Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-11 / 287. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták ,irtuk Uzsorások, gőzölt beton, utak fiataloknak REGGELI HÍRLAP, 1930. DECEMBER 7. Az utóbbi időben bizalmas forrásból sűrűn jutott a rendőrség tudomására, hogy Miskolcon lelketlen uzso­rások dolgoznak. Áldozataikat, akik legtöbbször a kis egzisztenciák közül kerülnek ki, legszívtelenebbül ki­zsákmányolják és már nagyon sok család életét tet­ték tönkre. Az uzsorásoknak egy tekintélyes része pénzkölcsö- nöfckel dolgozik, de még ezeknél is veszélyesebbek azok az uzsorások, akik több részletüzletbe ugratják be áldozataikat és a részletárura, mint zálogtárgyra adnak kibírhatatlan kamatra kölcsönt. A szerencsét­len helyzetbe került ember egyszerre kénytelen fizet­ni a részletet és az uzsorakamatot. Ha a részletet nem fizeti, akkor minthogy az árut a tulajdonjog fenntar­tásával vette, de az uzsorás után már ki tudja, há­nyadik kézben van, sikkasztást követett el akkor, ami­kor atadta az uzsorásnak. Éppen ezt a fegyvert for­dítják ellene a nyomorúság vámszedői. A rendőrség tudomásává hozott adatok szerint már több öngyilkosság történt ezek miatt a részletüzletek- kel kombinált uzsorakölcsönök folytán. A rendőrség most a rendelkezésére álló adatok alapján a legeré­lyesebben fellép az uzsorások kiirtása érdekében. Több esetben már pozitív adatai vannak a rendőrségnek és ezekből arra lehet következtetni hogy a jövő hét fo­lyamán igen érdekes előállítások és valószínűleg le­tartóztatások is lesznek. ÉSZAK-MAG YARORSZÄG, 1950. DECEMBER 20. A Miskolci Magasépítési Vállalat már megkezdte a szükséges intézkedéseket a téli munka folytonosságá­nak érdekében. Az egyes építkezésekhez szükséges kavicsot és homokot hatalmas kupacokba rakják, így erős fagy esetén is legfeljebb 15—20 centiméterrel fagy át és a kupac aljából fagymentes anyagot tud­nak az építkezéshez biztosítani. Az egyetemi város építkezéséhez már megérkezett 3 gőzkazán, ezekkel az előgyártott betonalkatrészek szállítását fogják vé­gezni. A szállítás úgy történik, hogy az elkészített da­rabokat gőzzel árasztják el. Hét órai gőzölés utón. az előregyártott betonalkatrész olyan erősen köt, mintha 7 napon keresztül a nap melegén száradt volna. Ezeket a gőzgépeket felhasználják a kupacokba hor­dott homok és kavics gőzölésére is. A homokkupacok: közepében alulról, csövön gőzt ve­zetnek, az állandóan áramló gőz megakadályozza az anyag megíagyását. Kísérletek folynak a betonalapok ilyen módon való fagymentesítésére is. Az eddig meg­érkezett három gőzkazánon kívül, a közeljövőben még két gőzkazánt kap majd a Miskolci Magasépítési Vál­lalat. A belső vakolások fagymentes végzésére 25 darab Nádas-féle kályhát szereznek be, ezek többfelé ágazó csövekkel állandóan melegen tartják a vakolandó he­lyiség levegőjét. Vízmentes ponyvával takarják majd le azokat az épületeket, amelyeknél a födémet még nem tudták be­fejezni, s így feíülrői még nyitottak. Erre a célra 1500 nég’-zetméter megfelelő ponyvát rendeltek, ebből 200 négyzetméter már a helyszínen is van. DÉLI HÍRLAP, 1971. DECEMBER 6. 1971-ben az ország 'ddéki Fxpress-iredái közül ki­magaslóan a legjobb eredményeket érte e: Miskolc és Borsod. Megyénkből 2356 fiami utazott az iroda szer­vezésében a világ 20 országába, s kétezren keresték fel Borsodot. Miskolcot.. Legtöbben a testvéri szocia­lista országokat, elsősorban a Szovjetuniót keresték fel, de volt, aki eljutott Japánba is. Hozzánk a világ­nak úgyszólván minden országából érkeztek fiatalok. Belföldi utazáson 10 ezer borsodi fiatat vett részt, hozzánk 11 ezren érkeztek. Különösen nagy sikere volt a közép^kolás üdültetésnek, az ifjúsági campin- geknek, s a szegedi ifjúsági napoknak. A hozzánk lá­togatók 21 ezer vendegnapot töltöttek megyénkben. Jövőre tovább bővülnek a fiatalok utazási lehető­ségei. Üj útvonalakat állítanak be (Moszkva—í.enin- grád—Tallinn, hatnapos leningrádi út, a Harz-hegy- ség felkeresese és így tovább). Az Express az országos ifjúságpolitikai oktatási ta­nács hozzájárulásával rendkívül kedvezményes bulgá­riai tengerparti üdülésekét szervez. A bolgár tenger­parton 100 fiatalt befogadó sátortábor várja egész nyáron a fiatalokat, ahol teljes panzióval 1500. fél­panzióval 1000 forintért tölthetnek 12 napot. A pénz- / ben útlevél, útiköltség, szállás, étkezés foglaltatik ben­ne. Az OIOT egv-egy diáknak, egyetemistának 600 fo­rintos hozzájárulást ad. Ingyenes jogsegélyszolgálat Ingyenes jogsegé’vszolgála- tot tart a Kereszténydemok­rata Néppárt december 12- án, szerdán 15-től 17 óráig Miskolcon, a Dózsa György u. 7. szám alatti irodahelyi­ségében, az ügyészség mel­lett, ahol dr. Leleszi István, dr. Torna József jogtanácso­sok és Litvai Ottó munka­ügyi szakértő állnak az ér­deklődők rendelkezésére. Ezt követően jogsegélyszolgálatot, a KDNP már csak az új esztendőben tart, január 9- én, szerdán az előzőek során feltüntetett helyen és időben. „Szerelném a Dunát piros-fehér-zöldre festeni" Morphée ismét Miskolcon Koncert női combokra Elterjedt a hir, hogy Christian Fournier (művész­nevén: Morphée) nemzeti­színűre szeretné festeni a Dunát. A francia művész — akinek egyik festménye a Rónai falát díszíti — a kö­zelgő Világkiállításra szánt, ötleteiről, valamint további miskolci munkáiról mondott el részleteket lapunknak.- Azt hiszem, sokakban felmerül a kérdés: hogyan került Magyarországra? — Hol is kezdjem? Tíz éve, egy indiai-óceáni szige­ten ismerkedtem meg Eric Leblonccal, aki a barátom lett. Két évvel ezelőtt újra összetalálkoztunk, s azt ja­vasolta, csináljak előadáso­kat Magyarországon.- Miért pont ittí — Mert Eric itt dolgozik. Ha ő nincs, sose jutottam volna el Miskolcra.- Hogy tetszik a város? — Nagyon tetszik, forgal­mas hely. Miskolc lehetne egy nagy kulturális központ is, bár sok még a tenniva­ló. Bízom abban, hogy több művész is követi majd a példáma/t.- Most min dolgozott? — Amióta itt vagyok, öt nagy képet festettem. Az eddigi munkákból májusban egy kiállítást rendezek, s egy új freskót is készítek a város számára. Talán a Ró­nai falán folytatom, talán máshol, még nem döntöttem. Várom a javaslatokat!- Köztudott, hogy csak a munkájához szükséges alap­anyagok órát kéri el. Miért dolgozik ingyen? * „Egy freskót a városban mindenki lát." Ez a kép Párizs­ban van, de a művész javaslatokra vár, hogy a Rónai falán lévő freskó után hol folytassa. — A festészet nem pénz­kereset! A pénz csak esz­köz ahhoz, hogy tovább tud­jak élni, és képes legyek festeni.- Továbbra is itt? — Van egy-két tervem a Világkiállításra. Szeretném a Dunát piros-fehér-zöldre fes­teni. A festékanyag nincs ká­ros hatással sem a folyóra, sem a környezetre, ennek eile­Gyerekek játszanak A Fazekas Utcai Általános Iskola ének-zene tagozatá­nak lesz koncertje ma dél­után 5 órakor a Miskolci Szimfonikus Zenekar szék­házában. A növendékhang­verseny műsora változatos, Bachtól Weberen át Brahms- ig Debussy-\% a zeneiroda­lom klasszikusainak éppen tanult műveit mutatják be a gyerekek. Jótékony célra Karácsonyi hangverseny A hangversenyre a belé­pés ingyenes, de adományo­kat elfogadnak, melynek összegét a Máltai Szeretet­szolgálat céljaira használják fel. A hangverseny célja, hogy a szeretet ünnepére készü­lődve Miskolc és a megye teljes társadalmát megmoz­gassa. s a befolyt összeggel az égető szociális problémák megoldását1 segítse elő. Ter­veik szerint elsősorban gyer­mekek s idősek részesülné­nek a hangverseny .bevéte­léből. Szeretnék, ha ez min­denkit megmozgató társa­dalmi esemény lenne itt Miskolcon. A művészek ingyenesen, szeretetbői vállalták a rész­vételt és úgy gondolják, hogy nem szűnt még meg az emberek lelkében a sze­gények, elesettek iránti együttérzés. Amennyiben a hangver­seny sikeres lesz, szeretnék azt nagyobb ünnepek táján megismételni, ezzel esemény- sorozattá, Miskolc művészi életének részévé tenni. nére nem biztos, hogy meg­valósul az elképzelés.- Miért nem? — Pénzkérdés. Persze, más ötletem is van: át szeret­ném festeni a Felszabadulá­si emlékművet a Gellért-he- gyen. Kifejezné a szándé­kot, hogy építeni tanuljunk meg a rombolás helyett- Biztos vagyok benne, hogy senki nem fogja szó nélkül hagyni. — Bennem rendkívül erős a törekvés, hogy a művé­szet mindenki számára elér­hető legyen. Egy freskót a városban mindenki lát! Ez­zel a céllal dolgozom egy zenei témán is, amit a Mis­kolc: Rádió sugározhatna. A téma címe: Koncert női combokra, s az adás alatt bárki bekapcsolódhat a já­tékba.- Miért fontos a közön­ség aktivizálása? — Mindenkinek alkotni kellene. Az emberiség kul­túrájában kezdettől fogva csak egy dolog hozza létre a haladást: a kreativitás. Minden emberi lénynek fel­adata megtalálni a maga helyét, vagyis kibontakozni. A kreativitás az emberi sza­badság legfontosabb ténye­zője.- Az ön szabadságának milyen korlátái vannak? — Korlátnak tekintek min­dent, ami megzavarja az al­kotást, gátol a kifejezésben.- Mit tenne, ha megfosz­tanák jelenlegi szabadságá­tól? — A függetlenséget azért kaptam, hogy alkothassak. Ha ez megszűnne, például fogoly lennék egy cellában, akkor a véremmel festenék.- Hogyan él otthonában? — Felkelek, megreggeli­zem, megsimogatom a macs­káimat, azután festek. Egy­szerűen élek.- Elégedetten? — Nem, nem! Ha elége­dett lennék, a fejlődés meg­szakadna.- Ez azonban nem zárja ki, hogy hiú legyen. — Igen, az vagyok. A hi­úság együtt jár a művésa életével, hiszen számtalan­szor meg kell védeni az al­koké saiit.- Franciaországban ho­gyan fogadják ezeket a ké­peket? — Van, akt! elszömyed, van akinek tetszik. Huszon­hét éve festek, ez idő alatt minden elképzelhető jót és rossszat hallottam. Nem tö­rődöm vele, úgysem lehetek mindenki kedvére. Kocsis Attila Kétszáznegyven éves tanulmány A Selmeci Műemléki Könyvtár kiadványa A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat Miskolci Csoportja december 16-án, este fél nyolc kor jótékonysági, karácsony hangversenyt rendez a mis kolci Szent Anna templomban Résztvevői a Miskolci Szimfonikus Zenekar, Buda­pestről meghívott szólisták: Csányi László, Kozma Rózsa, Wiedermann Bernadett, Rácz István énekművészek. A Miskolci Egyetem Közpon­ti könyvtáróbon lévő Selmeci Műemléki Könyvtár litkaságni közül most újabb kötetet ad- I tak ki „A bányászat, kohászat | és földtan klasszikusai" soro­zatban. A d:. Zsámboki László által szerkesztett és gondozott sorozat ötödik köteteként a bányászat egy különleges ágá­ról, a mélyfúrásról Leipzig- ben 1750-ben megjelent, Jo­han Christian Lehmann által írt müvet adták közre. A klasszikus gót betűkkel ■ nyomtatott könyv eredeti né­met nyelven és a hozzá csa- j tolt magyar fordításban je­lent meg, többek között a zalaegerszegi Magyar Olaj­ipari Múzeum támogatásá­val. Amint a mű jobb megis­merését elősegítő, dr. Zsám- boki László által írt utószó­ból megtudjuk, Európában a 12. században fúrtak először kutakat, mégpedig Francia- országban. A mélyfúrás tu­lajdonképpen a 19. század­ban válik ténylegesen nagy­ipari tevékenységgé, amikor az ipari forradalom hatásá­ra a vasérc, valamint a szén­kutatás, később pedig a szénhidrogének kutatása, fel­tárása előtérbe kerül. De ezt használják az artézi kutak fúrásánál is. A mélyfúrásoknak elsősor­ban a telepesen elhelyezke­dő ércek — mint a vasérc, kősó, kőszén stb. — kutatá­sában volt szerepe. Ezek fel­tárásánál jutott szerephez a J. Ch. Lehmann által készí­tett szerkezet, s annak al­kalmazása. Korábban, ami­kor a bányászat alatt még elsősorban a nemesércek bá­nyászatát értették, a telléres elhelyezkedés miatt nem volt erre szükség. A sorozatban újabb köte­tek kiadását is előkészítet­ték, így Csiba I. De monti­bus Hungáriáé és Faller K. Pénzverészet című kéziratát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents