Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

Chiroma és Alta is ott volt Méreggel telített világban élünk 5^ Jógabemutató az iskola aulájában (Bujdos Tibor felvételei) Érvek és ellenérvek — A Bhakti-Yoga az egyedül alkalmas az önmeg­valósításra — nézett a sze­membe átható pillantással egy tetőtől talpig rózsaszín indiai ruhába bugyolált asz- szony. Pillanatok alatt igye­kezett beavatni tudományá­ba, pedig csak azt kérdez­tem tőle, hogy mennyibe kerülnek az előtte lévő könyvek. Hatalmas tömeg vett bennünket körül, nagy volt a zsibongás, alig hallot­tam a hangját. Sodródtam tovább a tömeggel, hiszen sok még a látnivaló. Vállalkozzon-e a tűzoltóság? Hegyvidéken drágább Nemrégiben arról írtunk, milyen változások várhatók a tűzoltóság szervezeti tel­epítésében, illetve a lehet­séges variációkról beszél­gettünk dr. Radványi László őrnaggyal, a megyei tűzol­tóság parancsnokával. Minél hamarabb el kellene dőlnie a kérdésnek, hogy az álla­mi-, vagy önkormáqyzati tűzoltóságok milyen hatás­körrel rendelkeznek a jövő­ben. Ezt a következők is in­dokolják: Míg 1989-ben 1805-ször, addig '90-ben 2936-szor kel­lett kivonulniuk a megye tűzoltóinak a riasztásokat követően. Az emlékezetes tavaszi tarlótüzes időszak­ban előfordult, hogy napon­ta hatvan alkalommal indul­tak ki szirénázva az autók. Sajnos a kivonulások szá­mának megkétszereződésével egyáltalán nem volt arány­ban a szervezet műszaki­technikai színvonalára for­dított pénz. Pedig, ha az időről időre lángra kapó tü­zelőnek csak a legsúlyosabb következményeit vesszük számba, döbbenetes adatok kerülnek elő. Az elmúlt év­ben a megyében 24-en vesz­tették életüket a lángok kö­zött, 44-en pedig kisebb-na- gyobb sérüléseket szenved­tek. Ha nem nyolcvan kilo­méteres sebességgel közle­kednének a tűzoltók autói, ha korszerűbb berendezések­kel folyhatna az oltás, ta­lán nem következnének be e szörnyű tragédiák. És ekkor még az anyagi károkról nem is szóltunk ... • HA A MACSKA FELMÁSZIK A FARA Sajnos azonban az állami költségvetésből erre a célra fordított összegek elosztásá­ra még mindig az „egyen- lősdi” szerinti porciózás a jellemző. Nem veszik figye­lembe a területi sajátossá­gókat, akár a földrajzi kör­nyezetre, — hegyvidékekkel szabdalt megyénkben jóval többe kerül eljutni egy-egy tűzesethez, mint sík tere­pen, akár a nálunk találha­tó számos veszélyes üzemre, ipari építményre gondolunk. Ezek az indokok másféle differenciálást érdemelné­nek a jövőben. De érdemes átgondolni a más útról érkező jövedelem- források lehetőségét. is. Már megkezdődött az országos .tűzoltóparancsnokságnál a „racionalizálás” 20—30 szá­zalékkal csökkentették az adminisztratív dolgozók lét­számát —, s ez a megyék­nél is megtörténik a közel­jövőben. a vállalkozások időszakát élve felmerül a kérdés: elképzelhető-e, hogy vállalkozói tűzoltószerveze­tek alakuljanak? Egyes ér­vek indokoljál;, mások le­hetetlennek feltételezik ezt. Az előbbi mellett az szól, hogy nemegyszer arra pa­naszkodnak tűzoltóink: min­denféle, nem közvetlenül a tűzoltással öszeiüggő bajban is őket hívják. Ha például a nyugdíjas néni kismacskája nem tud lejönni a fáról, azonnal hozzájuk fordul se­gítségért. Elképzelhető, hogy a jövőben is megteszik ezt, csak éppen megkérik az árát... így tehát némi több­letbevétel ebből is származ­hatna. Ennek azonban el­lentmond, hogy mi történik, ha például ilyen „kicsiny” ügy miatt nem tud ugyan­az a tűzoltókocsi oltásra ki­vonulni egy riasztást köve­tően. • KÉSZÜL AZ ÚJ TÖRVÉNY A tűzoltólaktanyák építé­sét, karbantartását jórészt eddig is maguk oldották meg, tehát hasonló jellegű munkákat elvben, bárhol máshol is el tudnának vé­gezni dolgozóik. Csakhogy Az avast Korona étterem új helyre, az Avas Szálló volt Fapados éttermébe köl­tözött. Akik már ellátogat­tak a Széchenyi úti Koro­nába. meglepődve tapasztal­ták, hogy átrendezték a han­gulatos vendéglőt. A régi i bárpult előbbre került, mö­götte pedig tetszetős ebédlő- és vacsorázóhelyet alakítot­tak ki. — Mi az oka ennek? — kérdeztük Uhlár Gyulától és Sashalmi Józseftől, a Korona Gold Kft. ügyveze­tőitől. — Ezzel a megoldással nemcsak jelképesen, hanem a szó legszorosabb értelmé­ben is közelebb kerültünk ha szolgálati idő alatt ri­asztás érkezik, mi történek ? Csapot-papot otthagyva ro­hannak a laktanyába, s a je­lenlegi egyperces riasztási idővel szemben kiszámítha­tatlanná válna érkezésük a tűz helyszínére? A határidő­kért, a minőségi garanciá­kért így lehetetlen felelőssé­get vállalni... E néhány érv talán bizonyítja: igen kicsi az esély arra, hogy a tűzoltóság másféle tevékeny­séget is végezzen. Nngy a várakozás .tehát, köreikhen a várhatóan ez évben elfogadásra kerülő tűzvédelmi törvénnyel szem­ben, melyet indokol az egy­re rosszabb állapotba kerülő műszaki-technikai színvonal is. A emberi erőfeszítések határai végesek, anyagi és emberi javaink biztonsága érdekében indokolt a gyors döntés. Ne csak egy-egy or­szágos hírű tragédia gondol­kodtassa el az embereket... Továbbá felmerül a kérdés: miért nem érdeke a biztosí­tó társaságoknak a tűzoltó­ság finanszírozása? Hiszen jóval • kevesebb kártérítést kellene kifizetniük, ha gyor­sabb és hatékonyabb szer­vezet válna belőle. Nagy Zsuzsanna a vendegekhez. A hozzánk betérők, a sietősebbek győri sabban olthatják szórajukat a minisörözőbűn, míg a rá­érősebbek a hátsó traktus­ban foglalnak helyet. Ily módon a régi Fapados kí- í nálatát minden különösebb gond nélkül ötvözhetjük a hajdani avasi Korona étte­rem választékával. Akik megkedvelték a Korona Szál­ló ízeit, itt most ugyanúgy megtalálják, szinte változat­lan áron a nemesember fi­nom falatjait, a kijevi puly­kamellet, s az Erdészné-tá- lat. Természetesen nem hiá­nyozhat az étlapról a sokak által kedvelt legényfogó le­ves, a zamatos babgulyás és a házias sztrapacska sem. A kijevi pulykamelltől a legény fogó levesig Korona étterem a Fapadosban >|c Chiroma és néhányon az érdeklődők közül Chiroma és Álla egyaránt nagy sikert aratott: nem túlzás, hogy az egriek akár már ott is tartották volna őket. Nincs kizárva, hogy előfordulnak ott is a jövő­ben, de még valószínűbb — hogy azt ne írjuk, biztos —, hogy hamarosan Miskolcon találkozhatnak velük — és terveink szerint más gyó­gyítókkal — a rászorulók, az érdeklődők. Hogy hol és mi­kor, azt megtudják majd a Déli Hírlapból. Sz. G. Valószínűleg a Heves me­gyei természetgyógyászok sem gondolhatták, hogy ek­kora sikere lesz a szombati rendezvényüknek. Egerben, a Neumann János Számítás- technikai Szakközépiskolá­ban tartotta egyesületük az első megyei természetgyó­gyász-napot. Volt bemutató gyógy teákból, müzli-alap­anyagokból, vegetáriánus ételekből, pékárukból, s ezek legtöbbjét meg is kós­tolhatta, aki az ízére is kí­váncsi volt. Külön termet kaptak a gyógyító emberek. A tudományuk rejtelmeibe avatták be az embereket, akik nemcsak a környékbe­li településekről jöttek el ide. de szép számmal lát­tunk köztük miskolciakat is. Szó volt az akupunktúráról, a reflexológiáról. Igen sokan álltak sorba a Reiki feliratú terem bejáratánál. Odabent az univerzális életenergiáról tartottak előadást. Hosszú sor kígyózott a grafológus előtt, aki a folyosón' ren­delt. Egy hölgy Gyöngyösről éppen a miskolci tenyérjós, Chiroma előadására várako­zott. A grafológián már túl­esett, s mint mondta, amit a saját kézírásáról hallott, legfeljebb felerészben felelt meg a valóságnak. Minden után érdeklődik, ami a ter­mészetes élettel, a természe­tes gyógymódokkal kapcso­latos. Vegetáriánus, az el- szántabb fajtából, hiszen a halat sem eszi meg. A tömeg a jelenlétével is bizonyította, hogy manapság igen sokan vevők az ilyes­mire. Szó szerint vevők, hi­szen kár volna tagadni, hogy jó üzletág a természe­tes élet- és gyógymód. Tu­catjával veszik az ezzel foglalkozó könyveket, de megélnek belőle a gyógyító emberek is —vélte az egyik reflexológus, magyarán talp- masszőr. Mi lehet az oka a hihetetlen érdeklődésnek? — Négy '.kgmera vette, legalább félszáz ember nézte bámul­va, amikor Álla először szemmel, majd bioenergiával for­gásba hozta az ingát. ez is szóba került, amikor Hopka Bélával, a Heves megyei természetgyógyászok egyesületének elnökével be­szélgettem, ö a kérdésre azt válaszolta, hogy ma má,r tudjuk: méreggel telített vi­lágban élünk, vegyszerekkel tele az étel, műtrágyával a föld, s az egészségre káros gázokkal a levegő. De nem­csak kívülről leselkedik ránk a veszély, minden nya­valyára marokszámra töm­jük magunkba a gyógysze­reket. Így nem csoda, ha egyre többünkben megszüle­tik a felismerés: változtatni kell az eddigi életünkön. Ezért fordulnak sokan a természetes élet, s táplálko­zás felé. Ami pedig az ilyen gyógymódokat illeti, ezek bizonyos esetekben akár csodákra is képesek, ez per­sze a pácienstől is függ. Hinnie kell benne. Hopka úr reflexológusként tevé­kenykedik, és mint mondja, igen szép eredményt ért el kisgyermekek fülpanaszai­nak, illetve a fiatal asztmá­soknak és az ágybavizelő gyermekeknek a gyógyítá­sában. Az utóbbiaknál 10 kezelésnél hamarabb meg­szűnik a panasz. De vajon nem konkuren­cia ez az orvosoknak? Az elnök szerint nem. Sőt! ö maga szinte hihetetlennek tartotta, hogy ennyi orvos érdeklődjék a természetgyó- gyászat-^iránt. Az egyesület- tűk vezetőségének is négy., orvostagja van.- Nagy jövőt s jósol a természetgyógyászat­nak. Minden bizonnyal iga­za van, ha így gondolja. B. A. A Heves megyei termé­szetgyógyász-napon ott volt a „mi” tenyérjósnőnk is: Chiroma. A miénk úgy ér­tendő, hogy Chiroma a Déli Hírlap Kft. kiadásában meg­jelenő Böngésző Plusz című újságon keresztül jósol a cí­mére érkező tenyérlenyoma­tok alapján. A Heves me­gyei természetgyógyászok Chiromát hívták meg, de el­kísérte őt a jelen sorok író­ja is, aki még egy vendéget „vitt” Egerbe. Allát, a Mis­kolcon élő orosz természet­gyógyásznőt, aki szintén a Déli Hírlap Kft.-vel fog együttműködni. A két hölgy némi kapaci- tálás után hajlandónak mu­tatkozott arra, hogy vala­mit bemutasson, még inkább beszéljen tudományáról. Mindenki megértette, hogy a körülmények sem a tenyér­jóslásra, sem a bioenergiá­val, extraszenzorális erővel való gyógyításra nem alkal­masak. A közösséggel, ér­deklődőkkel való beszélge­tésre annál inkább. Természetgyógyászok találkozója Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents