Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)
1990-12-10 / 286. szám
Az Akadémiai Bizoüsáo ülése A Miskolci Akadémiai Bizottság csütörtökön ülést tart a MAB-székház kis tanácstermében. Az ülés napirendjén a szervezeti alapszabályzatuk és a működési szabályzatuk megtárgyalása szerepel. Szőlőés bortermelés Franciaorszásban Szőlő- és bortermelés Franciaországban címmel tartanak videovetítéssel kísért előadást a Kocsis Pál keit- barátkörben. Az érdeklődőket ma délután 5 órára várják az Ady Endre Művelődési Házba. A munkanélküliség « nagyító alatt I. Elkerülni nem, csak orvosolni lehet... DÉLI HÍRLAP XXII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1990. DECEMBER 10., HÉTFŐ &3S3S&: 5.30 FCSEÜ8K8T Ma, Éiszenlie A német bányászoktól kapott Borbála-szobrokat avattak fel vasárnap délután Lyu- kóbányán, Szent Borbála a bányászok védöszentje, az öt formázó hét, fából készült szobrot a felolvasó helyiségekben helyezték el. Mielőtt végleges helyükre kerültek a szobrok —, amelyekre erőt meríteni pillantanak a mélybeszállás előtt a bányászok - Szabó István plébános megáldotta őket. Szöcs Elemér, Lyukóbá- nya bányavezető főmérnöke rövid beszédében arról is szólt, hogy ezen túl szeretnék Borbála nanián tartani a bányásznapot. Az ünnepségen közreműködött a Bányász Fúvós- zenekar. SzennvvíztiszfítM Viskóiénak, kétmilliárdért Ha tetszik, ha nem, a munkanélküliséget el kell viselnünk. Az is bizonyosnak látszik: jó lenne, ha mindany- nyiunknak több ismerete lenne erről a jelenségről, hogy ne csak az érzelmek szintjén bíráljuk, vagy támogassuk mindazt, amit a politikusok erről mondanak, vagy ez ügyben tesznek. Tóth Pál szociológus, városi képviselő, épp a munkanélküliségről ír, megkísérelve a válaszadást a ma legaktuálisabb kérdésekre. Elkerülhető-e a munkanélküliség? — kérdezzük mind gyakrabban. Sajnos nem. Nem, mert a piacgazdaságra történő átállás, a sokat emlegetett privatizáció következményeként a munkáltatók csak azokat alkalmazzák, akiknek a teljesítményét hatékonyan lehet értékesíteni, tehát a tulajdonos számára legalább az átlagprofitot biztosítják. Kikerülhetetlen a munkanélküliség, mert számos vállalatot, ágazatot le kell építeni, elsősorban azokat, amelyek eddig főként keleti exportra termeltek. A világ más tájain értékesíthető árut kibocsátó vállalkozások kialakításához és felfutásához pedig nemcsak tőke, hanem idő is kell. De a „Keletről Nyugatra” történő átállástól függetlenül is átfogó és mélyreható, gyors gazdasági-szerkezeti változásokra van szükség, amelyek során azonban igen nagy létszámmal dolgozó vállalatok és ágazatok szűnnek meg, vagy zsugorodnak össze. Nagyon valószínű, hogy mindez a kitermelő és alapanyag- iparokat érinti, de nem kerüli el a hadiipart, a gépgyártás egy részét sem. A kérdés tehát nem az, hogy legyen-e munkanélküliség vagy sem, hanem az, hogy mit kell tenni a kormányzatnak és az Országgyűlésnek azért, hogv a munkanélküliség a lehető legkisebb legyen, és hogy elviselhető legyen az érintettek számára... • A SÚRLÓDÁSTÓL AZ ÁLTALÁNOSIG Majdnem biztos, hogy a munkanélküliségnek mind a három típusával kell majd egyszerre szembenéznünk. Már most jelen van az úgynevezett súrlódásos és a körzeti munkanélküliség; és félő, hogy hamarosan az általános munkanélküliség is megjelenik. A súrlódásos munkanélküliség abból fakad, hogy a munkaerőpiac gépezetének fogaskerekei nem forognak eléggé olajozottan. Tehát ha van is any- nyi be nem töltött munkahely, mint ahányan munkát keresnek, akkor is időbe kerül, amíg a kereslet és a kínálat összetalálkozik és megegyezik egymással a feltételekben. Vagy, földrajzilag távol van egymástól a munka- lehetőség és a betöltésre kész és alkalmas ember, vagy a munkát keresőket még ki, vagy át kell képezni ahhoz, hogy egyáltalán betölthessék az üres munkahelyeket. A körzeti munkanélküliség tulajdonképpen a „súrlódás” egyik típusának tömeges megjelenése. Ez abban áll, hogy az ország egyes részein tömegesen keresnek munkát az emberek, míg az ország más tájain jócskán vannak betöltetlen munkahelyek. Általános munkanélküliségről pedig akkor beszélünk, ha országos méretekben is sokkal többen keresnek munkát, mint ameny- nyi betöltésre váró munkahely egyáltalán van. A munkanélküliség három típusának határozott megkülönböztetését az indokolja, hogy mind a három típusú munkanélküliséget másként, más és más eljárásmódokkal, technikákkal kell és lehet kezelni. Ezek átgondolt és összefüggő rendszerét pedig aktív munkanélküliség-politikának nevezzük. • NEM LEHET A PÉNZRE HIVATKOZNI... Minden, a munkanélküliséggel, annak kezelésével kapcsolatosan kialakított kormányzati politikára két veszély leselkedik. Az egyik fő veszély az elégtelen segítség, amit legtöbbször pénzhiánnyal indokolnak. Csakhogy a huszadik század utolsó harmadában a munkához való jog biztosítása éppen olyan . 'apvető követelmény, mint a lakhatás, az élelmezés, az egészségmegőr- . zés, vagy az, hogy a gyer- meíiek iskolába járhassanak. Ebben a kérdésben nincs helye mérlegelésnek, különösen nem a financiális szempontú mérlegelésnek. A munkanélküliséggel kapcsolatos programokra futnia kell, kerül, amibe kerül. Minden további megfontolás, költségvetési egyensúly, adók mértéke stb. ezek után kerülhet szóba. Kifogtuk a Nemcsak a pénz, a tanulság is fontos... A másik fő veszély a túl- támogatás, amelynek következménye: az emberek nem igazán érdekeltek abban, hogy maguk is mindent megtegyenek munkanélküliségük elkerülése vagy megszüntetése érdekében. Aligha tévedünk azonban, ha előre megjósoljuk; ez a veszély — minden bejárt és jól működő piacgazdaság örök dilemmája — minket aligha fenyeget. A munkanélküliséggel kapcsolatos kormányzati és mindenfajta politikának, e problémák ellenére azért mégiscsak abból a megfontolásból kellene kiindulnia, hogy egy európai társadalomhoz méltatlan lenne, ha az amúgy is súlyos helyzetbe került munkanélküli polgárait magára hagyná, vagy csak szűkkeblű, látszateszközökkel támogatná ... (Folytatjuk) Szuperolcsó vásár A Vöröskereszt Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete „szuperolcsó” vásárt rendez december 15-én és 16-án (szombaton—vasárnap) 8-tól 14 óráig Miskolcon, a Kossuth u. 11. szám alatt. Szeretettel várnak minden érdeklődőt. Manapság, amikor másról sem haliunk, mint hogy mennyire koldusbotra jutnak az új önkormányzatok, nemcsak meglepő, hanem igen örvendetes hír: Miskolc majd’ kétmilliárd forintot kap a Phare-program keretében (az Európai Közösség pénzügyi akciója) arra, hogy felépüljön a világszínvonalú szennyvíztisz. titó telepe. Ez az első eset, amikor a külföldi tőke ekkora összeggel vesz részt a város fejlesztésében — mégpedig vissza nem térítendő támogatás formájában. A programban való részvételünk egyben annak a munkának az elismerése, amit a miskolci szennyvíztisztító telepet üzemeltető vízművesek végeztek eddig. — A Phare-program nemcsak segély, hanem igen kemény feltételekkel zajló üzlet — mondja Major Ádám, a Miskolci Vízművek főmérnöke, akit a Phare iroda a miskolci project — terv — menedzserének kinevezett. S hogy mit kell a kemény feltételek alatt érteni? A menedzser szerint a következőket: — Rendkívül aprólékos, minden részletre kiterjedő vizsgálat előzi meg a pályázat elfogadását és a beruházási munka egyes lépéseit. A különféle szakértők egymásnak adták a kilincset itt a vízműveknél, és több lépcsőben, abszolút tiszta, és magas igényeket támasztó versenyben válasz, tódtak ki a beruházási munkát elvégző cégek. Hozzátenném, hogy a pályáztatáshoz itt Miskolcon kellett elkészítenünk a megfelelő anyagokat, és a második fordulóban már a mi cégünk lehetett a tender kiírója is. Jelenleg egy angol cég, a Mott MacDonald iroda készíti elő azt a versenykiírást, amelyen eldől, melyik lesz a megvalósító cég. A menedzser szerint több tényező is indokolta, hogy épp Miskolc nyert el egy ekkora összegű támogatást, amelyet, nagyságrendjénél fogva, a Phare-programon belül is elkülönítve kezelnek. Számított, hogy ez egy magyar tőkéből megkezdett, és most is zajló, jói haladó beruházás; hiszen most épül a tisztítómű biológiai fokozata. Nem a semmiből, a kukoricaföld közepén kell elkezdeni valamit, hiszen, ami eddig megépült, kis korszerűsítéssel megfelel. Ráadásul itt, helyben megvan a megfelelő szakértelem az üzemeltetéshez, a fejlesztés menedzseléséhez is. Az sem elvetendő szempont lehetett, hogy itt viszonylag gyorsan eredményi lehet produkálni, mégpedig látványosan. No, de pontosan mit is? Major Ádám: — Megvalósul a teljes biológiai szennyvíztisztító fokozat, a hozzá tartozó iszapkezelési és elhelyezési technológiával. A mű megépülte, a környezetvédelmi előnyökön túl, magában rejt olyan nyereséget is, hogy munkahelyeket is teremthet a miskolciaknak. Az előnyök közé sorolnám, hogy ez a vállalkozás mintaként szolgál majd a többi keleteurópai országban tervezett Phare-beruházásoknak, akár a megvalósítást, akár az üzemeltetést nézzük. Már most megmutatkozik ennek a hatása, ugyanis még csak a megvalósítás elején tartunk, s máris mint a mézre a méhek, úgy gyűlnek hozzánk a különféle cégek, üzletet szimatolva a tisztítómű létrejöttében. És végül egy nagyon fontos szempont: már most rengeteg tapasztalatra tettünk szert. Ugyanis az a módszer, ahogy az egész vállalkozást bonyolítják a nyugati partnerek, rendkívül hatékony és megtanulható, itthon is alkalmazható! Ez szinte a pénzzel is felérő haszon.., * Ha minden jól megy, 1992 elején indulhat a kivitelezői munka. Talán jelképes értelmű is, hogy az angol kormány egy Sir Fish nevű urat küldött ide szakértőnek. A név halat jelent magyarul. Lehet, hogy az ő segítségével is igazi halas folyó lehet újra a Sajó. De a halas hasonlatnál maradva, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a támogatással Miskolc talán már ki is fogta a nagy halat a Sajóból... (kiss) Aki sokat markol... Van egy „halastő”, a Miskolc határában lévő Csorbatelepi tó szomszédságában, amelyet eddig egy horgászó közösség kezelt. Nem gondoskodott azonban a halasításárúi. gondozásáról, mint ahogy az a jó gazdától elvárható lett volna. Ezért az arnóti termelőszövetkezet igénylése alapján a Földművelésügyi Minisztérium kivette kezeléséből, és 1991. január elsejével átadta a téesznek. A horgász-közösség kártérítést kért, s ezt a főhatóság 2 mázsa pontyban szabta meg, illetve annak megfelelő pénzbeli ellenértékben. Ebbe a döntésbe az érdekelt felek nem nyugodtak bele. A hotgász-közösség kevesellte, a téesz viszont sokallta a kiszabott árat. Az FM pótlólagos döntése alapján egyszeri lehalászás „zsákmánya” illette meg a horgászokat — amibe mindkét fél belenyugodott. A lehalászás megtörtént. A Tokaji Halászati Szövetkezet halászai egész napos munkával, 150 méteres hálóval hát alkalommal „húzták meg” a tavat. S az eredmény? Néhány ponty, csuka és süllő mellett tíz kilónál több dévérkeszeg, így az összes zsákmány alig érte el a harminc kilót. Hogy mondja a közmondás? Ki sokat markol, keveset fog. A tanulsághoz még csak annyi tartozik, hogy jövőre a Csorba-telepi tóra kiadott engedélyek az arnóti tóra nem érvényesek. —czy Koncert a szeretet jegyében A Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportja december 16-án este fél 8-kor karácsonyi, jótékonysági hangversenyt rendez a miskolci Szent Anna templomban. Közreműködnek: a Miskolci Szimfonikusok és Budapestről meghívott szólisták: Csányi László, Kozma Rózsa, Wiedemann Bernadett, Rácz István énekművészek. A hangversenyre a belépés ingyenes, ám adományokat természetesen elfogadnak, s ezek összegét a Máltai Szeretetszolgálat céljaira használják fel.
