Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

Vendpgbányás/ok Harcikéról A MISKOLCIAK NAPILAPJA Ha nem is sokkal, tie I azért ismét egymillió tonna felett sikerült termelni a múlt évben, tgy foglalta össze az 1390. évi gyorsmér- | leg eredményét Szöcs Ele­mér, a lyukói üzem bánya- vezető főmérnöke. idén is egymillió tonna fe­lett kívánnak teljesíteni. A kitermelt és a felszínre szállított szénből mintegy 200 ezer tonnát szánnak köz­vetlenül lakossági értékesí­tésre, míg a többit a drót kötélpályán a berentei köz ponti szénosztályozóra szál­lítják. És ami nem kevésbé fon­tos: az éves termelés nyere­séget hozott. Pedig az elmúlt esztendő nehézségekben is bővelkedett, tgy többek kö­zött lassította, nemegyszer akadályozta a termelést a gyakori frontátszerelés. Már­pedig a bánya termelését a három nagyteljesítmény ű frontfejtés adja. Éz a 2—2.2 méter vastagságú széntelep­ben mint üzemelési forma, jól bevált. Az idei év kilátásai? Stőcs Elemér a létszám­mal kezdi. A múlt évben ugyanis mintegy kétszázan távoztak az üzem köteléké­ből: korkedvezményes nyug­díjba mentek. A hiányzó létszám pótlására most má­sik bányavállalattól csopor­tosítottak át dolgozókat. Minden műszakba egy-egy autóbusz hozza majd őket Kazincbarcikáról. Lyukón a korábbi munkahelyüknek megfelelő beosztásban dől- •% goznak majd. Ez a mintegy 170 fő segít a létszámgondok megoldásában. így aztán az XXill. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1991. JANUÁR 5., SZOMBAT # Mór csak az utolsó simítások vannak hátra, és rövidesen átadják Hejőcsabán a HCM Rt. SC sportcsarnokát. Ez lesz a legújabb miskolci sportcentrum. Felépítésében sokat segített a ce­mentgyár, amely az egyesületet szponzorálja. Az egykor jelentéktelen klub jelenleg NB l-es sportágakat mondhat magáénak. A sportcsarnokban helyet kapnak az asztuíiteniszezők, a röp- labdázók és a labdarúgók is. A HCM Rt. SC vezetése szeretné, ha Heiőcsaba a város asztali- teniszezőinek fellegvára lenne. (Cikk a 8. oldalon.) (Kerényi László felvétele) Egy kamionsofőr mondja Mtgtr-t nyolcvan nil egy tieid? A bencések nyomát keresve (1.) A Martin-villa romokra épült? Egv halott és hét sérült: ez a következménye annak a súlyos közúti balesetnek, amely január másodikén történt Miskolc határában. Egy távolsági autóbusz bele­ütközött az út szélén mű­szaki hiba miatt várakozó teherautóba, amely épp egy darus kocsi vontatórúdján vesztegelt. A darus kocsi ve­zetője az autó alatt fekve javította gépét, a vontatott autó pilótája pedig segítsé­gért induit, amikor bekövet­kezett az ütközés, az egyéb­ként meglehetősen rossz lá­tási viszonyok közepette, azaz ködben. A rendőrség első helyszíni nyilatkozata szerint az autóbusz vezető­je (későn vette észre az út szélén álló teherautót, és a hirtelen kormánymozdulat nem volt elég az ütközés elhárításához. A halottat már senki nem támaszthatja fel, de ami, szerkesztőségünknek el­mondott esy Volánnál dől gozó kamíonos pilóta, Bárdi Béla, talán segít abban, hogy ne legyenek további áldoza­tok. Bárdi 3éla régi vesszőpa­ripája az a sárga fényvisz- szaverő táblapár. amit Olasz­országban idestova egy éve kötelező a teherautók hátsó részén hordani. Ez a két tábla visszaveri a reflekto­rok fényét, mégpedig olyan hatékonyan, hogy messziről meglátni: egy teherautó vesztegel vagy halad előt­tünk. Még azt is megoldot­ták. hogy a szóló, azaz pót­kocsis szerelvény nélküli te­herautók csíkozott táblát hordanau. míg a szerelvé­nyek simát. így hátulról is azonnal kidéiül az előzni szándékozók számára, mire kell számítaniuk. Bárdi Béla is hord ilyet kamionján, mert szeretné, ha minél többen maradná­nak életben az országutakon. Mindössze nyolcvan márká­ba kerül a táblapár. s úgy gondolja, hogy Magyarorszá­gon is alkalmazni kellene, hiszen az alig négyezer fo­rintos kiegészítő a kamio­nokon az életet védené. Egyelőre nincs „vevő” az ötletre, pedig a szaporodó balesetek figyelmeztetnek! Valóban igaz, hogy a KRESZ előír jó néhány óvintézke­dést arra az esetre, ha va­lakinek le kell állnia az út szélén — például az elaka­dást jelző háromszög kihelye­zését. De a fényvisszaverő tábla hatalmas előnye, hogy nem követel semmilyen munkálatot: ha el is felejt­kezne az óvintézkedésről a veszteglő autó pilótája, a tábla akkor ott van, műkö­dik, figyelmeztet. Bárdi Béla elmondta azt is, hogy Olaszországban írat­lan szabály: ha valahol veszteglő gépkocsisor végé­hez érkezünk be kell kap­csolni a vészvillogót az au­tón. Ilyenkor a hátunk mö­gött jövő idejében felfigyel nem rohan belértk, vagy nem fog a felesleges és ve­szélyes előzésbe, hiszen tud­ja: valami akadály van előt­te. Jó lenne, ha Magyaror­szágon is így lehetne közle­kedni. és ehhez még nyolc­van márkányi befektetés sem szükséges... Még így dolgot elmondott Bárdi Béla. ami viszont elég aggasztóan hangzott. Arról van ugyanis szó. hogy a nemzetközi országúti forga­lom kezd egy kicsit kaoti­kussá válni a határátkelő- helyeken. a bevásárlási ro­hamok, a csencselő-turizmus és a szomszédos országok között az utasforgalomban megnyilvánuló feszültségek miatt a határátkelőhelyeken sokszor húszórás araszolás­sal lehet csak átjutni. En­nek eredménye: . kimerült sofőrök ülnek az amúgy is messziről érkező kamion fül­kéjében, nő a balesetveszély. Tetézi ezt. hogy például Ro­mániában egyáltalán nem ajánlatos megállni pihenni, olyan rossz az országúti köz- biztonság. Pilótánktól más­fél órás pihenő alatt ellop­ták a benzineskannáját, és megpróbálták elemelni a szerszámosláda tartalmát is. A jövőben sem lesz köny- nyebb dolguk a Kelet-Euró- pában utazgató kamionos pi­lótáknak — sőt nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy jóval nehezebbé válik majd a fu­varozás. Fáradtabbak, inge­rültebbek lehetnek így a pi­lóták, és ezen a helyzeten nem lehet mással segíteni, mint' kölcsönös türelemmel és belátással... (kiss) A tapolcai panzió építésé­nek ügye ismerős lehet ol­vasóinknak, hiszen a Zója utca mentén megkezdődött építkezés miatt kitört vita érveit és ellenérveit lapunk­ból is megismerhették a miskolciak. A panzió most már épül, és mint kiderült: az állítások, sejtések nem igazolódtak be, mert az épület helyén nem lelték meg az egykori bencés mo­nostor romjait. Decemberben arról esett szó egy újabb nyilvános vitán, hogy a Pal­las panzió építői kapjanak-e újabb területrészt, amelyre az építkezés folytatásához lenne szükségük. Csoba Tamás polgármester és a tapolcai képviselő, dr. Molnár Pál szakértői bizott­ság felállítását javasolták, amely hozzásegítené az ön­kormányzatot a januárban mindenféleképpen esedékes döntéshez. (A volt városi ta­nács végrehajtó bizottsága már előzetesen odaadta az újabb telekrészt, ám ez a döntés a rendszerváltás kö­vetkezményeként nem hajtó­dott végre, s most a válasz­tás az önkormányzat kezé­ben van.) lglói Gyula, ama­tőr várostörténész most né­mi kutatómunkával' azt pró­bálja megvilágítani az olva­sók számára, miért kell meg­fontolni ennek az újabb te­lekrésznek a sorsát. Hozzá- teranénk: szerkesztőségünk álláspontja ebben a vitában az, hogy jó lenne olyan kompromisszumot ' találni, amely utat nyitna a vállal­kozóknak, de nem zárná ki azt a lehetőséget, hogy. ré- gészetileg feltárják a terü­letet. Ügy véljük, a kölcsö­nös engedményeken nyugvó egyezségre van esély. ü FELDÚLTÁK A KRIPTÁT A panzió építése már meg­kezdődött egy olyan tapol­cai terület szélén, amelyen sem a Herman Ottó Múze­um, sem az előd intézménye eddig régészeti feltárást nem végzett. De ha az összes ed­digi régészeti lelet a fürdő környékéről származik, ak­ikor miért a Zója utca men­tén keresik a monostor nyo­mait? A választ Szendrei Jánostól kaphatjuk meg, egy 1888. évi, az Archeológiái Értesítőben megjelent szűk­szavú tudósításban: „A (tapolcai) fürdő bejá­ratánál balra, ott, ahol most (1888) az Anna-lak áll, volt egy L alakú nagyobb épü­let, alapfalai ma is megvan­nak, bár az újabb építkezé­sek által jó részben meg­szaggatva. Ez iskola s lak­hely lehetett, maga az apát­sági épület pedig templomá­val együtt jóval a fürdő előtt, az országút jobb olda­lán elterülő harmadik sző­lőnek dombhátán állott. Né­hány évvel ezelőtt az ide épített borház és nyaraló készítése alkalmával a föld­iái unikálatok, bizonyára a hajdani templom szentélye alatt volt kriptán mentek keresztül, hol is számos ko­porsó és csontváz találta­tott mik természetesen tönk­rementek.” Ugyancsak Szendrei írja erről egy má­sik helven: ,.... homlítás közben, a Schack-féle szőlő­ben megtalálták a monos­tor alaofalai és kriptája egy részét.. $ 1933-BAN IS SAJNÁLTÁK További fogódzót jelent Horváth Béla dr. építész 1956-ból származó, helyrajzi számokkal jelölt helymegha­tározása: „... az egykori Martin-villa építésénél kö­zépkori falmaradványok ke­rültek elő, melyek feltárá­sára akkor nem nyílt lehe­tőség. Ugyancsak ezekről írt Nagy Ferenc a Regeeli Hír­lap 1933. december 28-i szá­mában, sajnálkozva, hogy „... a közérdeklődés annak idején nem terjedt ki any- nyira,. hogy a miskolci mú­zeum figyelmét felhívták volna erre a rendkívül fon­tos körülményre. Pedig bi­zonyosan találtak volna va­lami módot arra, hogy a tu­lajdonosok engedélyével to­vábbi feltárásokat végezze­nek el a mintegy négyszáz évvel ezelőtt tönkrement apátság romjain...” ® MEGÓVTÁK VOLNA? A földhivatali adatok sze­rint a 19. századi telekjegy­zőkönyvben a „Martin-vil­lát” így jegyezték fel: „Ház 517. sz. a. udvar és gazda­sági épület a Heroldalon”, s ezt 1933-ban, a telekkönyv felfektetésekor, látták el az 5866. helyrajzi számmal. Az 1703. sz. telekkönyvi betét­ben ezzel képzett egy bir­tokot az 5865. és 5867. hrsz. megjelölésű ingatlan, ame­lyeket az 1952. évi 4. sz. tvr. alapján a telekkönyvi tulajdonosoktól elvettek, a tulajdonjogot a Magyar Ál­lam javára telekkönyvezték, a kerületi tanács vb keze­lői jogával. Az idézett tör­vényhely szerint: „A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa abból a célból, hogy a nép­gazdaságunkat megóvja a házingatlanok állagának romlásából eredő kártól, ... jelen törvényerejű rendelet­tel összes alkatrészeikkel és tartozékaival együtt — lakó­házak. villák, öröklakások ... stb. — állami tulajdonba vétetnek.” Hogy mivé vált a „meg­óvás” okán a tanácsi keze­lésbe került ingatlan, az megint megtalálható a volt tanácselnök úr panzió-ügy­ben írt, nyílt levelében. „A területen található a tapol­cai iskola csaknem romos tornaterme, a volt óvoda. Az e fölött és mellett lévő te­rület évtizede gondozatlan, nyáron gaztenger.” Ennyit ért az említett törvényerejű rendelet. (Folytatjuk) , + A kamion hátsó részén, a rakfelület széle alatt látható a két téglalap alakú tábla. Sportcsarnkot aratok Hejöcsabóo

Next

/
Thumbnails
Contents