Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)
1990-12-13 / 289. szám
Aruház a város széfén XXII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1990. DEC. 13., CSÜTÖRTÖK üssn: 5.2® FORINT A nyugati országok városaiba vezető főútvonal mellett szinte mindenütt ott vannak a nagy bevásárló áruházak. A mályi Agroker vezetőit is régóta foglalkoztatta már a gondolat, hogv ne csak nagykereskedelmi tevékenységet folytassanak, hanem közvetlenebbül is kielégíthessék a vevői igénve- ket. Lehetőségeiket kihasználva azon melegében áruházát építettek, amint zöld utat kaptak a vállalkozások, és remélhették, hogy farmergazdaságokat is kiszolgálhatnak. A Farmagro áruház megnyitása két hónap távlatából is szerencsés ötletnek bizonyult: ie'=>ntős forgalmatbo- nvolítottak le. Az OTP hitelvásárlási lehetőségekkel sokan élnek, hiszen a mező- gazdasági kisgépeket — amire egyre nő az igény — könnyebben megvásárolhatják így. A miskolci és a környékbeli lakosság is gyorsan felfedezte a kedvező vásárlási lehetőségeket, de áraikkal, engedményes akcióikkal is igyekeznek vonzóvá tenni az áruházat. • • Önéletrajz, vagy feljelentés? Ingatlanpiaci jóslatok Villát eladni most sem neíiéz Panelba fektetni bizonytalan vállalkozás IS poiitsler és a nyilvánosság Elkeseredett szavakkal kommentálta több városházi alkalmazott Miskolc polgármesterének, Csoba Tamásnak az utób- ni napokban közreadott két levelét. Az egyik nov. 27-én kelt, és az alpolgármesterek és jegyző kivételével előzetes egyeztetéshez köii a városházi alkalmazottak, a tanácsi vállalatok dolgozóinak nyilatkozatait. A másik okmányon semmiféle hivatkozási szám nem szerepel. Ezt állítólag mindenki megkapta a saját nevére szólóan a Városházán. A polgármester űr arra szólít fel benne, hogy ki-ki készítsen önéletrajzot. A levél egyik bekezdését nagyjából úgy lehetne összefoglalni, hogy ebben az önéletrajzban térjenek ki rá az emberek, hogy hivatali pályafutásuk idején burkolt, vagy nyílt nyomásra milyen dolgokat követtek el, amellyel árthattak a városnak. Igaz, a következő mondat felhívja rá a figyelmet, hogy jogilag erre senkit sem lehet kötelezni, de a szöveg egy további mondata már arról szól: pályázatok esetén a későbbi vitákat meg lehetne előzni. Komor jóslatokat olvashatunk a magyar sajtóban az ingatlanpiac helyzetét és kilátásait illetően. Persze mondhatja erre valaki, hogy kevesek gondja Magyarországon az, hogy miként forgassák meg ingatlanba fektetett pénzüket. Csakhogy az ingatlanpiac pangása végsősoron mindenkit érint. Azokat az embereket, akik csak egv lakáseladás segítségével tudnak otthont teremteni, hiszen ismerős képlet az, amikor a szülő eladja a lakását, hogy a gyerekek épít hessenek. I ngatianpiaccal foglalkozó szakemberek körében érdeklődtünk nemrég, vajon milyenek a miskolci kilátások? • A KÖZÉPRÉTEG VENNÉ! Sokan emlegetik azt a tavalyi heyzetat, amikor év vége előtt jó néhány an mondták: van egymillió forintjuk, és vásárolni akarnak ingatlant, minden áron be szeretnék fektetni pénzüket. Ma nincs ilyen roham. Sőt, nagyon sokan arra panaszkodnak, hogy épp a közepes árfekvésű, közepes méretű, többnyire házgyári lakásaikat nagyon nehezen tudják eladni. Ez mellesleg egybevág az ingatlanpiaci elemzők azon jóslatával is, hogy kivéve a kiemelt üdülőterületek, villanegyedek nagyértékű in gatlanjait, általános pangás jellemző a piacra, és különösen a már említett középkategóriájú lakótelepei otthonok esetében nehezedett meg az eladás. Ennek egyik oka az, hogy ezeket az otthonokat a hazai középréteg vásárolná — ha lenne rá pénze. De egyre inkább nincs, akinek pedig mégis van, az nem egy panelházi S3 négyzetméterbe vágyik. Mert nemcsak életmódbeli igényességről van szó, hanem arról is, hogy igencsak kérdésessé vált a panellakások értékállósága. • NINCS VÁLASZTÉK Az már nyilvánvaló, hogy a négyzetméter-árak főleg vidéken, így Miskolcon is, nem követték és nem követik az inflációt. A panellakások esetében külön kockázati tényező, hogy senki nem tudja megmondani, vajon tíz év múlva nem innen fognak-e elmenekülni a lakók, nem esik-e majd a lakások értéke drasztikusan. Miskolc esetében ezek a megfontolások különösen érdekesek, hiszen itt a lakás- állomány tetemes része panelből épült, lakótelepi otthon. Valószínűnek látszik, hogy itt éppen emiatt, nem lesz olyan mértékű az értékesés, ugyanakkor az is tény, hogy a lakásméret és árvá- laszíék hiánya eleve fékezi majd az ingatlanpiac meg- pezsdülését. Miskolcon azért is lelassult az ingatlanpiac mozgása, mert városunk fogyó város, azaz itt nem lehet mozgatómotorja az ingatlanpiacnak a tőkeerős vállalkozni vágyó réteg betelepülése, mint a Dunántúlon, vagy a nyugati határszélen. Ide legfeljebb az jön, aki a megyében tapasztalható rossz munka- és életkörülményeknél egy kicsit jobbat vár, de ez természetesen nem igazán tőkeerős vásárlói réteg. ® A GARÁZSÜZLET VIRÁGZIK További fékező tényező Miskolcon az állami lakás- eladásokkal kapcsolatos bizonytalanság. Sokan kivárnak, mert nem tudják, hogy vajon megvehetik-e lakásukat, s vgjon milyen feltételekkel. Az önkormányzat La A Földes Ferenc Gimnáziumban december 14-től 22-ig tart a Boldog karácsony elnevezésű rendezvénysorozat. Holnap délután 2 órakor Karácsony a művészetben címmel kiállítás nyílik az iskolagalériában. Fél 3-kor tudhatják meg, ki milyen eredménnyel szerepelt a betlehemkészítő versenyen. A jövő hét keddjén délután fél 4-től Váraérzi ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát, így mai ülésén erről a témáról is tárgyalni kíván. Az eddigi információk alapján arra következtethetünk, hogy valamilyen mértékben tovább folytatódik majd az állami bérlakások eladása, s ez talán vihet egy kis mozgást az ingatlanpiac állóvizébe, hiszen sokan választják azt az utat, hogy megvásárolják bérlakásukat, majd eladják hogy kisebbet vegyenek, ily módon csökkentve a havi rezsit és még némi készpénzhez is jutva. Továbbra is virágzó üzletág azonban a garáztel- adás, bérlés, mert az bár egyre magasabbak az árak, mégis gyorsan mozdítható tőkebefektetésnek számít. Egy belvárosi épület alatti garázsért 300 ezret is elkérnek, de a licitre bocsátott állami bérgarázsok bérleti jogáért is letesznek 100 ezren felüli összegeket. Az életkörülmények szorítása megmutatkozik viszont ott, hogy az elmúlt években felépített nagy alapterületű családi házak szintjeit sokan szeretnék üzleti vállalkozások számára bérbe adni. És még egy népszerű üzletág a, megyében: az úgynevezett üresen álló vidéki ingatlanok állami támogatással való megvásárlása. Itt óriási az érdeklődés, mert a jólértesültek már tudják, hogy jövőre a jelenlegi igen kedvező helyzet megváltozik ... (kiss) kozás címmel a IV/E. osztály mutatja be műsorát. Másnap délután fél 4-kor ugyancsak a nagyteremben az iskolai önképzőkör és az énekkar közös műsorát tekinthetik meg a diákok. Christmas-party lesz 20-án délután fél 4-től, szintén a nagyteremben. Az osztályok kulturális versenye 21-én, délelőtt zajlik. A dokumentumokról a Déli Hírlap munkatársai először csak közvetett információkból értesültek. Természetesen szerettünk volna meggyőződni róla, hogy valóban léteznek-e ezek a levelek. Több, a laphoz közel álló városházi személlyel vettük fel a kapcsolatot. „Értsék meg, félünk. Gyermekeim vannak. Gondoskodnom kell a családomról. Kirúghatnak az állásomból, ha ilyen írásokat kiszolgáltatok a sajtónak.” Ilyen válaszokat kaptunk. Végül a DH több munkatársának is sikerült betekintenie a két levélbe, és a saját szemünkkel győződhettünk meg róla, hogy azok valóban léteznek, s mindkettő végén jól olvasható Csoba Tamás polgármester úr’ aláírása. Szerkesztőségünk értetlenül állt a dolog előtt. Hiszen jól emlékszünk még rá, hogy a polgármester úr a Fiatal Demokraták Szövetsége jelöltjeként jutott a város vezetői székébe. Ez a párt pedig liberális elveiről híres, s köztudottan jó kapcsolatokra törekszik a sajtóval. Jól emlékszünk még a polgármester úr polgármesteri székfoglaló beszédére is, amelyben egyebek között arról szólt, hogy a tanácsi apparátusnak nem lesz bán- tódása, mindenki maradhat a helyén, egyedül a szakértelem számít a jövőben. E két dokumentumban foglaltak viszont — úgy tűnik — szöges ellentétben állnak mindezzel. Ügy gondoltuk, akkor járunk el helyesen, ha megkérdezzük Csoba Tamást: mi indította arra, hogy ezeket a leveleket megírja és aláírja. A polgármester úr tegnap reggel fogadta a DH munkatársát. A beszélgetésben először a nyilatkozat-egyeztetéssel kapcsolatos rendelkezésről volt szó. — Megfelel a valóságnak, hogy a rendelkezésem értelmében nyilatkozni valóban csak előzetes megbeszélés után lehet. Információkat viszont bárki adhat a sajtó munkatársainak enélkül is. — Elég nehéz különbséget tenni nyilatkozat és információ között. Hiszen miféle nyilatkozat az, amelyik nem tartalmaz információkat? — Ezt a rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a Városháza alkalmazottai az általuk ismert és folyamatban levő ügyekről felvilágosítást adhatnak az újságíróknak. Azt azonban Önöknek is meg kell érteniük, hogy átalakulóban van a korábbi tanácsi rendszer. Most jön létre az önkormányzatoknak megfelelő hivatali háttér. Sok dolog bizonytalan még, az emberek azonban érthető okokból minden elhangzott és kinyomtatott szónak különös jelentőséget tulajdonítanak. Nagy tehát a Városháza felelőssége, meg kell beszélnünk, hogy mely kérdésben hogyan foglaljunk állást. Átmeneti intézkedésről van szó. — És mi a helyzet az önéletrajzokkal? His-en ha eleget tennének a Városháza dolgozói az idézett felszólításnak, a saját múltjukat kellene minősíteniük, esetleg saját maguk ellen kellene feljelentést írniuk. Vagy mi történik azzal, aki mégsem számol be a ránézve terhelő ügyekről? Öróla hogyan fog kiderülni, hogy makulátlan-e a múltja? — Szó sincs semmiféle feljelentésről. Sőt, éppen az itteni alkalmazottak védelme érdekében van szükség ezekre az önéletrajzokra. Megindult a levelek áradata a Városházára. Igen sok közte a rést anparátus lejáratását szolgáló bejelentés. Számos levelet alá is írnak. Tudnunk kell. hogy van-e olyan momentum az itt dolgozó emberek múltjában, ami miatt az illető támadható. Csak így tudjuk megvédeni őt. Hiszen a támadásokkal szemben azt mondhatjuk: igen, tudunk a dologról, de az illető szakértelme miatt változatlanul igényt tartunk a munkájára. Vagyis az én felfogásom szerint az önéletrajzok elkészítése nincs ellentétben a polgármesteri székfoglaló beszédemben elhangzottakkal. De ahhoz, hogy csak a szakértelem érvényesülhessen, muszáj tudni, hogy mi ellen kell megvédeni az embereket, Szó sincs arról, hogy visszatérnének az ötvenes évek. Az önkormányzatot ebben az esetben is a jószándék vezette. — És erre ez a legjobb módszer? — Ha felveszünk egy új alkalmazottat, teljesen természetes, hogy elbeszélgetünk vele. Arra is kitérünk, hogy volt-e valami az előző életében, ami miatt később nekieshetnek, ami miatt kikezdhetik. Most is tulajdonképpen ez történt, de higgye el. fizikailag képtelenség lett volna valamenv- nyi városházi alkalmazottal ilyen mélységig elbeszélgetni. — Tegyük fel, hogy az emberek megírják ezt az önéletrajzot. Nemcsak saját magukat jelenthetik fel benne, de átháríthatják a felelősséget a korábbi feletteseikre is. Utánajárnak-e az ilyen ügyeknek? Hiszen írásos vallomás lesz a kezükben ... — Nem kívánunk semmiféle feljelentések után nyo- mozgatni. Természetesen ha olyan mérvű ügyről lenne szó. akkor állampolgári kötelességeinknek is eleget kell tenni. Hadd mondjam el, hogy az eddigi ismereteim szerint kevés a valószínűsége, hogy itt ilyesmiről még csak szó is legyen. — Mi történik azzal, aki nem készít önéletrajzot? — Aki szakmai felkészültsége alapján alkalmas rá, természetesen ki lesz nevezve arra a posztra, amelyre képességei predesztinál iák. De újra csak azt tudom mondani, amit eddig: ha kiderül róla, hogy valami volt a múltjában, az önkormányzat nem tudja őt a védelmébe venni. Egyébként az elkészült önéletírásokra a hivatali ügykezelés szabályai érvényesek, hivatali tiJ tokként kezeljük az ezekben foglaltakat. Bujdos Attila Boldog karácsony a Földesben
