Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
3<t A faházak ugyan nem bódék, de hogy nem a város szívébe valók, az is biztos lJjabh terrortámadás let-4vív elten Lakóliázba csapott a rakéta Három áldozat, sok sebesült Három halottja van annak a rakétatámadásnak, amely Tel-Avivot érte tegnap este. Mindhárom áldozat felnőtt, nevüket nem említették eddig. Ezúttal Felvonulási terület a város szivében Ideiglenesen, azaz örökre? Vannak városunknak olyan pontjai, ahol évtizedek óta nem sikerül rendet teremteni, amelyeket a jobb érzésű polgárok elkerülnek, ha látogatót, vendéget kalauzolnak. Sajna, a belvárosban is akadnak ilyen területek szép számmal. Dr. Tornyai László, a Miskolci Városszépítő Egyesület tagja az egyik ilyen szégyenfoltról írt a városháza építésügyi és városfejlesztési bizottságának. Levelével darázsfészekbe kotort, ugyanis a felvonulási területek, épületek ügyében Miskolcon a nagy nekibuzdulások ellenére sem sokra mentek eddig... Talán majd most? • A PÁTRIA HÁTA MÖGÖTT ... Naponta járok el a Pátria-tömb mögötti parkolót összekötő út és a Patak utca kiszélesedésében lévő te- recskén. Évek óta csúfítja a teret a nyilvánvalóan ideiglenes építési engedéllyel —, a BÁÉV által felépített munkásszálló és étterem. Még ma is látható az ezen épületeket ellátó ideiglent - villanyvezeték is. Az elteli idő alatt a felvonulási épületek funkcióját — szerin - ten engedély nélkül — a BÁÉV megváltoztatta, és a:- egyik épületbe a tervező leányvállalatát telepítette, az éttermet pedig idegen céggel kötött szerződés alapján hasznosítja: abban jelenleg a Humana Kisáruház működik. A környék a belváros igen fontos része, és a fent említett épületek lebontásával, valamint néhány fa elhelyezésével, az eredeti állapot visszaállításával enyhíthető a gépkocsi-parkolóhelyek hiánya. Az idők folyamán a tér kedvező változásokon ment át, mert az Egressy Béni Zeneiskola, az Emász-szék- ház és a melleite lévő saroképület rekonstrukciója megvalósult. Ugyanígy befejeződtek a Kossuth utca 3. szám alatti lakóház felújítási és emeletráépítési munkái, valamint a Patak utca 8—6—4. szám alatti lakóépület felújítása. Ez utóbbi épülettömbnek a Pátria mögötti parkolóterület felé eső részén ottmaradt az építkezések során felállított igen csúnya, töredezett sárga műanyag hullámpalakerítés. Ennek . elbontására és az eredeti állapot visszaállítására szintén a BÁÉV-fővállalkozót kellene kötelezni! • PÉNZT SZEDNI MAS HELYETT? Végezetül javaslom, hogy a fenti kerítés elbontásakor a Palotás étterem mögötti parkolót fel kellene újítani, mert az olyan ká- tyús, hogy oda már gépkocsival beállni nem lehet. Véleményem szerint az ön- kormányzatnak anyagi igénynyel is fel kell lépnie a BÁÉV-vel szemben, mert a jogellenes hasznosításból szerzett haszna őt nem illeti meg. Köztudott, hogy a BÁÉV saját székházát, illetve annak egy részét értékesítette, így ha egyáltalán működik még a tervező leányvállalata, az MSZB tér 4. szám alatt biztosítson a leányvállalatának helyiséget... Végezetül általánosságban indítványozom: a tisztelt bizottság kötelezze az ön- kormányzati hivatal műszaki osztályát mint elsőfokú építési hatóságot, hogy a város egész területén vizsgálják felül az építőipari vállalatoknak adott ideiglenes építési, fennmaradási vagy helyfoglalási engedélyeket. Általános tapasztalat, hogy a visszaszorult építési kapacitások miatt e vállalatoknak már nincs szükségük e területekre, és ingyen, vagy névleges díj ellenében e területeket fölöslegesen tartják birtokukban, illetve nem az eredeti célnak megfelelően hasznosítják. (Hallomásból tudom, hogy az Engels’ utcán lévő építésvezetőség faépületében italkimérés van.) A Paló- czy u. 5. szám előtti üres lelek bejárata szintén építőanyag tárolására szolgált, és az eredeti állapotot nem állították vissza. A városért tett fáradozásukat előre is köszönöm, munkájukhoz sok türelmet kívánva... — Dr. Tornay László. • ÚJABB HOSSZABÍTÁS ... Türelemre, úgy véljük, elsősorban a városlakóknak lenne a legnagyobb szükségük. Ugyanis — felvonulási terület- és telephely-felszámolási akciót már megérhettek, nem is egyet. Lapunk is „beszállt” a legutóbbiba, mikor például a Vörösmarty utcai ABC háta mögött lévő terület felszabadításáról volt szó. Innen sorozatos botrányok közepette költözött el a kivitelező vállalat, amely úgy rendezkedett be a város szívében, mintha örökre itt maradhatna. Egyébként ez a jellemző másutt is: bár az engedélyek „ideiglenesek", többnyire meghosszabbítják mindegyiket. A Patak utcai ügyben is ez történt: meg- hosszabbítgatott engedélyek fedezik a tűrhetetlen állapot fenntartását. Szomorú hogy információink szerint a legutolsó meghosszabbítás november 29-i dátumú, tehát már az új városi vezetés égisze alatt történt. Nagyon reméljük, hogy ez csak afféle kis baki volt, a rendszerváltás zűrzavarának számlájára írandó, és nem gondolja senki komolyan a városházán, hogy a Patak utcán immáron városházi pecséttel szentesítve minden így maradhat 1992. december 31-ig. Azt a bizonyos faházat az Engels utcán, amely ma kocsmaként funkcionál, a városháza Városgondnoksága adta ki bérbe, legalább egy éve már, egyetlen rakétát lőtt ki Irak, ez azonban be is csapódott, hiába lőttek ki két elhárító rakétát a tüzérek. A kudarc okául a szakértők azt jelölték meg, hogy a nagyobb távolságon — Izraél mesz- szebb van a kilövőállásoktól, mint Szaúd-Arábia — jobban felgyorsulnak az iraki rakéták. Ez a rakéta most egy lakóház emeletére csapódott be. Washington terrortámadásnak minősítette a rakétacsapást. Az izraeli vezetés ma tanácskozik az újabb támadásról; arról egyelőre nincs hír, hogy azonnal visszaütnének, ám elgondolkoztató, hogy most már célpont-latolgatás is folyik. Az amerikai külügyminiszter-helyettes mindenesetre meghosszabbította izraeli tartózkodását, hogy rábeszélje az izraelieket a további béketűrésre, netán némi gazdasági támogatás ellenében. Gorbacsov elnök is megerősítette abbéli véleményét, hogy a konfliktust tárgyalásos alapon kellene inkább rendezni, mert a háború folytatásának beláthatatlan következményei is lekísérve. . XXIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM I ARA: 5.20 I (kiss) 1991. JANUAR 23., SZERDA | FORINT (Folytatás a 2. oldalon) Évekkel ezelőtt kedvezmények sorával támogatta a költségvetés az állami gazdaságok és a kistermelők tejtermelésé^ s nem is olyan régen még valamennyi mezőgazdasági szakember úgy vélekedett: van jövője az ágazatnak. Már csak azért is, mert korszerű, a világszínvonalra emelt szarvasmarha-tartással az élelmiszert előállító országok között előkelő helyre kerülhetünk. Ma az ország 930 nagyüzemében 565 ezer tejelőtehenet tartanak, s legalább 30 ezer egyéni gazda foglalkozik ezzel. Mig 1971-ben c-gy tehén évente 2500 liter tejet adott, addig 1990-ben ennek csaknem kétszeresét. Ugyanakkor évről évre csökken Magyarországon a tej- fogyasztás, s ma már az átlagszámítások szerint eléri a fejenkénti 150 litert. Ha ezt az adatot összehasonlítjuk a fejlett tőkés országokban fogyasztott fejenkénti 240 literrel, akkor láthatjuk igazán a különbséget. Válságos helyzetben van a tejipar is, hisz a normális működéshez legalább 5 milliárd forint pótlólagos forgótőkére lenne szüksége, ám csupán 3 milliárd forint hitellel rendelkeznek. A Tejipari Tröszt1 tavaly decemberben megszűnt, s tizenöt, államigazgatási irányítás alatt álló tejipari vállalat jött létre. Ezeknél a múlt ev végére 3 ezer tonna tejpor, s ugyanennyi vaj halmozódott fel, amit a jelenlegi világpiaci áron csak 1 milliárd íorint veszteséggel lehet értékesíteni. Közgazdasági abszurditásnak számít, hogy miközben óriásira nőtt a tejkínálat, a kormány bejelentette, hogy 22 forintra emeli a leginkább keresett 2,8 százalékos zsírtartalmú tej maximált fogyasztói árát, ami 21 százalékos drágítást jelent. A Földművelésügyi Minisztérium számításai szerint a tej előállítási költsége az idén 30 százalékkal nőhet, ezért 15 százalékos íeivasár- lasi áremelés mindenképpen indokolt. Természetesen nem kötelező a maximált árakat alkalmazni; a termelők, a feldolgozók és a kereskedők megegyezésétől túgg majd, hogy mennyiért kínálják. A jelek szerint azonban mindenki kihasználja az árban rejlő anyagi lehetőségeket, még akkor is, ha a piaci viszonyok egészen mást követelnének. A tejtermelők, . s mindazok, akik kilátástalan helyzetbe kerüllek amiatt, meri nem veszik át tőlük a tejet, január 31-én országos demonstrációra készülnek, ha addig nem születik megegyezés a kormánnyal. Van, aki újrakezdési kölcsönt vett fel — tavaly a Déli Hírlapban májusban írtunk egy ilyen családról —, s az összegből tehenet vásárolt. Kérdéses, hogyan fizetik majd vissza a kölcsönt, ha a termelés visszafogására kényszerítik őket. A tejipari vállalatok álláspontja szerint a tejtermelés 20 százalékos mérséklésére lenne szükség, ám ez csak akkor lehetséges, ha országos szinten 10—15 százalékkal csökkentik a tehenek számát. Csakhogy ez súlyos károkat okozna valamennyi gazdálkodónak, hisz egyetlen szarvasmarha levágásakor legalább 20 ezer forint a veszteség. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy milyen hosszú a folyamat, amíg tejelővé válik az állat, s addig mennyi pénzébe kerül a gazdának, akkor a veszteség mértéke tovább emelkedik. A Nagymiskolci Állami Gazdaságban, Egri István állattenyésztési üzemigazgatótól megtudtuk, hogy az állami gazdaságnak Ongaúj-: falun 600, Tiszalúcon pedig 200 szarvasmarhája van. On- gán tavaly 2 millió 800 ezer liter tejet adtak a tehenek, míg Tiszalúcon 900 ezer litert. Igen jó minőségű, 3,5 százalékos zsírtartalmú tejről van szó. A tavalyi átlagár 14,11 fillér volt. A Borsod Megyei Tejipari Vállalattal a napokban egyeznek meg az új árról, de jelenleg még a tavalyi áron veszik át a tejet. Egri István úgy véli, hogy ha az állami gazdaság 17—18 forintért adhatná közvetlenül a fogyasztóknak a tejet, akkor mindenki jól járna. Célszerű lenne ismét bevezetni azt a szolgáltatást, hogy közvetlenül vinnék ki a friss tejet a nagyfogyasztó intézményeknek, iskoláknak, óvodáknak. Még jobb lenne, ha volna annyi pénze a gazdaságnak, hogy maga létesítsen feldolgozó, pasztőröző üzemet. Miután erre most nincs lehetőségük, minden bizonnyal megegyeznek majd a tejiparral az árban, csak az a kérdés, mikor, hiszen ehhez igazítják termelésüket. Véleményük szerint az ország most nincs abban a helyzetben, hogy a tej fogyasztói árát függetlenítse a szociálpolitikai kérdésektől, hiszen a tejfogyasztás visz- szaesése ezzel van összefüggésben. Ugyanakkor tönkremegy egy jól fejlett mező- gazdasági ágazat, amit később pótolni már nem lehet egykönnyen. Gyors intézkedésekre lenne szükség, hogy megelőzzék a kistermelők tönkremenését. Az is Isten ellen való vétek, hogv a csatornába kell önteni az életet adó, egészséges élelmiszert. Vadas Zsuzsa Tejet a csatornába? t árról vitáznál!, s közben nem isszák
