyedik része a so­rozatnak jövőre következik az ötödik. Alkalmanként hét-nyolc kolléga pályafutá­sának emlékeit tudjuk be­mutatni, persze a teljesség igénye nélkül. Plakátokat, színikritikákat személyes tárgyakat láthatnak az ér­deklődök Már 41 egykori művészről vannak anyaga­ink. az emberek nagyon segítőkészek voltak. Idege­nek. egyszerű színháziétól gatók hozták el féltett kin­cseiket, mondván, itt mél­tó helyen lesznek. Szinte mindenki, aki tudott a kez­deményezésről. magáénak érezte az ügyet. Ám a Szín­háztudományi Intézetben, ahol hivatalból kellene fog­lalkozni ezzel néhány szí­nészről még csak nem is ! tudtak! Ez borzasztó. Hát i lehet az, hogy valaki éve­ken, évtizedeken át a szín­padnak szenteli az életét, és Pálffy György színész-rendező tablója. jóformán még a nevét sem ismerik az ezzel foglalkozó szakemberek?- önnek van egy nagyobb szabású terve is ... — Néhány éve megtud­tam,- hogy a színház mögött van egy műemlék épület, amelyet most nem használ­nak semmire. Annak ide­jén készítettem egy terve­zetet, szmészemlékház lét- lehozására. amelyben .kizá­rólag miskolci művészek emlékei kapnának helyet. Elküldtem illetékeseknek, majd személyesen is felke­restem m’nden vezetőt. Mindenhol üdvözölték a gondolatot sőt a támogatást is megígérték. Ügy tűnt. sí­nen van a dolog. 1987-ben kiderült, hogy az épület életveszélves. Született egy terv. miszerint a színház felújítása után azonnal ne­kilátnak ennek a háznak a helyrehozataléhoz. Ez volt 1988-ban. Ma már 1991-et írunk és még semmi sem mozdult. Tavalyi áprilisban elmentem a városi tanács elnökéhez érdeklődni, s megtudtam, hogy elfogyott a pénz. Felajánlották, hogy a Petró-házban nyíló, a megye és a város irodalmi életét reprezentáló kiállítás melleit nekünk is helyet szorítanak. Megnéztem a helyszint, de té kellett jön­nöm: annyi irodalmi emlék vár bemutatásra hogy ott nekünk nem jutna terület. — Az új önkormányzatot megkereste már a tervével? — Először a polgármes­terhelyettes majd a polgár- mester úrral is sikerült be­szélnem. nagvon tetszett ne­ki a dolog. Itt tart most az ügy. * Jelenleg nyolc egykori szí­nészre emlékezik a kiállítás. Somoss Zsuzsa balettmester- koreográíus, Takács Oszkár színész, Sebestyén Mihály szí­nész-rendező, színházigazgató, Demeter Hedvig Jászai-ctíjas, érdemes művész, Mikes Béla színész-rendező, Pálffy György színész-rendező, Kovács László magánénekes és Olasz Erzsé­bet színésznő pályafutásának egy-egy részletével ismerked­hetnek meg az érdeklődök a színház nézőtéri társalgójá­ban. Horváth Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents