Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-28 / 299. szám

Magányosokkal a csalaiscgííő szol áfáinál Műsorral, vacsorával és ajándékokkal kedveskedett december 24-án, karácsony estéjén az egyedülállóknak és a rászoruló idős embe­reknek a Miskolci Családse­gítő Szolgálat az intézmény­ben. A nívós műsort a Charity Choir kamarakórus és a 34- es Számú Általános Iskola néhány diákja szolgáltatta. Az ajándékokról a Cók-Mók Gmk, a Calypso ételbár, a Zöldért Vállalat, a Sütőipari Vállalat, a Tejipari Vállalat, a Nonstop Hunyadi utcai élelmiszerbolt és a Kazinczy utcai 219. számú boltja gon­doskodott. Az idős embereit hazaszállítását a Budataxi ingyen vállalta az esti órák­ban. Megtisztelő segítségükért ezúton mond köszönetét a rászorultak nevében is a családsegítő szolgálat. November végének szenzá­cióját vitathatatlanul That­cher asszony, brit miniszter- elnök lemondása jelentette. Paul McCartney (a hajdan­volt Beatles együttesből) be­jelentése a legjobb esetben is csak a fiataloknak szánt poplapok első oldalára ke­rülhetett, jóllehet a Vas'ady és az egykori gombafejt) szándéka találkozott. Marga­ret Thatcher azt mondta: ő ugyan lemondott, de a that- cherizmus nem múlt ki. Ez­zel szemben mit hangsúlyoz McCartney? „A lemezzel és a videokazettával fel aka­rom ébreszteni a nemzet lel­kiismeretét. hogy vegyék észre: milliók szenvednek a lakáshiány, a munkanélküli­ség és a brit egészségügyi rendszer összeomlása miatt.” Minthogy az önvizsgálatra buzdító dal és kép techni­kai munkálatai még akkor zajlottak, amikor Margaret Thatcher nevével jelezték a korszakot, a volt Beatles szóvivője útján sietett tu­Szükségszerű a „kivirás'/Js '? A hó, a só meg a bőr A legtöbb ember csodál­kozva és mérgelődve nézi, hogyan keletkeznek a cipő­jén téli latyakban, hóban járva eltávolíthatatlan fe­hér foltok. Sokan a havat okolják, mások a köztiszta­sági hivatalt, amely sót szór a hóba, megint mások a bőr-, illetve a cipőgyárakat. Mit mond a tudomány és a technika minderre? Minek kell a sót kiszórni, és miért olvasztja meg a havat; mi­ért nem bírják ezt a cipők? A só nem magasabb hő- mérséklele miatt olvaszt; ez legfeljebb hozzájárul a fo­lyamat gyorsabb megindulá­sához. A megolvadást az idézi elő, hogy a kiszórt só magasabb hőmérsékletétől a hó kissé megolvad, és az így keletkezett vízből sóol­dat jön létre. Isméit törvény, hogy a tiszta oldószer olvadás-, vagy fagypontja (a kettő ugyan­az) mindig magasabb, mint az oldaté. A tiszta víz, il­letve a jég 0 Celsius-fokon olvad (és fagy) meg. míg a vizes konyhasóoldat még alacsonyabb hőmérsékWen is folyékony: hogy hánv fokig, az az oldat tömény­ségétől is függ. A telített oldat — vagyis az, amelyben az illető anvagból több már nem ol­dódhat fel — úgynevezett fagyáspontcsökkenése is­mert: konyhasónál például —21 Celsius-fok, az úiabban ft 7étoerm"tezett masnézium- klorid-oldatná' nedig —30 CeKius-fok. Ha a hőmér­séklet az oldat fagyáspontja fölött van. akkor az oldat nem fagv meg. sőt a meg fagvott állapotból is felol­vad. A só kiszórásával 'ebát r közbiztonság emberei volto képpen eev oldatot V-zu-ak létre, amelvben a '.:bb~r. jégkristályok formájában v- len volt hó most vízalak­ban található, viszont ennek a vizes sóo'tatnak az olva­dáspontja alacsonvabb. Mía hó formájában nulla fokon szilárd volna, az oldatból még —20 Olsius-fokon sem kristályosodik ki. Es éppen ez a cél, mert egyrészt a hó és a jég csúszik, ami veszé­lyes autósra és gyalogosra egyaránt, másrészt a szilárd havat el kell szállítani, a folyadék viszont iecsurog a csatornákban. A homoknak, amit ki­szórnak. kettős szerepe van: egyrészt súlyával segíti a sót a hóba belekeverni, azonkívül a homok felülete durva, tehát növeli a csú­szósúrlódást, így ember vagy kerék kevésbé csúszik meg rajta. Ezeket a fizikai tör­vényeket alkalmazzák a köz- tisztaság szakemberei. Az ötvenes évek közepé­ig. amíg a cipők többségé­nek a talpa bőrből készült, sokan hajlottak arra a ma­gyarázatra, hogy a talpak nehezítésére használt kese­rűsó az, ami a megolvadt hóban oldódva a cipőfelső­részbe vándorol. De ma. amikor már a műanyag tal­pak uralkodnak, tudjuk, hogy nem ez a magyarázat. A cipőtalp és a felsőrész találkozásánál, ahol ezeket összeerősííi'k, a bőr felülete repedés, vagy kopás követ­keztében megsérülhet, és ott behatol a sóoldat, lévén a bőr lyukacsos, porózus anyag. Az oldat azu'án felvándo­rol a bőr felsőrészbe, majd igyekszik kilépni. Befelé, a láb felé nem tud. mert ott nagyobb a levegő nedves­ségtartalma. Marad a másik irány: kifelé. A bőrből annak felülete felé szivárgó sóoldat a bőrt fedő mű an vág fedőréteg alatt szétterül, a víz elpáro­log belőle. Á só azonban ott marad, és szétterülve csú- nva. nagy fehér foltokat idéz elő. amelyek — lévén a fedőréteg — eltávolítha­tatlan ok. Régebben ez a panasz leg­alább három okból volt rit­kább. A zószórás kisebb mértékű volt. A bőr felső­részek nagyobb részben ké­szültek boejúbőrből. Végül: régebben kazein volt a fe- dőréteg. avnellvel együtt a sót letörölhettük. A válto­zások szü'kséaszerűek és el­kerülhetetlenek, a sófoltok megjelenésével tehát a jö­vőben is számolnunk kell. Ez nem hibák következmé­nye. amelyeken segíteni le­hetne. Nem fog fájni! Amerikában már nem új­donság, Európába viszont csak most ért el a lézeres fogászat. Nem kell fúrni, vésni, a pácienst injekcióval és egyéb kínzóeszközök sivi- tásáVal megrémíteni. A lé­zersugár ugyanis olyan gyorsan „vágja, faragja” a fogszövetet, hogy az idegsej­teknek egyszerűen nincs elég idejük, hogy a fájdal­mat jelezzék. Minden ’ézer- nyaláb 5—8 ezredmilliméter­nyi részt választ le a fog beteg részéből. Attól sem kell félni, hogy megremeg az orvos keze, mert ha a lé­zersugár egyetlen millimé­ternyit elmozdul a kiválasz­tott célról, már ártalmatlan­ná válik. A műszer egyetlen szépséghibája, hogy míg egy átlagos fogászati berendezés körülbelül 1500, a lézeres mintegy 40 000 dollárba ke­rül. datni: „A politikai rendszer- váltás zenei felhívása érvé­nyes azután is, hogy a mi­niszterelnök-asszony már le­mondott. Ez ugyanis nem a személye, hanem a politiká­ja elleni támadás.” Tisztázásra vár, hogy az utód, Major miniszterelnök szokott-e zenei felhívásokat hallgatni, s hogy van-e ide­je videokazettát nézni a Downing street miniszterel­nöki rezidenciájának kan­dallója előtt. Rohoíolimpia A robotok glasgow-i vi­lágversenye mindjárt egy apróbb malőrrel kezdődőit. Annak a robotnak, amely­nek a tervek szerint az olimpiai iángot kellett vol­na a verseny színhelyére szállítani (stílszerűen egy görög étteremből), elromlott az elektronikája. A panziók, éttermek tulajdonosainak is az az érdekük, hogy Tapolca ne veszítse el teljesen természeti értékeit. Egy másik ,,versenyző” képtelen volt folytatni a megkezdett mozdulatsort, mert a fényképezőgépek va • kui elkápráztatták az érzé­kelőit. A versenyt egyébként egy japán gyártmányú ro­bot nyerte, mégpedig azzal a teljesítménnyel, hogy képes volt egy akadályokkal tele­tűzdelt pálya megtételére anélkül, hogy útközben meg­állt volna „gondolkodni”. A szakértők szerint a ro­botika legnagyobb gondja az érzékelés. Olyan robot készí­tése a cél, amely képes ar­ra, hogy felismerje, megkü­lönböztesse a tárgyakat egy­mástól, de anélkül, hogy memóriája túlságosan sok előre beprogramozott sza­bályt tartalmazna. Ezek a rendszerek ugyanis túl me­revek. Ahhoz például, hogy a robot felismerhessen egy fát, tudnia kell, hogy a ta törzsből, ágakból, levelekből áll. Több csoport dolgozik olyan „ideghálózat” létreho­zásán, amely sz agyműködés leegyszerűsített változatát imitálja, például látás út­ján lenne képes tárgyak megkülönböztetésére. A ro- botolimpia legáltalánosabb tapasztalata, hogy nagyon messze vagyunk még attól a szinttől, amit a fantasztikus filmek alapján a robotokról elképzelünk. Végtelenül sajnálom, hogy i Miskolctapolca, ez az euró­pai hírű gyógyfürdő és pi­henőhely mára a rosszul ér­telmezett „jövő” miatt tö­megbázissá és ehhez igazo­dó bevételi forrássá lett. Ezt a megállapítást egy váro­sunkban járt látogató, még­pedig a dunaújvárosi város­szépítő és -védő egyesület elnöke tette, abban a leve­lében, amit lapunkban kö­zöltünk, s amelyben részle­tesen kifejtette, hogy Mis­kolctapolca lassan már olyan, mint bármely másik, sűrűn lakott város. Gyógyfürdő­jellege megszűnőben, fejlő­dése az elmúlt évtizedekben rossz irányba haladt. A szo­morú, de javarészt helytálló megállapításokat tartalmazó levél olvastán többen érez­ték szükségét annak, hogy elmondják véleményüket le­vélben és telefonon is. • NEM ISMERIK Távcső-mozaik A tükrös távcsövek ha­gyományos készítési módja, hogy óriási, 5—6 méter át­mérőjű lencséket csiszolnak. Kaliforniában most olyan optikai távcső készül, amely 36. egyenként 1,8 méter át­mérőjű hatszögletű tükörből áll össze. A teljes átmérő 10 méter körüli lesz. s ezzel a világ legnagyobb optikai távcsövévé válik. A számí­tógépes ellenőrző rendszer úgy állítja be a különálló tükröket, hogy azok egyetlen tükörként viselkedjenek. A távcsövet 1991-ben állítják szolgálatba a Hawaii-szige­teken. a Mauna Kea vulkán tetején, Dr. Horváth Béla, váro­sunk egykori főépítésze pél­dául leírja, hogy a nyolcva­nas évek elején végrehajtott részletes rendezési tervi mó­dosítás döntően megfosztot­ta Tapolcát azoktól a ki­emelt üdülőhelyi adottsá­goktól és lehetőségektől, amelyekre a településnek fel­tétlenül szüksége lenne. Im­már Tapolca túízsúfolódott. Nem ért egyet azzal, hogy össze lehetne hasonlítani Ta­polca sorsát mondjuk a Ba- lalon-partéval, vagy a bu­dai hegyvidékkel, mert Ta­polca Miskolc egyetlen üdü­lőhelye. A volt főépítész sze­rint nem az a lényeg, hogy névsorok készüljenek a Ta­polca tönkretételéért felelő­Koplal a moszkvai nagycirkusz Miközben az élelmiszer­segélyek érkezése és a cso­magok eloszlása a téma a szovjet sajtóban és az utcán, az éhezők egy különösen ve­szélyes csoportjáról is tud már az utca embere. Szó­szólójuk nem kevesebbet he­lyezett kilátásba, mint azt, hogy feizabáltatja a városi tanács hivatalnokait. Jurij Nyikulin, a moszkvai nagy­cirkusz igazgatója, hírügy­nökségi jelentések szerint, magának Gorbacsovnak mondta a következőt: „A cirkusz művészei szorosabb­ra húzhatják a nadrágszíjat, az állatidomárok üres gyo­morral is dolgozhatnak, de van fogalma önnek arról, hogy milyen előadást ren­dez egy kiéhezett oroszlán? Nos, ha nem kaphatnak húst az állataim, a tigrisek és az oroszlánok, felrakom őket egy kamionra, és a moszk­vai városi tanács elé haj­tatok. De ha még ez sem elég, kinyitom a ketrecek ajtaját, és beterelem a va­dakat a tenácsházba, hogy lakjanak jól.. Nyikulin, az egykori bo­hócból lett igazgató azzal érvelt Gorbacsov előtt, hogy a háborús éhezés idején, 1942-ben, Sztálin elrendelte, hogy a cirkusz állatsztárjai­nak minden körülmények között biztosítani kell az élelmet. A moszkvai tanács viszont most úgy rendelke­zett, hogy „a vadállatok nem kaphatnak húst”, Pro és honira Tapoíca ügyében sek felsorolásával — bár hozzáfűzi, hogy a valóság feltárása mégis indokolná ezt, mert a közvélemény nem ismeri valójában ki, mikor, mit és hogyan tett a városért. • AZ A BIZONYOS „MEGTELT” TÁBLA Miskolctapolca-fürdő ba­ráti körének ügyvezetője, Rimányi Jenő, egyenesen a dunaújvárosi levélírónak cí­mezte sorait. Leírja, hogy a baráti kör asztaltársasága szinte visszhangként hallot­ta vissza saját megállapítá­sait a lapunkban olvasott levélből. Kifejti: vélemé­nyük szerint törvényszerű, hogy Tapolca sorsa így ala­kult. Azért törvényszerű, mert az elmúlt évtizedek erőszakkal iparosító, város­átépítő módszerei és a lo­kálpatrióta szemlélet háttér­be szorítása azt kellett, hogy eredményezze, amit ma lá­tunk Tapolcán. A baráti kör szerint Tapolcára már régen ki lehetett volna tenni a „megtelt” táblát. Ügy lát­ják azonban, hogy minder­ről nem lehet csak múlt idő­ben beszélni, ugyanis az el­következendő esztendőkben is elkövethetnek még hely­rehozhatatlan hibákat Ta­polcán. A baráti kör asztal- társasága szerint azon kel­lene változtatni, hogy a vá­rosrendezés, területrendezés, ügyeiről ne egy szűk kör döntsön és határozzon. Nem­csak arról van szó, hogy többen szólhassanak bele Tapolca sorsának alakulásá­ba, hanem arról is: a csak „építve fejlesztő” szemléle­tű fejlesztésnek most Ta­polca esetében háttérbe kell szorulnia a környezetvéde­lemmel szemben. • EGYKORON FÖKERTÉSZ IS VOLT A baráti kör tagjai ezt úgy is megfogalmazzák, hogy ne csak városi főépítész le­gyen a polgármesteri hiva­talban, hanem' városi főöko­lógus is, azaz egy olyan szakember, aki a város leg­felsőbb irányítói fórumán képviselheti mindennap a természet- és környezetvé­delem szempontjait. Nekünk erről az jutott az eszünkbe: régen volt olyan poszt a városban, hogy vá­rosi főkertész. Akkoriban nem kellett a környezetet a pusztulástól félteni, így ez a poszt a város élő értékei­nek csinosítását, gyarapítá­sát szolgálta. Könnyen lehet persze, hogy nem ez a leg­jobb megoldás, s nem egy újabb íróasztalt kell létesí­teni a városházán. A ter­mészeti környezetet óvó. a város életének folyamatait teljes egészében szemlélő ökologikus szemléletnek kel­lene inkább gyökeret vernie, de ez jóval nehezebben meg­oldható feladat, mint egy új köztisztviselői poszt létesí­tése. (kiss) SZILVESZTERKOR IS HÍVJON MINKET! Átfuvarozzuk a új esztendőbe. LAKOSSÁGI HÍVÁSRA INGYENES KIÁLLÁS! BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN TELEFON: 66-211. 2« Hívés, nMlísra Kellene egy tőckológus?

Next

/
Thumbnails
Contents