Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-03 / 280. szám

Néhány lépéssel a kormány stratégiája előtt „Polip-céggé válik az IC(P) Rt. • • Üzleti partnerek a fél világból A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM £1 93 fi® : 5,20 1990. DECEMBER 3„ HÉTFŐ ■= O B8 i 8SS T Alig több, mint három éve I alakult meg az Észak-ina- i gyarországi innovációs Cent- S rum (Park) Részvény társa- j ság, s már a tél világ isme­ri. Üzleti partnerei Európán túl. Ázsián át az Egyesült Államokig szép számmal megtalálhatók, s külkereske­delmük eredményességét a legfejlettebb országok szak­sajtói is méltatják. A cég kereskedelmi igaz­gatója — Rychlikné Incze Erika — kötetre való ténye­ket tud sorolni arról, hogyan alakították ki — sokféle le­leménnyel — már már 30 országban az. üzleti kapcso­lataikat. Jelenleg mintegy félmilliárdos külkereskedel­mi forgalomról beszélhetnek az idei évben, s ez csak nö­vekszik még, hiszen sok ügy­letük áll a decemberi befe­jezés előtt. Önálló külkereskedelmi jo­gosítványuk — amelyet írét éve kaptak — termékmegkö­tés nélküli, bármilyen árut és szolgáltatást adhatnak-ve- hetnek a külpiacokon. Jelen­tős az importjuk a technoló­giai berendezésekből, gépek­ből, mérőműszerekből, ex­port- és importforgalmuk vegyipari alapanyagokból, a lakosság számára fogyasztá­si cikkekből, s ez utóbbi időben élelmiszeripari ter­mékeket is szállítanak Svéd­ország, Finnország és Auszt­ria számára. A legszorosabb üzleti kapcsolatok a német, olasz, francia és USA cégek­hez fűzik az rt.-t, Kelet-Eu- rópában pedig a szovjet­unióbeli és a lengyel part­nereik száma jelentős. For­galmuk természetesen attól növekedett erőteljesen, hogy immár sok hazai cég is megkeresi őket külkereske­delmi ügyletekre vonatkozó megbízatással. Piackutatásu­kat pedig sohasem a politi­kai széijárás. hanem a va­lódi üzleti érdekek irányí­tották. • UKRAJNÁTÓL SZIBÉRIÁIG folytatnak amerikai cégek­kel is ugyancsak vegyésvál- lalat alapításáról, amely egyebek mellett kedvező fel­tételekkel oldaná meg az or­szágban lévő terménytárolá­si gondokat. A részvénytársaság keres­kedelmi igazgatója szerint sikerük egyik titka, hogyha üzletről van szó, a többszáz­milliós ügyletek mellett nem tartják rangon alulinak a párszáz márkás megrerd-Oé- sok kielégítését sem. Példa rá, hogy az egri székesegy­ház kérésére orgonahúr alapanyagot importáltak cse­kély összegért a nagytemp­lom számára, amit egyetlen más cég sem vállait el. S nyilván rugalmasságuknak köszönhetik, hogy az egyik világhírű, mezőgazdasági gé­peket gyártó nyugat-európai cég is velük folytatja a tár­gyalásokat a magyarországi képviseletük ellátásáról. (r) Mit tegyünk a bajban t Ez utóbbinak tudható be, hogy a Szovjetunióval akkor is fejlesztették a közvetlen vállalatközi üzleti szerződé­seket, amikor országosan ez nemigen volt „divat”. Ilyen szempontból — mint kide­rült — néhány lépéssel a kormány stratégiája előtt járnak, minthogy időben fel­ismerték: amikor nyugati üzletemberek tömege keresi a szovjet kapcsolatokat, s jelentős összegeket invesztál arra, hogy szovjet áruala­pokhoz jusson, art íC(P) Rt.-' nek is elemi érdeke, hogy a már megszerzett pozícióját tovább bővítse, erősítse. Nem sajnálták a fáradságos üzle­ti utakat: Ukrajnától Szibé­riáig, az Urálon tűiig jelen­tős vállalatokkal sikerült szerződést kötniük, amelyek jól hasznosulnak. Az idei félmilliárdos forgalmuknak körülbelül egvnegyede a szoviet üzletkötésekből szár­mazik. A részvénytársaság lassan­ként ,.polip”-cégeé válik, ter­jeszkednek minden irányba: a túlnyomó többségűén több- diplomás, felsőfokú végzett­séggel rendelkező, s világ­nyelveket beszélő munkatár­saik révén szereznek bizal­mat a hosszútávú kapcsola­tokra is. Már idén rendel­keznek mind nvugati, mind keleí-euróoai cégekkel meg­kötött szállítási szerződések­kel a jövő esztendőre. S érthető, hogy bíznak benne: külkereskedelmi piacaikat 1991-ben is bővíteni képe­sek. • ORGONAHÚR A NAGYTEMPLOMNAK Tradeorg néven a Lvov Termelési Egyesüléssel hoz­tak létre egy szovjet—ma­gyar vegyes vállalkozást, s egy ehhez hasonló lengyel— magyar vegyes vállalat társa­sági szerződését a napokban írják alá. Tárgyalásokat Mit tegyünk, ha eltűnt egy hozzátartozónk, ellopták az iratainkat, esetleg ártatlan szemtanúi lettünk egy bűn- cselekménynek? Egyebek mellett ilyen, és ehhez ha­sonló kérdésekre ígér pon­tos választ a Miskolci Rend­őrkapitányság újjászervezett információs szolgálata. Ko rábban csak hetente egyet­len alkalommal lehetett a szolgálathoz fordulni, ám e héttől kezdve minden mun­kanapon délelőtt 9-től 11-ig, kedd délutánokon pedig 2- től 6-ig, a Prieszol utca 4. szám alatti kapitányság föld­szinti 2.1-es irodájába me­hetnek mindazok, akik a rendőrséggel kapcsolatos, bármilyen kérdésükre precíz választ várnak. ® Nagy érdeklődés kísérte a Téli Tárlat szombati megnyitó­ját a Miskolci Galériában. Kodály vonóstrió-tételét követően Gergely Mihály író mondott megnyitót, úgy értékelt, hogy az idei tárlat kiállja az összehasonlítás próbáját a korábbiakkal, bár most kevesebb művész adta be munkáját. Kobold Tamás első polgármester-helyettes adta át a dijakat. A zsűri Szanyi Péter­nek (képünk bal oldalán) ítélte Miskolc város nagydiját, Ma- zsaroff Miklós pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye díját vehette át. A további díjazottak Tóth Imre, Kunt Ernő, Lukovszky Ilona, Hegedűs Morgan és Vasas Károly, ők vehették át a Dimag Rt., az Ózdi Kohászati Üzemek, a Teampannon Építész és Mérnöki Iroda, valamint Nógrád megye és Salgótarján város dijait. A Miskolci Galéria újonnan alapított díját Szalay Lajos kapta. Szombaton rendezték meg Miskolcon, azt az ünnepséget, ahol a Finn Köztársaság füqget- lenségének 73. évfordulójáról emlékeztek meg a finn vendégek és magyar vendéglátóik. Ez az ünnepélyes alkalom szolgált arra is, hogy a Miskolcon sok évtizedes múltra vissz:.'elöntő magyar-finn barátságot méltassák. Képeinken: balról Rysto Hyvörinen úr, Finnország magyar- országi nagykövete, jobbról pedig Pozsgay Imre, a Magyar-Finn Társaság elnöke látható. (Tudósítás a 2. oldalon). Nyílt levél as Árpád utcából „Vehessek meg a lakásukat” \álassoljon a testület! — mondta a polgármester Nyílt levelet írtak a városi képviselő-testületnek az Ár­pád utca lakói. Képvise­lőik kérték a dokumentum közlését. Elöljáróban csak annyit: aggódnak az Árpád utcán élők. Szeretnék meg­venni bérlakásaikat, ám az ominózus vízóraügy miatt már egy éve húzódik a do­log. Időközben megtörtént a rendszerváltás, s most bi­zonytalannak látszik, meg- vehetik-e otthonaikat. Elke­seredésük késztette őket a levélírásra. Íme a levél. .Alulírottak — a Miskolc, Árpád u. 18—28. szám alatti lakosok — mély megdöbbe­néssel és mondhatni felhá­borodással értesültünk a sajtó hasábjain arról, hogy a T. Testület — vélhetően az elutasítás gondolatával — elnapolta a tanácsi lakások értékesítésével kapcsolatos határozat meghozatalát, vagyis az értékesítés jóvá­hagyását. Annál is inkább nagy volt a meglepetésünk, mivel biztatást kaptunk az illetékesektől a lakások meg­vásárlására, és az ehhez szükséges összes iratot eljut­tattuk a tanácsnak. Nem fe­lel meg tehát a valóságnak, hogy az áruba bocsátásnak műszaki akadályai lennének. Tudomásunk van viszont arról, hogy később beadott pályázatokat is elbírált a ta­nács, de sajnos nekünk nem volt bennfentes „elvtársunk”, aki soron kívül pártfogolta volna ügyünket. A sok de­magóg ellenvetésre pedig — „nyerészkedni akarnak, ol­csón akarnak vagyonokhoz jutni” — csupán azt vála­szolhatjuk, hogy akik tehet­ték, az elmúlt 40 évben már megtették azt. Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Árpád ut­cában azok laknak tanácsi lakásban, akiknek nem volt pénzük korábban OTP, vagy szövetkezeti lakást vásárol­ni. és szociális helyzetük in­dokolta, hogy a tanács biz­tosítson számukra lakást, vagy esetleg olyanok, akik­nek a családi házát az állam kisajátította és a külöböző levonások után megmaradt fillérekből nem tudtak ma­guknak másik lakást, házat vásárolni. Figyelemre méltó még az is, hogy közel 20 éve fizetjük a magas lakbért, de a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat (tanácsi vállalat) a lakók által befizetett összeg­ből nem a házakat újította fel, hanem szép irodaházat épített a Tanácsház tér 3. sz. alatt, vagy Perecesen iroda­házat vásárolt meg, üdülőt épít és tart fenn stb. (de nem a tanácsi bérlakásban lakók számára). Éppen ezért tűrhe­I tétlennek tartjuk az épületek elhanyagolt állapotát, és ma­gunk kívánjuk kezünkbe venni az otthonok gondjait. Érthetetlen továbbá, hogy a testület miért ódzkodott az eladástól, ugyanis 1. a lakók által befizetett összeg la­kásépítési alapot képezne, 2. a lakások 50—60 évre előre le vannak foglalva, tehát nem képeznek forgótőkét, 3. miből akarja az önkormány­zat a már halaszthatatlanná váló felújítás költségét elő­teremteni? 4. miért csak a hátrányos helyzetűek a kár­vallottal a rendszerváltás­nak? Kérjük az önkor­mányzati Testületet, hogy a főként .munkáslakta diósgyő­ri városközpontban — szigo­rúan ragaszkodva a korábbi feltételekhez — tegye lehe­tővé a lakások megvásárlá­sát. Az egész lakótelepet fel­háborítja az a tudat, hogy aki tudta és közel állt a tűz­höz, az megtehette, hogy megvegye a bérlakását. Most, amikor — a kevés bérből és fizetésből élők — összeku- porgatott forintjainkkal be tudnánk fizetni a lakásvá­sárlási előleget, a választott testület elutasítja kérelmün­ket, vagy képességeinket meghaladó összegben speku­lálnak. Kérjük a testületet, A megye nagyobb keres­kedelmi bankjainál elhelye­zett lakossági megtakarítások összege 16 milliárd forint, 9,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az állo­mány 7/10-ét kitevő könyves­betétek összege 5,4 százalék­kal haladta meg a tavaly ilyenkorit, a december végi­nél 2 százalékkal kevesebb. A célbetétek állománya vi­szont folyamatosan növek­szik, a negyedév végén a bá­zisidőszakinak 120 százaléka, a decemberi záróállomány­nak a 118 százaléka volt. Ezen belül azonban a lakás­célú megtakarítások és a gépkocsifedezeti betétek csökkentek (december 31-től 4 százalékkal, illetve 16 szá­zalékkal). A nyugdíjelőtaka- rékossági és átutalási beté­tek összege az év kilenc hó­napja alatt. 12 százalékkal, illetve 27 százalékkal nőtt, a devizabetétek forintértéke pedig több, mint a duplája lett. hogy a már folyamatban lé­vő ügyeket az előzőekhez ha­sonlóan folytassa, mert nem­csak jogot nyert a választás­sal. hanem kötelezettséget is örökölt, melyet felrúgni er­kölcstelen lenne. Árpád utcai lakók * Mivel a városban sokakat érint ez az ügy, s nem csu­pán az Árpád utcaiakat, ezért tájékoztatást kértünk Csoba Tamástól, Miskolc polgármesterétől, mi várható a hasonló esetekben. A pol­gármester úr, miután figyel­mesen tanulmányozta az Ár­pád utcaiak nyílt levelét úgy nyilatkozott, hogy az írás címzettje a városi képviselő- testület, tehát szerinte érte­lemszerűen a képviselőknek kell foglalkozniuk vele. tgy lapunk legnagyobb sajnála­tára egyelőre adósok marad­tunk az Árpád utcaiaknak és a hasonló cipőben járóknak a válasszal. Reméljük, nem sokáig. A polgármester úr ugyanis elmondta, hogy a levélről, az Árpád utcai és hasonló ügyekről a képvise­lők leoközelebbi ülésén szó lesz. Az ülést ezen a héten szeretnék megtartani. A lakosságnak folyósított hitelek állománya a negyed­év végén 24,9 milliárd fo­rintot tett ki, 6,7 százalék­kal többet az egy évvel ko­rábbinál. Az állomány hosz- szú lejáratú (építési, ingat­lan- és lakásértékesítési hi­telek) hitelrésze — a régi, kedvezményes kölcsöntömeg csaknem 10 százalékos csök­kenése mellett — 3 száza­lékkal növekedett. Az igen magas kamatterhek ellenére a rövid lejáratú fogyasztási hitelek állománya 27,5 szá­zalékkal nőtt egy év alatt, ezen belül decembertől 23,7 százalékkal. Ez év folyamán leginkáhb a személyi hite­lek összege emelkedett (41 százalék), de jelentős az egyéb fogyasztási hitelek nö­vekménye is (24 százalék). A munkáltató "által nyúitott kölcsönök összege 16 száza­lékkal volt több. olvashatjuk a K'-H Ró-sod-Abaói-^emo- lén Meevei Igazgatósága ál­tal kiadott, az idei első há­rom negyedévről szóló jelen­tésben. Megtakarítások, hitelek

Next

/
Thumbnails
Contents