Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám

Balázs János emlékkiállífá'a Az 1905 és 1977 között élt naiv festő, Balazs János em­lékkiállítását rendezte meg a Kossuth utcai Mini Galériá­ban a Miskolci Bükk Művé­szeti Alkotó Közösség. A mű­vész 1975-ös nvugocjt alkotó­fázisának eredményeit mu­tatja be a tárlat festménye­ken és fotókon. hitwin József írja a kiál­lításhoz: ..1973-ban saját költségén kinyomtatta ver- s es sötétét Füstölgések cím­mel, melyben két festménye is szerepelt. A televíziós be­mutatkozás és a kiállítási sikerek nyomán sokan keres­ték fel őt, mellyel megzavar­ják addigi életét... 1975-ben pécskődombi vályogháza he­lyett a várostól a szemben le­vő oldalon egy családi házat kapott. Miután elhagyta meg- i szokott életterét, már kevés- i bé ragaszkodott képeihez. I Tolnámé tanítása Levél az erdélyi pedagógusoktól O is érzi, hogy veszélyes a város Szakácsi Sándor Miskolcon próbál Csehov Sirályát próbálják a Miskolci Nemzeti Színház­ban. A jóhangulatu, igazi csapatmunkát biztosító pró­ba egyik szünetében beszél­getek Szakácsi Sándorral.- Hogyan került a mis­kolci szmnáz produkciójába? — Arkosi Árpád rendező j keresett meg, eljátszanám-e I Trigorin szerepét. Nagy ! örömmel igent mondtam, I mert olyan színésszel játsz- hatom együtt, mint Margitai Ági, akivel pályám során soha nem kerülhettem egy produkcióba. A színészkollé­gák egy részét már isme­rem, hiszen két éve a Bel­városi Szabadtéri Színpadon Shakespeare Vízkeresztjében Malvóliót játszottam. A diósgyőri várban a t Rock Színház produkciója volt az . Evita és a Sztárcsinálók. I Ezekben is láthatott a mis­kolci közönség néhány évvel ezelőtt- Van-e más kötődése is Miskolchoz? felvétele le pünk archívumából való.más- Balázs Jánosról. (Kerényi László felvétele) rk Munkatársnál: fél évtizede készült Rövid idő alatt magángvűj- tőkhöz került életműve leg­értékesebb része, melyet együtt csak kevés szakember láthatott, a nagyközönség előtt pedig ismeretlen volt.” A miskolci tárlaton 12 olajfestménye szerepel. Az 1991. január 7—11. között a Battonyai Általános Iskolá­ban továbblépzésen részt vett erdélyi magyar pedagógusok kérésének eleget téve, közöljük az általuk irt levelet. Január 7—11. között nyolcvanöt erdélyi magyar pedagógus ismerkedett meg Tolnai Gyuláné új tanítási módszerével. A pedagógus­találkozóra a Békés megyei Battonyón került sor. Szív­ből örülünk e találkozónak, amely lehetővé tette szá­munkra a Tolnainé-féle ta­nítási módszer elméleti és gyakorlati megismerését, va­lamint a battonyai bázisisko­lában élő és dolgozó peda­gógus kollégáink fantaszti­kusan eredményes tevékeny­ségébe való betekintést. Most, a XX. század utol­só évtizedében az oktatási módszereknek is meg kell újulniuk ahhoz, hogy a XXI. századra készíthessük fel a ránk bízott emberremenen- dőket. A Tolnainé-féle mód­szer lényegét abban látjuk, hogy a gyermek áll a figye­lem központjában, személyi­ségének szabad kibontako­zása, képességei fejlesztésé­nek biztosításával. Ügy véljük, hogy eddigi oktató munkánk kudarcait — a rossz artikuláció, pon­tatlan olvasás és helyesírás — küszöbölhetjük ki az új, komplex módszer segítségé­vel. A módszer újszerűsége tömören a következőkben foglalható össze: dallamvo- nalás hangösszevonás, a hangok vendégeskedése sza­vak olvasásához, a magán­hangzók kiemelése olvasás­ban, írásban, artikulációs gyakorlatként és a gyors, pontos olvasás a programo­zás segítségével. A prbgram- fal kínálta szinte korlátlan lehetőséget kihasználva a pedagógus úgy vezetheti az órát, hogy a gyermek szinte játszva jut, az ismeretek birtokába. Az édes anyanyelv muzsikája, ritmusa, helyes­írásunk szabályai, az arti­kuláció, a beszéd tisztasága együtt rögzítődik a gyer­mekben. Logikus, alkotó gondolkodásra késztet, biz­tosítja az azonnali sikerél­ményt, és a felfedezés örö­mét nyújtja a gyemnek szá­mára. A pedágógüs és a gyermek között oldott, köz­vetlen kapcsolat alakul ki a tevékenység során, s ez ki­küszöböli az unalmat, fára­dékonyságot. Tolnai Gyuláné negyven­éves nevelői tapasztalata, kivételes pedagógiai érzéke sűrűsödik ebben a módszer­ben. Személyében kivételes tanítói egyéniséget ismer­hettünk meg. akiben a peda­gógiai hozzáértés alapos tu­dományos ismeretekkel és szuggesztív erejű, meleg em­berséggel párosul. Előadásai során meggyőződhettünk ar­ról, hogy ebben a munká­jában a maga emberközpon­tú szemléletét valósította meg. E szemlélet a módszer­rel dolgozó pedagógustól is új hozzáállást követel: „Szé­pen, emberül” dolgozni, úgy, hogy a közösen végzett játé­kos tevékenység során szin­„A torinói halotti leplet tisi- , teletreméltó régiségnek tekin­tem, amelynek eredetiségét va­lóban sokat ígérő eredmények bizonyítják ... Amennyiben be­bizonyosodik eredetisége, a to­rinói halotti lepel számos bi­zonyítékot szolgáltathat az Íté­let végrehajtásának már iga­zolt történelmi tényéhez .. Aldo Marastoni papnak, a Milánói Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara professzorának abból a ta- j nulmányából idéztünk, amely I a torinói halotti leplen ol­vasható írásokkal foglalkozik. Ahonnan idéztünk: a Szent Maximilian Lap- és Könyv­kiadó most megjelent, To­rinói halotti lepel című fo­lyóiratának első száma. A miskolci kiadó negyedéven­ként közöl újabb tanulmá­nyokat és dokumentumokat a lepelkutatás, vagyis a szin- donológia témaköréből. A válogatás mindenekelőtt a Rómában megjelenő Collega- mento Pro Sindone című fo­lyóiratra támaszkodik. E ki­advány szerkesztője Farkas Ilona, aki önzetlen nagylel­kűséggel engedélyezte a cik­kek átvételét. A Miskolcon kiadott és nyomtatott folyóirat szerkesz­tője — Viz László — és ki­adója — Czoborczy Bence — ■ reméli, hogy az igazság meg- | ismerésének vágya, amit a jelen esetben még a „meta­fizikai éhség” is ösztönöz, biztos garanciát jelent a lap sikeréhez. Titkos reményük, hogy nálunk is kialakul egy szindonológus gárda, amely majd aktívan és alkotó mó­don kapcsolódik be a kuta­tásokba. A folyóirat a kiadó címén rendelhető meg, ide várják a kiadásra érdemes művek szerzőinek jelentkezését is. A cím: Szent Maximilian Lap- : és Könyvkiadó, 3502 Miskolc, Pf.: 232. te észrevétlenül haladva az ismeretek útvesztőjében, bir­tokba vegyék a világot. Ha e módszer „polgárjogot” nyer az iskolában, az nem iesz többé a szorongás, a fé­lelem, a kényszer komor börtöne a gyermek számára, hanem olyan alkotóműhely, amelyben a tanuló szabadon -valósíthatja meg önmagát. Nem véletlen az, hogy a Tolnainé-féle módszer kele­ten és nyugaton is egyre in­kább teret hódít, hiszen le­hetőséget ad a pedagógusnak arra. hogy a saját egyéni­ségének megfelelően alkotó módon alkalmazza. Arról is értesültünk, hogy a batto­nyai román tannyelvű isko­lában rövidesen sor kerül a módszer adaptálására. Szerencsés egybeesés volt az új, komplex módszer megismerésével egy időben Kállai Eszterrel, a „Szépen, magyarul, szépen, emberül” mozgalom elindítójával való találkozó, mely tudatosította bennünk, hogy az elkövetke­zőkben az élet, a szeretet iskoláját kell megvalósíta­nunk amit ő ebben a mód­szerben felfedezett.” — Igen. Minden évben Miskolctapolcán nyaralok, rokonaim is élnek Miskol­con és környékén. Másfél éve szabadúszó vagyok, azaz nem tartozom egy társulat­hoz sem. Tizenkét évig vol­tam a Vígszínház tagja, az­után a József Attila Szín­házhoz kerültem, ahol jól éreztem magam, hiszen 2 év alatt 4 főszerepet játszottam. Két év múlva felbontottam szerződésemet, úgy éreztem, elegem volt a színházi kö- j töttségekböl. Pályám során sok évig kötődtem közössé­gekhez, ami véleményem szerint egy emberileg és szakmailag is stagnált álla­potot hoz létre. Nem sze­rencsés dolog az, ha a szí­nész estéről estére érzi part­nere, partnerei kiszámított mozdulatát, amikor már nem tudunk egymásnak újat ! nyújtani. Ezért választottam a szabadúszó-állapotot. Így I jobban tudok tévézést, rá­diózást, szinkront vállalni, no és hiszem azt, hogy vég­re megtalálnak azok a fel- ( adatok, szerepek is. amelyek eddig elkerültek. Azt a kö­zösségi érzést — gondoltam Százmillió adatot biztosítanak Számítógépes • könyvtári kapcsolatok A számok önmagukban I* sokat mondanak. Arról tá­jékoztatnak. hogy a Miskol­ci Egyetem Központi Könyv­tára. az Egyesült Államok­ban mintegy 500, Svájcban 150, Németországban 80, ha­zánkban pedig több, mint két tucat adattárral áll szá­mítógépes összeköttetésben. Ennek segítségével a könyv­tár a felhasználóknak több, mint 100 millió tudományos adatot, cikket, szabadalmat tud biztosítani. A nagyobb központok he­tente jelentetne^ meg újabb adatbázisokat, minden hó­napban bizonyos határig in­gyen kínálnak néhányat, és folyamatosan bővítik a rend­szer szolgáltatásait. Ezekről, és egyéb, ezzel kapcsolatos közérdekű kér­désekről ad tájékoztatást a könyvtár által kibocsátott Online Híradó, amelynek már harmadik száma került a felhasználókhoz. Ezek töb­bek között tájékoztatnak az új adatbázisok megjelenésé­ről, arról, hogy mely adat­bázisokat lehet igénybe ven­ni ingyenesen. A legutóbbi Híradó például foglalkozik az információkeresés költsé­geivel, válogatást ismertet a jogi adatbázisról és tájékoz­tat a világ egyik legrégibb és legnagyobb kémiai adat­bankjáról, a Chemical Abst- racts-ról. A rendszerhez kapcsolód­va a legújabb tudományos eredményeket, napi aktuális híranyagokat tudják lekérni, gazdasági adatokhoz, válto­zásokhoz tudnak hozzájutni. Ezekkel pedig ipari vállalko­zásokat, kereskedelmi tár­sulásokat, egyetemi kutatá­sokat segítenek. A könyvtárnak most már négy számítógépe működik, ami abszolút üzembiztoságot jelent a szolgáltatásban. Az Online Híradó pedig —, amelyet minden felhasználó informálására megküldenek — az adatok szakszerű al­kalmazásához nyújt segítsé­get. — megtalálhatom más tár­sulatban is, ott, ahol tudunk egymás számára érdekeset, újat mondani. Miskolci ven­dégszereplésem mellett to­vább játszom budapesti szín­házi szerepeimet az Edith és Marléne-ben, a Meseautó­ban. a Botrány az Ingeborg- hangversenyen című darab­ban, valamint a Székesfe­hérváron bemutatott „Úri ember jó kriptából” című komédiában. Ez utóbbit Buj- tor István rendezte és öröm­mel játszom együtt azokkal az általam nagyrabecsült kollégákkal, mint Esztergá­lyos Cili és Zenthe Ferenc.- A próbát nézve, úgy lá­tom, a közönség egy más­milyen, egy nem hagyomá­nyos Sirály-előadást fog lát­ni. — Erre törekszünk a ren­dezővel egyetértésben. Egy groteszk, újszerű produkción dolgozunk, amely nagyon re­méljük, találkozni fog a kö­zönség tetszésével is.- Az ön által megvalósí­tandó Trigorin mennyiben különbözik az általunk ed­dig látottaktól? — Más lesz. Pályám során láttam már néháhy Trigo- rint. de én nem utánozni akarok, hanem egy újabb figurát megszülni, amelyik egyéni lesz és különbözni fog a többitől. Bízom abban, hogy képes vagyok rá.- Miskolcon hogy érzi ma­gát? — Ami a próbák hangu­latát és a kollégák segítő­készségét illeti, remekül. Csak egy dolog aggaszt: Miskolc közbiztonsága. Las­san már nem lehet kimenni a főutcára este tíz után, hogy ne érjen bennünket valami kellemetlenség, atro­citás. Az emberek pedig igénylik a jó színházat, a jó előadásokat, valamint azt, hogy urambocsá’ beülhes­senek egy presszóba, étterem­be és egy kávé, vagy egy pohár ital mellett tovább­gondolják a látottakat, meg­beszélhessék, kiértékeljék az élményt, amelyet megpróbá­lunk számukra nyújtani. Mindannyian tudjuk, hogv egyre nehezedő körülmények között élnek, kétszer is meg­gondolják: mennyit költhet­nek színházra. Mi színészek csak azon segíthetünk, hogv ne veszítsék el a játékba, a színházba vetett hitüket, ne csukott szemmel járjanak a világban, az átélt katarzis segítse őket a mindennapi gondok elviselésében. Kollé­gákkal beszélgetve gyakran vetődik fel bennünk a kér­dés: a ielenlegi súlyos gon­dok közepette, a szűkülő anyagi támogatás mellett meddig folytathatjuk még a pályát, meddig van szükség ránk ... Reménykedünk. Bíró István kandi-klub, játékdélelőlt Az ifjúsági ház munka­társai ízelítőt szeretnének nyújtani abból, hogy a Kandi-lapok milyen játékle­hetőségeket kínálnak a gye­rekeknek. Ezért kérték fel házigazdának január 19-i rendezvényükre a Rózsaszín Párducot és Nulla felügye­lőt. Ha a délelőtt 10 órakor kezdődő nyomozás résztve­vői használják az eszüket, ha éberek, találékonyak, ! ügyesek, szemfülesek, ha vi- j gyáznak arra, hogy ne le­hessen őket becsapni, nagy kalandban lesz részük. Horváth Gyula Soros-ösztöndíja Az ígéretes fiatal miskolci költő. Horváth Gyula el­nyerte az MTA-Soros Ala­pítvány Bizottság ösztöndí­ját, amely az idei esztendő- •e szól. A támogatást annak fejében kapja, hogy irodal­mi olvasóköny et állít össze cigánygyermekek számára. Örömmel adjuk közre a hírt, annál is inkább, mert Hor­váth Gyula a Déli Hírlap legjobb rikkancsai közé tar­tozik, s ezzel a tevékeny­séggel, mint mondotta, az ösztöndíjas időre sem hagy fel... Tuiinánok a leselril

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents