Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
jjc Sok függ attól, hogyan sikerül számukra a fesztivál Merre fúj a Bíbor szél? Készül a nagylemez meslerszalagja A miskolci Bíborszél együttes tavaly év végén megrendezett bemutatkozó koncertje szép szakmai sikert hozott. Bár a rendezvény messze nem volt teltházas, a hangulat így is jó volt, akik részt vettek a koncerten, élvezték azt. A budapesti Tom-Tom Stúdióban készül a nagylemez mesterszalagja. Az együttesnek előzetes szerződése van a Rákóczi Kiadóval. Ha sikerük lesz a Rákóczi által szervezett pop- fesztiválon, senki és semmi nem állhatja útját nagylemezük megjelenésének. A fesztivál elődöntőjén már túl vannak, a középdöntő vár rájuk. Vagy 9-én, vagy 16Számos nyelvtanfolyamot hirdetnek a városban, ezek zöme angolt és németet kínál. Van persze spanyol, olasz és francia is, s anélkül, hogy bármely kurzus rangját csökkenteni akarnánk, leírhatjuk: franciában a franciák a verhetetlenek! Az Alliance Francaise-ről van szó, ahol három anyanyelvi tanár is oktat. Közülük Raymond hardeüier tájékoztatott arról, hogy február elején újabb csoportok kezdhetik meg tanulmányaikat náluk, öt szinten folyik a nyelvoktatás, a kezdőtől a szuperhaladóig. Egy-egy csoportban általában tizenkét hallgató van. Hetente kétszer két órában lesznek a foglalkozások, esténként. A hatvan órás tanfolyamok díja 3900 forint. Az oktatás pontosan úgy folyik, mint szerte a világon abban a kétszáz országban, ahol az Alliance Francaise terjeszti a francia kultúrát, oktatja a nyelvet. Magyarországon a budapesti központ után Miskolc volt az első — és eddig egyetlen —, ahol az Alliance Francaise ’ megvetette a lábát. De lesz központjuk Debrecenben és Szegeden is. A most induló kurzusokra 29-én (kedden) délelőtt 10- től délután 5-ig, február 1- jén (pénteken) délután lehet jelentkezni a Kossuth utca 11. szám alatt. Az érdeklődőknek a 27-687-es telefonon is adnak felvilágosítást. BÉLY EGGYUJTÉS A MABÉOSZ felnőtt köreiben megkezdődtek az 1990. évi beszámoló taggyűlések. A választott köri vezetők beszámolnak az elmúlt évi szervezeti és gazdálkodási tevékenységről, előterjesztik megvitatásra az 1991. évi programot és a kör költség- vetését. Ez utóbbi néhol jelentős vitákat fog okozni, miután a minden területen jelentkező árváltozásokkal, így a tagdíjak emelésével is foglalkozni kell. Nem a társadalmi munkában dolgozó köri vezetők, és nem a IYIABÉOSZ szervei akarnak ezzel jobban járni, hanem a tagok érdekében kifejtett szolgáltatásokat kell megfizetni. A tagok zöme „házhoz szállítva” kapja meg a bélyegüjdonságokat, emö- gött jelentős hivatali munka áll (megrendelési, szállítási és postaköltségek), s a társadalmi munkások sokszor éjszakába nyúlóan végzik a bélyegelosztást. Valahol ezeket is értékelni, mérlegelni kell! Nem minden MABÉ- OSZ-tag tudná vállalni azt, hogy Budapestre utazzon a bélyegek megszerzése ügyében, ezért meg kell becsülni a helyi aktívákat, szerveket is. IYIa már a posta- költségek sem lebecsülendőek. A vázoltak nem vidítanak fel senkit, de ha valaki belegondol, bizonyára az az álláspont fog kialakulni, hogy nem szabad „bedobni a törülközőt”, mert az nem old meg semmit. El kell járni a köri összejövetelekre, börzékre, árverésekre, stb., s ott forgatni kell a bélyegeket. Manapság többen fennakadnak azon, hogy a Pro Philatélia bélyeg megszerzéséhez honnan szerezzenek be bélyeganyagot!? Vagyis a beszerzési áron, név- értéken nem sokan akarnak megválni gyűjteményüktől, s ez azt igazolja, hogy bélyegeinknek mégis van értékük. Érdemes havi néhány forint ellenében megvásárolni a bélyegeket, ez elsősorban esztétikai, kulturális örömöket ad, de az anyagiak sem közömbösek. Január 24. és február 9. között a Miskolci Közúti Igazgatóság és a „Kazinczy” bélyeggyűjtő körök felkéréste, ízléses és tanulságos bélyegbemutatót rendeznek a Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 4. sz. alatti Vadászklubban. A kiállítási anyagot ezúttal is Pintér Ferenc, a Miskolci Közúti Igazgatóság tagja bocsátotta díjtalanul rendelkezésre. A váci Madách Imre Művelődési Központban január 27-ig lehet megszerezni az ottani alkalmi postahivatalban az „Országos légipostái és űrrepülési bélyegkiállítás” elnevezésű bélyegzést. Január 31-én a budapesti 4. sz. Postahivatal használja az „Eötvös torziós ingája” feliratú bélyegzőt. Miután ez bélyegmegjelenéssel is összefüggésben áll, az arra kijelölt postahivatalok — Miskolcon az 1-es és a 10-es — alkalmazni fogják az elsőnapi bélyegzőt is. R. L. án szerepelnek a zsűri és a tévé közönsége előtt, és minden reményük megvan arra, hogy ott legyenek a február 23-i döntőben. Az együttes tagjai: Kiss Tamás (gitár), Arad Csaba (basszusgitár), Fábián Zsolt (ének) Jurás Károly (billentyűsök', Farkas Péter (dob). Menedzserük — Doroszlay Zoltán — többnyire a fővárosban intézi ügyeiket. Az LP-n tíz szám lesz, a zenét közösen szerezték, a szövegeket Fábián Zsolt írta. A zeneszerzésben Kiss Tamás a vezéregyéniség. Három számuk egyébként már készen van, ezek bemutatásra várnak a rádióban és a tévében. A lemezen „vendég- hang” is szerepel: a kiválóan éneklő Tisza Beátáé. Hamarosan újabb felvételek készülnek a Bíborszéllel a Magyar Rádió 8-as stúdiójában. Régi és jogos igény egy olyan kulturális intézmény létrehozása, ami a megye szolgálatában áll. Ezt az átfogó szerepet igyekszik betölteni a megyei Közművelődési Módszertani Központ, a célnak nem éppen megfelelő körülmények között. Most azonban változni látszik a helyzet: feltehetőleg ők kapják meg a főutca legszebb épületét, az Almássv- kúriát. Erről, s az intézményi rendszer változásáról kérdeztük Szabolcs András igazgatót. • BAZÁRSOR HELYETT — A kifáradt rendszer az utolsó éveiben megépítette a maga rekvizitumait — gondolok itt a debreceni, nyíregyházi, kacsalábon forgó kultúrpalotákra —, s a Fej- ti-korszakban itt is kétszáz- milliós költséggel terveztek hasonlót. Ahogy a pártállam lehetőségei csökkentek, úgy lettek szerényebbek a tervek is. Egy tanácsi fenntartású intézményről mégsem lehetett lemondani. Létrejöttek az erős vidéki központok (Mezőkövesd, Sárospatak), de a művelődési házaknak nem volt szakmai központjuk. Az őket összekapcsoló szervezőerő sem működött, erre szánták a mi intézményünket. — Hogyan került szóba az Almássy-kúria hasznosítása? — Az épületet annak idején az Országos Műemléki Felügyelőség tervezői vették pártfogásba. A klasszicista átalakítás után a főutca legszebb épülete iett. Szóba került egy eisetleges kereskedelmi-információs hasznosítási lehetőség w, kisebb butikok nyíltak volna egy központi térből. Szerencsére az épület műemlékileg fontosabb, semhogy bazársor váljék belőle. A megye kultúrájának kell egy központi épület, egyenrangú helyen a ’ színházzal, a városházával. • FELKAROLNI AZ EGYESÜLETEKET — Van tehát szakmai központ, s lesz méltó épület is. Mégis azt érzem, az igazi kulturális mozgás nem intézményesül. — Az elmúlt években az ellenzéki politikai attitűdök kulturális mezben jelentek meg. Mi 1985-től kezdve úgy gondoltuk, a közművelődés intézményen kívül, öntevékeny egyesületekben zajlik. Az egyesületi élet ellenlábasa lett az intézményi munkának. Nem volt más választás, kapcsolatot kellett találni az ébredő egyesületi mozgalommal. Érdekünk, hogy támogassuk, ne adj’ isten, szolgáljuk őket. — Mit jelent ez a támogatás? — Minden öntevékeny egyesület megválaszthatta a maga vezetőit. Munkatársaink segítettek ebben, de nem direkt módon. Jogilag persze senki nem kényszerített minket erre. — Akkor miért? — A művelődés önkéntes, sőt magánügy, támogatni azonban intézményi kötelesség. Az amatőr művészeti területen parlamentet hoztunk létre, ahol például nem a fenntartók, hanem a színjátszóik véleményét vettük figyelembe. Kapcsolatot találtunk a természetvédőkkel, elősegítettük a számítástechnika mindenna.pi alkalmazását. A sorozatban szervezett .videotanfolyamok. is ezt a célt szolgálták. — Mii yen eredménnyel járt az egyesületek „kiszolgálása"? — A szakmában senki nem vitatja az öntevékeny szervezeteket. Fordítva is A pszichológus így látja Ifjú fejjel munka nélkül Minden korosztályt keservesen, de mindegyiket másféleképpen sújt a munkanélküliség. Pszichológiailag mindenkinél közös ebben a helyzetben a létbizonytalanság, az egzisztenciális szorongás, a türelmetlenség, a tehetetlenség, a csalódottság, a harag érzése. Megjelenik a negatív önértékelés is; az ember hajlamos értéktelenebbnek tartani magát azért, mert nem termel, és nem keres; álláskeresés közben pedig minden elutasítást nemcsak anyagi, hanem személyes belső kudarcának éli meg. A fiatalok fiatalos lendülettel lépnek ki az iskolából, kíváncsisággal, aktivitással, egy részük kifejezett alkotásvággyal — és nem utolsósorban üres zsebbel, az önálló élet megalapozásának halasztást nem tűrő igényével. És már előre szorongva, átélve a .tehetetlenséget és a keserű csalódottságot. Mert amikor elkezdték az iskolát, még azt ígérték nekik, hogy szükség lesz rájuk — a lehetőségek adottak lesznek, és csak rajtuk — tehetségükön, szorgalmukon, lelkiismeretességükön — múlik, mire haladnak. Azt tanulták, hogy a munka tesz emberré, a munka nemesít (ez valóban így is van). Ha ez a tettvágv és lendület már csírájában megtörik a külső akadályokon, akkor félő, hogy később nehéz lesz újra összeszedni az elvesztett energiát. A tétlen életmódot vagy a lassúbb életritmust, az igénytelenebb munkát meg lehet szokni, később nehéz átállni aktív tempóra és ,,alkotói fokozatra”. Az ifjúkori csalódottság mély nyomot hagy az emberben, később nehéz lesz hittel és szívvel-lélekkel belevetni magát értékes tevékenységbe. Az értékvesztés következtében lazul az erkölcsi tartás, és így az unalom elleni harag és lázadás rossz útra, antiszociális irányba sodorhatja a munka nélkül hányódó fiatalt. Az érett és énerős személyiség ezt természetesen ellensúlyozni tudja. A munkanélküliség hónapjaiban sose maradjon az ember tétlenül. Még ha nehezére esik is, erőlködve is ki kell tölteni a kéretlen szabad idő minden óráját. Elsősorban az álláskereséssel kell állandóan foglalkozni valamilyen formában. Hasznos a tanulás (még ha éppen most úgy érzi is, hogy hiszen hiába tanult), a szabad időt jól ki lehet használni nyelv- tanulásra vagy más egyéb ismeretek elsajátítására. Ha szépirodaimat olvas, az is hasznára válik. Apróbb-na- gyobb tevékenységek, például kerti munka, kézimunka stb. többszörösen is hasznosak; az órák is gyorsabban szaladnak, ugyanakkor érezheti, hogy nem semmittevéssel telt az idő, ráadásul anyagi előnye is van. Időt kell fordítani a családi, baráti kapcsolatok ápolására is — amikor lesz majd munkája. úgyis rohanó tempóban fog élni. Lehetőleg ne maradjon sokáig egyedül a munkanélküli. A magányos emberben óhatatlanul előtörnek a rossz gondolatok, a szorongás és a kétségbeesé-, és ez hosszú időre elronthatja a közérzetét, gátolhatja az ertelmes tevékenységet. A családban vagy megértő baráti társaságban kellemesebben telik az idő, és együttérzést, biztatást kaphat gondjaiban. Nem a munkanélküli segély a megoldás a problémára (az egyébként is csak véges ideig adható), nanem a munka. Ha nem kínálnak a végzettségnek megfelelői, akkor marad az új út keresése. Például átképzéssel vagy vállalkozással. A fiatalok életkori sajátossága: mindkettőnél lehetővé teszik, hogy könnyebben megfeleljenek az új követelményeknek, mint a korosabbak. Az ifjú ember agya az új ismeretek befogadására (ha maga is akarja), és nyitottsága, kezdeményezőkészsége bátorsá- ba, aktivitása folytán (remélhetőleg ezeket még nem vesztette el) vállalkozásra is képes. Feladni sosem szabad. Dr. Ignácz Piroska igaz ez, csak a iegsértettebb egyesület zárkózik el a művelődési házaktól. • NEM A GAZDASÁG ALARENE LTJE — A mai politikai törekvések nagy része a kulturális mozgalomban gyökerezett. Az egyesületek akaratlanul is levezető szelepként működtek, ettől váltak progresszívvá. Mondhatunk-e haladónak ma egy egyesületet? — Ha felületesen nézzük, szerepük csökkent, hiszen tevékenységüket politikai síkra helyezték. A cél most a demokratikus társadalmi gyakorlat megtanulása. Nem tudom, ez progressziónak nevezhető-e. — A kultúra mennyire függ a politikától? — Mindegy, hogy a napi politika milyen zászlót húz fel. a kultúra független szerepben van. önálló szférája a társadalmi létnek, csak a felszínen látszik a politika és a gazdaság alárendeltjének. — Fordítva lenne? — Gazdaságunk a maga kulturálatlanságának a foglya. Az állami mecenatúra mellett ki kellene alakulni a kultúra saját mecenatúrájának, gondolok itt az újonnan létrejött gazdag réteg támogatásaira. — Ami teljesen esetleges, számítani nem lehet rá. ön miben bízik? — Csak az erkölcsökben. A morálok ösztönzést adnak. — Biztos ebben? — A vállalkozói önbecsülésnek része kell legyen a szociális felelősség. Nem élhet alacsony kulturális szinten, aki a gazdasági progresszióhoz tartozik. — Farkas Ádámot idézem, aki szerint az alapítvány korántsem mindenható megoldás. A tőkeerős támogatók a kuratórium tagjai lesznek, tehát nyugodtan beleszólhatnak a pénz fel- használásának módjába, A művészet kockafejű ötletek kiszolgálójává válhat. — Én nem félek az alapítványoktól, azoknak is van egy szabad piacuk. Ha a kuratórium kookr*ejűekből áll, nem éri el célját, tehát vagy neki, vagy az alapítványnak meg kell változni. — És az állam szerepe? — Az államnak óriási felelőssége van, az ő támogató szerepét nem veszi át semmi. Az államnak úgy kellene segítenie, hogy direkt módon ne határozzon meg semmit. • A SZABAD POLGAR SZEREPÉBEN — Hol tartunk a változásban? — Tudatilag eljutottunk egy szintre: a szabad polgár szerepében tudunk tetszelegni. Csakhogy polgár az, akinek vannak tartalékai, nincs mindennapi anyagi kényszere. A mi induló polgári demokráciánk millió szálon vissza van fogva. — Mit tehet ez ellen a módszertani központ? — Az intézmény és a szakma egyaránt a polgárok rendelkezésére áll. Hozzánk bárki bizalommal fordulhat, itt segítséget kap. Nem az intézményeknek kell kulturális mozgást produkálni, i feladat az öntevékeny csoportok segítése. — Ezért olyan fontos a Tanácsház tér 13. átadása? — Alig várjuk, hogy elkészüljön. Nem magunk miatt. Ez lenne az első demokratikus szerveződésű mo-' deli, az öntevékeny egyesületek találkozási fóruma. Máshonnan indult, mást tűz a zászlóra. Ez a ház más, mint a többi. Kocsis Attila i Támogatni intézményi kötelesség II irate onkemes, sót ipf Mi tesz a i anáesház tér IS, alatt Y Az Alliance Francaise nyelvtanfolyamai Franciái, franciái
