Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-06 / 283. szám

Mikulás, Miklós Nem annyira a felnőttek, mint a gyereksereg nagy vá­rakozásának napja a szent- életű Miklós püspök neve napján a Mikulás érkezése. A püspök neve a szláv nyelvben lett Mikulás — akit ajándékkal teli putto­nyával várnak most is. A gyerekek Mikulás-napi meg­ajándékozása egy legendá­ban találja eredetét; a püs­pök egy szegény család há­zába aranyakat dobott, amelyből a három leánynak gazdag hozományra tellett. A Miklós név külföldön s hazánkban egyaránt igen népszerű, elterjedt. Ha csak hazai irodalmi-történelmi- müvészeti életünkben né­zünk szét, tapasztalhatjuk, hány nagynevű hazánkfia viselte ezt a nevet. Csak tal­lózásképpen, a történelem­ből mindenki előtt ismeri többek között a törökverö Zrínyi Miklós, vagy a kő­szegi vár hős védőjének, Jurisits Miklósnak neve, aki a Bécs ellen vonuló szultán seregét állította meg. Az irodalomból a középkor nagyjai közül előtűnik Oláh Miklós esztergomi érsek ne­ve, a krónikaíróé, aztán pe­dig Radnóti Miklósé, vagy a Tokajban is több évet élt osztrák költőé, Lenaué. Szá­mos Miklóssal dicsekedhet Űj idők képzőművészeti életünk is. A teljesség igénye nélkül szól­hatunk a történelmi képfes­(Mező István rajza) tőről, Barabás Miklósról, vagy a neves szobrászról, Borsos Miklósról. Sanyarú telefonhelyzetünk megváltásának egyik ígére­tes kezdeményezője lehet az amerikai Motorola cég. amely — persze, nem a mi ked­vünkért — olyan műhold- rendszer kialakításán dolgo­zik, amely lehetővé tenné, hogy a Föld bármely pont­járól bárki bárkit felhívhat­na hordozható telefonon. A telefonhálózatba sok helyen már most is besegít a mű­Hir ceclije A történelem, nem jegyezte jel Reindl kocsmáros nevét Münchenből, c viszont feljegyezte Adolf Hit­lerét, s ezzel voltakép­pen belépett a törté­nelembe. A Tanjug fi­gyelt föl rá, hegy egy német történész közre­adta a jó öreg kocs- máros üzleti könyvé­nek néhány lapját. Ebből kitűnik, hogy 1923. november 9-én, a Reindl-sörözobe in­vitálta híveit a későb­bi führer. Mi több, itt rendezte be főhadi­szállását is a hatalom­átvételi kísérlethez. .4 sikertelen vállalkozás a legapróbb részlete­kig ismert. Azonban mindeddig senki sem volt kíváncsi a kocs- máros helyzetértékelé­sére, noha ezt ponto­san le is írta. Tétele­sen: Hitler és elvba­rátai 190 millió már­kás kiegyenlítetlen számlát hagytak ma­guk után. Összetörtek 113 söröskorsót, 82 po­harat és 98 széket. Ezeket a hatalomátvé­tel kellékeinek tekin­tette a kocsmáros. El­lopták azonban az ét­készlet 148 jelentősebb darabiát is, és ezt nem tudta mivel ma­gyarázni. Az esetre fényt derítő történész szerint a kocsmáros egy ideig nem akart, szólni, azután vedig már nem mert. A Hit- ler-cech többi tételé­hez írhatják... hold, ám a tervezett rend­szer földi állomások, közpon­tok kiiktatásával kívánja megvalósítani mindezt. Eh­hez 77 műhold szükséges, amelyeknek mindegyike 665 km magasságban kering, és 37 egyenként, 560 kilométer átmérőjű terület telefonbe­szélgetéseit teszi lehetővé. Túl azon, hogy mindez a már ma is fejlett telefon- rendszerrel bíró országokat még fejlettebbé tenné, segít­hetne az e téren elmaradot­taknak telekommunikációs hátrányaik behozásában. • • Önkormányzati képviselő fogadóórája Értesítjük az 1. sz. válasz­tókerület lakosságát, hogy Huszár Sándor önkormány­zati képviselő fogadóóráját december 7-én (pénteken). 17 és 18 óra között tartja, az Éder György u. 1. sz. alatti általános iskolában, amelyre tisztelettel várja a választó- polgárokat. Miskolc Város Polgármesteri Hivatal Titkársága Tehetséggondozó kollégium 2, Könyvtár és Koli-butik Miért ne dönthetnének ők is? Üj kollégium nyitotta meg kapuit a középiskolás diákok számára. A volt BÁÉV Szál­ló átalakított épületében ki­emelkedően jó tanulók kap­tak otthont. A tehetséggon­dozó kollégium működéséről kérdeztük Kádas Mihály igazgatót.- A nevelők részéről örö­kös panasz, hogy a diákok szabad idejük nagy részét azzal öltik, hogy a városban csellengenek. Tesznek-e va­lamit azért, hogy ez ne le­gyen így? — Harmincnyolcezer köte­tes könyvtárunk van, ami a megyei könyvtár után a leg­nagyobb. Ki se kell mozdul­niuk, ha olvasni akarnak. Nemsokára megnyílik a Koli- butik, igy talán vásárolni sem a városban fognak. Ala­csony bérleti díjjal adtuk ki a helyiséget, de volt egy fel­tételünk: nagyon kis haszon­kulccsal dolgozzon a keres­kedő. Ha tíz gyereknek az az igénye, hogy az iskolai kötelező francia mellett sze­retnének angolt is tanulni, akkor nyelvtanárt fogadunk, ne kelljen a diákoknak drá­ga nyelvórákat fizetni. Sze­retnénk testépítő termet, te­niszpályát, számítógépes szakkört, bár tudjuk, hogy minderre nem fog jutni pénz. Van színháztermünk, s ha lesz pénzünk, egy nyugdíjas mozigépészt fogunk alkal­mazni. A Videotékának itt lesz a raktára: mi adjuk a helyiséget, cserébe ingyenes használatot kérünk a diákok számára. A Videotékának le­hetne több terme is, ahol filmtechnikát, vágást, stb. ta­nulhatnának a gyerekek. Ugyanitt fotólabor is működ­hetne.- Ügy látom, nincs hiány. ötletekben — Vannak ötleteink és vannak helyiségeink is, csak ki kell találni, mire használ­juk őket. Szeretnénk, ha ezt a gyerekek határoznák meg, nem mi.- Elérkeztünk a legfonto­sabb kérdéshez, a pénzhez. Milyen forrásokból tartja fenn magát az intézmény, s lehet-e bővíteni ezeken? — Az idei 16,5 milliós költ­ségvetési összeget a megyei tanács biztosította. A koráb­bi összeg harmincmillió volt, a hiány egyértelmű. Kolléga­nőmmel elkészítettük a ter­vezetet, s bizony, telefonra sem jutott pénz. (A BÁÉV hagyott itt egyet, szívesség­ből ...) A vízvezetékek cse­rére szorulnak, a lapos tető helyett sátortetőt szeretnénk, mindez óriási összegeket emésztene fel. A diák töre­dékét fizeti annak, amennyi­be kerül, és jövőre az álla­mi fejkvótán kívül semmit nem fogunk kapni. Ugyan­akkor a pedagógusok bérezé­se is nagy kérdés. Itt ki­emelkedő diákok tanulnak, természetes, hogy kvalifi­kált munkaerőt akarok. Ha valaki délután kettőtől tízig dolgozik, esetleg itt is al­szik, s még rendkívül kép­zett is, azt meg kell fizetni. Kérdés, hogy tudja-e tolerál­ni mindezt a leendő gaz­dánk. Tudjuk, hogy nem le­het a többi kollégium rová­sára fejleszteni ezt a létesít­ményt, ezért jó lenne egy alapítványt létrehozni.- Források? — A szülők és a pedagó­gusok felajánlásaival kezde­nénk, bár egy szülő is csak néhány százast tud erre ál­dozni. Cégekre, szponzorok­ra lesz szükségünk. Akkor lennénk nyugodtak, ha extra igényeinket nem mások ro­vására kellene kielégítenünk.- Nyilván keresnek más megoldást. Kollégiumok ál­talában kiadják az épületet turistáknak. — Mi nem akarunk idege­neket vendégül látni, mert az Négy év szovjet földön, a halál árnyékában 20. Szertefoszlottak álmaink (Egy volt hadifogoly visszaemlékezései) Leírhatatlan zűrzavar ke­letkezett a hihetetlen, de hi­vatalosnak tűnő bejelentés­re, hogy nem kell menni dolgozni, hanem megyünk haza. Volt, aki azt mondta: „ne higgyetek neki, mert ez is bezsongott! Ilyenre több példa volt már. Honnan vet- teu ezt a marhaságot te hü­lye, talán a... szoptad? A válogatott trágár megjegy­zéseket az váltotta ki, hogy a hírt hozó magánkívüli állapotban adta elő minden­napi álmunkat. Leírhatatlan örömmámorban úszott az egész láger. Az erdélyi be­vonuláskor láttam először sírva nevetni embereket, itt másodszor. A bábeli zűrzavarban az emberek csoportokba verőd­ve hol a Himnuszt énekel­ték. hol templomi énekeket csukladozó hangon, mások magyar nótákra fakadtak. Volt olyan, aki zokogás köz­ben gyermekeit, feleségét névről szólította. Lélekben már mindannyian otthon vol­tunk, amikor bekövetkezett újabb tragédiánk. A kolom- pok ismét megszólaltak, és a munkasorakozó akkordja­it játszotta rajta az orosz kapuőr. Mindez déltájban történt, így a reggeli váltás már nem ment a gyárba dolgozni. A sorakozó tulaj­donképpen a kétórás váltás­nak szólt volna. Újra meg­jelent a mi századparancs­nokunk, és kétségbeesett hangon közölte velünk a lágerparancsnoksag utasítá­sát, hogy közbejött okok mi­att még nem mehetünk ha­za. A hír hallatán fellázadt az egész láger. Nem dolgo­zunk tovább! Senki ne men­jen munkasorakozóra! Ilyen és ehhez hasonló, sztrájkra biztató kiabálások hangzot­tak az egész láger terüle­tén. A orosz láge,-parancsnok­ság, látva az elmérgesedett helyzetet, mível a munka- sorakozón senki sem jelent meg, leváltotta a hadifog­lyokból álló táborparar.cs- nokságot, azzal az indokkal, hogy nem tudnak fegyelmet tartani. Ez a kemény intéz­kedés csak {okozta az elke­seredést. Szertefoszlottak ál­maink. Súlyos lelki letargia váltotta fel a néhány órával korábbi örömmámort. Vészt- jelzően szólaltak meg újra a sorakozót jelző kolompok. Az újonnan kijelölt tábor- vezetők, ha nehezen is, de kiterelték az embereket a sorakozóhelyre, ahol már várt bennünket a lágerpa­rancsnok. Ingerült hangon (tolmács útján) tudtunkra adta, hogy a Szovjetunióban aki nem dolgozik, az nem is eszik. Amennyiben pedig a követ­kező váltás nem megy ki a gyárba dolgozni, az egész lágert bünitetőlágerré nyil­vánítja. Kiszolgáltatott hely­zetünkben fenyegetésízűen hangzottak kemény monda­tai. Befejezésül szavát ad­ta, hogy ha továbbra is dolgozunk, rövidesen haza fogunk menni. Erre a kije­lentésére hangos nevetésben tört ki a tömeg, mert ilyet ittlétünk óta már igen sokat hallottunk. Mit nevetnek? — kérdezte a tolmácstól. — Azt nevetik — felelte, — hogy becsület­szava ellenére sem hiszik a foglyok, hogy rövidesen ha­za fognak menni. Sértésnek vette becsületszavának két­ségbevonását, ezért jellegze­tes orosz káromkodások kö­zepette eltávozott. Háborogva oszlott szét a tömeg. A kétórai váltás el­vonult munkahelyére. Las­san beletörődtünk sorsunkba, helyzetünkbe. A kedvét vesztett, tömeg újra a régi, monoton életét élte, mint korábban. Az ígéret szép szó, ha be­tartják, úgy jó — tartja a jó magyar közmondás.- Nem több, mint három hét telt el, de még októberben meg­ismétlődött a csaknem tra­gédiát okozó reggeli jelenet. Nem kell menni dolgozni, az egész tábort kiürítik, me­gyünk haza! ■ ■ Az emberi tűrőképességet próbára tevő korábbi ese­mények után már senki sem mert hinni abban, hogy négj -ötéves rabság után tényleg hazamegyünk. Hihe­tetlen, de igaz, hogy nem mertünk örülni a hírnek. Nyoma sem volt a korábbi örömmámornak. Gyanakod­va, félve tettük azt, amit parancsnokaink elrendeltek. Fürdés, szőrtelenités, új alsó- és felsőruhaváltás, evőeszközosztás, orvosi vizs­ga, egymás után következett. Ezek az események már erősítették hitünket, hogy nem fogunk újra csalódni. Amikor mindenki túl volt az előkészületeken. újra megszólalt az oly sokat hal­lott és jól ismert kolompoló hangszer, mely célungot (lá- gerszámlálást) jelzett, nem munkára sorakozót. (Folytatjuk) Lévai Kálmán a tapasztalatom, hogy tönk­reteszik a berendezést. Egy diák egész évben kíméli a szobáját, s akkor egy idegen egy éjszaka alatt tönkretehe­ti. Helyette találtuk ki a te­hetségkutató tábort. Azok számára fogjuk szervezni, akik tervezik, hogy itt legye­nek kollégisták. A tábor fel­tétlenül önköltséges lesz, sőt, nyereséget kell termelnie.- A tehetségkutató tábor miben különbözik a megszo­kott nyári táboroktól? — Eddig a gyerekeket ki­vitték a strandra, vagy az udvaron ugrálhattak. Mi tel­jesen mást akarunk. Azon felül, hogy megnéznék a vá­rost és a megye elérhető kö­zelségű helyeit, egy-egy kol­léga fel tudná mérni minden szaktárgyból a gyerekek tu­dásszintjét. A szakember ész­revétlenül, játékosan értékel­né őket, s ha a szülő kíván­ja, el is mondanánk, milyen iskolába érdemes a gyereket beíratni. Egy-két egyetemi hallgatót is meg szeretnék nyerni, de főleg a saját kol­légistáimat, akik közvetlenül be tudsiák mutatni a kollé­giumot. Mire a gyerekek kö­zépiskolásokká válnak, a kol­légium nem lesz teljesen is­meretlen számukra.- Tehát Önök már az ál­talános iskolások között ke­resik a tehetségeket. — Igen, előbb-utóbb el kell kezdeni a tehetségkutatást. A táboroztatás a kollégium szá­mára propagandát jelent.- És hasznot is. Ki dönti el, hogy mire használják fel a pénzt? — A gyerekek elé tárjuk íeketén-fehéren az anyagi helyzetet. Számunkra termé­szetes, hogy beleszólnak a pénzügyi tervekbe. Miért ne dönthetnének ők is? (Vége) Kocsis Attila Mtlejkom Kinek ne jutott volna eszébe forró nyári napokon, hogy de jó volna ebből egy kicsit eltenni télre. Az ötlet nem is oly am elképzelhetet­len. Az USA Massachusetts államában néhány év múlva üzembe helyeznek egy olyan létesítményt, amelyben nyá­ron felvett hővel fűtenek. Az ötlet lényege, hogy nagy­méretű napelemtáblákkal (amilyeneket már széles kör­ben használnak házak hőel­látására; felmelegítenek egy speciális vegyi folyadékot, amelyet U alakú csöveken a felszín alatt alig másfél mé­terrel kezdődő vastag agyag­ba vezetnek. A mintegy 70 fokos folyadék kb. 30 méter vastag agyagba cirkulál, és fél évvel a hőfelvétel után képes annak 80—85 százalé­kát visszasugározni. E rend­szerrel 1993-tól egy 12 ezer férőhelyes Sportstadion fűté­sét kívánják megoldani. Hívás az égből

Next

/
Thumbnails
Contents